Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-15 / 113. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. augusztus 15. Földtulajdon-rendezés (Folytatás az 1. oldalról.) mint az adóreform vagy a támogatások új rendszere. Mint az államtitkár kifejtette: a földművelésügyi tárca nem mond le a mezőgazdaság támogatásának igényé­ről, ám azt elsősorban a kedvezőtlen adottságú területeken termelő gazdák javára fogja kérni. Ezenkívül továbbra is számolnak az élelmiszer-feldolgozó ipar támogatásával. Az FM szándékában áll egy új agrár­piaci rendtartás kidolgozása, a termék- forgalmazás rendszerének megújítása. Az agrártermékek forgalmazásának je­lenlegi gyakorlatát még az idén részlete­sen elemzi a Világbank szakértői cso­portja, amely javaslatot is tesz a mező- gazdasági áruk forgalmazásának kor­szerűsítésére. Dr. Mándy Endre ezután a földtulaj­don-rendezés egyes kérdéseiről szóló törvénytervezet kidolgozásának helyze­téről tájékoztatta a sajtó képviselőit. Le­szögezte: a törvény nem szövetkezetelle­nes, legfeljebb azok érzik így, akik nem olvasták végig figyelmesen a tervezetet. Véleménye szerint a földtulajdoni viszo­nyok törvényi rendezése ugyanis nem­csak jóvátételt jelent, hanem szolgálja az agrárreform céljait is. Bejelentette: előre­haladott állapotban van az új szövetkeze­ti törvény tervezetének kialakítása. A ko- difikációs munkát a kormány sürgette, hogy mire a tulajdonra vonatkozó tör­vény életbe lép, a földművesek választási szabadságot kapjanak abban: magán­gazdaként vagy szövetkezőként akar- ják-e a földet művelni. Az államtitkár kijelentette: nem akarják hogy a jelenlegi szövetkezetek, a vidék, politikai csatározások színhelye legyen. Nincs szükség arra, hogy a szövetkeze­tek elnökei üldözöttnek érezzék magu­kat. Arról azonban szó van - és az új szö­vetkezeti törvény is ilyen szellemben ké­szül -, hogy más, szolgáltató szövetkeze­ti típust kell a jövőben kialakítani. A mi­nisztérium szerint leginkább a dán szö­vetkezők gyakorlatát lenne érdemes va­lamilyen formában a magyar viszonyokra alkalmazni, amelyben a gépek, berende­zések, továbbá a termények tárolását, valamint a közös kereskedelmi tevé­kenységet összehangolják a tagok. Ez a forma, különösen kedvező lehet ahhoz, hogy a szövetkezet a valódi tulajdonosok összefogásává váljon. Nem olvassuk elég figyelmesen az új­ságokat, nem hallgatjuk a rádiót és nem nézzük eleget a tévét, hogy csak most hallhattunk először arról, hogy a termő­földtulajdon rendezésével egyidejűleg készül az új szövetkezeti törvény? - mo- rajlott tegnap az újságírósereg a Földmű­velésügyi Minisztérium tanácstermében.- Ezt a két témát mindig összefüggő­nek éreztem, és annak tartom ma is - vá­laszolt a kérdésre dr. Mándy Endre köz- igazgatási államtitkár. Utasítást kaptam arra, hogy a szövetkezeti törvény előké­szítő munkáit gyorsítsuk fel, szociológiai, közgazdasági szövetkezeti és jogi szak­emberek dolgoznak ezen. Ez a munka már 7-8 hónapja folyik, s arra számítot­tunk, hogy a törvény csak 1991 -ben ké­szül el. A munka azonban fölgyorsult, s várható, hogy ezt a törvénytervezetet még ebben az évben a parlament elé tudjuk vinni. Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy kaphatnak-e ingyen a nyugdíjasok földet. Igen - hangzott a válasz, egyszerűen és kifejezetten szociális meggondolás­ból, hiszen igen sokan abból tartják fönn magukat, hogy földjáradékot, földbérleti díjat kapnak.- Milyen forrásból bonyolítják le a föld­tulajdon-rendezést, s mi történik a szö­vetkezeteket terhelő hitelekkel? - kér­dezték dr. Mándy Endrétől. Mint megtud­tuk: a törvénytervezetben megjelölt vétel­ár a földvédelmi alapba folyik be, s ez az összeg elegendő arra, hogy az összes költséget fedezze. A tulajdonreform kö­vetkeztében a földmérési munkák vala­mint a térképek is végre a helyükre kerül­nek. A földeket terhelő hitelekkel kapcso­latban az FM nincs szinkronban a ban­kok álláspontjával, mert a földek értéke eddig nem szolgált fedezetül, de most, már egy éve lehet jelzáloggal terhelni. A téeszeket terhelő hitel a földeket is érinti, ezt nem a földtulajdon-rendezéskor kell megoldani, hanem az a szövetkezeti tör­vényre tartozik. A szövetkezeti tartozáso­kat, illetve felelősséget újra rendezni kell. Az erre vonatkozó javaslatokra tehát csak később kerül sor. A privatizáció, illetve a reprivatizáció kapcsán felvetődött az a rendkívül egy­szerű és gyakorlati kérdés, hogy igen magas ma a kölcsönök kamata - ilyen feltételek mellett indulni: a biztos csődöt jelenti. Minthogy egy középkategóriájú gép 4-5 millió forintba kerül, szükséges len­ne, hogy az úgynevezett parasztbanki hálózat mielőbb kialakuljon, amely ala­csonyabb kamatokkal dolgozik.- A bankrendszer kialakítása a privati­zációs program egyik alapja, elengedhe­tetlen feltétele - mondta az államtitkár. Kialakításán most dolgozik a FM közgaz­dasági főosztálya. Azt, hogy milyen ka­matfeltételek lesznek, most még nincs módomban elmondani, hisz függvénye ez annak is, hogy a költségvetés milyen mértékben preferálja az agrárhiteleket. Az viszont tény, hogy ennek a kamatnak kedvezményesnek kell lennie, mert a je­lenlegi banki feltételek teljesen alkalmat­lanok arra, hogy a mezőgazdaságban al­kalmazni lehessen. A kereskedelmi bankok mellett tehát egy vagy két agrárbank létrehozása elengedhetetlen, s ez igen sürgős fel­adat. Remélhető, hogy az agrárbankrend­szer fél éven belül kiépül. Párthír SZDSZ sportfórum! Rendszerváltás a sportban. Vita és konzultáció. Iskolai, szabadidő-, ver­senysport és az önkormányzatok. Elő­adó: dr. Nádori László prof., országgyű­lési képviselő, augusztus 16-án 17 óra­kor az SZDSZ szekszárdi, Beloiannisz u. 1-3-ban lévő helyiségében (I. e. 116. szoba). Minden érdeklődőt várunk. Kiskereskedők, vendéglősök! AZ ELEKTRONIKUS (feketedobozos) PÉNZTÁRGÉP BEMUTATÓNKON döntéséhez nyújtunk segítséget. A bemutatót Szekszárdon, a Skálától 200 m-re levő MTESZ-székházban (Rákóczi u. 20.) tekinthetik meg 10-től délután 3 éráig. Itt együtt láthatja a nyugtaadó, a számlázó és a vonalkód-olvasó pénztárgépeket. S’BÖRZE ÜGYNÖKSÉG Szekszárd, Csalogány u. 18. Üzenetrögzítő: (74) 12-758. (X) A Negyedik Világ Mozgalma A szegényeket támogató Negyedik Világ Mozgalmát kívánja Magyarországon is életre hívni a magyar származású, egyesült államok­beli Bognár Béla egyetemi tanár Bejelentését a Budapesten ülésező Humanista VilágkOngresz- szus keddi munkanapján, a Humanizmus a szegénység ellen elmet viselő előadása kereté­ben tette. A párizsi székhelyű - a Párizsi Szegények Kutató Intézete égisze alatt működő - szervezet jelenleg Nyugat-Európa 42 millió nincstelenjén próbál segíteni a humanizmus jegyében. Ugyanis a szervezet anyagi lehetőségei korlá­tozottak, hiszen a százezernyi támogató és az ennél alig több szimpatizáns adományai a tár­sadalom perifériáján élők számára csupán jel­képes segítséget jelentenek. Így 305 önkénte­sük a kontinens legérzékenyebb pontjain - ti­zennyolc országban - teljesíti szolgálatát azzal, hogy növeli a szegények és az újonnan elsze­gényedettek önbecsülését, tanulásra, szakma elsajátítására buzdítva őket. Mindezt az önkén­tesek úgy teszik, hogy ne sértsék patronáltjai­kat - különösen az újszegényeket - személyi­ségükben. Bognár Béla elképzelése szerint Magyaror­szágon az egyhazak, a karitatív szervezetek - egyebek között a Szegényeket Támogató Alap, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, az Orvosok Világszövetsége - közreműködésével hozható létre a Negyedik Világ Mozgalma. A szervezők első lépésként meg akarják ismerni hazánk nincstelenjeinek, földönfutóinak valós számát. Ugyanis az adatok a százezres létszámtól a másfél milliósig keringenek. Létezésükhöz a szükséges minimális anya­gi bázist a magyarországi felső tízezer adomá­nyaiból várják. Bővülnek az amerikai-szovjet gazdasági kapcsolatok A „Révész-ügy” a dombóvári vb előtt (Folytatás az 1. oldalról.) kisajátításához azonban végül is nem járult hozzá, mivel a pártszékház megépítésének elmaradása miatt abban reménykedett, hogy házának lebontása elkerülhető lesz. Ezt az eshetőséget azonban úgy tűnik, hogy a városközpont fejlesztésének a ter­vei sem engedik meg, így egyes vélemé­nyek szerint az épület más irányú igénybe­vétele csak idő kérdése lehet. A dombóvári tanács végrehajtó bizottsága ez év június 19-én hozott határozata úgy rendelkezett, hogy az állatorvos lakását nem adja el, s el­rendelte egy pályázat kiírását a telek beépí­tésére. Ezt a határozatot azonban a Tolna Megyei Tanács V. B. titkára - dr. Révész Jó­zsef beadványára való tekintettel - felfüg­gesztette, s kérte a szükséges intézkedé­sek megtételét. A tegnapi vb-ülésen részt vevő Farkas László, a megyei tanács vb-tit- kára hangsúlyozta, hogy törvénysértés nem történt, van azonban ennek az ügynek egy emberi oldala, s ezt kell elsősorban szem előtt tartani. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az érdemi döntést - azaz a Révész-in­gatlant is érintő városfejlesztéssel össze­függő elképzelés megvalósítását - az új önkormányzatnak kellene magára vállal­nia. Ezzel a javaslattal a többség egyetér­tett, ám volt, aki azt hangoztatta, hogy egy leköszönő végrehajtó bizottság „ne varrjon mindent az új önkormányzat nyakába". Farkas László viszontválasza szerint ebben az ügyben két éve nincs előrelépés, s min­denképpen hiba lenne, ha éppen az utolsó vb-ülésen születne egy elhamarkodott döntés. A vb-tagok ez utóbbi álláspontot fogadták el, igy a hozott határozat értelmé­ben az új önkormányzatnak kell majd azzal foglalkoznia, hogy visszaadják-e vagy sem dr. Révész Józsefnek a házát, s ha esetleg nem adják vissza - ami kétségkívül elkép­zelhető -, akkor mit építenek erre a terület­re? A vb-ülésen szintén megjelenő dr. Ré­vész József lapunknak adott nyilatkozatá­ban kifejtette, hogy egyetért a határozattal, s azt is megérti, ha majdan egy középület céljára lesz szükség az ingatlanra. - szá ­Az amerikai-szovjet gazdasági kap­csolatok javulásának jeleként George Bush amerikai elnök hétfőn feloldotta azt a rendeletet, amelynek értelmében eddig csak korlátozott számban engedélyezték szovjet üzletembereknek, hogy az Egye­sült Államokban élve folytassanak üzleti tevékenységet. A kennebunkporti nyaralójában tar­tózkodó Bush a rendelet kapcsán rámu­tatott: itt az idő, hogy csökkentsék a köl­csönös kereskedelmi jelenlét akadályait. Az elnök óvta viszont a Szovjetuniót attól, hogy üzleti tevékenység címén kémtevé­Dunapack Rt. néven vegyes vállalatot alapított a Papíripari Vállalat az osztrák Prinzhorn csoporthoz tartozó Hambur­ger Ag. és Mosburger Ag. bevonásával; melynek okiratait kedden írták alá a Fó­rum Szállóban. A vegyes vállalat 205 mil­lió USA dollár alaptőkével, csomagoló­anyag-gyártásra és -forgalmazásra jött létre. Az alaptőkéből a külföldi partner 40, a magyarok 60 százalékkal része­sednek. A Papíripari Vállalat 54, a dolgo­zók 5, a Magyar Hitelbank pedig 1 száza­lékkal vesz részt az üzletben. A termelés jövő januárban kezdődik. Elsősorban hullámlemezalapú csomagolóanyagokat és papírzsákokat gyártanak, főként a magyar élelmiszeripar számára, emellett jelentős exportmegrendelésekre is szá­míthatnak. A vegyes vállalat létrehozása a korábbi magyar céget biztos nyers­anyagháttérhez juttatja. A Papíripari Vállalat, a magyar papír­gyártó és feldolgozó ipar döntő részét tö­mörítő vállalatcsoport, 13 gyárában 27,5 milliárd forint értékű terméket állít elő évente. A Prinzhorn csoport Ausztriában kenységet folytasson, s kilátásba helyez­te, hogy felülvizsgálják az intézkedést, amennyiben kémkedésre, vagy más nem kívánatos tevékenység folytatására használná Moszkva a felkínált lehetősé­get. Bush reményét fejezte ki, hogy Mihail Gorbacsov olyan válaszlépéseket tesz, amelyek javítják az amerikai üzleti tevé­kenység szovjetunióbeli feltételeit. Az amerikai hatóságok az eddig érvény­ben lévő idei keret alapján mindössze 69 szovjet üzletembernek engedélyezték a munkát az Egyesült Államokban. és az NSZK-ban tíz gyárat és néhány ke­reskedelmi vállalatot felügyel. Az új társaság vagyonát a Papíripari Vállalat csepeli, dunaújvárosi és nyíregy­házi gyárainak állóeszközei és ingatlan­jai, valamint az osztrák partner által bevitt készpénz adja. E három gyárban évi 14 milliárd forint értékben állítanak elő papírt és csomagolóanyagot. Papírból 280 ezer, csomagolóanyagból 230 ezer tonnát gyártottak tavaly. A tervek szerint az új vegyes vállalat az elkövetkezendő három-öt évben 110 millió dolláros költséggel korszerűsíti a termelést, ennek eredményeként moder­nebb technológiával, kevesebb energiá­val, a környezetvédelmi szempontok fi­gyelembevételével és a másodlagos nyersanyag-felhasználás lehetőségei­nek kiaknázásával világszínvonalú gyár­tást valósítanak meg. A két vállalatcso­port további társulások létrehozását is tervezi. A Dunapack hazánk eddigi legna­gyobb alaptőkéjű, magyar többséggel létrehozott vegyes vállalata. Vegyes vállalatot alapított a Papíripari Vállalat Arab vezetők arcképvázlata Az alábbiakban közöljük a hírek­ben gyakorta szereplő arab-öböl- beli, illetve arab-félszigeti ország néhány vezetőjének rövid portré- vázlatát: Szaddám Húszéin iraki elnök (53 éves) Az 1979-es belpolitikai tisztogatás óta áll az ország élén. Könyörtelen diktatúrája a leg­hosszabb stabil időszak a korábban pucs- csok sújtotta ország történetében. Az 53 éves elnök politikai karrierje a Baath-párt 1950-es illegális mozgalma idején indult 1968. július 17-én Haszán Ahmend al-Bakar baath-párti tábornok, a hatalmat később megszerző el­nök oldalán került a hatalomba. Tizenkét év­vel később a gyors győzelem reményében háborút indított az iszlám forradalom felka­vart Irán ellen, de elszámitotta magát. A hábo­rúzó felek között 1988-ra állóháborús patt­helyzet alakult ki, amely mindkét országot tönkretette. Közben azonban Irak az arab Kö­zel-Kelet leghatalmasabb háborúsgépezetét építette ki. Dzsábir el-Ahmad el-Dzsábir esz-Szabah kuvaiti emír (62 éves) 1977-ben került hatalomra, miután több mintegy évtizedig királyi herceg és miniszter- elnök volt Kuvaitnak az olajjövedelmektől va­ló túlzott függőségének csökkentésére hatal­mas külföldi tőkeberuházási programot kez­deményezett, amelynek keretében Kuvait mintegy 100 milliárd dollárt fektetett be az or­szág határain túl. 1990-re az ország több jö­vedelemre tett szert külföldi befektetéseiből, mint olajeladásaiból. A most megdöntött emír családja 1756 óta irányította az országot Husszein Ign Talal jordániai király (54 éves)- 1953-ban tizenévesen került trónra, s a közel-keleti politika több viharát valamint számos merényletkisérletet élt túl, és mára a világpolitika közismert politikai személyisé­gévé vált A ma 54 éves uralkodó az 50-es években levert egy baloldali indíttatású láza­dást de túlélte az Izrael elleni 1967-es hábo­rúban elszenvedett vereséget és a Jordán fo­lyó nyugati partján fekvő területek elvesztését is. A hetvenes években letörte a polgárhábo­rút szító palesztin fegyvereseket 1989 szep­temberében, egy négy napig tartó kormány- ellenes lázadás után, Husszein király politikai liberalizációba kezdett, amely mára az arab világ legszabadabb sajtóját és legnyíltabb parlamentjét hozta létre Jordániában. Az Arab Liga múlt csütörtöki csúcsértekezletén „fenntartásait hangoztatta” az Irakot elitélő többségi határozattal szemben. Háfez Asszad szíriai elnök (59 éves)- A legutóbbi napokig Izrael legjelentő­sebb ellensége, egy 1970-ben végrehajtott vértelen puccs révén szerezte meg a hatal­mat Szaddám Húszéin iraki elnök esküdt el­lensége az arab világban: Szíriát az Irakban is hatalmon lévő Arab Újjászületés Szocialista Pártjának, a Baath-pártnak a rivális szárnya irányítja. Asszad Iránt támogatta a nyolc évig tartó öböl menti háborúban, s ezzel kivívta a legtöbb arab állam rosszallását. Kinyilvánított célja, hogy hadászati paritást érjen el Izraellel szemben, és visszaszerezze az Izrael által megszállt Golán-fennsíkot 1976-ban csapa­tokat küldött Libanonba, ahol ma is 40 ezer sziriai katona állomásozik. Az arab „csú­cson” igennel szavazott az Irakot elítélő hatá­rozatra. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök (62 éves)- 1975-ben a később meggyilkolt Anvar Szadat elnök választotta alelnöknek maga mellé. Kormányzására leginkább a körülte­kintő óvatosság a jellemző. Az 1981 októ­beri Szadat elleni merénylet után hatalom­ra kerülve, igyekezett helyreállítani Egyip­tom hagyományosan meghatározó szere­pét az arab világban, miután $zt az ország az 1979-ben, Izraellel kötött békeszerző­dés nyomán elvesztette. Jelentős diplomá­ciai erőfeszítéseket tett a Kuvait iraki lero- hanása nyomán kialakult válsághelyzet rendezésére. Az arab „csúcson” Irak ellen szavazott. Moamer el-Kadhafi, a Líbiai Forradalom vezetője (52 éves)- 1967-ben első Idrisz líbiai király meg­döntésével került hatalomra, majd rögtön ezután igyekezett példaképének, Nasszer néhai egyiptomi elnöknek a politikai „köpö­nyegébe” bújni, hogy az arab nacionalista törekvések élére állhasson. Kormányzása óta Líbia nevét leggyakrabban a nemzetkö­zi terrorizmus támogatásával, és független politikai törekvéseivel kapcsolatban emle­getik. Az arab csúcsértekezleten az Irakot elítélő határozat ellen szavazott. Ali Abdullah Száleh tábornok, az egyesített Jemeni Köztársaság elnöke (48 éves)- Az egykori Észak-Jemen befolyásos Kashed törzséből származik. 1978-ban szaúd-arábiai támogatásával elnökké vá­lasztotta öt az észak-jemeni alkotmányozó gyűlés, s az idei egyesítéskor ő lett az egye­sült Jemen elnöke. Az általa irányított távoli Vörös-tenger menti nemzet az olajgazdag­ság ígéretében lubickol, amióta a közel­múltban jelentős olajkészleteket tártak fel területén. Az egyesüléssel a szaúdi és a nyugati befolyás került előtérbe. Száleh a „csúcson” tartózkodott Irak elítélésétől. II. Hasszán marokkói király (61 éves)- Ravasz nyugati orientációjú vezető, aki gyakorta lepi meg az arab világot független álláspontjával. Marokkó a szomszédos Al­gériával egyetemben az első volt, amelyik nyíltan elitélte Irak Kuvait elleni invázióját. A franciául jól beszélő világutazó Hasszán független politikai irányvonalat követ, s megtörve az arab világ tilalmait, időről időre tárgyal az izraeli vezetőkkel. Az 1961 óta hatalmon lévő marokkói uralkodó, az arab világ rangidősnek számító államférfija tá­mogatta az Arab Liga Irak elleni határoza­tát. Kábusz bin Szaid ománi szultán (49 esztendős)- 1970-ben, apja Szaid bin Taimur szul­tán kormányzásának vértelen megdönté­sével került hatalomra. Apja 1932 óta irá­nyította az országot, középkori bezártság­ban tartva annak lakóit, hogy megmentse őket a modern világ veszélyeitől. A brit Sandhurst katonai akadémián végzett Ká­busz az elmúlt 20 évben ambiciózus fej­lesztési programot megvalósítva igyekezett felzárkóztatni hosszú ideig élzárt országát. Az arab „csúcson” elitélte Irak Kuvait elleni invázióját.

Next

/
Thumbnails
Contents