Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)
1990-08-18 / 116. szám
TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP 1990. augusztus 18., SZOMBAT I. évfolyam, 116. szám Kapos-Koppany völgye Ha igaz, hogy minden út Rómába vezet, akkor az is való, hogy Tamási környékéről ezen a hét végén - szombaton, vasárnap - és a következő hét elején, hétfőn, minden út a Koppány-parti városba vezet. Nem véletlen ez, hiszen Szent István napján tartják a búcsút, és ekkor rendezik a hozzá kapcsolódó világi ünnepet, a környék sok-sok lakosát vonzó, hagyományos, nemzetközi meghívásos lovasnapokat. Ebből az alkalomból a 8 oldalas mellékletünk, a Tolnatáj, a Kapos-Koppány völgyébe látogatott el, s az ott élő, dolgozó emberek életébe ad bepillantást a szavak és a képek segítségével. Súlyemelő IBV Szekszárdon Szovjet aranyak a második napon Rangos vendéget fogadott tegnap a súlyemelő IBV és a X. Húsos-kupa nemzetközi verseny házigazdája, a Szekszárdi Húsipari SE. A Szovjetunió fiataljai szinte „kibérelték" a dobogót, sorozatban gyűjtötték az aranyérmeket. Kubai versenyző is feliratkozott a győztesek közé, mig a lengyelek első medálja egy bronzérem (részletes tudósítás az 5. oldalon). Gazdálkodj okosan, 15 millióból...- Üres kasszát ad át a tanács, amikor még három hónap hátra van az évből - méltatlankodott a tegnapi megyei tanácsülés után dr. Nádori László, megyénk egyik országgyűlési képviselője. - Ezt nem tudom elfogadni - tette hozzá. A társaságában levő másik két országgyűlési képviselő, dr. Dávid Ibolya és Nyerges Tibor „beleegye- zőleg” bólogatott. S ami mindebben kissé meglepő: a jelenet a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjének, Príger Józsefnek az irodájában játszódott le, s a pénzügyi szakember maga is egyetértett a fenntartásokkal. (Folytatás a 2. oldalon.) Szabad György: „Történelmi vállalásunk, hogy a demokrácia ne csak vendég legyen” Beszélgetés az Országgyűlés elnökével Az ember számos tevékenységét diktálhatja parancs. Utasításba adható, hogy mikor mit kell ünnepelni. A mostani nemzedék ily módon tanúja volt, hogy az ideológia zavarba került, amint a lélek naptára jelezte a történelmi emléknapot. Voltak tehát átértelmezett ünnepeink, mint például augusztus 20. Nevezhették azonban bárminek, az volt, amit a magyarság nemzedékről nemzedékre hagyományozott; a nagy király életműve nem foglalható aktuálpoliti- kai keretbe. Dr. Szabad György, az Országgyűlés augusztusban megválasztott elnöke, történész, ezt hangsúlyozta az ünnep alkalmából adott interjúban. Szent István ünnepe kötelez- Augusztus húszadika az a nap, melyet Magyarországon legelőször nyilvánított ünneppé törvény. Ez a döntés közel 900 éves. Szent László k,irály idejében, 1092-ben a szabolcsi zsinat - ez gyakorlatilag országgyűlést jelentett - tette kötelezővé a Szent Király ünnepének megtartását. 1222-ben pedig az Aranybulla arról a királyi kötelezettségről szól, hogy ezen a napon a király Székesfehérvárott ülje meg az ünnepet, ahová minden tisztségviselő, sőt minden nemes - hiszen ez még a kiváltságok világa volt - elébe járulhasson és vitás ügyeikben az uralkodó igazságot oszthasson. A törvény kimondta, hogyha az uralkodó akadályoztatása folytán ezen nem vesz részt, akkor helyette a nádorispán tegye. Tehát olyan, kezdetben inkább egyházi jellegű, de hamarosan világi szerephez jutó, az állami életben nagy jelentőségű ünnepről van szó, melyet - legyünk büszkék rá! - 900 éve ül meg a magyarság. Mindehhez hozzáteszem, hogy jövőre lesz száz esztendeje, hogy a magyar országgyűlés munkaszüneti nappá változtatta augusztus húszadikát. Olyan nap ez, amelyen indokolt, hogy államalapító királyunkra, igazságosztó királyainkra és ország- nagyjainkra emlékezzünk! S arra, hogy mindenre, amit teszünk, hogy jól tegyük, a múlt is kötelez, hiszen István király óta alig 33 nemzedék váltotta magát ezen a földdarabon. Tehát minden egyes nemzedék elkötelezett a múlt, a magyar nemzet fennmaradása iránt, de még inkább a jövő iránt. Mert ha mi nem mentjük át legjobb hagyományainkat a jövőnek és ha nem teremtünk új hagyományokat, mit örökölnek utódaink? A legfontosabb teendőnk, hogy a demokrácia, melyért 200 esztendeje harcolnák a magyarság legjobbjai, ne csak vendég legyen Magyarorszá- (Folytatás a 2. oldalon.) Bétán, a Vén-Dunán m A Duna-parton, Bátán, a falu végén zötyögös, poros út vezet a sokak által igencsak kedvelt kirándulóhelyre, a Vén-Dunára. Akárcsak a folyó mindkét partján, itt is horgásztanyák épültek az ártéren. A tanyák szomszédságában gyakran verik fel a sátraikat azok, akik szeretik a csendet, a nyugalmat, s kikapcsolódásra vágynak a zajos, sietős hétköznapok után. A kellemest a hasznossal összekötve most a barackszezon idején gyümölcshöz is olcsóbban jutnak, a barackot a bátai téesz gyümölcsösében szedik. Kirándulni van módjuk: Mohácson, Baján, Kalocsán töltenek egy-egy napot, s felkeresik a túlparton a festői szépségű Dunafalvát A festői szépségű Duna-part Csónakkikötő a Vén-Dunán Horgásztanyák A 75 kg-osok súlycsoportjában a szovjet Tofik Gajdarov 312,5 kg-os összetett eredménnyel lett aranyérmes.
