Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-18 / 116. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 18. Szabad György: „Történelmi vállalásunk, hogy a demokrácia ne csak vendég legyen” / Beszélgetés az Országgyűlés elnökével Már érvényben a nyugtaadási kötelezettség Pénztárgép-bemutató Szekszárdon Pénztárgépek vevőre várva (Folytatás az 1. oldalról.) gon, amint volt 1848-49-ben, 1918-ban, 1945-46-ban, 1956-ban, hanem a mi történelmi vállalásunk eredményeként örök kísérője legyen nemzetünk életé­nek.- Elnök úr, ön történész, hogyan látja, mit tart fontosnak az elmúlt hónapok sorsdöntő változásaiból?- Államalapító királyunk ünnepe kap­csán én azt tartom a legfontosabbnak, hogy a magyar állam életének a megújí­tásáért folyik a küzdelem. Ennek a meg­újulásnak az a tartalma, hogy a paran­csok kormányozta ország helyébe a tör­vények kormányozta ország lépjen, hogy Magyarország sorsát ne önkény hatá­rozza meg, hanem a népakaratot érvé­nyesítő képviseleti rendszer, amely tör­vényes úton mindig megújítható, az al­kotmányosság követelményei szerint. A nép ezt leginkább abban érzékeli, hogy az egypárti uralmat több párt versengé­se, vitája váltotta fel. Nagyon remélem, hogy e fontos mozzanat lényegét is ta­pasztalni és értékelni fogja, azt, hogy a döntések az általa választott képviselők mérlegelésén alapuló döntések. Azaz, a szabadság nem anarchisztikus formá­ban ölt testet, hanem mindenekelőtt a törvény uralmában.- A pártállam letűnésével eufórikus ál­lapot volt tapasztalható. Ennek a szükség- szerű elmúlásával, a hétköznapi gondok közepette lát-e lehetőséget, hogy a politi­zálásról leszoktatott nép követelni tudja azokat a vitákat, amelyek itt a házban zaj­lanak sorsunk jobbításának jegyében? A rendszer önmagát fogja igazolni- Úgy gondolom, hogy az eufória, a mámor nem lehet olyan közeg, melyben a közélet tartósan létezhet. Természetes­nek tartom, hogy a hétköznapi figyelem, alapján alakult ki a nép véleménye. Azt remélem, hogy népünk józanul fogja fi­gyelni a fejleményeket. Nem a mámor visszatérésére gondolva, de nem is amiatt, mert olyan gyermeteg lenne, hogy föltételezné: a több mint négy évtizedes diktatúra után azonnal teljesülhet min­den demokratikus remény. Ha már azt elérjük, hogy ez a figyelem józan, sokat elértünk. Azt ugyanis követni fogja a gon­dos mérlegelés. Észre fogja venni, hogy a parlamenti viták, a politikai életet általában jellemző nézetkülönbségek, a szokatlan össze­csapások döntően nemzetféltésből, jó szándékból erednek és azt célozzák, hogy ne egymás legyőzése, hanem meg­győzése révén szülessen a törvényhozói döntés. Ha a figyelem elvezeti a népet ahhoz, hogy a különféle álláspontokat mérlegelje, akkor remény van arra, hogy a döntések többségével a nép is egyetért.- Mi történik akkor, ha nem ért egyet?- Fennmarad a lehetősége, hogy korri­gáljon a következő választáson, hiszen a demokrácia javításának ez a békés, az alkotmányos útja. Akkor majd megint a kezében lesz a döntés, de ez már nem lesz annyira alkalomszerű, mint a mosta­ni választásokon. Ugyanis ha jól figyelt és jól mérlegelt, akkor az országgyűlési ciklus leteltével már tudni fogja, hogy miért arra a képviselőre szavaz, akire szavaz. Miért arra a pártra voksol, ame­lyiket előnyben részesít. A demokrácia meggyökeresedése a nép számára lehe­tőséget nyújt arra, hogy megerősítse ko­rábbi állásfoglalását, vagy felülvizsgálja azt A demokrácia ereje éppen abban van, hogy korrigálni tudja önmagát vér nélkül, leléfordulás, bosszúhadjáratok, az azoktól való félelem nélkül. Ennek a ritmusnak ki kell alakulnia, miután most mindezt megalapoztuk. A rendszer ön­magát fogja igazolni; abban is, hogy az egyenes folytatást kínálja és abban is, hogy a változtatás lehetőségét biztosítja. A demokráciának azonban két fontos pil­lére van. Létezik a többség bizalmát élve­ző felelős kormány, amely az Országgyű­lésnek tartozik felelősséggel. Hiányzott azonban a harmadik pillér. És ez a helyi önkormányzatok demokratizálása. A harmadik pillér az önkormányzat- A parlament az utolsó, hosszúra nyúlt ülésén elfogadta az önkormányzati tör­vényt. A szeptember végi választásokon érvényesül majd a hatalom - a helyi hata­lom - megszerzésének eddig nem gya­korolt módszere. Ön az imént a demokrá­cia meggyökeresedéséről beszélt, a par­lament aspektusából; mit jelent mindez az önkormányzat helyi értelmezésében?- Az ország kormányzását a parla­mentnek felelős kormány látja el. Vannak azonban olyan helyi igazgatási feladatok, amelyeket, ha a központra bízzuk, olyan kockázatot vállalunk, hogy elszakítjuk at­tól a közegtől, ahol a szabályozásra tény­legesen szükség van és a környezetis­meret is adott. Á helyi jogszabályok alkotásához helyi önkormányzati szervek kellenek: megyei közgyűlés, városi elöljáróság, falusi-köz­ségi elöljáróság. S hogy legyenek olyan választott személyek, akik egyfelől e tes­tületeknek felelősek a helyi rendelkezé­sek érvényesítéséért, másfelől az orszá­gos kormányzati intézkedéseket érvé­nyesítik. Két jellegzetességet tartok fon­tosnak: mindenekelőtt demokratikusan választott személyek legyenek - tehát nem fentről, akár nyíltan, akár fülbe sú­gással kijelölt emberek (ismerjük: „édes egykomám, ezt szeretném én polgár- mesternek”), hanem akiket ténylegesen lentről, szabályozott jelölési eljárással, demokratikusan választanak meg. És a második jellegzetesség: mint ahogy a kormányt felelősségre vonathatja az or­szággyűlés, úgy vonhassa felelősség­re a helyi önkormányzat képviselőit is a helyi, demokratikusan megválasztott ön- kormányzati testület. Ennyi az egész. Ha ez a harmadik pillér is meglesz, akkor a demokratikus fordulat kiteljesedik, a nép azokkal szembesül, akiket a többség választott meg. Hangsúlyozni kell azonban, hogy sem az országos, sem a helyi szinten válasz­tottakat, politikai felelősségük mellett semmilyen választás sem menti fel a jogi felelősség alól. A politikai felelősség a kormány esetében azt jelenti, hogy az Országgyűlés előtt számol el, s ha ma­gyarázatát a többség nem fogadja el, megbuktathatja a kormányt. Ilyen fele­lősséggel tartozik az önkormányzat min­den tisztségviselője is. Jogrendszerünk, a magyar demokratikus igazságszolgál­tatás gondoskodik arról, hogy a megté­vedt köztisztviselő a polgármestertől a köztársasági elnökig védve legyen a zak­latásoktól, de arról is intézkedik, hogy indokolt esetben bármelyikük bíróság elé állítható legyen. Ezért is van, hogy a vádat képviselő legfőbb ügyészt, a nép­akarat legfőbb letéteményesét az Or­szággyűlés választja; meg is tette. Ezért van, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökét is a parlament választja; megtette. A jog­rendszerről szólva itt emlékeztetek rá, hogy a többség dönt, de a kisebbség jo­gainak sérelme nélkül! Ez azt jelenti, hogy az alkotmány minden egyénnek és minden, az egyénekből önként formáló­dó közösségnek a jogait biztosiíja, nem­re, vallásra, nemzetiségre, etnikumra va­ló tekintet nélkül. Ezekben az alapvető jo­gokban a többség nem sértheti a kisebb­séget! Jogrendszerünk biztosítja, hogy az esetleges jogsérelmekkel szemben bárki megtalálja a jogvédelmet. A több­ség érvényesítheti akaratát, de nem foszthatja meg a kisebbséget, vagyis az ellenzéket attól, hogy szabadon, tisz­tességesen bíráljon. A többség akaratának érvényesülését a kisebbség nem akadályozhatja, ám a többségnek biztosítani kell mindazokat a politikai feltételeket, amelyek a demokrá­cia alapelvét a gyakorlatban megtestesí­tik. Nevezetesen azt, hogy a nép döntése alapján a kisebbségből, törvényes for­mák között többség lehet, s a többségből pedig kisebbség. „A többség, velem együtt kezdő”- Professzor úr, Ön az egyetemi kated­rát cserélte fel a parlament elnöki pulpi­tusával. Ott a hallgatók szerették és tisz­telték, nem tűnődött el azon, hogy volta­képpen hallgató korú honatyák érdes, netán tiszteletlen hangot ütnek meg?- Alakuló intézményben működünk, ahol a többség, velem együtt kezdő. Ilyen körülmények között össze kell köszörü- lődnünk. Ez az egyik mozzanat. A másik: én tanárként sem álltam tekintélyelvi ala­pon, a Ház elnökeként sem. Amit biztosí­tani szeretnék, az egyedül az, hogy az Országgyűlés minél jobban ellássa jog­szabályalkotó feladatát. S hogy segítsem azokat a képviselőtársaimat, akiknek ta­lán lehetőségük van arra, hogy a jelenle­ginél többet tegyenek ennek érdekében. Ha azonban lenne olyasvalaki - és nincs okom feltételezni, hogy ilyen van -, aki fontosabbnak tartja a magamutogatást, az önreklámot, pártja céljainak a közcé­lok fölé emelését, azt megpróbálnám a házelnök számára adódó eszközökkel a jogszabályalkotás útjára terelni. A ki- sebb-nagyobb nézeteltérések nyilván az összeköszörülődés hiánya miatt fordul­tak elő. Öröklött házszabályokkal dolgo­zunk, amelyek még az egypárti parla­ment testére készültek. A lényeg, hogy az Országgyűlés május óta annyit produ­kált, amennyit kevés parlament mondhat el ilyen rövid idő alatt.- Végül egy személyes kérdést enged­jen meg. Össze tudja egyeztetni az itteni tevékenységét a történész-kutató munká­jával? Egyáltalán van ideje, hogy folytas­sa, amit kutatóként eddig végzett?- Nagyon nehéz pontot érintett, mert azt kell mondanom, hogy nem. Nem tudom folytatni, mert az ember életszaka­szai sajnos, nem úgy váltják egymást - hogy egy volt tanárom mondatát idézzem -, mint az őrtálló katonák: az egyik jön, szalutál és átadja a helyét. A munkaidőm pillanatnyilag úgy oszlik meg, hogy 95 százalékot foglal le a parlamenti tevé­kenység és csak 5 százalék maradja vál­lalt, egyéb kötelezettségeim teljesítésére. Az egyetemen fizetés nélküli szabad­ságot kértem az Országgyűlés megala­kulásának napján. Már csak néhány órát tartottam, elbúcsúztam hallgatóimtól, akiket nem hagyhattam cserben. Az em­lített 5 százalék ezt jelentette, részben meg azt a munkát, amit a nyomda vár.- Professzor úr, köszönöm a beszélge­tést. K. E. Egész napos bemutatót tartott tegnap Szekszárdon a MTESZ-székházban az S’Börze Ügynökség a nyugtaadási kötele­zettség teljesítéséhez megfelelő, az APEH ál­tal engedélyezett pénztárgéptípusokból. Mint ismeretes, az általános forgalmi adóról szóló törvény kötelezővé teszi a nyugtaadást, foko­zatos bevezetéssel, első lépésben a magán- vállalkozók számára ez év július 1 -jétöl, vagy 1991 elejétől, az áfészek számára 1992 ele­jétől és az állami vállalatok számára 1995-töl. A legegyszerűbbtől a számítógépes feldol­gozást is lehetővé tevő, vonalkódolvasó típu­sig sokféle pénztárgéppel ismerkedhettek meg az érdeklődök, az árak 52 ezer és 136 ezer forint között mozogtak. A gépek vételára, vagy - típustól függően - az ár nagy része le» vonható az APEH-nek fizetendő áfából. Az egyszerű nyugtán kívül bizonyos géptípusok számlát is képesek készíteni - például ven­déglátóipari egységekben -, amelyen tétele­sen szerepel a fogyasztás, annak ára, dátum, időpont, az egység neve, különböző reklám­(Folytatás az 1. oldalról.)- Arról van szó, hogy a tanácsülést köve­tően a négy országgyűlési képviselő - tehát így hárman és még Horváth Lajos Dombóvár­ról - úgy döntött, hogy panaszt tesz a helyi ügyészségen - tudtuk meg dr. Dávid Ibolyá­tól, aki a panaszlevél befejezésekor adott tá­jékoztatást - Tamás Ádám megyei tanácsel­nök a kiegészítő állami támogatási tartalék felhasználására tett javaslat megszavaztatá- sakor a minősített többség gyakorlatát alkal­mazta. Ez pedig azt jelenti, hogy a tanácsta­gok ötven százalékának plusz egy főnek a szavazata kellett volna ahhoz, hogy a résztve­vők elfogadják a felhasználásra javasolt 20 millió forint elosztását. Ezzel szemben Tamás Ádám úgy bonyolította le a szavazást hogy rátekintés alapján állapította meg az igen szavazatok magas arányát s ezek után ösz- szeszámláltatta a nem szavazatokat és a tar­tózkodásokat Ebből az indirekt módszerből közel sem biztos, hogy a megmaradó szám egyenlő az igenekkel. Ugyanis semmi sem kötelezi a tanácstagokat arra, hogy igennel, nemmel vagy tartózkodással szavazzanak. Ha valaki nem szavaz, akkor nem szabad vé­lelmezni egy egész megyének a sorsát és a jövő önkormányzatának a sorsát így viszont eldőlt az, hogy teljesen üres kasszát hagytak az elkövetkező önkormányzatra. Éppen ezért szükségesnek tartjuk azt hogy ezt a szava­zást megismételjék, s ennek érdekében az ügyészségen emelünk panaszt- A tanácsülésen tett felszólalásomban a helynek és a körülményeknek megfelelően igyekeztem rámutatni arra, hogy a tanácsta­gok ünnepi hangulatából eredő lelkesedése talán kissé háttérbe szoritotta a józan mérle­gelést - vélekedett Nyerges Tibor. - Most egy olyan döntés született, melynek beláthatatlan következményei lesznek az új önkormányza­tokra, illetve azokra az intézményekre, ame­lyeknek a télen néhány tízezer forint miatt kell majd leállniuk. Priger József pénzügyi osztályvezető az „üres kassza” kifejezés tartalmát világította meg néhány mondattal, mert természetesen néhány millió forint azért a költségvetés ren­delkezésére áll.- Az éves költségvetés kialakításakor eleve egy túlfeszített keretet kaptunk, előre látható volt az év végi működési probléma. Jómagam azért nem értek egyet a tartalék felosztásával, mert ezen intézkedés követ­keztében a gazdálkodási feltételek tovább nehezülnek. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a tartalékba került 35 millió forintból 20 mii­szövegek, vagy bármi egyéb, a programo­zástól függően. A kiállítás egyik érdekessége volt az ABC Robi szövegszerkesztő rendszer, amely az igen elterjedt Commodore-64 számítógép és a Robotron írógép közöttteremt kapcsola­tot E megoldás egyesíti a gépirónők által megszokott irógép-klaviatúra és a számító- gépes szövegszerkesztés előnyeit További újdonságként az S'Börze japán digitális bolti mérlegek és mérleggel kombinált csomago­lógépek magyarországi bevezetését is terve­zi. Sebestyén Dezső magánvállalkozó, az ügynökség tulajdonosa elmondta, hogy rendkívül nagy volt az érdeklődés, a délelőtti órákban mintegy százötvenen tekintették meg a bemutatót és konkrét megrendelések is akadtak, annak ellenére, hogy az érintettek közül még nagyon sokan remélik a parla­ment e rendelkezést hatálytalanító döntését- áa - Fotó: - gk ­liót felosztott a tanács, s maradt 15 millió fo­rint, ami megítélésem szerint nem elegendő az év végi problémák rendezésére. Már a legutóbbi tanácsülésen kifejeztem aggá­lyaimat, hogy nem értek egyet a felosztás­sal, mert ebből gondok származnak. A ta­nácsülés azonban úgy döntött, hogy ezt a javaslatot jelen alkalommal meg kell vitatni s döntést kell hozni. A köztes megyei taná­csi vb-ülésen szintén kifejtettem fenntartá­saimat, ám jórészt egyedül maradtam véle­ményemmel.- Azt hiszem, hogy ebben a hangulat­ban, ami az utolsó megyei tanácsülést jelle­mezte, a tisztelt testület nem érezte át a kér­dés fontosságát - tette hozzá mindezekhez Nyerges Tibor, aki azt is aláhúzta, hogy szó sincs valamiféle rosszindulatú gyanúsítás­ról. - Ellenkezőleg, a lényeg az, hogy egy pártatlan pénzügyi szakember, aki ráadá­sul az apparátus pénzügyi vezetője, véle­ményt mondott, s azzal mi is azonosultunk. Nem tartjuk helyesnek a döntést és szeret­nénk meggyőzni a testületet arról, hogy másítsa meg elhatározását. Tamás Ádám, a megyei tanács elnöke természetesen másképp vélekedett a tör­téntekről.- A szavazás törvényességének a meg­kérdőjelezése, úgy vélem, indokolatlan. A szervezési és működési szabályzat a sza­vazatok számlálására nem ad előírásokat, ebből következően tehát jogszerűnek tar­tom ezt a módszert. Természetesen ennek ellenére tiszteletben tartom a képviselők el­lenkező értelmű álláspontját így a megyei tanács testületének ebben a kérdésben hozott határozata jogszabályt nem sért. A 15 millió forint pedig önmagában cáfolja az „üres kassza” elméletet Emellett még 8 mil­lió forintos összeggel rendelkezik a megyei tanács végrehajtó bizottsága az esetleges ágazati feszültségek kezelésére. A 20 millió forintot most kellett felhasználni, közvetle­nül a tanévkezdés előtt, amikor erre a pénz­re valóban szükség van. Visszatérve még a megmaradt 15 millió forintra: ez esetben nem ebből az összegből kell gazdálkod­niuk az önkormányzatoknak, hanem a helyi tanácsi költségvetésből, így a 15 millió fo­rint kevés mivoltának a hangoztatása eset­leg félreértésekre adhat okot. Ismételten hangsúlyoznám, hogy a legjobb szándék szerint és tisztességgel döntöttünk, s a jog­szerűség is biztosítva volt. SZERI ÁRPÁD Gazdálkodj okosan, 15 millióból... Üres kasszát hagy a megyei lanács az új önkormányzatra?

Next

/
Thumbnails
Contents