Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-21 / 144. szám
1990. szeptember 21. KÉPÚJSÁG 3 Szakképzési konferencia Szekszárdon Az iskola ne az utcára képezzen Fényévnyire elmaradt a technikánk Áramot is „gyárt” a pörbölyi fafeldolgozó? Az elmúlt héten rendezték Klagenfurtban az erdőgazdálkodás és a faipar hagyományos gépbemutatóját, termékvásárát, ahol az európai, köztük olasz, nyugatnémet, francia cégek mellett a kanadai termékeket is megcsodálhatták a szakemberek. Sztárcsevity Ervin, a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság Pörbölyi Fafeldolgozójának vezetője, amikor a vásáron szerzett tapasztalatairól kérdeztük, lakonikusan megjegyezte:- Fényévnyire elmaradt a technikánk. Amit mi például 120 emberrel két műszakban végzünk, azt a számítógéppel vezérelt gépsorokon négyen képesek előállítani. Majd arról beszélgettünk, mit vesznek tőlünk, mit vásárolunk mi az európai piacról.- Raklapot minden mennyiségben el tudunk adni, fenyőre pedig nekünk van szükségünk. Vásárolnánk gépeket is, ha lenne miből. Sajnos, a mi gazdaságunknak sincs elegendő pénze arra, hogy lecserélje az elavult technikát, a hazai bankok által nyújtott kölcsönök kamatai pedig elviselhetetlenek. Nemrég építettük Érsekcsanádon a keményfát feldolgozó üzemünket és most úgy vagyunk, mint az egyszeri háztartás; meg kell várni, míg kifizetjük a színes tévé részleteit, aztán talán öt év múlva tudunk gyűjteni videóra is. Technikai fejlesztés a továbbiakban már csak a felhasználók bevonásával lehetséges. A hazai erdőkben termett alapanyag versenyképes, de nagyon alacsony feldolgozottsági fokon értékesítjük. Illetve a legjobb minőségű fát szinte „lábon” eladjuk, a rosszat pedig feldolgozzuk. Ezen kellene változtatnunk - mondja a pörbölyi üzem vezetője. S ez nem kizárólag anyagi, hanem szemléletbeli kérdés is: csak a gyors pénzhez jutás csábítását kellene legyőzni. A tapasztalatgyűjtés mellett a vásáron konkrét tárgyalásokra is sor került. A pörbölyi fafeldolgozóban hasznosítani akarják az évi 10-12 ezer tonnára tehető forgácsot és fűrészport. Egy osztrák cég ajánlatát fontolgatják: környezetkímélő technológiával közel 400 kW/h villamos energiát tudnának előállitani a hulladékból, amelynek legfeljebb kétharmadát használná fel az üzem, a többi pedig a központi hálózatba kerülhetne.- kamarás (Folytatás az 1. oldalról.) A társadalomban lezajló gazdasági változások miatt rendkívül nagy felelősség hárul a szakmunkásokat képző intézményekre, mert mostantól munkájuk eredményességének nem az az első számú fokmérője, hogy milyen eredményességgel szerepelnek diákjaik a tanulmányi versenyeken, vagy mekkora százalékukat veszik fel az egyetemekre, hanem hogy az iskolákból kikerülve tudnak-e munkát találni. A már nemcsak fenyegető, hanem beköszöntő munkanélküliség egyes prognózisok szerint évente 150 ezer utcára kerülővel növekszik. Ez a tendencia pedig a szakmával rendelkező fiatalokat sem kíméli. A szakképzést fenyegeti a vállalati érdektelenség is. A gazdasági szervezetek egyre kevésbé vállalják a szakmai gyakorlat lehetőségének megteremtését. Ezen is segíthet a szakképzés eddiginél szélesebb körű támogatása, amit dr. Szűcs Pál a következőképpen vázolt: önkormányzati támogatás, szakképzési alap, alapítványok, vállalatok, és iskolai bevételek a különböző bérmunkákból. A szakképzésről szólva ma már nem lehet említés nélkül hagyni az átképzést, ami a munkanélküliség egyik csökkentő eszköze. A nemzetközi tapasztalatok szerint a munkanélküliek 10-15 százalékát lehet átképzéssel munkához juttatni. Ezt azonban a meglévő intézményrendszer keretében kell elvégezni, nem valamilyen átképzési központok létrehozásáA munkaügyi minisztériumot dr. Szűcs Pál képviselte val. A Gazdasági Kamara és a Magyar Szakképzési Társaság törvényszerű egymásra találásáról beszélt Gyarmatiné Rácz Ágnes, hiszen az új gazdasági hely- zetban a szakképzésnek a szakmai ismeretek elsajátítása mellett a vállalkozóvá válást is elő kell segítenie. Dr. Benedek András, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a szakképzés ugyan megérett a változtatásra, de a több mint egy évszázad alatt felhalmozódott tapasztalatokat és az alulról jövő kezdeményezéseket figyelembe kell venni az átalakításnál. Ezeknek a tapasztalatoknak a megvitatására szolgált alkalmul a tizenegy szekcióban lebonyolított eszmecsere, amin a konferencia résztvevői a plenáris ülést követően vettek részt. Ma, pénteken délelőtt 9 órakor plenáris üléssel folytatódik a konferencia, ahol a szekciók számolnak be tárgyalásaikról, majd megfogalmaznak egy közös állásfoglalást.- puskás - Fotó: ÓTÓS RÉKA Fejlődik a magánkereskedelem A Központi Statisztikai Hivatal kiskereskedelemről szóló jelentése szerint a magánkereskedelem forgalmának és hálózatának bővülése 1989-ben felgyorsult részaránya nőtt. A kiskereskedők - folyó áron számítva - 31,7 százalékkal növelték árbevételüket, gyorsabban, mint az állami és szövetkezeti boltok. Részarányuk a 902 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalomból megközelítette a 13 százalékot, szemben az előző évi 11,5 százalékkal. A magánkereskedelem üzlethálózata egy év alatt 5000 egységgel (39 600-ra) gyarapodott. E fejlődés hatására a magánkiskereskedők által üzemeltetett boltok és vendéglátóhelyek aránya már 40 százalékot tett ki. Akiket érdekel a szakképzés jövője Földvári siker A nemrégiben befejeződött 1990. évi Országos Mezőgazda- sági Kiállításon a megye kertbarátait - terménybemutatóval - a dunaföldvári kertbarátok klubja képviselte. Az ország kertbarátainak színes, a látogatók számára élénk érdeklődést keltő - pavilonsor az ún. F2-es kiállítótérben volt található. A szokásoknak megfelelően a bemutatókat is bírálták. A legjobbakat díjazták. A díjak átadására a napokban a Társadalmi Egyesületek Szövetsége belgrád-rakparti székházában, fogadás keretében került sor. Dr. Gyúró Ferenc egyetemi professzor, a Kertbarátok és Kistermelők Országos Szövetsége elnöke méltatta a kertbarátok közösségteremtő, elsősorban a kertészeti kultúra művelésében végzett kiemelkedő szerepét. A kertbarátok kiállításának sokszínűsége, a bemutatott termények kitűnő minősége, az új fajták és új termesztési eljárások ajánlása felkeltette a sokezernyi látogató érdeklődését. A felajánlott dijak egyikét, - egy egyedi, művészi Zsolnai vázát, - (a bemutatott ún. Földvári spirál szőlőművelésért, Lubik István saját nemesítésé szőlőfajtájaiért, Kövics János üvegkaptárban kiállított méheiért, stb.) Szeleczky József a klub elnöke vette át. Ezenkívül a klub a színvonalas bemutatóért, elnöke a szervezésért, Lubik István szőlőfajtáiért egy-egy Somogyi lmre-em- lékplakettet kapott. Árnyékboksz A csoda az orrunk előtt történik. Mondjuk, Szekszárd központjában, a flaszteron. Azt már mondani sem kell, hogy ha egy picit is figyelmesen közlekedik az ember, akkor nagyon hamar észreveszi, hogy az embertársai motyognak. Vagyis magukban beszélnek. A minap ennél érdekesebb történt. Az atyafi, - úgy jó negyvenes és kiválóan öltözött - megállt a járdán. Ez nem is lenne érdekes, de a motyogását egyre hevesebb kézmozdulatokkal kísérte. Aztán, ahogy belemelegedett és lett egyre több nézője, szabályosan bokszolni kezdett. Árnyékolt az aszfalton. Az ember ilyenkor a fejéhez kap és néz mint vett malac az új gazdára. Mi lehet ezzel az emberrel? Talán a főnökével vívja soron lévő meccsét? Indult a helyhatósági választásokon és kemény ellenfelei vannak? Egyszerűen arról is szó lehet, hogy az asszonnyal van baja. Ez nem lehet, hiszen az asszonyt pofozni szokás (már ahol). Egyszóval az ember ott áll az aszfalton és tanácstalanul nézi a kirakattal szemben álló másik embert, aki szabályos bokszmeccset vív. Szörnyűlködni sincs idő. Egy- szercsak megelégeli a dolgot. Megáll. Megigazítja a karján összegyűrődött zakóujjat és elsétál a népes nézősereg előtt a kórház irányába. Nekünk maradt a kérdőjel és a rossz gondolat. Azt már észrevettük magunkon, hogy néha mőtyogunk, de mikor következik a nyílt színen való árnyékboksz?-hj(Folytatás az 1. oldalról.)- Pedig ez még csak az eleje, most kezdtük szedni, ez a magnak való paprika. Az őrölni valót később szedjük - mondja Fábián Lászlóné, miközben az eresz alatt lévő kampókra akasztja a felfűzött, szárítani való fűszernövényt. A paprika egyébként nem az övék, hanem a fiáéké, ők már nem foglalkoznak vele. A földet, 800 ölet ugyan a mama nevére vették ki, mert ő a téesztag, de a Kalocsán, tömbházban élő fiatalok járnak ki művelni, ami nem kis elfoglaltságot jelent - hiszen az idén, annak ellenére, hogy nem volt eső és nem nőtt úgy a gaz, mint máskor - mégis ötször kellett kapálni és kétszer gazolni. Bátyán a téesz felszántja a paprikaföldet, elveti a magot, öntözi a földet, felvásárolja a termést, van szárítója, malom az őrlésre. A bérlők művelési költséget fizetnek, kapálnak és leszedik a termést. Az idén 18 forintot fizet a szövetkezet egy kiló csövespaprikáért, a maszekok 20-25 forintot kínálnak, ezért sokan inkább ilyen módon értékesítik a térést. így kerül a bogyiszlói zacskókba Kalocsa környéki paprika.- f. kováts - gottvald Kompon hozzák az alföldi paprikát Tolnába „Csodabogaraknak tekintenek bennünket” Tanulmányúton tulipánországban Milyen egy átlagos holland ember? Először is legalább három nyelven beszél - tudjuk meg Keszthelyi Mártontól, a tolnai Gemenc Ipari Szövetkezet műszaki vezetőjétől, aki a közelmúltban tért haza a tulipánok országából, ahol az önkormányzatokat tanulmányozta.- Az általános iskola nyolc osztályának az elvégzése után a holland fiatalok az anyanyelvükön kívül megismerkednek - legalábbis alapszinten - az angol, a német és a francia nyelvvel. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy ez a társadalom széles kitekintéssel rendelkezik nemcsak hazáját, hanem Nyugat-Európát illetően is. A munkájukat pedig a nyugodtság, a folyamatosság és a céltudatosság jellemzi, s az embereket a legalsóbb szintektől a legmagasabbig mindenütt érdekeltté teszik. Hollandiában számos náció él egymás mellett, ám érdekes módon jórészt súrlódásoktól mentesen. Beszélgetőpartnerem viszont arra mutat rá, hogy azért arrafelé is óvatosan bánnak a bevándorlással. Veszélytől persze ma még nem kell tartani, legfeljebb csak attól, hogy az utcán gyanútlanul cigarettára gyújtó idegen a rosszalló pillantások kereszttüzébe kerül.- Kínos dolog a patika tisztaságú utcán dohányozni, persze mi olyan helyeken fordultunk meg, ahol ez a tilalom még fokozottabban volt érvényben. Aki mégis rágyújtott, az kétségkívül külföldi lehetett. A tisztaság tehát alapvető mindenütt. A házak tatarozása is egészen másképpen történik, mint például Magyarországon. Egyébként ha már a lakásoknál tartunk: ezek az anyagi lehetőségek függvényében cserélhetők, s ami a legfontosabb, rendkívül rövid idő alatt lehet megoldást találni. A tatarozást pedig nem a tulajdonos, hanem a város fedezi az építési költségekből, tehát az nem fordulhat elő, hogy valamelyik kisváros eltérjen a holland jellegtől, csak azért, mert az egyik házban egy marokkói lakik. a Demokrata 66 elnevezésű liberális párt meghívásának eleget tevő magyar csoport különböző nagyságrendű városokba jutott el, így például a százötvenezres Haarlembe vagy a tizenötezres lélekszámú Krimpenbe. A vendéglátók mindenütt nagy nyíltsággal, nyitottsággal fogadták a tanulmányút résztvevőit. Igaz, ebbe az őszinte érdeklődésbe némi aggodalom is vegyült.- Nem ismeretlen előttük nehéz gazdasági helyzetünk, de ugyanígy meglepően jól tájékozottak a magyar történelemről s a jelenlegi állapotainkról. Az is tény, hogy az előítéleteik a keleti blokkról máig sem szűntek meg. Ez részben érthető is, hiszen hosszú ideig csak egyoldalú információkhoz jutottak velünk kapcsolatban. Egyfajta csodabogaraknak tartottak bennünket, akik a hazai politikai élet megpezsdülése után bukkantunk fel a közéletben. A szakmai vonatkozásokról szót ejtve Keszthelyi Márton hangsúlyozza, hogy a holland önkormányzatok döntéselőkészítéseire minden esetben a legteljesebb nyíltság és liberalizmus a jellemző. A városok, települések lakossága rendszeresen él azzal a lehetőséggel, ami nálunk még nem egészen elterjedt: részt vesznek az önkormányzati szervek ülésein. A teljes képhez persze az is hozzá tartozik, hogy a választóknak a képviselőik meghallgatására van joguk. Pontosabban még arra is, hogy tapssal vagy füttyel kinyilvánítsák tetszésüket, avagy nemtetszésüket. Beleszólásuk tehát nincs a tárgyalás folyamatába, de azt tisztán látják, hogy mi történik velünk egy-egy álláspont vállalása esetén.- őszinte kapcsolatok, érdekeltség, abszolút nyitottság - ezeket az elveket és célkitűzéseket kaptam útravalóként holland vendéglátóimtól - foglalja össze utazásának végső tapasztalatát Keszthelyi Márton. - Mindezek olyan többletet adhatnak egy alapgondolathoz, melyek ugyan a fő célt nem változtatják meg, de mindenképpen jó irányba hatnak.- szá Milyen paprika van a bogyiszlói zacskóban?
