Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-22 / 145. szám
1990. szeptember 22. TOLNATÁJ-3 Szárnyalás Rezét Magyarországon sajnálatosan kevés ember ismeri a Dunát. Az országokon át kígyózó folyó igazi arca nem csupán az, amit a dunai hidakról látni. Egy, a Dunát alaposan ismerő ember, Kácsor László „Afolyók élni akarnak” című nemrég megjelent könyvéből idézzük a következőket: „A Sió-az 1497-es folyam kilométertáblánál torkollik a Dunába és itt kezdődik a Gemenci Tájvé- „ delmi Körzet, amely szépségében vetekszik a Szigetközzel, vadállománya pedig Európa-hírű. Gemenc születése a fukarság következménye. De finomabban úgy is fogalmazhatnék, hogy a véletlen mentette meg a szabályozások idejéből az utókornak, ezt a romantikus vízi világot. Amikor ugyanis 1850 körül a Sárvizet egyesítették a Sióval, és Szek- szárd alatt a taplósi Holt-Dunába vezették, napirenden volt a dunai árvédelmi töltés megépítése is. Ebben jelentős költség terhelte az uradalmakat és községeket. A kalocsai érseki uralom viszont nem vállalta a reá eső összeg kifizetését, ezért a töltés megkerülte a Duna mellékágait és a megyehatárt, s az uradalom birtokának határán épült meg. így Gemenc a három nagy mellékágával: gré- beci Duna, rezéti Duna és a cser- tai vén Duna, s számos kisebb vízfolyással és csak időszakosan vízzel borított tóval a hullámtéren maradt” Képriportunkkal most a Rezéti-Duna hangulatát igyekszünk bemutatni. GOTTVALD KÁROLY Egy erdei ember, Molnár Lajos Víztükör - Varsák glédában A vaddisznók kedvenc dagonyázó helye a holtág partja A nyugodt víznél gémek is tanyáznak
