Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-10 / 109. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 10. (Folytatás az 1. oldalról.) iraki akciónál is veszélyesebbnek nevezte az amerikai erők térségbeli gyülekezését, s közölte: országa fegyveres erői nyomon követik az amerikai katonai manővereket. Csütörtökön egyébként Irak határozat­lan időre lezárta határait a külföldiek előtt. A hírt a londoni külügyminisztérium szóvivője jelentette be, mondván, hogy a döntésről maguk az iraki hatóságok tájékoztatták az Európai Közösséget. Bagdad „biztonsági okokkal" magyarázta a lépést, de konkré­tumok egyelőre nem ismeretesek. Időközben diplomáciai fronton is zajla­nak az események: miközben Baker ame­rikai külügyminiszter Törökországban tár­gyal, sorra érkeznek a küldöttségek Kairó­ba, a rendkívüli arab csúcsra, amelynek megnyitását mára halasztották. Az utolsó pillanatban Irak is elküldte delegációját: ezt Taha Jaszin Ramadan miniszterelnök-he­lyettes vezeti, s a delegációban helyet ka­pott Tárik Aziz külügyminiszter is. Kuvaitot várhatóan az elűzött emir képviseli majd, szaúd-arábiai részről pedig maga Fahd ki­rály utazott az egyiptomi fővárosba. A Szovjetunió elítéli Irakot, amiért gya­korlatilag annektálta Kuvaitot, és tudomá­sul veszi, hogy az Egyesült Államok ideigle­nes jelleggel haditengerészeti és légi egy­ségeket küldött Szaúd-Arábiába - han­goztatta csütörtökön Jurij Gremitszkih, a szovjet külügyminisztérium szóvivője. Hoz­záfűzte, hogy Moszkva a jelen pillanatban nem vesz részt az Öböl térségébe külden: dő nemzetközi erőben. A szovjet kormány az'ENSZ Biztonsági Tanácsának folyama­tos ülésezését szorgalmazza. Közlése szerint a Szovjetunió az ENSZ BT határozatainak függvényében alakítja ki álláspontját A szóvivő gondosan került minden olyan kijelentést, amely egy nem­zetközi haderőben való szovjet részvételre utalhat „Ha a BT netán ilyen haderő felállí­tása mellett dönt, Moszkva akkor fontolóra veszi, hogy milyen magatartást tanúsítson” - mondta szűkszavúan. Állásfoglalásában a szovjet külügymi­nisztérium keserűen elismerte, nem váltak valóra azok a reményei, hogy Bagdadot az iraki erők kivonását sürgető, 660. számú BT-határozat végrehajtására bírhatja, hiá­ba váltott Mihail Gorbacsov elnök szemé­lyes üzetet Szaddám Húszéin iraki vezető­vel. Irak gyakorlatilag annektálta Kuvaitot, amit a Szovjetunió nem hagyhat (jgyeimen kívül, hiába szerette volna megőrizni az Irakhoz fűződő baráti szálakat - állapította meg a közlemény. Jurij Gremitszkih elmondta, hogy a kato­nai tanácsadókkal együtt mintegy kilenc­ezer szovjet állampolgár van jelenleg Irak­ban. Szaddám Húszéin iraki elnök szerdán késő este sebtében kinevezte az annektált Kuvait „ideiglenes kormányát” felváltó Mubarak egyiptomi elnök a repülőtéren fogadta Zaid Bin Szultán Annahajan sejket, az Egyesült Arab Emirátusok uralkodóját, aki a ma kezdődő rendkívüli arab csúcsta­lálkozóra érkezett Egyiptomba. (Telefotó) újabb bábkormányt, miközben nagy ütem­ben folytatódott az amerikai csapatok át­dobása Szaúd-Arábiába. Megérkeztek a szaúd-arábiai Dahran légitámaszpontra az amerikai 82. légi deszant hadosztály katonái és több F-15-ös harci gép. Köz­ben az amerikai Fort Bragg-ból újabb, katonákat szállító chartergépek és had­felszerelést szállító katonai gépek indul­tak a sivatagi királyságba. A Pentagon közlése szerint az amerikai csapatokat vegyvédelmi felszereléssel is ellátták ar­ra az esetre, ha Irak egy esetleges Szaúd-Arábia elleni katonai akció során vegyi fegyvereket is bevetne. Colin Powell tábornok, az amerikai ve­zérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke Washingtonban kijelentette, hogy a Szaúd-Arábiába küldött mintegy ötez­res amerikai csapatkontingens „képes Irakot elrettenteni” egy esetleges táma­dástól. Szaddám Húszéin iraki elnök szerdán este Alaa Husszein Ali ezredest, a koráb­bi „ideiglenes kuvaiti kormány” vezetőjét nevezte ki az.annektátt Kuvait miniszter- elnökévé, aki egyben Irak miniszterel­nök-helyettese is. Az Egyesült Államok szerdán este elu­tasította Kuvait iraki annektálását. Ric­hard Boucher amerikai külügyi szóvivő az iraki akció törvényesítésére tett gyen­ge kísérletnek nevezte Húszéin akcióját. Husszein jordániai király hangsúlyozta, hogy továbbra is az emírt tekinti Kuvait törvényes vezetőjének. Tönrénytelen Kuvait annektálása Bukaresti sorok, vízumért A bukaresti hétköznapok megszokott képéhez tartoznak az olykor száz métert is meghaladó sorok. A nagy kánikula ellenére a boltok előtt emberek sokasá­ga vár türelmesen arra, hogy húst, ke­nyeret, tejet vehessen, már persze, ha éppen kapni, de sorok kígyóznak az itt olyan kivételes élvezeti cikkeknek számí­tó termékekért is, mint a dezodor, a pipe­reszappan, a sampon. Ez'eddig nem is lenne szokatlan, mert hiszen hosszú évtizedek alatt hozzáed­ződtek a honpolgárok ahhoz, hogy a tü­relem ha nem is rózsát, de legalábbis va­lami szatyorba valót terem. Az idén azon­ban a sorbanállási szokások újabb ele­mekkel gazdagodtak: mostanság a nagykövetségek, külképviseletek szívós ostromlása jött divatba, az áhított termék pedig nem más, minta külföldi beutazási engedély, a vízum. A decemberi forradalom visszaadta a román állampolgároknak az egyik alap­vető emberi jogot, az utazás jogát. A ha­tóságoktól bárki bárhová utazhat. Csak­hogy a román világútlevél még nem min­den, ahhoz valuta is kellene, meg vizűm is, és ez utóbbit a nyugati demokráciákat képviselő követségek bizony igencsak immel-ámmal adják ki. De a román nép ha hosszú éveken át kibírta a szakadat­lan sorban állást, mért épp most adná meg magát, amikor meghívólevél birto­kában lehetősége nyílik arra, hogy meg­látogassa nyugaton élő rokonát, esetleg hosszabb-rövidebb időre munkát is vál­laljon, aminek eredményeként aztán a hazájában hiánycikknek szSmító min­denféle földi jóval „feltankolva” térhet vis?- sza családjához. Ennek azonban a feltétele a vízum, és ezek közül is a legnagyobb keletje az amerikainak van. Aki Bukarestben per­manensen embertömeget kíván látni, az látogasson el a főváros szívében levő In­tercontinental melletti, még a múlt szá­zadban - feltehetően egy gazdag bojár számára épített - palotához, amely fölött az Egyesült Államok csillagos-sávos lo­bogója lengedez. Itt lehet beszerezni az áhított amerikai vízumot. Ennek útja azonban igen rögös, és senki sem mehet biztosra. Állampolgári kezdeményezésre - és kifejezetten nem a hatóságok szervezé­sében - érkezési listát állítanak össze. Az érintettek éjjel-nappal, szabályos őrség­váltásban úgy őrzik ezt a dokumentumot, mint a szemük fényét. Ez a lista jelzi, hogy ki hányadik helyen van a várakozók között. A legfrissebb adatok szerint mintegy hatszázan szere­pelnek a névsorban, egy nap azonban az amerikai követség hivatalnokai jó ha negyven menedékkérőt fogadnak és az ügyintézési napok is csak hétfőn-ked- den-szerdán vannak. Ráadásul aki a lis­tán szerepel a jelzett napokon egy meg­adott időpontban köteles megjelenni a követségnél, mert - nem tudni miért - ek­kor névsorolvasást tartanak. És aki nem jelentkezik neve hallatán, lekerül a vára­kozólistáról. Tehát aki tudja is, hogy csak a négy- százvalahányadik helyen van, így bejutá­sa a követségre legfeljebb csak egy­másfél hónap múlva esedékes, pont úgy köteles a hét első három napján megje­lenni á követségnél, mint aki szinte már 'az ígéret földjén érezheti magát. Ez a bukaresti lakosok esetében még egyszerű, de képzeljük azokat az Ameri­kába vágyó román állampolgárokat, akik Temesváron, vagy lasiban élnek. Nekik bizony ha utazni akarnak, szabadságot kell kftenniük a szokásos hét eleji buka­resti látogatáshoz, hiszen az utat egy nap alatt nem tudják megtenni. És ha nem akarnak lekerülni a listáról, heti három­napos kényszerlakhelyül el kell fogad­niuk a fővárost. Ez még azok számára is elviselhető, akiknek rokonuk, ismerősük van Bukarestben, hiszen ha letudták a napi névsorolvasási kötelezettségüket, van hol megpihenniük, álomra hajtani a fejüket. Akiknek ilyen lehetősége nincs, azok vagy pénzt áldoznak szállodára, vagy a követség előtti aszfalton éjszakáz­nak. A következő megpróbáltatás már bent a követségen vár a vlzumkérőkre. Rend­szerint tíz-, tizenkétfős csoportok léphe­tik át a külképviselet kapuját, és az ameri­kai diplomaták alaposan megrostálják az utazni vágyókat. Jó ha visz magával min­denki pontos kimutatást arról, hogy mek­kora vagyonnal rendelkezik, kit, kiket hagy itthon, milyen gyökerei vannak Ro­mániában. Az amerikaiak ugyanis attól tartanak, hogy a kérelmezők nem is igen kívánkoznak majd vissza az üres polcok Romániájába. így sokan lógó orral jön­nek ki a követségről, mert mit számított a többhetes szabad ég alatti táborozás, ha egyszer az amerikai hivatalnokok ezt nem méltányolták, mi több, a vízum he­lyett csak azt ütötték be az útlevélbe, hogy az útiokmány tulajdonosa egyszer már elutasításban részesült. HEGEDŰS GYÖRGY (Bukarest) Kohl tartotta vissza Honeckert Az NSZK-ban erősödik annak gyanú­ja, hogy személyesen Helmut Kohl kan­cellár akadályozta meg Erich Honecker, volt NDK vezető kiutazását a Chilébe élő lányához. Erről számolt be ugyanis a chi­lei kormány főtitkára, Enrique Correa a müncheni Süddeutsche Zeitung csütör­töki számában. A kancellári hivatalban nem erősítették meg a chilei miniszter közlését, de azt megjegyezték: különösnek tartották vol­na, ha a berlini kormány kiutazási enge­délyt ad Erich Honeckernek, aki ellen el­járás van folyamatban. Megerősítést nyert ugyanakkor, hogy diplomáciai érintkezés volt az ügyben Bonn és San­tiago között, és a nyugatnémetek jelez­ték, hogy Honecker kiutazását, illetve be­fogadását furcsának és meglepőnek ta­lálnák. Erich Honecker lánya egy chileihez ment férjhez, akit az Allende-kormány bukása után az NDK befogadott. A Süd­deutsche Zeitungban megjelent közlés forrása, Enrique Correa szintén élt az NDK-ban, politikai menekültként. Csehszlovák forintkorlátozás A Magyar Nemzeti Bank illetékeseit vá­ratlanul érintette a Csehszlovák Állami Banknak az a döntése, hogy évi 8000 ko­ronában maximálta a Magyarországra utazó csehszlovák állampolgárok által vásárolható forintot. A MNB-ben elmondták, hogy informá­cióik szerint 1990. június 30-án 2 milliárd forint bankjeggyel és 1,477 milliárd forint értékű utazási csekkel rendelkezett a Csehszlovák Állami Bank, míg egy évvel ezelőtt 1,2 milliárd forint bankjegy és 1,5 milliárd forint csekk-készlete volt. Tehát a forintállomány most még valamivel na­gyobb is, mint az elmúlt év közepén. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a Csehszlovákiában július elején bekövet­kezett jelentős áremelések miatt, vala­mint azért, mert bizonyos termékekből hiány van, egyre többen jönnek Magyar- országra bevásárolni. A forint felvásárlá­sának másik valószínű oka, hogy az utóbbi hetekben jelentősen megnőtt Csehszovákiában a dollár fekete árfolya­ma, s így a spekulánsok forintért olcsób­ban juthatnak a valutához. A Magyar Nemzeti Bank egyébként 300 koronát továbbra is átvált a cseh­szlovák turistáknak. (MTI) Magánautóimport - változnak a feltételek Az idén az első félévben 9703 sze­mélyautót hoztak be külföldről a magyar állampolgárok. 4034 jármű vám- és áfa­mentesen érkezett, mert - az okmányok szerint - mozgássérültek voltak a vásár­lók. Ezzel kapcsolatban Balogh György vezérőrnagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka az MTI érdeklő­désére közölte, hogy kezdeményezik a magánautóimport feltételeinek megvál­toztatását, mert a hivatal szerint nem ilyen módon kellene támogatni a moz­gássérülteket. Az elmúlt év első felében egyébként 17214 személyautót hoztak be magánforgalomban, s ezek közül csak 497-ef a mozgássérültek. A parancsnok elmondta, hogy vizsgá­latuk szerint a legtöbb mozgássérült még személyautója színét sem tudja, nem­hogy a típusát. Csak a nevüket adják az ügylethez, amiért cserébe több tízezer forinthoz jutnak. Az állami költségvetést az első félévben közel félmilliárd forint kár érte emiatt Balogh György hangsú­lyozta: nem akarnak gyanúsítottat csinál­ni a több ezer szerencsétlen sorsú em­berből, ezért inkább a kiskapuk meg­szüntetését szorgalmazzák. Fórum Tamásiban 1990. augusztus 13-án 19 órakor Tamásiban a Diákcentrumban a helyben működő parlamenti pártok közösen lakossági fórumot rendeznek. Mindenkit várnak. Szovjet űrhajósok Fél év után ismét a Földön Szerencsésen visszatért a Földre az Anatolij Szolovjov és Alekszandr Balan- gyin szovjet űrhajós páros, amely hat hó- .napot töltött a Mir űrállomáson, s külde­tésüket súlyos műszaki gondok veszé­lyeztették. Mint a TASZSZ jelentette, a Szojuz TM-9 űrhajó leszálló egysége a két űrha­jóssal moszkvai idő szerint 11 óra 35 perckor landolt a kazahsztáni sztyeppén. A párost Gennagyij Manakov és Gen- nagyij Sztrekalov váltotta föl, akik de­cemberig maradnak az Mir űrállomás fe­délzetén. Oriana Faliad új sikerkönyve Három nap alatt 150 ezer példányban kelt el Olaszországban Oriana Fallaci legújabb regénye, az „Insciallah” (Ha Isten is úgy akarja). Az olasz újságírás nagy­asszonyának júliusban megjelent legújabb könyve ezzel megdönteni látszik min­den korábbi rekordot. Igaz, a könyv megjelenését kísérő népszerűsítési kampány is példa nélkül álló: Fallaci arca köszön vissza a címlapokról, a római utcákat el­borító plakátokról és a könyvesboltok vezetői is kiürítették vitrinjeiket az alkalomra készülve. A Rizzoli kiadó számításai szerint néhány hét alatt elfogy az első 400 ezer pél­dány és már készül a második kiadás. Összehasonlításképpen: Umberto Eco nagysikerű „Foucault ingája” című könyve két évvel megjelenése után elérte a 600 ezres példányszámot Olaszor­szágban. Az idén hatvanadik évét betöltő Fallici háborús tudósításaival vált a nemzetközi újságírás legendás alakjává. Törékeny nő létére Pakisztántól Libanonig, Vietna­mon és a dél-amerikai bozótokon át harminc éven át járta a frontokat. Vietnami haditudósítóként sisakjára a következő feliratot írta: „Amennyiben harci cselek­mények közepette halnék meg, holttestemet juttassák el a Fehér Házba”. Tíz évvel ezelőtt Fallaci bezárkózott manhattani lakásába, hogy megírja nagy könyvét: a bejrúti olasz kontingensben szolgáló katonák és a Libanonban egy­mást gyilkoló, majd Londonban és Párizsban együtt ünneplő klánfőnökök törté­netét. Az „Insciallah” sikere csakúgy mint Umberto Eco említett könyvének nép­szerűsége az irodalmi értékek mellett egyfajta társadalmi jelenségnek is tekinthe­tő. A La Stampa közelmúltban végzett minifelmérése szerint Fallaci könyvének 100 vásárlója közül 87 százalék megvette Eco könyvét is, de 42 százalékuk nem olvasta végig a regényt, 11 százalékuk el sem kezdte, sőt, 31 százalékuk semmit nem olvasott a könyv megvétele óta. Fallaci regényében hosszasan értekezik arról, hogy utál írni, s fél a fehér papír­tól, ami azért nem gátolta meg abban, hogy teleírjon 800 oldalt. A következő hóna­pok felmérései adnak majd választ arra, hogy az olvasók végig bírják-e rágni ma­gukat a vaskos köteten.

Next

/
Thumbnails
Contents