Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-13 / 137. szám
1990. szeptember 13. NÉPÚJSÁG 3 A húsipar is a háború kárvallottja Nemcsak az aszály és az öröklött terhek sújtják a magyar gazdaságot, hanem a világpolitika alakulása is. Hazánkból immár három éve a Szekszárdi Húsipari Vállalat exportált jelentős tételben Ku- vaitba négynegyedes marhát a mohamedán vallás előírásainak megfelelően rituális vágással. A szekszárdi vállalat hetente két kamiont indított az Öbölmenti országba, amiért a megrendelő a legmagasabb árat fizette, 1900 dollárt tonnánként. Ez évi mintegy száz kamionnyi (egy kamion 18 tonna árut szállít) jó minőségű marha piacát jelenti, aminek befagyása nagy veszteség a vállalatnak. Ezt még tetőzi az állami szubvenciókulcs augusztus 15-től életbe lépett csökkentése, ez az SZHV-nak 116 milliós, iparági szinten 1,7 milliárdos veszteséget „hozott”. Ezenkívül jó minőségű sertéshúsrészeket vittek Svédországba, amit a svéd partner a sertéspestis miatt nem vesz át és közismert a szovjet piaci helyzet is. Mindez továbbgyűrűzik és érinti az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságokat. Rövidesen katasztrofális helyzetet teremthet a jó minőségű marha felvásárlási árában, hogy a korábbi kilónkénti 88-90 forint helyett a szekszárdi húsipar csak 67 forintot tud fizetni. Az eddig feldolgozott szarvasmarha zömét a Magyartarka Tartók Szövetségének partnergazdaságaitól vásárolták fel, többek között Tolna megyében a bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezettől. A szövetkezet vezetői elmondták, hogy még nem érzékelik ezt a piackiesést, de már októberre számítanak a marhaátvétel drasztikus visszaesésére.- Ka BURKOLÓLAPVÁSÁR! AZ ENGEDMÉNY VÉGLEGES! „A” jelű 20x25 cm falicsempe „B" jelű 15x20 cm falicsempe „C” jelű 15x15 cm falicsempe „N” jelű 20x30 cm padlóburkoló „E” jelű 15x15 cm padlóburkoló I. o. termelői árak 434 Ft/m2 400 Ft/m2 266,70-355,60 Ft/m2 400-480 Ft/m2 440 Ft/m2 MOZAIK FAGYÁLLÓ KERÁMIA BURKOLÓLAP 10x10 7.5x7,5 380 Ft/m-490 Ft/m2 ROM HÁNYBAN. Mintaboltunk: Romhány, Kossuth u. 73. 27-11-345, 27-12-134, 27-12-268 5x5 (181) Ismerni kellene a játékszabályokat Ne vezessenek bennünket kézenfogva! Ki aggódik a hazai mezőgazdaságért? (Folytatás az 1. oldalról.)- Úgy spóroltunk, hogy betársultunk a Földművelésügyi Minisztérium bemutatóházába. Minthogy megalakulása óta a KSZE gabonatermesztésben az országban a legjobb, megkaptuk a lehetőségét annak, hogy a búza, a kukorica, a fehérje, és az ipari növények termesztését annak minden fázisát bemutassuk. Az OMÉK nekünk nem került sokba, mindössze 1,2 millióba. Egy akkora cég mint a miénk, nem a kiállításokon köti a legnagyob üzletét. Az ilyen rendezvény arra jó, hogy a KSZE, és a 324 partnergazdasága bemutassa a céget és felvázoljuk a jövőképet amit a saját szakterületünkön elképzelünk.- Jövőképet felvázolni most? Lehet ilyet tenni egyáltalán, amikor minden és mindenki bizonytalan, s minden lebeg, nem tudni, hogy egy vagy két hónap múlva milyen gazdasági körülmények között dolgozunk?- Igen, nagy a bizonytalanság, nem tudni, hogy fest a jövő, de a múltunk, s a jelenünk ismeretében némiképp látnunk kell, hogy mit is akarunk. Mindenesetre az biztos: nehezen viseljük el azt, hogy kézenfogva vezessenek bennünket. A játékszabályokat idejében kellene ismernünk. De nem tudjuk a sarokpontokat, azt, hogy milyen adó, támogatási és bérrendszerre számíthatunk. A legfontosabb információkat sajnos semmilyen forrásból nem tudjuk kihámozni. Ebben a rendkívül nehezen definiálható környezetben köny- nyebb helyzetben van a KSZE, hisz adott a szervezete, a szakértelme, és kiterjedt kapcsolatokkal bír. Mi a szakmához értünk, s nem teszünk különbséget kis- és nagyüzemek között. Éppen ezért érthetetlen például, hogy a közelmúltban a Mezőgazdasági Minősítő Intézet pályázatot irt ki a következő címmel: „Vállalati mezőgazdasági szaktanácsadási szolgálat.” Mintha nem tudnák, hogy jó néhány termelési rendszer létezik az országban, amely közel húsz esztendeje többek között ezzel is foglalkozik, s hogy egy hektáron is ugyanúgy kell például gyomot irtani, mint 3000 hektáron. A különbség csupán a szervezésben lelhető fel. Az alapszabályok mindenütt érvényesek, hisz a mezőgazdaság egzakt tudomány.- Ön a Falurádióban sugárzott interjúban az aszály miatti terméskiesésekről meglehetősen borúlátóan nyilatkozott. Folytatná az ott elkezdett gondolatát? Mire számíthat a hazai fogyasztó?- Ha a jelenlegi helyzeten sürgősen nem változtatnak, akkor élelmiszer- hiány várható az országban. Bízom abban, hogy nem lesz jegyrendszer. Már most 1100 forint egy mázsa kukorica -, ilyen drága takarmánnyal nem lehet sem sertést, sem baromfit etetni. Pedig már most kevés a fizetésünk a húsárakhoz viszonyítva. Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy vajon nem lenne-e egyszerűbb kiegészíteni a takarmányárakat, mint számolni azzal, hogy több százezer ember életszínvonala romlik az országban. A társadalmi békét 4-5 milliárd forintból meg lehetne oldani, s így elviselné az árakat a fogyasztó. S vajon gondolt-e valaki arra, hogy a hibrid kukorica 40-50 százalékát dollárért kell importálni azért, hogy legyen elegendő takarmány, és hús az országban. Ezekkel a kérdésekkel sajnos senki sem foglalkozik, nem ismerjük a hivatalos állásfoglalást, sőt azt sem igen érzékeljük, hogy aggódnának a hazai mezőgazdaságért. - dvm Vita a szolgalati időről Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának szerdai ülésén a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosítása volt napirenden. A képviselők támogatásukról biztosították atörvényjavaslatnakazta bekezdését, amely 12 hónapban határozza meg a fegyveres katonai szolgálat idejét, s 10 hónapban a tartalékos szolgálat időtartamát A katonai szolgálat ideje így a 22 hónapot nem haladhatja meg. A fegyver nélküli sorkatonai szolgálat idejéről viszont hosszas vita alakult ki. A bizottság végül Perjés Gábor (MDF) kompromisszumos javaslatát fogadta el, amely szerint 15 + 7 hónap lesz ennek a szolgálatnak az időtartama. A polgári szolgálat időtartamára is több javaslat volt A képviselők azonban a kormány előterjesztését fogadták el, amely szerint a polgári szolgálatot egyhuzamban kell letölteni, összesen 22 hónapot Végül a bizottság elfogadta a Fidesz képviselőjének egy másik javaslatát, eszerint a katonai büntetésvégrehajtási intézetben letöltött szabadságvesztés büntetés nem számit be a sorkatonai szolgálat idejébe. A fegyelmi fenyítésül kiszabott fogság időtartama abban az esetben nem számít be a szolgálati időbe, ha a leszerelés időpontjában az érvényben lévő fogságfenyítések együttes időtartama a 30 napot meghaladja. Ebben az esetben a katonai szolgálat időtartama valamennyi érvényes fogságfenyítés együttes idejével hosszabbodik meg. Megkérdeztük Mi újság az újságok körül? Dr. Asztalos Ferenc válaszol ból tudom, hogy nálam a foghúzás után a seb meglehetősen lassan gyógyul, sokáig vérzik és nagyon fájdalmas. Előfordult már, hogy a lassú gyógyulás miatt megfertőződött a seb és emiatt kórházba is kerültem. Van néhány olyan ismerősöm, aki Magyarországon is rendelkezik ilyen képességekkel, bár ezek nem rendkívüliek, de arra kiválóan alkalmasak, hogy a sebek gyógyítását látványosan fölgyorsítsák. Egy foghúzás utáni kezelés hatására a fájdalom körülbelül tiz-tizenöt perc alatt elmúlik, ugyancsak a vérzés is el szokott állni ennyi idő alatt. A seb a szokásos egy-két hét helyett néhány nap múlva összezárul és sokkal gyorsabban gyógyul. Azok az emberek, akik ezzel a gyógyító képességgel rendelkeznek, azok mind jól tudják a vizet forgatni, de ezen felül meg van bennük az az akarat és az az igény, hogy képességüket gyógyításra föl is használják. Nagyon sokan vannak közöttünk, akik ilyen módszerrel sebgyógyítást tudnak végezni, vagy kisebb fejfájásokat tudnak gyorsan elmulasztani, esetleg rándult, sajgó, megerőltetett testrészek fájdalmát tudják csillapítani. Azonban „drasztikusabb módon is” föl lehet használni ezt a jelenséget gyógyításra és néhány helyen igazi „profi” szintre emelték a módszer használatát. A Fülöp-szigeteket évente tízezrével keresik föl külföldiek is, akik ezzel a módszerrel keresnek gyógyírt, a máshol gyógyíthatatlan betegségeikre. A Fülöp-szigete- ken és Brazíliában több száz olyan gyógyító él, akikben annyira erős ez a hatás, hogy nemcsak kézrátétellel tudnak gyógyítani, hanem a bőrt föl is nyitják - és sérült, beteg testrészeket, szövetdarabkákat tudnak így eltávolítani anélkül, hogy utána valamilyen fertőzés a beteget megviselné. Külön érdekessége a dolognak, hogy miután a bőr ilyen furcsa módon kinyílt, a kezelés után ugyanúgy összezáródik. Ez az a dolog, amit nagyon sokszor lefilmeztek már egészen közelről is, mégis a legnagyobb vitát kavarja. Ez a dolog pedig egyáltalán nem ismeretlen, Magyarországon is megtanulta már néhány ember, hogy vágott sebet pillanatok alatt saját magán összeforrasszon. Sokan láttak már bizonyára olyan fakírmutatvá- nyokat, ahol az illető megvagdossa magát üvegcseréppel, vagy átszúrja késsel, tűvel arcát, kezét. Ha megfelelő meditativ tudatállapotban van, akkor még csak vér sem serked ki, s miután eltávolítják a vágószerszámot, a seb nagyon hamar nyom nélkül eltűnik. Ez a módszer nem más, mint a bioenergia, vagy ahogy Kínában nevezik a Chi, ahogy Indiában nevezik a Prána energiájának tudatos irányítása és föl- használása. Sajnálatos, hogy ezeket a fakirokat sem vizsgálták idáig tudományosan, nem nézték még, hogy mitől olyan hihetetlenül gyors a seb regenerálódása. Legjobb esetben is csak cirkuszi mutatványként engedik a jelenséget és nem vették még észre orvosi/ tudományos jelentőségét. Az is ismert pedig, hogy néhány ember vallási elmélyedésében ún. stigmákat mutat, azaz sebek nyílnak kezein és lábain, vagy homlokukon, ugyanott, ahol Jézust annak idején megsebezték. Ezek a stigmák valószínűleg pszichés alapon jönnek létre, az illető tudatalattijában azonosul Jézussal és így keletkezik a nyílt seb, sérülés. A lényeg az, hogy ezek a jelenségek nemcsak gyógyítás közben fordulnak elő, hanem megfigyelhetők más formában is. Mi is történik ilyenkor, mi történhet a bőrrel, hogy ennyire puhává válik és fölnyílik? Valószínűleg ugyanolyan szerkezetváltozás megy végbe, mint amivel már találkoztunk, például a fémhajlitás esetében. Az eddigi szórványos kísérletekből tudjuk, hogy a gyógyító emberek bőrén az elektromos ellenállás nagymértékben megváltozik és töltések is mozognak. Tudunk olyan kísérletekről, amikor EEG- készüléket raktak a gyógyítóra és amikor azt kérték, hogy most koncentráljon, tegyen úgy, mintha gyógyítana, az EEG összes biztosítéka kiégett, a készülék használhatatlanná vált, tönkrement. Nemcsak ezek a jelenségek, hanem más, mért adatok is erősen megváltoznak a gyógyító és gyógyított között, az energiaátadás folyamán. így a pulzus, a légzés, a szívritmus. Mérhető, kimutatható fizikai változások sorával van tehát dolgunk, nem valamiféle homályos, misztikus, megfigyelhetetlen jelenségsorozattal. Ezt a hatást persze nemcsak gyógyításra tudják fölhasználni, hanem az ellenkezőjére is, harcművészetre. Valószínűleg nem véletlen, hogy megint csak Ázsiában, elsősorban Kína déli részén fejlődött ki az a harcművészeti módszer és modor, ami ezt az energiát használja a küzdelemhez. Ezt a módszert a Kung- Fu, ún. belső erős, vagy lágy irányzatának nevezik és sok titok lengte és lengi körül még ma is a kívülállók, a nem beavatottak előtt. Különleges iskolákban éveken, évtizedeken át, gyerekkortól kezdve tanulják azt, hogy az ún. belső energia, az életenergia, hogyan gerjeszthető, hogyan irányítható és hogyan lehet küzdelemre fölhasználni. Ha nagy ritkán bemutatókat tartanak, akkor furcsa dolgokat lehet megfigyelni: nemcsak köveket, vagy nagyobb tárgyakat lehet így eltörni, hanem ütéseket is lehet az ellenfélnek átadni anélkül, hogy hozzáérnének. Akik pedig mesterei ennek a módszernek, azok apróbb állatokat például tyúkokat tudnak szinte szabályosan fölrobbantani néhány méter távolságból anélkül, hogy hozzáérnének. Ha valaki ilyen módon kap egy ütést, akkor egészen furcsa betegségtünetek lépnek föl rajta, és a nyugati orvostudomány általában teljesen tehetetlen ilyen esetben. Nehéz segíteni a betegen, csak akkor, ha tudják a beavatottak, hogy hol és milyen módon kapta a bioenergia „átömlesz- tést”, vagy „sokkot”. Ez az egész terület ismét csak egy hatalmas, föltáratlan, fehér folt, ahol nagyon egyszerű eszközökkel és viszonylag gyorsan érdekes, fontos eredményeket lehetne elérni, ha a társadalom, a tudomány vezetői tolerálnák, eltűrnék a kutatást ezen a területen. (Folytatjuk.)- Olykor meglehetősen hangos párbeszédek, viták alakulnak ki napjainkban az újságok kiadói és a hírlapterjesztők között. Panaszok áradata ömlik a szerkesztőségekbe, hogy az olvasó nem kapja meg időben, vagy egyáltalán az előfizetett, megrendelt kedvenc lapját. Ezekről mi a véleménye dr. Asztalos Ferencnek, a Magyar Posta Vállalat vezérigazgató-helyettesének?- Kezdjük az áru bemutatásával. Minden kiadó elvárja, hogy lapját kiállítsuk az újságosstandokon. A hírlappavilonok szűkek, nem erre a hírlapdömpingre készültek. Napi panaszokat kapunk kiadóktól, akiknek a kiadványa nincs kint Tarthatatlan állapot. Látjuk mi is, hogy a jövő útja: teljesen kereskedelmi szférává tenni a lapterjesztést és akkor a posta is megmondhatja, hogy mi az amit hajlandó átvenni terjesztésre és mit nem. Nyugaton így van. Reméljük, az Országgyűlés is feloldja a hírlap-monopóliumot és lesz hírlap-kereskedelem.- Ha ezt szeretnék, akkor bizonyára van határozott elképzelésük is!- A tervezet elkészült, a dolgozók körében most van társadalmi vitán. Január 1- jétől meg akarjuk indítani a hírlapárusítás privatizálását. Erre is van elképzelésünk. Egy új, csak hírlapra orientált szervezettel. Önálló megyei hírlapterjesztő üzemet tervezünk. Ez kizárólag a megyei árusokkal foglalkozik, nem kell neki törődni az előfizetőkkel, a kézbesítéssel, csak az áruspéldányok terítésével, az árusok elszámoltatásával foglalkozna. Olyan kapcsolat alakulhat ki a nagy és kis árushelyek és a megyei hirfaphivatal között, ami ma a túlterhelés miatt elképzelhetetlen.- Mi történne az előfizetőkkel?- Velük körzeti hivatalok foglalkoznának olyan nagyobb településeken, mint Szekszárd, vagy Tamási, ahova személyi számítógépeket tennénk, amelyek nyilvántartanák a kis hivatalokból befutott előfizetői jegyzékeket, a változásokat regisztrálnák. Ezzel megszűnne a falusi hivataloknál a bonyolult elszámolási rendszer.- Tudott dolog, hogy eddig némely újságokat kötelezően át kellett vennie a terjesztőnek, ha tetszett neki, ha nem. Változik ez is a jövőben, miként teszik érdekeltté az árusokat a terjesztésben?- Az árusítást csak önkéntes alapon lehet végezni. A hivatalvezető, vagy a kézbesítő vállalja, hogy még árusít is az előfizetett példányok mellett. Most nem kényszerítjük rá. Egy személyes elképzelésemet elmondom, de ez ma még nem valósulhat meg. Azt szerettem volna, ha a kishivatalok bizományosként működnek. Megkapták volna a lapokat az igényelt mennyiségben és ők állapították volna meg, ebből mennyi az előfizető és menynyi az árus. Forint megterhelésű és forint elszámolású rendszerben. Úgy érzem, ezzel érdekeltté tehetők, mert azt mondjuk kap 15 százalékot a terjesztés után és mindegy, hogy ebből mennyi az előfizető és mennyiért kézbesítteti.- Milyen feltételei vannak, hogy ez megvalósuljon?- Szemléletváltás. Még nem jött el ennek a tervnek az ideje. D. K. J.
