Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-06 / 105. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 6. Magyar-szovjet kapcsolatok Ismerkedés és folyamatosság Töményt alkottak az önkormányzatokról Az ismerkedés és a folyamatosság je­gyében tárgyalt a Szovjetunió Kereske­delmi és Ipari Kamarája vezetőivel moszkvai villámlátogatása során Tolnay Lajos. A Magyar Gazdasági Kamara nemré­giben megválasztott elnöke Moszkvában az MTI-nek adott nyilatkozatában tárgya­lásait összegezve kijelentette: megítélé­se szerint a szovjet fél szemében nem ér­tékelődött le a magyar kapcsolat. A magyar és szovjet kamarai vezetők egyetértettek abban, hogy az egyik leg­fontosabb feladat a kapcsolatok fenntar­tása áz átmeneti időszakban. Tolnay La­jos annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar vállalatoknak bent kell maradniuk a szovjet piacon, kapcsolatai­kat nem megszakítani, hanem erősíteni kell, s ebben aktív szerepet vállalhatnak megújuló, vállalkozó szemléletű kamarák is. Tolnay szerint rengeteg olyan magyar árucikk van, amelyre a szovjet partnerek hosszú távon igényt tartanak, főként az infrastruktúra építése terén. A magyar cégeknek élniük kell azzal a szellemi potenciállal is, amely a Szovjet­unióval hosszú évek óta folytatott keres­kedelmi gyakorlatban halmozódott fel. Ez utóbbit, vagyis a híd szerepét a ka­mara fontos feladatának tekinti - hang­súlyozta Tolnay s a maga módján sze­retné előmozdítani például 3-4 „lábú” ve­gyes vállalatok létrehozását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magyar és szovjet partner mellett harma­dik, negyedik országok cégeit is bevon­nák a vállalkozások létrehozásába. (Folytatás az 1. oldalról.) önkormányzatok kibontakozását és megvalósítását szolgálják. Megszűnnek a közös tanácsok, minden település al­kotmányos jog alapján választhat képvi­selő-testületet. Az új törvény a jelölés rendszerét a korábbi szabályoktól elté­rően gyökeresen átalakította, megszün­tetve egyes politikai szervek kiváltságos jogait és minden választópolgár számára azonos módon lehetővé téve a választá­sokon való részvételt. A 10 ezer lakosnál kisebb településen úgynevezett kislistán, a nagyobb lélekszámú településeken, il­letve a fővárosi kerületekben kétszava- zatos választási rendszerben a képvise­lők felét egyéni választókerületekben, másik felét listákon választják. A buda­pesti kerületekben polgármestert, a fő­város élére főpolgármestert választanak. Az elnöklő Szűrös Mátyás a késői idő­pont ellenére sem függesztette fel az ülést. A képviselőkre még egy szavazási procedúra várt: az Országgyűlés tiszt­ségviselőinek megválasztása. Mint ismeretes, az Országgyűls alaku­ló ülésén a törvényhozó testület elnökévé választották Göncz Árpádot, aki azt köve­tően - az alkotmány rendelkezései alap­ján - a köztársaság ideiglenes elnöke lett. Ugyanazon az ülésen Szabad György képviselőt alelnökké választot­ták, majd megbízták az Országgyűlés el­nöki teendőinek ellátásával. Göncz Ár­pád köztársasági elnökké választásával országgyűlési elnöki megbízatása meg­szűnt, így betöltetlen maradt a parlament elnöki és egyik alelnöki tisztsége. A par­lamenti pártcsoportok vezetői és a füg­getlen képviselők megbízottja az alakuló ülést előkészítő megállapodásban rögzí­tették az Országgyűlés tisztségviselőire történő jelölés elvét. Eszerint a legna­gyobb parlamenti párt, a Magyar Demok­rata Fórum az elnököt, a Szabad Demok­raták Szövetsége, a Független Kisgazda- párt és a Magyar Szocialista Párt az alel- nököket jelöli. Mindezek alapján az MDF az Ország- gyűlés elnökévé Szabad Györgyöt, a megüresedett alelnöki tisztségre Dörn­bach Alajost javasolta. A titkos szavazást követően Szűrös Mátyás kihirdette az eredményt. Eszerint a képviselők 236 igen és 53 ellenszavazattal Szabad Györgyöt az Országgyűlés elnökévé, Dörnbach Alajost 271 igen, 15 ellensza­vazattal alelnökévé választották. Éjfél előtt néhány perccel Szabad György emelkedett szólásra. Rövid be­szédében megköszönte a képviselők bi­zalmát. Mint mondta: büszke arra, hogy olyan politikai körülmények között kapott bizalmat, amikor bátran adhattak le el­lenszavazatot az egyetlen jelöltre. Kije­lentette, hogy szeretne „hasznos eszkö­ze” lenni a demokratikus átalakulásnak, s ebben a szándékában a mostani sza­vazás megerősíti. Önmagát demokratá­nak tartva, parlamenti tisztségét arra kí­vánja felhasználni, hogy nemzedékénél egy jobbnak készítse elő az utat. Szűrös Mátyás a maratoni ülés végén, pontban éjfélkor kellemes pihenést kí­vánt minden képviselőnek arra a rövid szabadságra, amelyre lehetőségük nyí­lott. Az Országgyűlés augusztus 27-én tartja kővetkező plenáris ülését. Kéri Kálmán kommunistaellenes küzdelme Liberális klub Szolnokon Liberális klub nyílt Szolnokon az MDF, az SZDSZ, a Fidesz és a MSZP kezdemé­nyezésére. Tagja lehet minden olyan szabadelvű állampolgár, akinek szívügye a város, a megye, az ország boldogulása, politikai, gazdasági megerősödése, egy új Magyarország felépítése. Jelenleg az új önkormányzatok kialakításának segí­tését, majd a helyhatósági munka támo­gatását tekintik legfontosabb feladatnak. Távlatilag és általában szerepet akarnak játszani a politikai kultúra formálásában, elmélyítésében, abban, hogy falra firká­lás, mocskolódás helyett őszinte, nyílt­színi vitában ütközhessenek egyes sze­mélyek, rétegek, csoportosulások nézet- különbségei. A klubnak mindezeken túl­menően közösségteremtő szerepet is szánnak, s e célból rendszeresen szer­veznek például hét végi családi progra­mokat. Párthír Gyűjtés a cserkészeknek Az MDF bátaszéki szervezete kéri a nagyközség polgárait, hogy pénzado­mányaikkal segítség a szerveződő báta­széki cserkészcsapat felszerelésének előteremtését. Befizetni a bátaszéki takarékszövetke­zetben a külön e célra megnyitott szám­lára lehet. (Folytatás az 1. oldalról.) Kapitány Ferenc (FKgP): - A magyar nép a választásokon hitet tett amellett, hogy nem hive a kommunizmusnak. A parla­ment pedig egyöntetűen kinyilvánította, hogy mi a véleménye az orosz hadsereg magyarországi harcairól. Kéri Kálmán vi­szont azt mondta el, hogy mi az ő vélemé­nye a magyar honvédség hadba vonulá­sáról. Az lehet, hogy a szemüvege egy ki­csit „öregesen” mutatja a képet. Kéri Kál­mán katonaember volt, aki nem eltorzított történelmet tanult, hanem történelmet Veszélyben a világkiállítás Népszavazást követel a Budapest- Bécs Világkiállítás ügyében a jobboldali, ellenzéki Osztrák Szabadságpárt parla­menti frakciójának vezetője. Norbert Gu- gerbauer szerint egyre kevesebb osztrák állampolgár pártolja a közös világkiállítás eszméjét. Gugerbauer különösen azon elképze­lések ellen hadakozott vasárnapi nyilat­kozatában, amelyek szerint Magyaror­szág a budapesti Expó-val kapcsolatos megrendelések révén kártalaníthatná a bős-nagymarosi beruházás leállítása miatt veszteségeket szenvedő osztrák cégeket. A frakcióvezető szerint a világkiállítás igen kevés hasznot hajtana az osztrák gazdaságnak. Még az osztrák idegenfor­galom sincs rászorulva, hiszen így is jól ki vannak használva kapacitásai. csinált. Én hazafinak tartom és feltekin­tek rá. Az a véleményem, hogy szándé­kosan próbálják meg egy irányból meg­közelíteni egyesek az általa elmondotta­kat. Dr. Térnék Gábor (MDF): - Kéri Kál­mán inkább az érzelmeit tárta a parla­ment elé, mint a történelmi tényeket. Saj­nálatos, hogy a történtek a kormányfőt és a kormánypártot magyarázkodásra késztették. A Szovjetunió elleni háború nem hiányzott hazánknak, s mint ismere­tes, ezzel sikerült tönkretenni az orszá­got. A Szovjetunió megtámadását semmi sem igazolja, kiváltképp nem Hitler olda­lán. Pólyák Sándor (SZDSZ): - Elhatároló­dom ettől a nyilatkozattól, elvi síkon is. Nagy hibának tartom, hogy ugyanezt An­tall József miniszterelnök nem tette meg. Reagálásából - melyet két mondatra is korlátozhatott volna - nem derült ki ez a szándék. Egyébként az a véleményem, hogy a Kéri Kálmán fémjelezte irányzat semmi szín alatt sem jelenhet meg a ma­gyar parlamentben. -szeri­Hova repüljenek az F-16-osok? A Madrid melletti Torrejon közelében lévő amerikai légibázison állomásozó és olaszországi áttelepítésre ítélt 72 db F-16-os harcászati vadászbombázó ügyének végleges megoldására tett ja­vaslatot a spanyol El Independiente szombati belső vezércikkében. A gépek 1992 tavaszáig esedékes végleges távo­zásával kapcsolatban nemrég kétségek merültek fel Madridban. Az amerikai kép­viselőház ugyanis nem szavazta meg a gépek fogadásához szükséges újabb re­pülőtér építésének költségvetését. Washingtonnak és Madridnak egy a gondja: mit csináljanak a 72 harci gép­pel. Az Egyesült Államoknak kezdettől fogva gondot okozott a spanyol területen lévő F-16-osok ügye. Az 1988 decembe­rében megkötött amerikai-spanyol kato­nai együttműködési szerződés már az amerikai katonai költségvetés éssffenrsi- tésének és csökkentésének idején szü­letett. Világos volt, hogy az olaszországi fogadóhelyen, Szicíliában új légibázist kell létesíteni. Ennek költségeit akkor 500-800 millió dollárra becsülték. Ha az Egyesült Államoknak gondjai vannak az olaszországi támaszpont megépítésével, sajnálatos, de emiatt fáj­jon Washington feje. A spanyol kormánynak a kivonás dol­gában igen határozott magatartást kell tanúsítania - írta a lap. Olasz támogatás­sal meg kellene értetni a NATO-val, hogy semmi értelme nincs Európában tartani a 72 Fi-16-ost. Nem lehet emelni a kenyér árát (Folytatás az 1. oldalról.) A miniszter szerint a mezőgazdasági termelőképesség kimerülését a rossz nagyüzemi struktúra és a tulajdonviszo­nyok rendezetlensége okozta. Ezért a kormányzat a mezőgazdaságban is gaz­dasági rendszerváltást sürget. A földművelésügyi miniszter kifejtette, hogy sem ő, sem pártja nem szövetke­zésellenes. Ahol a tagság úgy dönt, hogy maradjon a tsz, nincs ellenére. De ez ön­kéntes döntés legyen, s mindenki kapja meg a földjét, aki ki akarja vinni a közös­ből. A szövetkezet pedig töltsön be egy­fajta szolgáltató funkciót: adjon gépet, technológiát és szaktanácsokat. Utóbbi kapcsán kijelentette: a magyar mezőgaz­daságnak továbbra is szüksége van az ágazatban dolgozó 50 ezer agrárértelmi­ségire. Intenzív szerepet szánnák nekik a piackutatásban, az értékesítésben, a be­szerzésben és a szervezőmunkában is. A miniszter beszédének további részé­ben bejelentette, hogy a mezőgazdasá­got - mint ahogy más országokban - adókedvezményekkel, árpolitikai intéz­kedésekkel továbbra is támogatni fogják, s ebben egyenlő esélyt biztosítanak az egyéni gazdálkodóknak és a szövetke­zeteknek. Kiterjesztik a kisközösségek exportjogát és szorgalmazzák minden településen önálló hússzék létrehozását. A mostani sajnálatos de szerinte szük­ségszerű áremelések kapcsán a földmű­velésügyi miniszter határozottan leszö­gezte: nem engedik a kenyér árának emelését. Tárgyalásokat kezdenek ez ügyben a gabonaforgalmazókkal, de a sütőiparral is, mert - igy a miniszter: „ér­tetlenül állok az előtt, hogyan lesz a kilón­kénti 6 forintos búzából 20 forintos ke­nyér”. Végezetül a helyhatósági választások­ról szólva úgy fogalmazott: a hatalmi harc most fog eldőlni. Felhívta a jelenlevőket, hogy józan, nyugodt paraszti bölcses­séggel válasszák meg képviselőiket a helyi hatalomba. Nancy Reagan: Most rajtam a sor (4.) Én és az ajándékok rálynő és Fülöp herceg egy vésett ezüst­dobozt adott ajándékba. Ma is megvan ez a dobozodé meg kel­lett vásárolnunk az Egyesült Államok kor­mányától. Igen, meg kellett vennünk a sa­ját házassági évfordulónkra kapott aján­dékot! A szabály ugyanis az, hogy min­den olyan tárgy, amit az ember hivatalos külföldi személytől kap, s aminek az érté­ke meghaladja a 180 dollárt (az értékha­tár évről évre kismértékben változik), a kormány tulajdona. Ez a törvény és nem számít, mennyire személyes az ajándék, legyen bár az ember neve és monogram­ja belevésve. Mi azt akartuk, hogy legyen néhány emléktárgyunk életünk nyolc kü­lönleges évéből, ezért - elhagyva a Fehér Házat - megvásároltunk néhányat azok közül, amelyeket mi kaptunk. A személyes barátainktól kapott aján­dékokat megtarthattuk, de Ronnie-nak minden egyes darabról bevallást kellett készíteni. Másszóval: ha valaki - mond­juk - már húsz éve minden karácsonykor és születésnapon ajándékot ad valaki­nek, de a megajándékozott néhány évig a Fehér Házban él, az ajándék és annak becsült értéke ezekben az években nyil­vánosságra kerül. Ez az egyik dolog a Fe­hér Házzal kapcsolatban, ami nem fog hiányozni. A másik az, hogy az adóbevallásunkat minden áprilisban leközölték a lapok. Ezt egyenesen gyűlöltem. Német-német határ Aknamezőket telepítenek A brit királyi pár a házassági évfordu­lónk tiszteletére vacsorát adott a Britan­nia fedélzetén. Vágyódhat ennél többre egy nő? Vacsora közben Ronnie fölállt, és azt mondta: „Tudom, mindenfélét ígértem Nancynek harmincegy évvel ezelőtt. De ezt azért mégsem ígértem neki.” Feledhetetlen este volt. A királynő jachtján ünnepelni a házassági évfordu­lónkat! Néhány barátunk is ott volt, köz­tük Mike és Caroline Deavere, meg Lucky Roosevelt. A séf különleges tortát készített nekünk és a személyzettől egy óriási gratuláló kártyát kaptunk. Vacsora után Mike zongorázott, én pedig eléne­keltem az Our Love is Here to Stayt. A ki­Az AustriaLotto nyerőszámai A Lottóunió Kft. közlése szerint a 31. heti AustriaLotto nyerőszámai a következők: 10,11,19, 23, 26, 29 pótszám: 2. Az NDK és az NSZK közti „egyesü­lési” folyamat ellenére Bonn tovább­ra is folytatja új „határvédelmi” léte­sítmények építését a két német állam határán, a határövezet nyugatnémet oldalán. Ezt a Der Spiegel című hamburgi hetilap közölte vasárnap megjelent legújabb számában, konkrét példa­ként említve az Észak-Rajna-Veszt- fáliában, illetve Alsó^-Szászország­ban telepített új harckocsiakadályo­kat és aknamezőket. A határvédelmi létesítmények hivatalos indoklás szerint a Varsói Szerződés esetleges támadásának megállítására szolgál­nának. Építésük folytatását a bonni védelmi minisztériumban azzal indo­kolták, hogy kötik őket a még koráb­ban aláírt szerződések, s ezek fel­mondása esetén súlyos kártérítést kellene fizetniük. A japánok nem felejtenek Gyászolók, özvegyek ezrei ma harangzúgás mellett emlékeznek meg Hirosima borzalmas évfordulójáról: negyvenöt évvel ezelőtt, augusztus 6-án az amerikai lé­gierő atombombával támadta meg, s tette csaknem teljesen a földdel egyenlővé a 344 ezer lakosú várost Azon az egyetlen napon kétszázezer ember vesztette életét a gombafelhő pusztításában. A hirosimaiak az évek alatt kialakult szokás szerint e szomorú évfordulón új ne­vekkel egészítik ki a halottak névsorát, mert az atomtámadás még köze! fél évszá­zad után is szedi áldozatait. Az atomfegyver romboló hatásának jelképévé vált Hirosima nem akar megfeled­kezni a rettenet napjáról: tavaly közadakozásból két és fél millió dollárnak megfele­lő összeget költöttek egy, a bomba becsapódási helyének közvetlen közelében lé­vő, csak vázában megmaradt épület karbantartására. „Ezt a romot meg kell őrizni, mert arra a veszélyre figyelmeztet, hogy az emberiség az atomfegyverrel saját ma­gát pusztíthatja el" - mondta a város polgármestere. Japán Hirosima és az ugyancsak atombombával elpusztított Nagaszaki emléké­vel több mint négy évtizeden keresztül éppen a nukleáris fegyver iszonyatos hatá­sára hívta fel a világ figyelmét. Tokió ma is hivatalosan ellenzi az atomfegyvert, s az sem véletlen, hogy az ázsiai szigetországban sok békeszervezet működik. Kevés szó esik azonban arról, milyen mértékben felelős Japán a világháborúért. Tavaly, amikor Hirosimában az áldozatok emlékére kialakított parkban múzeumot avattak, a ma még élő áldozatok, az elhunytak rokonai és a szakszervezetek köve­telték: rendezzenek be a múzeumban egy „sarkot az agresszomak" vagyis a hábo­rúban játszott japán szereppel foglalkozó dokumentumok számára. A város vezetői ezt akkor elutasították, mondván: még ma sem bizonyított, hogy Japán agresszor- ként vett részt a háborúban. Bekerül viszont a múzeumot körülvevő parkba ma az az emlékmű, amelyet az atombomba-támadás következtében életüket vesztett mintegy húszezer koreai tiszteletére emeltek Hirosimában. A koreaiakat a Koreai-félsziget japán megszállá­sa idején hurcolták át a szigetországba, s hosszú ideig nem ismerték el, hogy augusztus 6-a sok százezer halottja között koreai áldozatok is voltak. Az emlékmű már húsz évvel ezelőtt elkészült, de a japán hatóságok nem engedé­lyezték, hogy a parkban állítsák fel azt, több más monumentum mellé. Tavaly azon­ban megtörtajég: májusban, amikor Ro Te Vu akkori dél-koreai elnök Tokióban járt, a japán kormány hivatalosan is bocsánatot kért Szöultól azokért a bűnökért és fáj­dalomért, amit a megszállással, s ennek következményeként Hirosimával okoztak a koreai népnek. így mától a japánok, honfitársaik mellett Hirosima koreai áldozatai­ról is megemlékeznek majd augusztus 6-án. RIBÁNSZKI GYÖRGYI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents