Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-17 / 140. szám

2 képújság 1990. szeptember 17. Világháborús emlékművet avattak Szálkán Thatcher szerdán Budapesten „tőzsdézik” (Folytatás az 1. oldalról.) délelőtt istentisztelettel kezdődött, ahol Mayer Mihály pécsi megyés püspök ce­lebrálta a misét. A hősök és katonahalottak neveit tar­talmazó oszlop leleplezése előtt Erdős László ezredes, a második világháború Tolna megyei halottjaiért alapítvány ku­ratóriumának elnöke tartott avatóbeszé­det. Az emlékművet Mayer Mihály püs­pök szentelte fel. A Honvédelmi Minisz­tériumot Kondor Lajos vezérőrnagy képviselte, aki szimbólumnak minősítette Szatmári Juhos László alkotását, amely kifejezi a nemzetiségek megbékélését és a közösségi összefogást. Hambuch Géza, a Magyarországi Né­metek Szövetségének elnöke tartott még Az európai gazdasági és politikai unió tervével szembe helyezett „szélesebb és nyitottabb Európa” gondolatával indult vasárnap Margaret Thatcher brit kor­mányfő három közép-európai országot, köztük Magyarországot érintő körlátoga­tására. Személyében először tesz láto­gatást brit kormányfő Csehszlovákiában a második világháború óta. Hivatalos minőségében most először látogat el Svájcba is. Budapest, ahol 1984 február­jában tett első, vasfüggöny mögötti láto­gatásával kezdődött a brit diplomácia keleti nyitása, különleges helyet foglal el a miniszterelnök asszony Európa-képé- ben: egyetlen alkalmat sem mulaszt el arra, hogy a legnagyobb melegséggel és elismeréssel nyilatkozzék Magyarország úttörő szerepéről Kelet-Közép-Európa demokratikus újjászületésében. Megfigyelők szerint Thatcher asszony a brit kormány teljes támogatásáról kí­vánja biztosítani Magyarországot és Csehszlovákiát az Európai Közösséggel való társulási szerződés megkötése ügyében. Brit megfigyelők jelképesnek tekintik, hogy Thatcher asszony szerdán látogatást tesz a budapesti értéktőzsdén, ahol magyar vállalkozókkal találkozik. A brit kormányhoz közelálló The Sun­day Telegraph vasárnapi jelentésében kiemeli: „Csehszlovákiai és magyaror­szági látogatása során Thatcher asz- szonyt sürgetni fogják, hogy támogassa az Európai Közösség kelet-európai se­gélyprogramjának felerősítését, különös tekintettel az Öböl-válság hatásaira. Mindkét ország vezetői várhatólag azzal érvelnek majd, hogy - hacsak nem kap­nak jelentős mértékű nyugati segítséget - a közel-keleti események miatt hosz- szabb időt vesz majd igénybe szárnyait bontogató szabadpiaci gazdaságuk fel­készítése teljes jogú közöspiaci tagság­ra, amit Thatcher asszony támogat.” A lap megjegyzi: Thatcher asszony szorgalmazza, hogy a közösségi piac egységesítésének 1992-ben esedékes teljes befejezését követően mihamarabb vegyék fel társult tagként Magyarorszá­got, Csehszlovákiát és Lengyelországot az Európai Közösségekbe. . Kondor Lajos vezérőrnagy a díszszázad tisztelgését fogadja Akik emlékezni jöttek emlékbeszédet, Wenczler János, az igazságtalanul kitelepített és az emlékmű létrehozásában segítséget nyújtó néme­tek nevében beszélt. Az avatás befejezéseként a díszvendé­gek - köztük Günter von Gertzen alezrer des, az NSZK katonai attaséja - helyez­ték el koszorúikat az első és második világháború elesett katonáinak obeliszk- jeinél. - pi ­Fotó: GOTTVALD KÁROLY Bulgáriában kevés a benzin Bulgáriában a katasztrofális benzinel­látáson feldühödött autósok egy cso­portja Szófia közelében eltorlaszolt egy főutat. A gépkocsi-tulajdonosok amiatt tilta­koznak, hogy sokszor napokig kell sor­ban állniuk üzemanyagért. Vannak olyan autósok, akik már a harmadik napja hiá­ba várnak üzemanyagra a töltőállomá­soknál. Németország a BT hatodik állandó tagja? A szovjet Németország-szakértő, Nyi- kolaj Portugalov szerint az egyesült Né­metországnak - a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Nagy-Britannia, Franciaor­szág és Kína mellett - az ENSZ BT hato­dik állandó tagjává kell válnia. A világ- szervezet ilyen értelmű döntése nem fog sokáig váratni magára - vélekedett Por­tugalov a Bild am Sonntagban. A vasárnapi nyugatnémet lapban Por­tugalov, az SZKP KB nemzetközi osztá­lyának magas rangú munkatársa kifejtet­te, hogy Németországnak is hasznos lenne a hatodik állandó tag státusa, mint „a többi nagyhatalommal megosztott fe­lelősség megtestesítése”. Portugalov el­mondta: véleménye szerint Németor­szágnak már most hozzá kell szoknia új világpolitikai szerepéhez, még ha az or­szágrészek összenövése eltart is egy ideig. A visszanyert német egység annyit jelent, hogy Németország visszatér a vi­lágpolitikába, „ráadásul modern nagy­hatalomként tér vissza, amelynek súlyát nem felfegyverzett volta, hanem hatal­mas gazdasági potenciálja és csaknem tökéletes szociális rendszere határozza meg”. Németország „világpolitikai di­menzióval fog rendelkezni, s egyben híd­szerepet is be fog tölteni a Kelet és Nyugat között” - jósolta Nyikolaj Portu­galov. Albánia belép... Albánia szombaton hivatalosan kérte felvé­telét az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tagjainak sorába. Az ATA albán hírügynökség Bécsben vett rövid jelentése szerint a tiranai kormány fel­kérte Reis Malile külügyminisztert, hogy vegye fel a kapcsolatot a fórum 35 tagállamával, s kérje Albánia teljes jogú tagságát az EBEÉ el­következendő konferenciáira és tanácskozá­saira. A jelentés szerint Albánia kész elfogadni az EBEÉ alapelveit és döntéseit, valamint a Helsinki dokumentumot. Az albán törvényhozásban olyan változá­sok mennek végbe, amelyek lehetővé teszik a helsinki záróokmány és az EBEÉ határozatai­nak végrehajtását - teszi hozzá az ATA jelen­tése. Párthír SZDSZ Pető Iván Simontornyán Szeptember 20-án 19 órakor az SZDSZ nagygyűlést tart Simontornyán a kulturotthon- ban. Az előadó Pető Iván. AustriaLotto A Lottó Unió Kft. közlése szerint az osztrák lottó 37. játékhetének eredményei a követke­zők. Leadott szelvények összesen: 2 068950 db. Ez 72 077 567 schilling AustriaLotto foga­dási dijat jelent. A teljes AustriaLotto nyere­ményösszeg 36038 783 schilling. Ebből a 6-osra 10 811 635 schilling juttAz e heti nye­rőszámok a következők: 8, 11, 16, 26, 32, 37, pótszám: 19. A teljes Joker fogadási díj: 16 039587 schilling. Ez az első nyeröosztály, á Joker 2 405 938 schillinggel való dotációját jelenti. Az e heti Joker-szám a következő: 356154. Sokasodnak az ellátási gondok Megkezdődött az étolaj-felvásárlás, kevés és drága lesz a zöldség, néhány napon belül cukorhiánnyal számolha­tunk, s rövidesen hiánycikk lesz többféle tüzelőanyag - ezeket a nem éppen bizta­tó kilátásokat, és ezek okait részletezi az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ter­mékforgalomról szóló jelentése. Az étolajat elsősorban Budapesten, Hajdú és Szabolcs megyében vásárolták oly nagymértékben, hogy a kereskede­lem nem tudta kielégíteni az igényeket. Ezért a kormány az úgynevezett interven­ciós alapból több mint 100 ezer liter nap­raforgóolajat bocsátott a kereskedelem rendelkezésére, remélve, hogy ezzel az időszakos keresletnövekedést ki tudják elégíteni. A várható hiány enyhítésére 20 ezer tonna cukor tőkés importból való beszer­zéséről döntött a kormány. Ám mivel az ipar is jelentős cukorfelhasználó, a mi­nisztérium intézkedik, hogy a lakosság ellátása elsőséget kapjon az ipari fel­használókkal szemben. A szilárd tüzelőanyagokból - szénből és brikettből - a háztartások pincéiben és a Tüzép-telepeken egyaránt keve­sebb van mint tavaly ilyenkor volt, s emiatt a minisztérium nem tekinti biztosí­tottnak a téli tüzelőállást. A problémák gyökerét abban látják, hogy a Tüzép vál­lalatok nem érdekeltek a készleteik fel­töltésében, a nagyobb mértékű beszer­zésben, pénzügyi gondjaik miatt for­góeszközeiket elsősorban más, na­gyobb hasznot hajtó termékekre kötik le. A minisztérium szerint a Tüzép-eknek a tüzelőanyag-vásárlásra kedvező kama­tozású hiteleket kellene kapniuk ahhoz, hogy az ellátás javuljon. Ugyanakkor érdekeltségük növelésé­re javasolják az árak differenciálását, ez részben áremelés lenne, részben azon­ban különféle kedvezmények nyújtása. (MTI) Göncz Árpád Virginiában A washingtoni magyarság képviselői­vel találkozott Göncz Árpád köztársasági elnök szombaton este a magyar nagykö­vetség fogadásán. Az elnök ez alkalommal adta át a Ma­gyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjét Bay Zoltánnak, a világhírű magyar származású amerikai fizikus­nak. A magyar államfő, aki a Központ a De­mokráciáért meghívására, nem hivatalos látogatáson tartózkodik az Egyesült Álla­mokban, szombaton éjjel a virginiai ál­lambeli Charlottesville-be érkezett. Itt a Virginiai Egyetem vendégeként részt vesz az amerikai alkotmány kétszázadik évfordulója alkalmából rendezett orszá­gos ünnepségek megnyitóján, majd fel­szólal a közép-kelet-európai oktatási mi­niszterek tanácskozásán. Különdíj Jancsónak Rendezői életművéért Jancsó Miklós a zsűri különdíját kapta meg szombaton az idei velencei filmfesz­tiválon. Tom Stoppard brit színműíró film­jének ítélték oda az idei „Arany Oroszlán”-t. Ezt az olasz kritikusok élénk nemtetszéssel fogadták. Amint az a szombati eredményhir­detésen elhangzott, a brit Stoppard első filmjéért, a „Rosenkrantz és Guildenstern halott” (Rosenkrantz und Guildenstern Are Dead) című munkájáért kapta a díjat. A mü Stop­pard 1966-ban bemutatott hasonló című színdarabjának filmváltozata. A második díj, az „Ezüst Oroszlán” a rendezők között Martin Scorsesé- nek jutott, gengszterfilmjéért, a „Jó- madarak”-ért („Goodfellas”). A zsűri ezenkívül különdíjjal jutalmazta egy új-zélandi rendező, Jane Campion munkáját, az „Angyal az asztalom­nál” (Angel At My Table) című alko­tást. Satalin kontra Rizskov Harc egy ország fennmaradásáért A Szovjetunió fennállása óta nem volt olyan mély gazdasági válságban, mint manapság. A termelés hanyatlik, a belső piaci egyensúly felborult, az üzletek pol­cairól gyakorlatilag minden, még a gyufa is eltűnt, sok helyütt jegyrendszert vezet­tek be. A jelentős valutahiánnyal küszködő központi vezetés már arra sem képes, hogy kihasználja az Öböl menti válság­ból adódó olajár-növekedést, s kiegé­szítse bevételeit: az olaj termelése - a ko­rábbi feszített kiaknázás miatt - évek óta fokozatosan csökken. A drámaivá váló helyzetért - természe­tesen az elmúlt hetven év hibái mellett - sokan a Rizskov-kormányzatot teszik fe­lelőssé, azt állítva, hogy nem vezetett be valóságos gazdasági reformokat, inkább csak tologatta maga előtt a gondok meg­oldását. A gazdasági problémák kezelésére ki­dolgozott, mérsékeltnek számitó kor­mányprogramot a szovjet parlament je­lenlegi ülése várhatóan elutasítja és a sokkal radikálisabb, a Satalin professzor nevével fémjelzett tervezetet fogadja majd el. Erre az esetre Rizskov kilátásba helyezte lemondását. A Satalin-tervet Borisz Jelcin, az orosz föderáció elnöke és Mihail Gorbacsov államfő is támogat­ja. A Rizskov-terv kudarcát már előrevetí­tette a Gorbacsov és Jelcin augusztusi találkozóján meghozott döntés is: akkor bizottságot hoztak létre a piacgazdaság­ra történő átállás párhuzamos tervezésé­nek kidolgozására. Vezetését Sztanyisz- lav Satalin akadémikusra bízták. Az 56 éves Satalin tagja a Mihail Gorbacsov legközelebbi munkatársait tömörítő El­nöki T anácsadó Testületnek. Az 1963 óta párttag közgazdász nyíltan hangoztatja, hogy nézetei hajlanak a szociáldemokrá­cia felé. Létezik az Abel Aganbegján nevével fémjelzett harmadik változat is: ez a két terv szintézise, de egyik fél sem fogadja el. A szovjet parlament előtt fekvő két terv fő ellentéte, hogy Satalin az önállóságból indul ki, mig Rizskov a központi szervek szerepének megerősítéséből és megőr­zéséből. Jelcin a két dokumentumot érté­kelve kijelentette: míg Satalin a konkrét tennivalókra összpontosít, addig Rizskov túlságosan sok elemet őrizne meg az ed­digi tervutasításos rendszerből. Ezért ez utóbbi elfogadása az összeomláshoz ve­zetne. Rizskov továbbra is kiterjedt ellenőr­zést szorgalmaz az árak felett, mig Sata­lin a piacra bízná azok alakítását. A szu­verén köztársaságoknak Satalin az eddi­ginél nagyobb önállóságot adna a termé­szeti kincsek feletti ellenőrzésben és emiatt a terv komoly támogatásra számít­hat a tagköztársaságok, így a balti álla­mok részéről is. Rizskov lemondását gyorsíthatja, hogy az oroszországi föde­ráció, amely meghatározza a Szovjetunió területét és gazdasági erejét, a szovjet parlament döntésétől függetlenül a na­pokban elfogadta a reformközgazdász tervét. A Satalin-program szerint a gazdaság- politika legfontosabb alanyai a szövetsé­ges köztársaságok, amelyek maguk ala­kítják ki a költségvetést, az adórendszert, az agrár- és lakáspolitikát. A program az ütemezést gyakorlatilag napokra lebon­totta: az első száz napban rendkívüli in­tézkedéseket hoznának (a tulajdonról, az üzleti vállalkozásról, az adókról, a hitelről, továbbá monopóliumellenes intézkedé­sekről). A következő 150 napra jutna az árak liberalizálása, amit azonban meg­előzne a pénzügyi rendszer stabilizálása. A tervezet szerint mintegy 250-400 nap kellene a piac megszilárdításához, s ez­után lehetne számítani a felemelkedés megkezdésére. A Rizskov-terv ugyanakkor legalább 1992-ig elhalasztaná az árak felszabadí­tását - inkább központi áremeléseket szorgalmaz - és így a valódi piacgazda­ság kialakítását. (Rizskov idén tavasszal azt javasolta, hogy a gazdasági reformo­kat számos központilag ellenőrzött ár két-háromszoros emelésével kezdjék meg. Ez pánikszerű felvásárláshoz veze­tett.) A kormányprogram előirányoz ugyan 35 milliárd rubelt az áremelések ellensúlyozására, de az összeget pótló­lagos pénzkibocsátással kívánja előte­remteni. Ez pedig nemhogy a pénzrend­szer reformját, hanem sokkal inkább an­nak teljes destabilizálását „eredményez­né”. Satalin terve az árak 70-80 százalékát liberalizálná, de kezdetben fönntartaná az alapvető közszükségleti termékek árának az ellenőrzését. A rizskovi elkép­zeléssel szemben előirányozza továbbá az állami vagyon gyors ütemű privatizá­cióját, kereskedelmi bankok hálózatának megteremtését, valamint a szovjet ipar gyakorlatilag valamennyi ágazatára ki­terjedő minisztériumi ellenőrzés felszá­molását. A Szovjetunió mindemellett egységes piac maradna, közös nemzeti valutával, mi­közben az össz-szövetségi parlament ha­talmának tekintélyes részét a 15 szovjet köztársaság törvényhozására ruháznák át A központi kormány hatáskörébe a jö­vőben csak a védelem, a gazdasági előrejelzés, a pénz- és vámügy, valamint a környezetvédelem maradna. Továbbra is központi hatáskörbe tartoznának az országos méretű tudományos kutatási és űrkutatási programok, az atomener­getika, a vasutak, valamint a távközlés. Az ország jelenlegi kilátástalan gazda­sági helyzetében a külföldi pénzügyi szervezetek arra várnak, hogy Moszkva elkötelezze magát a valóságos piaci re­formok mellett. Soros György amerikai üzletember nyugati szakértőkkel együtt a napokban Moszkvában mindenesetre a Rizskov-terv elvetése és a Satalin-elkép- zelés mellett foglalt állást, gmely vélemé­nye szerint új korszak kiindulópontja le­het SIMICS SÁNDOR Helybeliek és kitelepítettek fogtak össze

Next

/
Thumbnails
Contents