Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-10 / 109. szám

/ 1990. augusztus 10. Képújság 3 Dombóvári kábelügyek Elégedetlenségüknek adtak han­got nemrég lapunkban a dombóvári televízió munkatársai és nézői a kö­zelmúltban a vétel minőségét kifogá­solva. A kritika a Dombó Pál Lakásé­pítő és Fenntartó Szövetkezet felé irányult, a nem megfelelő karbantar­tást, kábeljavítást kifogásolva. Holott egy-egy elmaradt program miatt - hangsúlyozza Kovács András mű­szaki vezető - ők nézőként ugyan­úgy bosszankodtak, mint bárki más. Nemrég még a szövetkezet léte is kérdéses volt, s a bizonytalankodás hosszú időszaka után éppen mosta­nában álltak talpra. Az utóbbi hónap­ban a városi stúdió új vezetőjével is megindult a párbeszéd - különösen ezért érzik sérelmesnek a nyilvános­ság előtt megjelent észrevételeket. Nem a szövetkezet tulajdona az a ká­belszakasz sem, mely a stúdiót köti össze a központi erősítővel - mely egység a vételi zavarokat okozta - még ha esetenként el is végezték ott a javításokat. A kiépítés után a kar­bantartásról mindenki elfeledkezett, holott több év telt el azóta. A helyi műsorokért, a csatorna- használatért a szövetkezet sem a vá­rosi televízió, sem a nézők felé nem támaszt anyagi követelést. Jelenleg az MTV programjának alkalmankénti kiiktatásával történik a helyi adás, a dombóvári stúdió azonban.a jövő­ben önálló csatornán kíván sugároz­ni. Az erősítőrendszer bővítése mint­egy százezer forintba kerül, a kivite­lezésre még nincs anyagi fedezete a stúdiónak. A teljes kábelrekonstruk­ció után a fejlesztés van soron. Új- Dombóváron a Gábor Béla, Krúdy utca után a Kosztolányi út következik szeptember végéig. A bekerülési ösz- szeg nem csekély: az egyszeri befi­zetés a tizenkétezer forintot közelíti. A tömblakásokban mindez nyolc­ezer forintba kerül, így nyolc csator­na műsoraiból válogathatnak a né­zők. Jelenleg a megemelt használati díj nyolc forint csatornánként (Pé­csett ugyanez kilencbe kerül) a ko­rábbi befizetések irreálisan alacso­nyak voltak, még a tényleges költsé­geket sem fedezték.- A helyi tévéstúdió és a lakásszö­vetkezet kapcsolatában a feszültsé­gek helyett a párbeszéd, az együtt­működés vált jellemzővé. Ez így is kí­vánatos, hisz ez mindannyiuk érde­ke, s elsősorban Dombóvár polgá­„Külpolitikánk alapelve a nemzet érdeke” Interjú Jeszenszky Géza külügyminiszterrel (Folytatás az 1. oldalról.)- Személy szerint nagyon örülök an­nak, hogy az általam átvett Külügyminisz­tériumban nem kellett olyan mély változ­tatást, váltást eszközölni, mint például a Belügyminisztériumban - válaszolt Je­szenszky Géza. - Az is tény, hogy az elő­ző kormány politikája az elmúlt másfél­két évben nagymértékben közeledett a formálódó ellenzék kívánságaihoz, felfo­gásához. Tehát elvégzett egy sor olyan feladatot, amelyet a volt szocialista or­szágoknak most kell megoldaniuk. •- Az új kormány külügyminisztere mi­ben látja a továbbfejlődés lehetőségét? )- Nem kívánok arra a közhelyre hivat­kozni, hogy nincs olyan dolog, amit ne le­hetne jobban csinálni. Az új kormány - amely kizárólag olyan személyekből áll, akiknek semmi közük nem volta kommu­nista rendszerhez - sokkal hitelesebben képviselhet egy nyugati orientációt. Még akkor is, ha Horn Gyulával kapcsolatban nagy rokonszenv mutatkozott meg a né­met kérdésben tanúsított lépései miatt. Ám egészében ez az első szabadon vá­lasztott kormány, amelynek miniszterével azért másképp tárgyalnak a politikai té­nyezők.- Az ön által említett nyugati orientáció a két Németország küszöbön álló egye­sítése után nem jelent majd egyfajta egyoldalú csatlakozást ehhez az ország­hoz? Azaz a korábbi kizárólagos szovjet érdekszféra után hazánk német érdeksz­férává válik?- Ez egyáltalán nem képzelhető el. Aki figyeli a magyar külpolitikát, akár csak az újságokon keresztül is, ezt nem gondol­hatja komolyan. Ugyanakkor Németor­szágot természetszerűleg fontos ténye­zőnek tekintjük, jelentős szerepe van a magyar gazdasági átalakulás terén. Ám külpolitikánk alapelve a nemzet érdeke, amit nem szűklátókörűén, hanem harmo­nikus kapcsolatrendszer keretében kell értelmezni. Ez kizárja azt, hogy egy pont­hoz kössük hazánkat. Az Európa-orien- táció nem azt jelenti, hogy Európa egyen­lő Németországgal. Igyekszünk minden­kivel jó kapcsolatokat kialakítani, s ez a törekvésünk, úgy érzem, visszhangra is talált.- Talán egy kivétellel. Már Horn Gyula is megjegyezte annak idején, hogy Ro­mánia ilyen szempontból kezelhetetlen. A tavaly decemberi változásokat köve­tően ismét szertefoszlottak a reményeink. Mit lehet ilyen helyzetben tenni?- Románia esetében is nagyon világo­sak a kívánalmaink. Alapfeltételnek tart­juk a demokratikus jogok biztosítását, kiemelten a kisebbségi jogok megadá­sát. Sajnos, nem látom azt, hogy mindezt Románia tiszta szívvel vállalná. Mégis, úgy vélem, hogy Románia ezekkel az igé­nyekkel nem fog olyan mértékben szem- beállni, mint tette azt a Ceausescu-dikta- túra idején. A mai román vezetés nem en­gedheti meg magának, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja más országok, nemzetközi szervezetek véleményét.- A romániai magyarság helyzete ja­vult ugyan valamelyest, de még messze nem irigylésre méltó. Külügyminiszter úr szerint a többi volt szocialista országban is bekövetkezett néhány olyan változás, amely kedvező a magyarságra?- Ez kétségtelen, hiszen a magyarság­nak mindenütt vannak pártjai, törvényes képviselői, akik megfogalmazzák a célo­kat, törekvéseket. Ez már önmagában egy óriási változás. Olyan emberek jut­nak szóhoz, akiket korábban megakadá­lyoztak a beszédben. A magyarság hely­zetét összességében az befolyásolja, hogy az érintett országok mennyire áll­nak közel, vagy mennyire maradnak el az európai államoktól.- Az iraki-kuvaiti konfliktus következ­tében egyebek mellett öt magyar állam­polgár is eltűnt. Vannak hatásos eszkö­zök a magyar külügyminisztérium kezé­ben ilyen esetekben?- A helyi képviselet természetesen ke­resi az eltűnt magyarokat, de az eszkö­zök korlátozottak, hiszen hadiállapot van Kuvaitban. Ezen túlmenően a magyar kor­mány megtette a lépéseket a közel kétszáz magyar állampolgár evakuálására. A kime­nekítés érdekében már tárgyaltunk az ille­tékes iraki személyekkel. Hogy mi lesz, azt nehéz megjósolni, mert a katonai helyzetre való tekintettel az iraki fél konkrét határidőt nem vállalt. Az ügyet napirenden tartjuk, mert nem mondunk le egyetlen magyar ál­lampolgárról sem. SZERI ÁRPÁD Fotó: GOTTVALD KÁROLY Nehéz munka - ritmusra Ősi mesterség - modern módra A mitológia mesébe foglalt valóság. így hihetünk abban, hogy Vulcanus volt az első kovács, hiszen ez az ősi mesterség végig­kísérte az emberiség történetét. Képviselői napjainkra már fogyóban. Gyermekkorom idején még lábbal taposott bőrfujtató mel­lett láttam a kalapácsaikat csodálatos rit­musra zengető mestereket és nemcsak közönséges patkoló-hanem gyógykovács­csal is találkoztam. Tán húsz éve elmúlt, hogy az utolsó „igazi” szekszárdi patkoló­kovácsról beszámolhattam olvasóinknak. Kovácsok persze ma is vannak, más fel­szereléssel és igencsak más igényeket kielégítendő. Mint például a Mözsön élő Dohóczki János is, aki 1969-ben végzett a MüM 505-ösben, tizennegyed magával. Osztálytársai közül - ismeretei szerint - ma másodmagával űzi ezt az ősi mesterséget. Modern módon „kétlábon állva”, mert mel­lékesen biokertészettel és jószágnevelés­sel is foglalkozik. Bőrfujtatója nincs, kötényt is csak a kedvünkért köt, a villany gerjesz­tette tűz szikráitól se fél, mert állítása szerint a modern hegesztés és köszörülés sokkal veszélyesebb az itt kipattanó szikráknál. Keze alól az kerül ki, amit a tisztelt megren­delő kíván. Tehát díszgyertyatartó, bog­rácstartó, tolókapa-alkatrész, kerítés és fi­nom ízlésű, részben biedermeier-motívu­mokat is őrző dülőrács erkélyekhez. Vagy szerszámkészlet kandallókhoz. Utóbbi há­rom már ritkábban, mert az olykor hivalko­dó, máskor csak önmutogató parádés ke­rítések divatja - az össznépi pénzszűkéből kifolyólag - már gzűnőben, de legalábbis csökkenőben. Patkói is, ha kell, de ritkán - mert nem kell. Képeink az ősi mesterség néhány mun­kafolyamatát és darabját igyekeznek érzé­keltetni. O. I. fényképezte: KISPÁL MÁRIA Végtermék, virágokkal... Tűz mellett Lakásdísz Visszhang Kamarai vélemény a kölesdi viharról Forintért a grazi vásárba Sajtótájékoztató Dél-Dunántúion Más lapok e tárgyú írásai után a Tolnai Népújság I. évfolyamának 104. számá­ban érdekes és tárgyilagos riport jelent meg Ékes László tollából, „Vihar Getény- ben" címmel, mely cikkében a kölesdi körzeti orvosnyugdijaztatásával kapcso­latos, de ezen köznapi tényen messze túlmutató vélemények* érvek és indula­tok felsorakoztatásával a mai falusi köz­élet jellemző képét rajzolja meg a szerző. Az újságolvasóknak azonban úgy tűn­het, hogy az egészségügyi szerveknek nincs véleményük az esettel kapcsolat­ban, ezért szeretnénk megismertetni az olvasókkal a Magyar Orvosi Kamara Tol­na Megyei Szervezetének állásfoglalá­sát. Dr. Streit Béla főorvos a Magyar Orvosi Kamara megbízásából részt vett a június 5-i kölesdi tanácsülésen, melyről cikk is beszámol. Felszólalásában - dr. Szele Miklós érdekében érvelve — rámutatott arra az alaki hibára, melyet a tanács a nyugdíjaztatási eljárás során elkövetett. Felhivta a testület figyelmét arra a tényre is, hogy sem korábban, sem a tanácsülés során nem hangzott el semmilyen érv a körzeti orvos munkaviszonyának meg­hosszabbítása ellen. - A tanácstestület - mint erről a Tolnai Népújság is beszámolt - nem döntött a nyugdíjazás kérdésé­ben. A tanácsülés után és az azt követő napokban a MOK képviselőjét több mint tíz kölesdi lakos kereste fel és arról tájé­koztatták, hogy Szele doktor ellen évek óta rengeteg panasz és kifogás merül fel, de nem merték azokat a tanácsülésen el­mondani. Szeretnék azonban, ha a MOK informálva lenne a másik oldal vélemé­nyéről is. Ellentétben a tanácsülésen felszólalók többségével, nyilatkozataik higgadtak voltak. Streit főorvos a történ­tekről feljegyzést készített a MOK elnöke számára. Ennek tartalmát - mely a ta­nácsülésen történtekkel foglalkozik - részletesen nem ismertetjük, de csatol­tan megküldjük. A feljegyzés utolsó bekezdését azon­ban szó szerint idézzük: „A szavazás el­napolásával dr. Szele munkaviszonyá­nak meghosszabbítása valószínűnek lát­szik. Az ellene felhozott, fentebb részlete­zett kifogások miatt azonban úgy vélem, hogy ha a MOK - személyemben - kiált dr. Szele érdekei mellett, a jövőben külö­nös gondot kellene fordítani annak vizs­gálatára, hogy dr. Szele Miklós rászolgál- e a bizalomra.” A Magyar Orvosi Kamara Tolna Me­gyei Szervezete továbbra is figyelemmel kíséri a kölesdi körzeti orvos nyugdíjazá­sával kapcsolatos eseményeket. Tudo­másunk van például arról, hogy becsü­letsértő kitételeket tartalmazó, névtelen le­veleket kaptak azok a személyek, akik a fent említett riportokban Szele doktor ellen nyilatkoztak. Reméljük és várjuk, hogy dr. Szele Miklós sürgősén elhatárolja magát ezektől a levelektől és a „meggyőzés” effé­le módszereitől. Reméljük, hogyha munka- viszonyát meghosszabbítják, az elkövetke­ző időben orvosi tevékenységét úgy végzi, hogy nem az ellentábornak szolgáltat érve­ket, hanem azoknak bizonyít, akik kiálltak. mellette. ■DR. HULIN ISTVÁN osztályvezető főorvos a Mágyar Orvosi Kamara Tolna Megyei Szervezetének elnöke Nem annyira a kiállítóknak, mint in­kább a potenciális látogatóknak szólt az a sajtótájékoztató, amelyet Pécsett tartott a Grazi Nemzetközi Vásár igazgatója, s amelyet a dél-dunántúli és stájerországi gazdasági kapcsolatok fejlődése jegyé­ben régiónk gazdasági kamarájának tit­kára nyitott meg. A stájer tartomány fővárosában 1906 óta rendeznek vásárokat, így Ausztria legrégibb hagyományokra épülő vásárai a graziak. Az egész éves, szinte non stopp programok közül kiemelkedő je­lentőségűek a tavaszi és őszi vásárok. Az idei tavaszi nemzetközi szemlén Magyar- országról 16 ezer vendégek fogadtak. A vásár igazgatója, dr. Novák elmondta, hogy a szeptember 29-től október 7-ig tartó, az „előrelépés” jegyében megren­dezésre kerülő őszi vásárra ugyan nem számítanak hazánkfiai részéről ekkora 'érdeklődésre - lévén abban az időpont­ban a bécsi vásár is - de a jelék szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy a visszaesés minél kisebb legyen. Bár a kiállítani szándékozók számára jú­niusban lejárt a jelentkezési határidő, az igazgató nem volt rest Pécsre utazni, az újságírókon kívül utazási irodák, na­gyobb vállalatok vezetőit is meghívni a beszélgetésre, amelynek középpontjá­ban az 50 állam képviseletében mintegy 2000 kiállító cég termékeit bemutató ren­dezvény magyarok számára is vonzó momentumai álltak. Megtudtuk többek között, hogy októ­ber elsején magyar nemzetközi napot tartanak, s hogy a vásárban való eligazo­dást magyar nyelvű feliratok és prospek­tusok is szolgálják, a vásárlást - mert a grazi vásárban vásárolni is lehet, mégpe­dig árengedménnyel - magyarul beszélő eladók segítik. Valószínűleg nem marad hatástalan az a figyelmesség - vagy még inkább üzleti fogás -, hogy az egyébként 70 schillin­ges belépőjegyeket Magyarországon ‘100 forintért árulják. Ezek után nem is kell sok beszéd - mondta az igazgató. Jöjjenek, nem csak nézelődni, de vásárolni is - tette hoz­zá.

Next

/
Thumbnails
Contents