Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)
1990-08-08 / 107. szám
lehet számítani Az SPD szeptemberi egyesítést akar Újabb dátummal gyarapodott a német újraegyesítés lehetséges időpontjainak listája. Hétfőn éjszaka Bonnban a keleti és a nyugati SPD vezetősége megállapodott abban, hogy szorgalmazni fogják: az NDK szeptember 15-ig mondja ki csatlakozását az NSZK-hoz. A dátumot azzal indokolták, hogy nem kívánnak akadályt gördíteni a német újraegyesítés külső feltételeit rendezni hivatott 2 + 4 tárgyalások zökkenőmentes befejezése elé. E tárgyalások utolsó fordulójára a tervek szerint szeptemberben Moszkvában kerülne sor. A két német állam szociáldemokratái hétfői találkozójukon is kitartottak az össznémet választások év végi megtartása mellett. Oskar Lafontaine, az SPD kancellárjelöltje egy éjszakai tévéinterjúban arra szólította fel Kohl kancellárt, ismerje el, hogy a nyugatnémet márka gyors NDK-beli bevezetéséhez fűzött reményei meghiúsultak. A szovjet nép szempontjából közel sem érdektelen, milyen vonalat követ majd a jövőben az egyesült Németország. Nagy NATO-erők maradnak német területen és sajnos, a NATO doktrínája és koncepciója továbbra is az első atomcsapáson alapul - jelentette ki a TASZSZ munkatársának adott nyilatkozatában Mihail Moiszejev hadseregtábornok, a szovjet hadsereg vezérkari főnöke. A kétszemélyes sárkányt 53 lóerős osztrák Rotax hajtja, de a Trabant-motor is megfelel erre a célra Pályáznak a rendőrök A Belügyminisztériumnak eltökélt szándéka, hogy a vállalatvezetők pályáztatási rendszeréhez hasonlóan a jövőben a városi és megyei rendőrkapitányságok vezetői is pályázat útján nyerjék majd el beosztásukat - erről Körinek László, a Belügyminisztérium rendészeti helyettes államtitkára tájékoztatta kedden az MTI munkatársát. Mint ismeretes, korábban már Horváth Balázs belügyminiszter is így nyilatkozott, azonban az ORFK múlt hét pénteki sajtótájékoztatóján Szabó Győző országos rendőrfőkapitány bejelentette, hogy eddig még nem irt ki pályázatot a megyei kapitányságok vezetői tisztségére, mivel ehhez jelenleg nincsenek meg a jogszabályi feltételek. Körinek László elmondta azt is, hogy augusztus végéig elkészül a minisztérium a rendőrségről szóló törvénytervezet munkáival. E törvényben kívánják megteremteni a kapitányságvezetői munkakörök pályázat útján történő betöltésének jogszabályi hátterét. A helyettes államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a szabályozás lehetőséget ad majd arra is, hogy a szeptember végén megválasztandó új önkormányzatok is beleszólhassanak az adott kapitányságok vezetőinek kiválasztásába. A jugoszlávok nélkülünk is megépítik a Dráván a vízlépcsőket A gyékényes-gyurgyeváci drávai vízlépcső ügyében harmadízben is elnapolták a magyar-jugoszláv helyszíni szemlét. A kétoldalú helyzetfelmérésre és tárgyalásra a legutóbbi megállapodás szerint augusztus 9-én került volna sor, jugoszláv részről azonban közölték, hogy ezúttal sem tudják fogadni a magyar környezetvédelmi és vízügyi szakemberekből álló delegációt. A találkozót - pontosabb időpont megjelölése nélkül - szeptemberre halasztották. Ismeretes, hogy a korábbi elképzelések - és előzetes kormányközi megállapodások - szerint a Dráva közös érdekű szakaszán három vízlépcső épült volna a két ország együttműködésével. Elsőként a Gyékényes és Gyurgyevác térségére vonatkozó tervezést és előkészítési munkálatokat kezdték meg. Az eddig lezajlott társadalmi viták során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a beruházás - rendkívül csekély gazdasági előnyeivel szemben - a bős-nagymarosihoz hasonló környezetvédelmi problémákat idézne elő. Több tiltakozó megmozdulás is közrejátszott abban, hogy az új magyar parlament az első állásfoglalásai közt utasította a Környezetvédelmi Minisztériumot, hogy kezdjen tárgyalásokat a vízlépcső előkészületeinek leállításáról. Miközben az illetékes jugoszláviai szervek kitérő és halogató magatartást tanúsítanak, egyes horvátországi lapokban olyan közlemények jelentek meg, hogy magyar részvétel nélkül is megépítik a drávai vízlépcsőket. A Somogy megyei környezetvédők a parlament következő ülésszakán szeretnék erre felhívni a törvényhozók figyelmét. Csak Kambodzsáról van szó Az Egyesült Államok és Vietnam képviselői Kambodzsáról folytatott első megbeszéléseiken egyebek között az ENSZ szerepét vitatták meg a rendezésben és áttekintették a Kambodzsa semlegességével kapcsolatos nemzetközi biztosítékokat. Ezt a hétfői New York-i megbeszéléseket követően jelentette ki Trinh Xuan Lang vietnami ENSZ-nagykövet, a vietnami tárgyalóküldöttség vezetője. (A tárgyalásokon részt vevő amerikai delegációt Kenneth Quinn távol-keleti ügyekkel megbízott külügyi államtitkár vezeti.) Amerikai vélemények szerint a kambodzsai rendezést célzó első hivatalos kétoldalú kapcsolatfelvétel jó alapot teremthet a térség problémáinak tárgyalásos rendezéséhez. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseken kizárólag Kambodzsáról lesz szó, s nem vitatják meg a két ország kapcsolatainak javításával kapcsolatos kérdéseket. Az első tárgyalási fordulóban egyébként a vietnami és az amerikai küldöttség vezetője ismertette országának a kambodzsai rendezéssel kapcsolatos álláspontját. Tovább tart az aszály, vigasztalan képet mutat a határ; a termelőszövetkezetekben jelentős bevételkieséssel számolnak - erről tájékoztatta az MTI munkatársát Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Arról, hogy a szövetkezetekben milyen helyzet alakult ki, elmondotta: a területi érdekképviseleti szervek erőteljesen kezdeményezik, hogy a kormányzat már most hozza meg a szükséges intézkedéseket a minden bizonnyal bekövetkező tetemes károk, a természeti csapásnak minősíthető szárazság következményeinek ellensúlyozására. A Parasztszövetséget is kéri a MOSZ, hogy lépjen fel kezdeménye- zően, és nyújtson hathatós támogatást a parasztságnak a szükséges takarmáhybázis megteremtésében, illetve az aszály hatásának ellensúlyozásában. A kistermelők és a nagyüzemek egyaránt súlyos hátrányba kerülhetnek már az őszi hetekben, hónapokban, amennyiben időben nem látnak napvilágot a termelőket megsegítő döntések. (Folytatás a 3. oldalon.) Baranyai maffiózók Vádemelési javaslat hamisdollár-üzérek ügyében A külföldiek szervezett magyarországi bűnözése elleni fellépés a nyílt rendőri megfigyelés mellett más módszerek alkalmazását is szükségessé teszi - közölte a rendőrség Pécsett tartott keddi sajtó- tájékoztatóján Lusztig Péter ezredes, Baranya megyei rendőrfőkapitány. Az idén több mint ötven százalékkal nőtt az ismertté vált bűncselekmények s négyszeresére emelkedett a külföldi elkövetők száma a déli határmegyében, amely az utóbbi hónapokban főleg bolgár és jugoszláv állampolgárok körében kialakult szervezett bűnözésre utaló események színterévé vált. A rendőrség a napokban vett őrizetbe két bolgár állampolgárt, akiknek kocsijában ezer forintos bankjegyek fénymásolt utánzatait, lakásukon pedig a hamis pénz színezésére használt anyagokat találtak. A nyomozás szálai egy pécsi lakáshoz vezettek, ahol régi ezerdinárosokat és egy pisztolyt is lefoglaltak. Nem tudni még, hogy a fegyver bolgár gazdája részese-e a pénzhamisításnak, de ugyanott lakott, ahol a letartóztatottak. Az ezerforintos bankjegyek utánzataiból eddig több mint száz került elő. Ezeket többnyire jugoszláv bevásárlóturisták vették német márkáikért igen kedvező árfolyamon, s mire rájöttek a csalásra, már bottal üthették az üzérek nyomát. A két foglalkozás nélküli bolgár pénzhamisítót egyik ügyletük szemtanú- (Folytatás a 2. oldalon.) Agressziótól tart a pakisztáni elnök Pakisztánban szükségállapotot rendeltek el, nem sokkal azt követően, hogy Gúlám Iszak Han köztársasági elnök menesztette hivatalából Benazir Bhutto miniszterelnököt, feloszlatta a nemzetgyűlést, és új választásokat írt ki. Pakisztán újdelhi nagykövetségének illetékesei kedden nem erősítették meg, de nem is cáfolták az egyik amerikai tv-állomásnak azt a jelentését, miszerint Benazir Bhuttót házi őrizetbe helyezték. A szükségállapotot kihirdető elnöki proklamáció szerint az államfő „úgy ítéli meg, hogy a kialakult válságos helyzetben Pakisztán biztonságát külső agresz- szió és belső zavargások veszélyeztetik, s a tartományi kormányok nem képesek arra, hogy úrrá legyenek e fenyegetéseken”. Az állami rádió- és tv-állomást, valamint a telefonközpontokat és a legfontosabb távközlési intézményeket még a hétfő éjszakai órákban a hadsereg ellenőrzése alá helyezték. Mirza Aszlam Bég tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke ugyanakkor cáfolta, hogy katonai hatalomátvétel lenne készülőben. A hadsereg lépései a következő polgári kormányzat hivatalba lépéséhez vezető békés átmenet biztosítását szolgálják, s a katonaság „nem fog beleavatkozni a politikába” - jelentette ki. A pakisztáni alkotmány értelmében a szükségállapot felhatalmazza az elnököt és a hétfőn kinevezett ügyvivő kormányt, hogy feloszlassák a tartományi törvény- (Folytatás a 2. oldalon.) Mi lesz az őcsényi repülőklubbal? A túlélés taktikája Súlyos aszálykárokra Washington az Arab-öböl nemzetközi blokádját fontolgatja Eltűnt üt magyar állampolgár Az ENSZ BT Irak-ellenes kereskedelmi, pénzügyi és katonai szankcióinak betartására szólította fel a világ országait hétfőn Washingtonban George Bush amerikai elnök, Margaret Thatcher brit kormányfő és Manfred Wörner, a NATO- főtitkára. Washington mozgósította hadiflottáját, s egy, az iraki határ közelében fekvő törökországi légitámaszpontra telepített át Angliából F-111-es típusú bombázókat, miközben Ankara közölte, hogy elzárja az iraki olajexport jelentős részét továbbító vezetéket. Bush, Thatcher és Wörner rögtönzött fehér házi sajtóértekezletükön lelkesen üdvözölték az ENSZ BT lépését. Thatcher kijelentette: ha az ENSZ BT Irak-ellenes szankciói nem bizonyulnának hatékonynak, Nagy- Britanniának és szövetségeseinek fontolóra kellene venniük a Perzsa(Arab)-öböl haditengerészeti blokád alá vételét. Egyben közölte, hogy London további két hadihajót vezényelt a térségbe. Washington is jelentősen növeli katonai jelenlétét a Perzsa-öbölben. Harmincegy hadihajót vezényeltek a térségbe, köztük két repülőgép-hordozó hajót és a Wisconsin csatahajót. Nagy-Britan- niából az iraki határtól 680 kilométerre fekvő törökországi Incirlik légitámaszpontjára vezényeltek F-111-es amerikai bombázókat. Washington legutóbb 1986-ban Líbia ellen vetette be az F-111- eseket. Mindazonáltal a hírt közlő NBC amerikai tévétársaság szerint nem való- (Folytatás a 2. oldalon.)
