Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-06 / 105. szám

I. évfolyam, 105. szám ÁRA: 4,30 Ft 1990. augusztus 6., HÉTFŐ Maratoni ülés - éjfélig Törvényt alkottak az önkormányzatokról Legközelebb augusztus 27-én tanácskozik a parlament Hetek óta tartó, alapos vita végére tett pontot az Országgyűlés pénteken éjjel negyed 11 -kor, amikor 281 igen szava­zattal, 3 ellenében és 1 tartózkodással el­fogadta a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot. A plénum a törvényja­vaslatról s az ahhoz benyújtott bizottsági és képviselői módosító javaslatokról - ki­sebb szünetekkel együtt - több mint négyórás szavazási procedúrával dön­tött. Minden egyes módosításhoz a jelen­lévők kétharmadának elutasító vagy igenlő szavazata kellett. A helyi önkormányzatokról szóló tör­vényeiként azt a preambulum kimond­ja: elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait. Lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi kö­zössége - közvetlenül, illetőleg a válasz­tott helyi önkormányzat útján - önál­lóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeket. Az illetékes országgyűlési bizottságok együttes jelentése összesen 83 módosí­tást tartalmazott. A leglényegesebb indít­ványok: a helyi képviselők és polgármes­terek általános választásán a nemzeti vagy etnikai kisebbség legtöbb szavaza­tot kapott jelöltje, kisebbségének helyi szószólójává válik. A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghir­detett közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgár és a helyben érdekelt szer­vek képviselői közérdekű kérdést és ja­vaslatot tehetnek. A települési képviselő- testület minőségi többségi határozattal kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés a települést a területével határos másik megye területéhez csatolja át. Az Or­szággyűlés - a képviselő-testület kérel­mére - az 50 ezernél több lakosú várost megyei jogú várossá nyilvánítja. A fővá­ros önkormányzati rendszerének részle­tes szabályait külön törvény tartalmazza. E törvényt 1990. november 30-ig kell megalkotni. A helyi önkormányzatok tör­vényességi ellenőrzését a köztársasági megbízottak végzik. Az Országgyűlés határozatot hozott a Magyar Köztársaság megyéiről, a me­gyék nevéről, székhelyéről, illetve a köz- társasági megbízottak működési terüle­tét meghatározó régiókról. E határozatok a helyi önkormányzati képviselő-testüle­tek tagjainak ez évi megválasztásának napjával lépnek hatályba. Az Országgyűlés pénteken nem sok­kal este 11 óra előtt elfogadta a helyi ön- kormányzati képviselők és polgármester rek választásáról szóló törvényjavaslatot is. A képviselők egyúttal nem egészen egy óra alatt határoztak: a javaslatot 292 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett iktatták törvénybe. Döntésükkel a szeptember 30-diki választások után a tanácsrendszer megszűnik. A választási törvény intézményei és részletszabályozásai kivétel nélkül az (Folytatás a 2. oldalon.) Igazságos és igazságtalan háborúk Kéri Kálmán kommunisfaellenes küzdelme ——► Tolna megyei képviselők véleménye Viharos utóéletet élt (vagy még él) Kéri Kálmán MDF-es országgyűlési képviselő kijelentése. A Szovjetuniónak hadat üze­nő Horthy-rendszer hadseregéről szólva ezt állította: „De hát végre, engedjük meg, hogy harca igazságos volt, ha a kommunizmus ellen harcolt!" Mindebből kisebbfajta botrány kerekedett, az ellen­zéki pártok sorra fejezték ki egyet nem értésüket, ám a koalíciós pártok vagy hallgatásba burkolóztak, vagy nem kí­vántak elhatárolódni egyértelműen az ominózus Kéri-kitételtől. Maga Kéri Kál­mán is megszólalt az ügyben, s mint kiderült, szó sincs elszólásról, fenntartja kijelentését, hozzátéve, hogy a honvéd­ség derekasan harcolt a kommunizmus ellen. Eörsi István, az ismert közíró a Népszabadságban megjelentetett rea­gálása szerint Kéri Kálmánt „ezért a kije­lentésért Nyugat-Németországban kigo­lyóznák a közéletből, talán még bíróság elé is állítanák... Európába nem léphet be egy olyan ország, amelynek parlamentje eltűri a Kéri képviselőéhez hasonló meg­nyilatkozásokat. Az ilyen ország nem is való Európába". Megyénk parlamenti képviselőit is megkérdeztük, már akit si­került elérni: miként vélekednek Kéri Kál­mán sokakat felháborító mondatáról? Barcza Imre (SZDSZ): - El kell ítéljük ezt a megnyilvánulást. A parlamentet nem szabad felhasználni ilyesmire, azaz nem ezen a fórumon kell értékelni a II. vi­lágháborút. Gondolkodtam a felszólaláson, de mégis másképp döntöttem. Ám ha szót kaptam volna, azt mondtam volna Kéri Kálmánnak: Ezt a közel kilencven évét ne rontsa el ilyen megnyilatkozásokkal. Az országgyűlés elnökének pedig azonnal reagálnia kellett volna, valahogy így: Kedves Kálmán bátyám, a magyar nép érdekében ne mondjon ilyeneket. Szó­val, az a mondat egy tarokkparti közben megengedhető, de a magyar parlament­ben semmiképpen sem. (Folytatás a 2. oldalon.) Nem lehet emelni a kenyér árát Értetlenül áll a miniszter... Az Antall-kormány hivatott arra, hogy negyven év után igazságot szolgáltasson a magyar népnek, s kivezesse az orszá­got a jelenlegi mélypontból - erről Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter beszélt szombaton azon a nagygyűlé­sen, amelyet a kisgazdapárt tagjainak, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek képviselőinek a részvételével tartottak a hajdú-bihari Létavértesen. A létavértesi nagygyűlés résztvevői hatalmas tapssal fogadták a miniszter „Szabad” kormány Kuvaitban - kuvaitiak nélkül (Telefotó) Iraki harckocsi a kuvaiti tengerparton Szombaton nyilvánosságra hozták az iraki vezetés által támogatott új kuvaiti ideiglenes kormány névsorát. A kuvaiti rádióban beolvasott közlemény szerint a kormányfő Alaa Husszein Ali ezredes, aki a fegyveres erők parancsnoka, egyben védelmi és belügyminiszter is. Több kül­földön tartózkodó kuvaiti diplomata és politikus egybehangzóan azt állította, hogy ebben a kormányban egyetlen ku­vaiti állampolgár sincs. Az irakiak fel­ügyelete alatt álló rádió szerint a kilenc­tagú kabinet minden tagja katonatiszt. A külügyeket Valid Szaud Mohamed Ab­dullah őrnagy, a szintén kulcsfontosságú olaj- és pénzügyeket Fuad Husszein Ah­med százados irányítja, míg az iszlám ügyekért felelős miniszter Isszám Abdul- Madzsid Hasszán százados. Irak közben sietett kijelenteni: kész tár­gyalásokat kezdeni a „szabad Kuvait ideiglenes kormányával” a határvitáról, az olajtermelésről és a pénzügyi ellenté­tekről. (Mint ismeretes, Irak azért szállta meg Kuvaitot, mert ezekben a kérdések­ben nem engedett Bagdadnak a kuvaiti vezetés.) A kuvaiti rádió szerint az új kor­mány a közeljövőben meg is kezdi ezeket a tárgyalásokat. Meg nem erősített hírek szerint Irak va­sárnap hajnalban megkezdte csapatai­nak kivonását a megszállt Kuvaitból. A hirt egyelőre csak az AFP francia hírügy­nökség jelentette az INA iraki hírügynök­ségre hivatkozva. Bagdad még szomba­ton este megállapodott az ideiglenes ku­vaiti kormánnyal, hogy az irakiak a beje­lentett menetrend szerint a hét végétől kezdve kivonulnak Kuvaitból. A csapatki­vonás hírét más források cáfolják. Bagdad egyébként szombaton ismé­telten hangoztatta: csapatai nem szán­dékoznak behatolni Szaúd-Arábia terü­letére. Hírügynökségi jelentések szerint az irakiak a szaúdi határ közvetlen köze­iéig nyomultak előre. Híd szerepben a kitelepítettek Az NDK-beli és a csehszlovákiai fordulat sikeréhez elengedhetetle­nül hozzájárult az, hogy előzőleg Lengyelországban és Magyarorszá­gon alapos politikai, gazdasági és társadalmi reformokat léptettek élet­be. Éppen ezért nemzeti érdek a kö­zeli és a távolabbi kelet-európai szomszédok reformerőfeszítései­nek támogatása, jelentette ki vasár­nap Kohl nyugatnémet kancellár Stuttgartban. A kormányfő a baden- württembergi városban ünnepsé­gen vett részt, amelyen arról emlé­keztek meg, hogy negyven évvel ezelőtt hirdették ki az egykori német területekről erőszakkal kitelepített német ajkúak chartáját. A kancellár sürgette a végleges német-lengyel kibékülést úgy, ahogy az a németek és a franciák között megtörtént. A kitelepítettek- nek e folyamatban a híd szerepét kell betölteniük, tette hozzá. Kohl kijelentette, hogy a német-lengyel határ jelenlegi formájában végleges, az európai határokat tilos kétségbe vonni. Lothar Späth baden-württember- gi miniszterelnök az emlékünnepsé­gen sürgette a lengyel kormányt, hogy fejezze ki sajnálkozását a kite­lepítések erőszakos jellege miatt. Libéria Amerikai mentőakció Amerikai katonai akció kezdődött va­sárnap reggel Libériában az ott lévő amerikai állampolgárok evakuálására és az Amerika Hangja rádióállomás védel­mére - jelentette be vasárnap délelőtti sajtóértekezletén a Fehér Ház szóvivője. Mariin Fitzwater közölte: 225 tenge­részgyalogos érkezett helikopteren Monroviába és azonnal megkezdte a nagykövetség személyzete egy részének evakuálását. Ellenállásba nem ütköztek. A szóvivő közölte még, hogy a minimum­ra csökkentik a követség létszámát. Fitz­water tagadta, hogy az akció az Egyesült Államok katonai beavatkozását jelentené a libériái polgárháborúba. Az amerikai akció előzménye, hogy Prince Johnson, a Samuel Doe elnök megdöntését vezető katonai érák pa­rancsnoka már szombaton közölte: uta­sította embereit, hogy fogjanak el minden Monroviában lévő külföldit. Johnson ez­zel azt akarta elérni, hogy valamelyik kül­földi állam katonai erővel avatkozzon be a libériái polgárháborúba. A parancs hétfőtől lép életbe, s a libériái fővárosban maradt mintegy 2 ezer külföldi közül elő­ször az amerikai, a brit, a libanoni és az indiai állampolgárokat fogják őrizetbe venni - mondta Johnson, aki megnyug­tatta a sajtót: titkos helyre viszik őket, de semmi bántódásuk nem lesz. Felfedezésre várnak a múlt értékei A városfejlesztés új útjai- A településfejlesztés sem nélkülöz­heti a hozzáértő szakembereket, s ennek a kívánalomnak a szem előtt tartásával elkerülhetjük az elmúlt időszak hibáit. Ezekkel a szavakkal nyitotta meg Rácz Zoltán (Szekszárd-ÉRT klub) azt a ren­dezvényt, melyet szombaton délután tar­tottak meg Szekszárdon, a Sajtóházban. A településfejlesztés és kulturális érté­keink védelme elnevezést viselő fotókiál­lításon kívül két előadás és videofilm-be­mutató is várta a megjelenteket, a terve­ző, építész, városvédő szakembereket, il­letve a településük múltja, jelene, jövője iránt felelősséget érző személyeket, köz­tük Pólyák Sándor SZDSZ-es ország- gyűlési képviselőt. A meghívott vendégek közül dr. Meggyesi Tamás tanszékve­zető egyetemi tanár arról az újfajta szemléletről adott tájékoztatást, amely mindinkább meghatároz­za a települések kezelé­sének a kérdését. A kö­zeljövőben a nagy kon­cepciók háttérbe szorul­nak a kis lépések politi­kájával, az általános ten­nivalók az egyedi megol­dásokkal szerében.. Újra felfedezésre vár­nak a múlt értékei, régi korok szellemiségének máig érvényes termékei - mutatott rá dr. Meggye­si Tamás, s ehhez máris kapcsolódott Jékely Zsolt, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója, aki lelki éle­tünk tárházáról, a magyar tájról, valamint a népi épí­tészet örökségének a vállalásáról tartott elő­adást. A rendezvény zá­rásaként a résztvevők vi­deofilm segítségével is­merkedtek meg Bátaszék és Nagydorog építészeti értékeivel. Dr. Meggyesi Tamás a településfejlesztés kérdéseiről tartott előadást

Next

/
Thumbnails
Contents