Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)
1990-08-24 / 120. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 24. Az NDK október 3-án csatlakozik az NSZK-hoz (Folytatás az 1. oldalról.) A történelmi jelentőségű határozatot többórás, többször megszakított rendkívüli ülés előzte meg, amelynek megtartását Lothar de Maiziere miniszterelnök az esti órákban javasolta. A szavazás után az NDK kormányfője úgy nyilatkozott, hogy „ez egy nagy nap volt, amely bekerül a naptárakba”. Véleménye szerint most már véget ért az áldatlan vita a dátumok körül, és a politikusok végre szakmai kérdésekkel foglalkozhatnak. Hans-Jochen Vogel, a nyugati szociáldemokraták vezetője, és Ős- kar Lafontaine, a párt kancellárjelöltje szintén úgy vélekedett, hogy az NDK parlamentjének döntésével egy már-már elviselhetetlen huzavona ért véget. Miközben az NDK Népi Kamarájában a képviselők az NDK belépésének időpontjáról vitáztak, a berlini televízióban bejátszották egy közvéleménykutatás eredményeit, amely szerint az NDK lakosságának nyolcvan százaléka nem is az október 3-i, hanem az azonnali csatlakozás mellett van. Mi lesz utána? A német szellemvasút befutott a végállomásra, úgy tűnik befejeződött a zsonglőrködés a dátumokkal: a Német Demokratikus Köztársaság parlamentje csütörtökön hajnalban megpecsételte az ország sorsát, az NDK október 3-án csatlakozik a szövetségi köztársasághoz. Kohl elérte célját: az újraegyesített Németország első kancellárja lesz, bárhogyan is végződjenek a december 2-ára kiírt össznémet parlamenti választások. Az NDK nem éri meg fennállásának 41. évfordulóját. Az eddig is már csak korlátozott szuverenitással rendelkező NDK megszűnik, mint állam - az ismét egységes Németország elnevezése valószínűleg Németország szövetségi köztársaság lesz -, bizonyos intézmények más feladatkörrel még működni fognak, bizonyos törvények még életben maradnak, az összenövésként indult újraegyesítés azonban rohamos tempóban torkollik az NDK beolvadásába. A belépés - ahogy az itteni politikai szóhasználatban a csatlakozást, a beolvdást, a hozzácsatolást nevezik - és az össznémet választások időpontjának eltérése számos jogi, de nem áthidalhatatlan jogi problémát vet fel. Mi lesz az NDK-val, ha már nem lesz NDK, de még az össznémet parlamenti választás sem zajlott le? A jogászok megpróbálnak analógiákat keresni a sosem volt helyzetre. A legkézenfekvőbb analógia a Saar-vidék csatlakozása az NSZK-hoz, 1956-57-ben. Franciaország ésa szövetségi köztársaság 1956. október 27-én döntött úgy, hogy a Saar-vidék visszake- rütaz NSZK-hoz, mégpedig 1957. január elsejei hatállyal. A Saar- vidéki parlament decemer 13-án döntött arról - ugyanúgy, mint most az NDK -, hogy elfogadja az NSZK alkotmányát, azaz az alaptörvényt. A nyugatnémet parlamenti választások azonban csak 1957 szeptemberében voltak, addig a Saar-vidék tartományi parlamentje tíz képviselőt delegált a Bundestagba. A jogászok a mostani esetben is valami hasonlóval próbálkoznak. Az NDK egyetlen tartományként csatlakozna az NSZK-hoz, a központi irányító testületabonni kormány lenne, a De Maiziere-kor- mány tartományi kormányként működne tovább Kelet-Berlin tartományi fővárossal, az addigi NDK-parlament pedig egyszerű, de mégis különleges tartományi parlamentként. Feloszlana az NDK külügyminisztériuma, védelmi minisztériuma, megszűnne a keletnémet posta, egyebek mellett - mindezek az ügyek az alaptörvény szerint a szövetség, a Bund fennhatósága alá tartoznak ugyanis. A nyugatnémet szövetségi gyűlés, a Bundestag kooptálna 144 képviselőt a Népi Kamarából az 518 nyugatnémet és nyugat-berlini honatya, plusza parlament elnöke mellé. Egyelőre vita folyik, hogy a keletnémet képviselők rendelkezzenek-e szavazati joggal, vagy csak „másodosztályú képviselők, vendégek” legyenek. A jogászok és a politikusok elsöprő többsége az első megoldás mellett kardoskodik, mondván ezeket a képviselőket az immár „NDK szövetségi tartományban” márciusban többpárti választásokon szabályosan megválasztották. A nyugatnémet parlament felső házában, a szövetségi tanácsban (a Bundesratban) az NDK tartomány öt helyet kapna, pontosan annyit, mint a szintén 16-17 milliós lélekszámú Észak-Rajna-Vesztfália. Ei az állapot a papíron már létező öt keletnémet tartomány - Mecklenburg-Vorpommern (Mecklenburg- Előpomeránia), Brandenburg, Sachsen (Szászország), Sachsen- Anhalt, Thüringen (Türingia) - végleges megalakulásáig, az október 14-ére kiirt keletnémet tartományi választásokig állna fenn. (Kelet-Berlin külön eset: Nyugat-Berlinnel együtt önálló tartomány lesz.). A keletnémet tartományok felállítása - illetve visszaállításuk, mert 1952-ig az NDK-ban is tartományok működtek - új helyzetet teremt: megszűnik az NDK-tartomány, helyét a Bundesratban is az ötök foglalják majd el. A történelem fintora, hogy a kooptálással a Bundestagba, lehet, hogy csak rövid időre, bekerülnek az NSZEP utódaként elkönyvelt Demokratikus Szocializmus Pártjának képviselői - 24-en -, bármennyire is derekasan küzdött eddig az NSZK a „kommunizmus kisértete” ellen. Az elsüllyedő NDK területére nagyjából és egészében a nyugatnémet törvényeket terjesztenék ki - az összecsiszolás az NDK-tör- vényekkel, szem előtt tartva a keletnémet sajátosságokat e napokban folyik Bonnban az egyesülési szerződés kidolgozása keretében. Még nem dőlt el, hogy Berlin, vagy Bonn legyen a főváros - esetleg Berlin főváros, de Bonn kormányszékhely. A német-német jogi tűzijátékban egy dolog mindenképpen rendezett: az NDK állampolgárság nem szűnik meg, mert a nyugatnémet alaptörvény szerint ilyen állampolgárság nem is létezett. A bolgár képviselők „biztonsága” A bolgár Nagy Nemzetgyűlés tanácskozásain egyre többször és élesebben vetődik fel a képviselők biztonságának kérdése, amelyet parlamenti nyilatkozatokkal aligha lehet megoldani. E héten napirendi javaslatként is megfogalmazódott a probléma megnyugtató rendezésének szükségessége. Már számos felszólalásból kiderült: nagyobb vitákat produkáló ülések végén a kormányzó Bolgár Szocialista Párthoz tartozó honatyák szinte „illegalitásba szorulnak", a parlament épületét „titokban” vagy ellenzéki társaik „védelmére” szorulva hagyják el, mert a rádió egyenes közvetítéséből mindenről azonnal értesülő szélsőségesek már várják őket a kijáratoknál. így történt két napja az önégetésekkel való céltalan fenyegetést megbélyegző Rumen Vodenicsarov ellenzéki képviselővel, akit, mint „árulót” és „gyilkost” - a tömeg kiáltozása szerint - „meg akartak nyúzni”. A képviselők biztonságának kérdése egyelőre nem lett napirendi pont. Viszont Dragomir Draganov, a BSZP képviselő- csoportjának radikális irányzatú elnök- helyettese szimbólikus sztrájkot kezdett, amelynek okait Zseljo Zselev köztársasági elnökhöz intézett felhívásában magyarázza meg. A Duma című szocialista lap csütörtöki számában megjelent információ szerint Draganov rámutat: Zselev nem teljesíti alkotmányban előírt kötelességét, nem biztosítja a legfontosabb állami szerv, a Nagy Nemzetgyűlés normális működéséhez szükséges feltételeket. Draganov kéri az új államfőt, az alkotmány betartásáról és betartatásáról elhangzott nyilatkozatait támasszák alá végre konkrét tettek. Öbölbeli hírek Diplomáciai megoldás? Csütörtökön folytatódott az élénk diplomáciai tevékenység a Perzsa (Arab)- öböl térségében kialakult helyzet miatt, miközben újabb amerikai hadihajók érkeztek a válságövezetbe. Teheránba érkezett csütörtökön a száműzetésben lévő kuvaiti kormány külügyminisztere, Szabah el-Ahmad el- Dzsábir esz-Szabah - jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. A kuvaiti politikus az emír üzenetét adja át Ali Akbar Rafszan- dzsani iráni elnöknek. Megérkezésekor a kuvaiti külügyminiszter újságírók előtt úgy vélekedett, hogy az arab vezetők erőfeszítései ellenére sem lesz diplomáciai megoldás az öbölben kialakult helyzetre. Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár csütörtökön kizárta, hogy azonnal nemzetközi konferenciát hívjanak össze az öböl menti konfliktus megoldására, de egy későbbi időpontban elképzelhetőnek tart egy ilyen tanácskozást. Libanon csütörtökön eleget tett a bagdadi ultimátumnak, és bezárta kuvaiti nagykövetségét. Ezzel szemben a nyugati államok többsége nem hajlandó bezárni diplomáciai képviseletét, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem ismeri el Kuvait irakKbekebelezését. Csütörtökön újabb három amerikai hadihajó, egy romboló és két fregatt haladt át a Szuezi-csatornán, s ezzel már több mint 24 amerikai hadihajó tartózkodik a válságövezetben. Fémhalmazzá váló harckocsik? A Szovjetunió elutasította (nindazokat az érveket, amelyekkel az iraki vezetés Moszkvába menesztett küldötte, Szaa- dun Hammadi révén indokolni próbálta Kuvait lerohanását, annektálását, a külföldiek túszként való fogva tartását - jelentette csütörtöki számában az El-Hajat című szaúdi érdekeltségű napilap. Az általában jól értesült újság tudni véli, hogy Moszkvában határozottan elvetették azt az iraki elgondolást is, hogy Kuvait „felfa- lásának" fejében Bagdad garanciákat adjon Szaúd-Arábia meg nem támadására. A Kreml - áll a hivatalos szovjet forrásokra hivatkozó tudósításban - a Szaa- dun Hammadival folytatott tárgyalásokról nyomban tájékoztatta az ENSZ BT másik négy állandó tagját. A moszkvai álláspont szerint Bagdadnak nincs más választása, mintafeltétel nélküli kuvaiti kivonulás, az annektálás érvénytelenítése. A lapot tájékoztató szovjet illetékesek várakozása szerint „Moszkva segíteni fogja Szaddám Húszéin rendszerének megbukását”. A folyamat különböző formákat fog ölteni - hangzik a jóslat. A szovjet katonai szakértők szerint a katonai szállítások, főként az alkatrész-utánpótlás leállítása igen gyorsan „fémhalmazzá” fogja változtatni az iraki harckocsikat, a teljes gazdasági embargó pusztító nyomokat fog hagyni az iraki gazdaságon, ami ugyancsak meggyenglti a hadsereget. Szovjet részről biztosan az Irakkal való kapcsolattartás szintjének alacsonyabbra szállítására, az iráni kapcsolat erőteljes fejlesztésére lehet számítani, továbbá arra, hogy Moszkva igénybe fogja venni a törvényes nyomásgyakorlás azon eszközeit, amelyek Irak nemzetközi elszigeteltségéhez vezetnek, s ahhoz, hogy a bagdadi „rendszer úgy fessen, mint Kim Ir Széné vagy Enver Hodzsáé”. Szaddám Húszéin lélektani hadviselésének nevezik a csütörtöki francia lapok azt a bagdadi bejelentést, amely szerint „bizonyos számú” francia és japán állampolgár elhagyhatja Irakot. Párizsban is egyértelműnek tartják, hogy Szaddám Huszeinnek ez az újabb húzása az Irak ellem" egységes fellépés frontját kívánja megtörni, s főleg Franciaországot kívánja leválasztani. Az iraki kulturális és tájékoztatási mi- nisztej a Le Figarónak adott interjújában érthetetlennek nevezte, hogy mit keres Franciaország az amerikaiak oldalán ebben a konfliktusban. Az arab politikus ráadásul közölte: azok a nagykövetek és diplomaták, akik az ultimátum által szabott idő után is a helyükön maradnak, lényegében agresz-4 szív cselekményt hajtanak végre Irak ellen. Külföldiek - Jordániában Arabközi megoldást keres az öböl menti válságban Husszein, Jordánia királya: számos arab vezetőt szándékozik felkeresni a napokban, hogy megnyerje őket saját rendezési tervének. Az uralkodó csütörtökön indult kőrútjának első állomására: Szanaába, Jemen fővárosába. Husszein elképzelése szerint ENSZ- békefenntartó erőknek kellene felvonulniuk az ellenséges vonalakra. Jordánia vezetőinek nagy főfájást okoz az Irakból menekülő külföldiek, különösen az egyiptomiak tömege. Jelenleg 30- 40 ezer egyiptomi vár átkelésre az iraki— jordániai határon. Jordánia, mivel sem továbbszállítani, sem ellátni nem tudja őket, szerdán lezárta előttük a határt. Az Európai Közösségek csütörtökön egyiptomi kérésre segítő kezet nyújtottak a sivatagos határon veszteglő menekülteknek: légihidat szerveztek egy jordániai katonai repülőtér és Kairó között, magukra vállalva ennek minden költségét. A menekültek elszállítása már csütörtökön megkezdődhet, ha átengedik őket a jordániai határon - közölte az Európai Közösségek Bizottsága. Helyhatósági választások Az ajánlás módja (Folytatás az 1. oldalról.)- A tízezer lakos alatti településeken a helyi polgárok közvetlenül választják meg a helyi önkormányzati képviselőket és a polgármestert, míg a tízezer fő feletti településeken - tehát Bonyhád, Dombóvár, Paks, Szekszárd, Tamási és Tolna városokban - csak az önkormányzati képviselőkre szavaznak az állampolgárok, s a megválasztott testület dönt majd a polgármester személyéről. A képviselőjelöltekre - valamint a kistelepüléseken a polgármester személyére, háromféleképpen lehet ajánlást tenni. A helyi tanácsoknál egy ajánló ív várja az érdeklődőket, akik nevük, személyi számuk és lakcímük feltüntetésével tehetik meg javaslataikat. Az ajánlás levélben is megtehető, tehát elegendő írni egy levelet a tanácsnak, melyben a feladó az általa jelölt személy adatainak feltüntetésével, azaz név, lakcím megjelölésével szavazhat a számára megfelelő képviselőjelöltre. Végezetül van mód az ajánlás titkosítására is: a névjegyzékbe felvett választópolgárok hamarosan kézhez kapják az úgynevezett ajánlószelvényeket, amelyeknek ajánló részét kitöltés után a helyi tanácsoknál található urnába személyesen kell bedobni, míg az állampolgár adatait tartalmazó szelvényt a tanács megbízottjának kell átadni. Ezek a szelvények a település lélek- számától függően különböznek egymástól, azaz a hat felsorolt városban csak egy részt szükséges azokról leválasztani, míg másutt - a közvetlen polgármesterválasztás következtében - kettőt. A szelvények hátoldala egyébként az eligazodást segítő tájékoztatóval van ellátva. Az egyéni ajánlásokon kívül létezik még a listás ajánlás is, ez ugyancsak a hat nagyobb városra vonatkozik. Az a párt állíthat listát, amelyiknek a jelöltjei legalább két képviselői körzetben megkapták a szükséges egy százalékot. Ekkora arány kell ugyanis ahhoz, hogy valaki indulhasson, mint képviselőjelölt. Ez azt jelenti, hogy például egy kétezres választói létszámmal rendelkező településen vagy városi szavazókörzetben már húsz ajánlással képviselőjelölt lehet valaki... Nagyon fontos tudnivaló, hogy minden állampolgár csak egy polgármesterre, illetve egy képviselőjelöltre tehet ajánlást. A rendelkezés megszegése esetén az állampolgár összes ajánlása érvénytelen. Az ajánlásokat augusztus 27-től szeptember 12-ig tehetik meg a névjegyzékbe felvett szavazók. A képviselőjelöltek, illetve a polgármesterjelöltek nevét a helyi tanácsok hirdetik ki, s hozzák azokat folyamatosan nyilvánosságra. A helyi tanácsok augusztus 27-töl közszemlére teszik a névjegyzékeket, s ezzel egy időben megkezdik a névjegyzékbe történő felvételi értesítések és az ajánláshoz szükséges nyomtatványok kézbesítését. - szá AJÁNLÁS A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK VÁLASZTÁSÁHOZ (Kitöltés előtt figyelmesen olvassa el az értesítő hátoldalán szereplő ajánlási útmutatót!) Település neve: ............................................................................................................................. Egyéni választókerület sorszáma: ............................................................... ............................... Kép viselőjelöltnek ajánlott személy neve: ...................................................................................--------------------------------► titkos jelölés esetén itt kell leválasztani <------------------------Ajánló személy neve: ..................................................................................................................... személyi száma: l___I I___I___I___I___I___I___I I__J___l___I___I lakcím e: ................................................................................................................ Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy választójoggal rendelkezem. Az 1990. szeptember 30-ai helyi önkormányzati képviselőválasztásokra a bekeretezett részben szereplő adatok szerint jelöltet ajánlok: Ajánló személy saját kezű aláírása: ........................................................................................................ 26 434. Állami Nyomda. Pásztó „ Ezt az ajánláshoz szükséges nyomtatványt kapják a tízezer lakos fölötti települések választópolgárai. Az ennél kisebb lélekszámú településeken a szelvény polgármesterajánló résszel egészül ki. Segítséget kérnek a bortermelők (Folytatás az 1. oldalról.) telkamatokat. Mivel félő, hogy a bizonytalanság miatt sokan kivágják a szőlőjüket, fontos lenne központi támogatási alap mielőbbi létrehozása. Ezt sürgeti az is, hogy a termelőknek már most jelentős veszteséget okoz az, hogy az NDK az idén nem veszi meg a leszerződött 600 ezer hektoliter bort. Eddig 280 ezer hektót vettek meg tőlünk, a többit azonban lemondták, s jövőre is csak 80 ezer hektoliter borra tartanak igényt. A magyar bortermelőknek ez olyan jelentős veszteséget jelent, hogy kártérítést is kérnek a szerződésszegés miatt. Az FM szerint az lenne a megnyugtató megoldás, ha az egyesülő Németország vámmentességet biztosítana a magyar bor számára, arra az időre, amelyre a korábban megkötött hosszú távú szerződés szól. A termelők - mérsékelt propagandával - azt is szeretnék elérni, hogy a bor javára megváltozzanak a szeszfogyasztási szokások. Míg 1938-ban 72 százalék volt a bor részesedése a szeszfogyasztásban, addig ma ez az arány mindössze 24 százalék. Rárthírek KDNP Taggyűlés A Kereszténydemokrata Néppárt Szekszárd Városi Szervezete augusztus 24-én 19.30-kor a párt Hunyadi u. 5. sz. alatti párthelyiségében taggyűlést tart. A napirend fontosságára való tekintettel minden tagunk megjelenésére számítunk. KDNP szekszárdi alapszervezet Nyilvános ülés Augusztus 26-án 19 órakor Pincehelyen, a kultúrházban tartja a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete az első nyilvános gyűlését. A gyűlésen részt vesz Tóth László, a KDNP megyei elnöke. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. KDNP pincehelyi alapszervezete Alakuló ülés A KDNP Zombán, a volt pártszékházban 1990. augusztus 25-én, szombaton este 20 órakor tartja alakuló gyűlését. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!- KDNP megyei szervezete
