Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-29 / 124. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 29. Folytatta munkáját az Országgyűlés Vagyonelszámolás« törvényjavaslat - Interpellációk (Folytatás az 1. oldalról.) vénytervezet részletes vitájáta bizottsági ülé­seken kialakított állásfoglalások után folytat­ják. Szervesen kapcsolódott az elhangzottak­hoz a kővetkező, az elmúlt rendszerhez kötő­dő egyes társadalmi szervezetek vagyonel­számoltatására vonatkozó törvényjavaslat, amelynek vitája elsősorban magának az elő­terjesztésnek a címe körül csúcsosodott ki. A törvényjavaslat a parlamentben helyet foglaló Magyar Szocialista Pártot is érinti, igy érthető, ha lényegében nekik jutott a főszerep a vitában. A szocialisták parlamenti frakciójá­nak véleményét Horn Gyula tolmácsolta, részletesen ismertetve: hogyan számolt el va­gyonával pártja már az idén tavasszal. Kitűnt, hogy az MSZP március 28-áig vagyonának 90 százalékáról - amelyet átadott - tételes listát készített az Állami Számvevőszék szá­mára. A fennmaradó 10 százaléktól csak ké­sőbb „tudott megszabadulni”. Konkrét pél­daként említette, hogy az MTA anyagi fedezet hiányában nem vehette át a Társadalomtu­dományi Intézetet, több településen a helyi tanácsok vagy nem tudtak mit kezdeni a felkí­nált pártházakkal, vagy pénzük nem volt hasznosításukra, hónapokig húzódott a Hír­lapkiadó Vállalat átadása. Azóta ezek a gon­dok megoldódtak, s ezekről a tételekről is pontos lista készült amelyet az Állami Szám­vevőszék megkapott Horn Gyula kifogásolta a törvényjavaslat címét illetve az előző előterjesztés indoklá­sában szereplő, a pártot is érintő megfogal­mazást mondván: bár ezek pártját nem ren­ditik meg, nehezen elfogadható, hogy egy törvényben - akárcím formájában - ilyen po­litikai minősítés szerepeljen. Egy pártot vagy egy társadalmi szervezetet ugyanis csak ön­maga vagy választói minősíthetnek, senki másnak hivatalosan, különösen törvényben ehhez nincs joga. Az pedig nem etikus - hangsúlyozta -, ha a kormány egy ellenzéki pártot minősít ily módon. Az ilyen jellegű mi­nősítések nemcsak az MSZP, hanem vala­mennyi parlamenti párt érdekét sérthetik hosszabb távon. Tóth Sándor kereszténydemokrata nép­párti képviselő is azon az állásponton volt, hogy a címben kifejeződő koncepció nem szerencsés. Kijelentette: diszkriminációkra már nincs szüksége ennek a nemzetnek. Pártbéli képviselőtársa, Csépe Béla vi­szont úgy vélekedett: a volt pártállammal szembeni diszkriminációra igenis szükség van, ebben a törvényjavaslatban is helye van, hiszen azon az alapon, hogy a volt pártállam az egész magyar népet diszkreditálta, éppen ez a nép követeli a diszkriminációt. Azt, hogy mennyire megoszlanak a véle­mények a törvényjavaslat címéről, tükrözi az is: az alkotmányügyi bizottság sem az eredeti címet nem támogatta, sem azt a megoldást, hogy az előterjesztés csak az egyes társadal­mi szervezetek vagyonelszámoltatásáról el­nevezést viselje. A kormány azonban - mi­ként az előterjesztő Balsai István igazságügyi miniszter hangsúlyozta - ragaszkodik az ere­deti megfogalmazáshoz A döntés szerda dé­lután várható. Válasz az Észak-atlanti Tanács felhívására A törvénytervezetek vitáját követően a kép­viselők ellenszavazat nélkül, egyhangúlag el­fogadták az Észak-atlanti Tanács felhívására válaszul megfogalmazott országgyűlési ál­lásfoglalás szövegét Horn Gyula, a külügyi bizottság elnökeként - még a szavazást megelőzően - arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy hazánk alap­vető érdeke az Észak-atlanti Tanáccsal, vala­mint a NATO-val és tagszervezeteivel a szo­ros kapcsolat kiépítése. Hozzátette: egy ilyen párbeszéd a nyugat-európai régió legfejlet­tebb országait tömörítő szervezettel elősegít­heti annak az elképzelésnek a megvalósítá­sát, hogy Magyarország egyfajta közvetítő szerepet töltsön be Kelet és Nyugat között Ugyancsak az állásfoglalás mellett érvelt a kormány nevében felszólaló Katona Tamás külügyi államtitkár, hangsúlyozva: a magyar diplomácia folyamatosan építi kapcsolatait az Észak-atlanti Tanáccsal, annak brüsszeli központjával. Az egyhangúlag elfogadott parlamenti ál­lásfoglalás üdvözli az Észak-atlanti Tanács javaslatát, amely a Varsói Szerződés és a NA­TO tagállamok közötti politikai és katonai párbeszéd magasabb szintre emelését szor­galmazza. Egyúttal rögzíti a magyartélnek azt a szándékát hogy az együttműködés kereté­ben szélesedjenek a kapcsolatok az Észak­atlanti Közgyűléssel, továbbá a NATO állan­dó tanácsával, valamint a politikai, a gazda­sági, a tudományos és infrastruktúrális prob­lémákkal foglalkozó bizottságaival. A keddi ülésnap délutánján képviselők in­terpellációkat illetve az arra adott válaszokat hallgattak meg. Bűnösök, akár a Nép... Tudjuk lekerült a parlament mostani napirendjéről a földtörvénytervezet. Nem maradtunk azonban földkérdésvita nélkül. Magyar Bálint interpellációja ugyanis pontról pontra célba vette a kormány által módosításra visszaadott tervezetet. Akinek eddig kétségei lettek volna róla, hogy melyik pártnak az álláspontját képvi­seli a törvénytervezet, a parlamenti frakciók felől érkező hangerőt kellett figyelni. A kisgazdák többször is félbeszakították az amúgy hosszúra nyúlt interpellá­ciót. És a párt frakcióvezetője hevesen tiltakozott az időtúllépés miatt, az egyéb­ként indulatoktól mentes hozzászólást pedig a Kisgazdapárt elleni támadásnak minősítette, amivel csatlakozott Magyar Bálint a sajtó kampányához, amely bű­nösnek minősíti a kisgazdákat. Torgyán doktor a szokott színvonalon rögtön pár­huzamot is vont e jelenség és a Rákosi által kitalált „bűnös nép” teóriája között. A kisgazdák főügyésze ezzel egyszerre mért csapást ellenzékre, sajtóra és a kommunistákra. Apropó Az SZDSZ-es képviselő a művelődési és oktatásügyi miniszterhez interpellált a kormány oktatáspolitikája ügyében. A tárca álláspontját az államtitkár fejtette ki, majd a játékszabályok értelmében az interpelláló képviselő még „visszafeleselhe­tett”. A képviselő javában egyetértett a válasszal, ám mondandóját sikerült úgy zárnia, hogy egy észrevétel végén azt mondhassa: ezen apropóból tudom azt mondani, hogy nem fogadom el a választ. Csak remélhetjük, hogy a képviselő abból az apropóból kereste az ellentmon­dás lehetőségét, mert ellenzéki szerepének igy kíván megfelelni. Akkor ugyanis nem remélhet más magatartást a kormánykoalíciótól sem, ákik abból az apropó­ból, hogy ők állították ki a kormányt, várhatóan minden előterjesztését megsza­vazzák. Ami a soron következő törvényeket figyelembevéve nemcsak az ellenzék­nek lenne kellemetlen.-pi­A szőlőtermelő is viselje a borászat költségeit! (Folytatás az 1. oldalról.) Árat! Árat! - kiabáltak többen az előadá­sok közben -, amelyeket meglehetős kö­zöny kisért, pedig dr. Csepregi Pál egye­temi tanár a szőlőfajtákról, Molnár Olivér az Országos Borellenörző Állomás igaz­gatóhelyettese pedig a borok minőségé­ről, a borfogyasztásról, valamint a bor vi­lágpiacáról beszélt, arról, hogy az NDK és a szovjet piac bedugulása mekkora kárt jelent a hazai szőlő- és borvertikum­ban. A megyében szőlőt, bort felvásároló üzemek képviselői sem tudtak semmi biztatót mondani a szőlőtermelőknek. A Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát képviselője többek között elmondta, hogy a kereslet visszaesése, a bizonyta­lan piac miatt jövőre a tervezett bormeny- nyiségnek csak a felét tudják eladni, s ez a felvásárlást is meghatározza. Ezért a partnerüzemektől is - Tolna megyében ez ezer hektárt jelent - csak a termés fe­lét tudják átvenni. A termés másik fele a szabadpiacon kerül eladásra, a kérdés csupán az, hogy akad-e erre vevő. Amennyiben a hosszúhegyiek partner- vállalatai nem tudják eladni a szőlőt, ak­kor feldolgozzák, de a finanszirozását vállalni nem tudják. Tehát most követke­zik nálunk is az az idő, amely a világon már sok helyütt bevett gyakorlat, hogy nemcsak a borászati üzem viseli a borral kapcsolatos költségeket, hanem a szőlő- termelő is. Az előzetes árjegyzék szerint 8 és 18 forint lesz a szőlő felvásárlási ára -, ez az ár igazodik a bor piaci árához. Az ár mindenesetre arra inspirálja a terme­lőt, hogy ne alacsony, hanem magas mustfokon szüretelje a szőlejét. A kiskőrösiek megyénkből évente 1500-2000 tonna vörös borszőlőt vásá­rolnak fel. Az árak a következők: 17 mustfok fölött 16 forint, 19 fok felett pedig 17-18 forintot adnak egy kiló minőségi szőlőért. A nagyüzemeknek váltóval fi­zetnek, a kistermelők harminc napon be­lül kapják meg a szőlő árát, s szívesen vennék a kistermelők nagyobb tételben felajánlott szőlőtermését, sőt, jó árat, - 30-35 forintot - fizetnének a kiváló minő­ségű bor literéért, amelyet Svájcba, illet­ve az NSZK-ba exportálnak. Az Aliscavin igazgatója, Módos Ernő mindenekelőtt arról tájékoztatta a terme­lőket, hogy nem tudták a saját sorsukat a kezükbe venni. Az idei szőlőfelvásárlási árat exportorientáltan állították össze, az árak differenciáltak, és közvetítik a pia­cot. A borfogyasztók ízlése is változik, s az a fajta, amelyet 10-15 éve még jó áron vettek át, ma már kevésbé keresett. A jó bornak van vevője, s aki nemcsak szőlőt termel, hanem bort is készít, jobban jár, mint aki eladja a termését. Az, aki csak szőlőt termel, ma kiszolgáltatott helyzet­be került, az Aliscavin idén 14 forint körüli centrumárat hirdet meg. A rizlingszilváni, oportó, bánáti rizling, ezerjó, tehát a tö­megtermő fajtákat 14 mustfoktól veszik csak át, s kilójáért 8-9-10-11 és 12 fo­rintot fizetnek - mustfoktól függően. A kékfrankos, zweigelt, olaszrizling, kadar­ka, tehát a minőségi fajták kilónkénti 12-16 forintért kerülnek a feldolgozó- üzemekbe. A kiemelt fajtacsoportba tar­tozó chardonnay, cabernet és merlot - megkapják a 17-18 esetleg a 19 forintot is. Az Aliscavin minden szőlőt átvesz. A nagyüzemeknek váltóval, illetőleg részle­tekben fizetnek, a kistermelők a takarék- szövetkezeteknél vehetik át a szőlő árát - még ebben az évben.- dvm ­Halálos karambol (Folytatás az 1. oldalról.) Gyulai Miklós századostól megtudtuk: a Tranbantot vezető özv. Németh Jánosné, Nagyszokoly, Széchenyi u. 376. alatti lakos Simontornya központjából haladt a vasúti átjáró felé, Ozora (Igar) irányába tartott. Az útkereszteződésben egy IFA takarásából hajtott ki, nem vette figyelembe az Állj, el­sőbbségadás kötelező! táblát és így ösz- szeütközött a Hajdú István sárbogárdi la­kos által vezetett YD 65-30 forgalmi rend­számú IFA tehergépkocsival, valamint a hozzá csatolt YU 72-17 forgalmi rendszá­mú pótkocsiból álló szerelvénnyel. Özv. Németh Jánosné beszorult az ülések közé és bent égett az autóban, a személygépko­csi többi utasát viszont ki tudták menteni. Fekete István nagyszokolyi lakost életve­szélyes égési sérülésekkel a pécsi Honvéd Kórházba szállították, és megsérült a gép­kocsiban utazó Németh Gyuláné, Nagy­szokoly, Széchenyi u. 376. sz. alatti lakos, meg a kocsiban utazó öt(!) gyermek is: Né­meth Gyula, Németh Zoltán, Németh Mária, Németh Gabriella és Németh Julianna. A vizsgálat a szakértők bevonásával to­vább folytatódik. Új elnök az OMFB élén / Új elnöke van az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottságnak. A miniszterelnök ja­vaslatára Göncz Árpád köztársasági elnök kinevezte Pungor Ernő akadémikust az OMFB elnökévé augusztus 15-i hatállyal. Az új elnök letette a hivatali esküt. Szavazatával mindenki tegyen hitet hazánk megújulása mellett Göncz Árpád üzenete az állampolgárokhoz Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a választási kampány kezdete al­kalmából - a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda mun­katársainak nyilatkozva - kedden üzene­tet intézett az ország állampolgáraihoz. „Honfitársaim! Barátaim! Hazánk elérkezett a társadalmi és poli­tikai rendszerváltás talán legjelentősebb állomásához, a helyhatósági választá­sokhoz. Népünknek oly sok évtized után lehetősége nyílik rá, hogy szűkebb pát­riája felelős gazdáit, közvetlen elöljáróit - rátermettségük, szakértelmük és ember­ségük alapján - maga válassza meg. Ma­gyarország közelebbi és távolabbi jövő­jének is központi kérdése ez, hiszen ezáltal válik teljessé és befejezetté a rendszerváltás. Egy-egy településen, vagy körzetben az ott élők maguk ismerik legjobban mind a gazdaszerepre kiszemelteket, mind a feladatokat, amelyek megoldását majdani új vezetőjüktől várják. A helyhatósági választások előkészü­letei már javában folynak, szinte órák vá­lasztanak el a pártok és más érdekszö­vetségek választási hadjáratának kezde­tétől. Ezért kívánok most szólni Önökhöz: a történelmi pillanat késztet rá, hogy a tisztességes és tiszta választási hadjárat érdekében szóljak. Az elmúlt hónapok­ban társadalmunk tiszteletet parancsoló érettséggel élt a demokrácia nyújtotta le­hetőségekkel, a nyílt és nyilvános politi­kai küzdelem eszközeivel, felelős módon nyilvánította ki véleményét. De a válasz­tások során bőven akadt példa a lelkiter­ror határát súroló indulatokra is. Kérem hát, hogy pártjaink a választási hadjárat tisztaságával, programjuk józanságával, jelöltjeik körültekintő megválasztásával igyekezzenek igazukról meggyőzni vá­lasztóikat, s kerüljék el, hogy a helyható­sági választások légkörét ellenfeleik be- feketítésével, netán rágalmazásával szennyezzék be. A Magyar Köztársaság elnökeként er­kölcsileg megengedhetetlennek tartom, hogy a választási hadjáratban - vagy a jelölések során - bárki is az állampolgá­rok közérzetét megkeserítő, jövőbe vetett hitét nyomorító eszközt alkalmazzon. Érvvel érvet, elvvel elvet szegezzünk szembe. E politikai mérkőzésből hazánk és népünk csak úgy kerülhet ki győzte­sen, ha mindenki felelőssége teljes tuda­tában, lelkiismerete szerint és a köz ér­dekében gyakorolja demokrácianyújtot­ta állampolgári jogait. Bízom benne, hogy mind a pártok, mind a választásra jogosult állampolgá­rok - mint ahogy már többször is bebizo­nyították érettségüket a demokráciára, a józan ítéletalkotásra, ezúttal a helyha­tósági választások ügyét viszik sikerre. Hogy elképzeléseiket és módszereiket egyaránt áthatja az emberi tisztesség, a politikai bölcsesség, a magyar reformkor szép nemzeti gondolata: „A HAZA min­den előtt”. E gondolat jegyében kérem Honfitár­saimat, hazánk választásra jogosult vala­mennyi állampolgárát, hogy ne maradjon távol az urnáktól, hanem szavazatával te­gyen hitet hazánk megújulása mellett!” Bérgyilkos kommandósok (Folytatás az 1. oldalról.) Bőd rácska János alezredes, a BRFK bűnüldözési osztályvezetője elmondta: augusztus 8-án-tarlótüzhöz vonultak ki a tűzoltók a Debrecen melletti szepesi Öri- dűlőre. Az oltási munkálatok során egy ismeretlen, félig megégett férfiholttestet találtak. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr- főkapitányságnak az áldozatról készült rajz alapján sikerült azonosítania a halot­tat Vécsei Henrik, 34 éves budapesti la­kos, fuvarszervező személyében. Miután az áldozatot lakása, munkahelye, isme­retségi köre a fővároshoz kötötte, ezért a nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság augusztus 15-én átvette. Megál­lapítást nyert, hogy Vécsei augusztus 7- én reggel taxival vidékre indult volna, de mielőtt az autóba beszállt, két személy odalépett hozzá, s az egyik rendőrigazol­ványt mutatott föl. Ezt követően Vécsei beült egy 1500-as Ladába, s azt köve­tően már sehol nem bukkant fel. A rendőrség azt vizsgálta, hogy kinek állt érdekében a gyilkosság. A szálak Horváth Mihály 33 éves büntetett előéletű budapesti lakoshoz vezettek. Horváth egy Horimpex nevű, fuvarozással foglal­kozó magyar-NSZK kft. vezetője, és a cégnek tagja volt Vécsei is. Horváth és Vécsei között anyagi viták támadtak, mi­vel Vécsei ki akart lépni a kft-ből, ám ugyanakkor nem akart lemondani a rá­eső 60 ezer nyugatnémet márka haszon­ról. Ekkor Horváth 200-200 ezer forintért felbérelte Csáki István 28 éves büntetlen előéletű rendőr őrmestert, és Szabó Já­nos, szintén büntetlen előéletű rendőr törzsőrmestert, budapesti lakosokat. Azt kérte tőlük, hogy Vécseivel irattassanak alá a nyereségről lemondó nyilatkozatot, majd tegyék el láb, alól. A két rendőr a bérgyilkosságot augusztus 7-én a kora reggeli órákban végrehajtotta. A Komon­dor-csoport két tagja karateütéssel, illet­ve nuncsakuval végzett áldozatával. Ezt követően Horváthnak bemutatták a holt­testet, illetve átadták a megrendelt nyilat­kozatot. Ezután a holttestet, a rendőrség félre­vezetése céljából, a Debrecen melletti szepesi Öri-dűlőbe vitték, ahol benzinnél leöntötték, és felgyújtották, abban a re­ményben, hogy a holttest teljesen meg­semmisül. A hirtelen támadt erős szél következté­ben azonban a szalmakazalnak támasz­tott holttest mégsem égett össze annyira, hogy ne lehetett volna felismerni. A BRFK bravúros nyomozása során augusztus 23-án a bérgyilkossággal ala­posan gyanúsítható két rendőrt elfogta, akik a házkutatások során előkerült bizo­nyítékok hatására tettüket beismerték. A gyilkosságra felbújtó Horváth Mihályt au­gusztus 27-én vették őrizetbe, s cselek­ményét lényegében ő is beismerte. A sajtótájékoztatón Szabó Győző or­szágos rendőrfőkapitány hangsúlyozta, hogy mindent elkövetnek a rendőrök élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében, de ugyanakkor megtisztítják soraikat az oda nemjllőktől. Ennek egyik jele, hogy a Komondor-szolgálatnál má­ris belső vizsgálatot kezdeményeztek. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy az idén az első félévben 1145 rendőrt von­tak felelősségre különböző bűncselek­mények miatt, amelyek között csak el­enyésző esetben volt kényszervallatás, vagy másfajta bántalmazás. A mostani bérgyilkosság a rendőrség történetében példa nélküli. Néhány gyilkosság már előfordult ugyan, de ezeket családtagok ellen követték el. Az ügyben a Fővárosi Főügyészség nyomozóhivatala folytatja az eljárást. Pá rlh írek MSZDP SZDSZ (Ügyelet) A Magyarországi Szociáldemokrata Párt szekszárdi alapszervezetének meg­bízott ügyvivője: Kocsisné Hangonyi Ju­dit. A helyi önkormányzati választásra va­ló felkészülés érdekében a szervezet minden héten kedden és csütörtökön 14 és 17 óra között a Hunyadi út 5. sz. 1. emeletén lévő pártirodájában ügyeletet tart. Tisztelettel várjuk az érdeklődőket. Te­lefonszámunk: 15-864. Postai levélcí­münk: 7103. Pf. 618. ' Polgármesterjelölt Zombán az SZDSZ, Fidesz, MDF és kisgazda pártokból szerveződő társadal­mi bizottság Stocker Antalt indítja pol­gármesterjelöltként. A tb-ben részt vevő pártok a képviselőtestületbe önállóan delegálnak jelölteket. Tanácskozás Az SZDSZ megyei egyeztetőbizottsá­ga következő tanácskozását augusztus 31-én 18 órakor a gyönki művelődési házban tartja.

Next

/
Thumbnails
Contents