Tolnai Népújság, 1990. augusztus (1. évfolyam, 101-126. szám)

1990-08-15 / 113. szám

1990. augusztus 15. Képújság 3 Padlóra kerül a mezőgazdaság? Bizonytalanok az agrártermelők. Az aratás már befejeződött, de az étkezési búzának még mindig nincs elfogadható ára. S ami talán még ennél is inkább bor­zolja a kedélyeket, hogy a megoldást kí­náló egyezkedések sem a napjainkban korszerű, piacos módszereket veszik számításba. Azon vitatkoznak a termelők, s az érdekeiket képviselők, hogy a kor­mány mekkora összeggel emelje az ét­kezési búza hatósági felvásárlási árát. Teszik ezt akkor, amikor a takarmánybú­za már szabadáras, és hirdetett cél a piacgazdaság kiépítése. Az árvitát mind­két fél tagadja, hiszen az étkezési búza hatósági árának fenntartása egyikkel sem rokon megoldás. A jobb kéz, meg a bal Működnek a régi mechanizmusok mind a kormány, mind a termelők háza táján. A gabona kétféle árformája már in­duláskor is ellentmondásokat takart, s várható volt, hogy ezek előbb vagy utóbb kiéleződnek, a nyílt viták forrásaivá vál­nak. A döntést hozóknak is tudniuk kel­lett, hogy az étkezési búza hatósági, tehát felülről megállapított ára az értékesebb terméket hozza hátrányosabb helyzetbe. Ezt csak tetézték a termelők, amikor ár­emelést követeltek, ahelyett, hogy a ga­bona egységes árfolyamáért, a szabad árért harcolnának. így ugyanis valóban a piacon dőlne el, melyik termék mennyit ér. Nem szünetelnek a fiskális megoldá­sok az export támogatásában sem. A költségvetési kiadások kényszerű kímé­lése miatt a támogatási kulcsok várha­tóan mintegy 30-40 százalékkal mérsék­lődnek. Nem vitatható, ez átmenetileg csökkenti a kiadásokat, ám nem kellő gondossággal számol a hosszabb távú érdekekkel. A támogatás elapadása ugyanis már az idén mérsékelheti az ag­rárexportot, olyan időszakban, amikor a kormány a korábbinál kedvezőbb fizetési mérleget vállalt a Valutaalapnál. Másfelől a gazdálkodók jelzésértékűnek tekintik az intézkedéseket, s erre a termelés je­lentősebb visszafogásával válaszolhat­nak; következésképpen a jövő évi export kerülhet veszélybe. Kétszáz téesz válik veszteségessé A rövid távú és a távlati célok ellent­mondásban vannak a támogatási kul­csok mérséklésével. Ezt a helyzetet még az sem menti, hogy az első félévben a tervezettnél nagyobb összegű támoga­tást kaptak a termelők. Ennek gyökerei is kormányzati hibákra vezethetők vissza, jóllehet, nem csupán a jelenlegi kormány felelősségére. A támogatások számba­vételekor olyan alacsony árakkal kalku­láltak, amelyeket a piac jócskán túltelje­sített. Csak példaként említve, az élő ser­tés tervezett exportára 800 dollár volt, ez­zel szemben a valóságban 1300 dollár lett. E hibákat persze célszerű feltárni, ki­javításukra intézkedéseket kell hozni, ám a következményeket nem lehet egyolda­lúan a termelőkre hárítani. Ha mégis ez történik, nyilvánvalóan számolni kell a válaszlépésekre, illetőleg azok költség- vetési hatásaira is. Fékezi a normális termelési folyamato­kat a kedvezőtlen adottságú térségek­ben az árkiegészítés drasztikus csök­kentése is. A kétmilliárd forintos mérsék­lés a gazdaságoknak mintegy a felét érinti, de közülük kétszáz veszteségessé válik. Egyes térségek különösen veszély­be kerülnek, Borsod és Szabolcs me­gyékben emiatt zárja veszteséggel az évet a gazdaságok 75 százaléka. Durva, kiszámíthatatlan beavatkozás A mezőgazdaságot sújtó csomag - a számítások szerint - mintegy 12 milliárd forinttal hozza kedvezőtlenebb helyzetbe a gazdálkodókat. Ezt sokféleképpen le­het közelíteni: a 12 milliárd forint a mező- gazdasági nyereségnek mintegy a har­mada, a nagyüzeminek a fele; s ilyen gyors és váratlan visszafogásra még nem volt példa. Mindez bizonyíthatatlan gyanusítgatásokra ad okot. Egyre gyak­rabban hallani azt a termelői véleményt, hogy a várható intézkedések közgazda- sági módszerekkel verik szét a jelenlegi agrárstruktúrát, hogy a tulajdonreformot felgyorsítsák. E vélekedés akkor igazolódna kétsé­get kizáróan, ha a nagyüzemek szétesé­se után visszaállnának a korábbi támo­gatások. Az ugyanis nem vitatható, hogy az említett „közgazdasági csomag” tönk­reteheti a mezőgazdasági nagyüzeme­ket; de egyben a privatizációt is fékezi, hiszen az új agrárstruktúrában a jövedel­mezőség még inkább a gazdálkodás homlokterébe kerül. A józan parasztem­ber mindig is számol, s a tartósan veszte­séges termelésnek még a környékét is elkerüli. A mostani bizonytalanság helyett tar­tós biztonságra van szükségük a gazdál­kodóknak. Ezt az érzetet pedig csak ak­kor lehet megteremteni, ha a mostanihoz hasonló évközi, kiszámíthatatlan, durva beavatkozásokat a piaci szabályok vált­ják fel. V. F. J. Mit mutatnak a féléves adatok a megyéről? A KSH Tolna Megyei Igazgatóságának összefoglalója (Folytatás az 1. oldalról.) Az ipari szervezetek termelésének vo­lumene3 4,0%-kal volt kevesebb, mint 1989 I. félévében. A megyében jelentős súlyt képviselő ágazatok közül a villa- mosenergia-ipar és az élelmiszeripar termeléscsökkenése átlagos szintű illet­ve annál mérsékeltebb volt, a gépipar il­letve a bőr-szőrme és cipőipar teljesít­ménye az értékesítési gondok miatt je­lentős mértékben elmaradt a bázisidő­szakitól. Az ipari szervezetek exportja - összehasonlítható árakon mérve - 4,0%- kal csökkent úgy, hogy a rubelelszámo­lású export közel 37%-kal visszaesett, a nem rubel export 12%-kal nőtt. A féléves vállalatonkénti adatokat vizsgálva úgy tű­nik, a gazdálkodók egy részénél sikerrel járt az a törekvés, hogy a rubelexport csökkenését a nem rubel elszámolású növelésével váltsák ki. A megyei székhelyű építőipari szerve­zetek építési-szerelési tevékenységének volumene 3,2%-kal elmaradt az egy év­vel korábbitól. A félév folyamán a fenntar­tási-felújítási tevékenység bővült - ezt döntően a kisebb szervezetek végzik -, a beruházási teljesítmény mérséklődött. A megyei székhelyű kivitelezők az elké­szült lakások többségét megyén kívül adták át, e lakásoknak csak töredéke gyarapítja Tolna megye lakásállományát. Az 1990. május 31-i számbavétel sze­rint a megye földterületéből kissé tovább mérséklődött a mezőgazdasági terület aránya. Ez utóbbi 67,9%-a mezőgazda- sági szövetkezetek, 13,9%-a kistermelők tulajdonában illetve használatában van, 16,9% az állami gazdaságok és más me­zőgazdasági vállalatok aránya, a mara­dék mezőgazdaságon kívüli szervezete­ké. A tulajdonosi (használói) szervezet­ben egy év alatt kismértékű eltolódás tör­tént a mezőgazdasági szövetkezetektől a kistermelők javára. A szántóföldi növények vetésterülete a főbb növények között hasonlóan oszlik meg a megye gazdaságaiban, mint ta­valy: csak minimális mértékben csökkent a kukorica, növekedett a takarmánynö­vények területi részesedése. A kalászosok betakarítása - a megyei tanács mezőgazdasági osztályától ka­pott információ szerint - augusztus első napjaiban befejeződött. Az előzetes ösz- szesítések alapján a kalászosok többsé­génél a tavalyinál magasabbak a termés­átlagok. A megye nagyüzemeinek állatállomá­nya - amint az korábbi közlésünkben részletesebben szerepel - szarvasmar­hából és sertésből is kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A fontosabb állati termékek közül csökkent a gazdaságok vágósertés- és vágóbaromfi-értékesíté­se, vágómarhából viszont a tavalyinál többet adtak el. A megye anyagi ágazataiban gyorsuló ütemben csökkent a foglalkoztatottak száma. A létszámfogyás korábban jó­részt a fizikai foglalkozásúaknál jelentke­zett, ez évtől már a szellemieknél is ta­pasztalható. A megfigyelt ágazatokból kikerülő lét­szám egy részét feltehetően felszívja az a gazdálkodói kör, amely év közben nincs bekapcsolva a KSH adatgyűjtési rend­szerébe. Egy jelentős - és növekvő - ré­teg elhelyezkedése azonban egyre prob­lémásabb. A megyei foglalkoztatási hiva­tal adatai szerint a II. negyedévben ha­vonta 1470-1710 munkaviszonyban nem álló állást keresőt tartottak számon a me­gyében, ez a tavaly ilyenkori létszám mintegy háromszorosa. Többségük ré­szesült valamilyen munkaerőpiaci szol­gáltatásban (munkanélküli-segély, újra­kezdési kölcsön kamattámogatása, köz­hasznú munkavégzés), mintegy 15%-uk azonban kívül rekedt mindegyik ellátási formán. A munkanélküli-segélyben ré­szesülők száma hónapról hónapra növe­kedett, a második negyedévben 940- 1077 fő volt. A segélyezettek mintegy fele maximum általános iskolai végzettséggel rendelkezett, de 60 fő fölé emelkedett a főiskolát, egyetemet végzett segélyezet­tek száma is. A munkáltatók részéről ha­vonta mintegy 580-750 álláskínálat ér­kezett, jóval kevesebb, mint egy éve. A kevés üres állás mellett a kereslet és kínálat területi szakképzettség szerinti különbségei is nehezítik a két fél egy­másra találását. A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete ágazatonként 9900 és 13100 Ft között szóródott, legalacso­nyabb változatlanul a kereskedelemben, legmagasabb az iparban volt. Az előző év azonos időszakához képest az egyes ágazatokban igen eltérő mértékben 8,9- 38,5%-kal emelkedtek a bruttó átlagke­resetek, legkevésbé az építőiparban, legjobban a kereskedelemben. Az MNB megyei igazgatóságának ada­tai szerint a lakosság - vállalatoktól, in­Összehasonlító adatok, 1990 I. félév tézményektől stb. származó - készpénz- bevételei 27%-kal növekedtek. A munka- viszonyból és mezőgazdasági termék- eladásból eredő jövedelmek növekedé­se ennél szerényebb mértékű voll, a tár­sadalombiztosítási összeg 28%-kal emelkedett, a magánvállalkozók ezen bevételei pedig a tavalyinál több mint duplájára nőttek. A megye kiskereskedelmi eladási for­galma a félév során 9,5 milliárd Ft volt, fo­lyó áron 18%-kal több, mint 1989 I. fél­évében. A növekedés azonban teljes mértékben az áremelkedésekből adó­dott, ezek hatását kiszűrve 6%-kal keve­sebb volt az eladott áruk mennyisége a tavalyi első hat havinál. Csökkent a kis­kereskedelem élelmiszer és élvezeti cikk eladása; a ruházati és vendéglátóforga­lom hosszú ideje folyamatosan szűkül, új jelenség, hogy a korábban dinamikusan bővülő vegyes iparcikk forgalom is visz- szaesett. A kiskereskedelmi forgalom ár­színvonala az év első hat hónapjában or­szágosan 25,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Legnagyobb mértékben az élelmiszerek árai növekedtek (30,5%), legkevésbé a ruházati termékeké (21,2%). A lakossági megtakarítási formák kö­zül az OTP-nél és a takarékszövetkeze­teknél elhelyezett betétállomány a félév folyamán minimális mértékben emelke­dett, június 30-án 6997 millió Ft volt. Ugyanezen pénzintézeteknél a hitelállo­mány hat hónap alatt 104 millió Ft-tal bő­vült, az időszak végén 8236 millió Ft-ot tett ki. A hosszú lejáratú hitelek állománya csökkent, a közép- és rövid lejáratú fo­gyasztási hiteleké azonban nagyobb mértékben növekedett. A megye kereskedelmi szálláshelyeit június végéig 26,7 ezer vendég kereste fel, 1,8 ezerrel több, mint a tavalyi év azo­nos időszakában. Az idelátogatók 46%-a külföldről érkezett, számuk 14%-kal emelkedett. A hazai vendégek a tavalyi­nál alig nagyobb számban érkeztek me­gyénkbe. Végezetül tekintsük át megyénk fonto­sabb adatait a dél-dunántúli régió többi megyéjével összehasonlítva. Megnevezés Tolna Baranya Somogy megyében Zala Az ipari termelés indexeb 96,0 85,5 93,2 95,0 Az építési-szerelési tevékenység indexeb 96,8 60,4 89,3 86,5 A kiskereskedelem eladási forgalmának indexe" A foglalkoztatottak száma, fő 118,0 125,1 113,1 117,1 az iparban 29211 50665 26843 39664 a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben A foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete, Ft 14814 16223 16994 13264 az iparban 13065 12395 10172 12013 a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben 10340 10762 9375 9660 Terméksorok és egyéb közelítő módszerek alapján számítva. Megjegyezzük, hogy elemzésünk az év köz­ben beszámoló, 50 illetve az építőiparban 20 főnél többet foglalkoztató gazdálkodók adatai alapján készült. b 1989 I. félév = 100,0. Sok az eszkimó... kicsi a hitelkeret Szeptemberig hárommilliárd forint a vállalkozóknak A Vállalkozásfejlesztési Alapít­ványról mostanában mindenféle hí­rek keringenek. Állítólag fölfüggesz­tették a működését, mert elfogyott a hitelekre fordítható keret. A megala­pításkor igen nagy érdeklődést ki­váltó, nagy reményeket ébresztő ala­pítvány irodavezetőjétől, Marosán Györgytől kértünk tájékoztatást a je­lenlegi helyzetről, a kedvezményes kölcsönre várók kilátásairól.- Csak félreértésről lehet szó, a hi­telkérelemért folyamodók zöme nem tudja, hiszen honnan is tudná, ho­gyan működik a Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány. Az alakulástól, már­cius végétől egy hónap alatt négy bankkal - a Magyar Hitel Bankkal, a Postabankkal, a Dunabankkal és az Országos Takarékpénztárral - kö­töttünk szerződést, és 600 millió fo­rintot helyeztünk el náluk. A bankok az első pályázók hitelké­relmeinek elbírálását befejezték, és alig egy hónap alatt a pénzt kiosztot­ták. Az alapítást követő második hó­napban, tehát májusban az illetékes pénzintézetek az alapítvány forrásai­ból újabb 600 millió forintot kaptak, azaz összesen 1 milliárd 200 millió forintot osztottak szét. Az alapítvány kuratóriuma május végén úgy dön­tött, hogy további négy bankot - a Takarékszövetkezeti Bankot, az Álta­lános Vállalkozási Bankot, az Orszá­gos Kereskedelmi és Hitelbankot, valamint az lnnofinance-t - von be a munkába. Eddig a pályázatokat fogadó és el­bíráló pénzintézetek összesen 1 mil­liárd 500 millió forintot kaptak hitel­keretként az alapítványtól, amelyhez természetesen hozzáteszik, saját pénzeiket. Szó van arról, hogy újabb bankok kapcsolódnak az alapítvány tevékenységéhez. Biztató lehet a vál­lalkozók számára, hogy júliustól szeptemberig mintegy 3 milliárd fo­rint kedvezményes feltételű hitelke­ret áll a rendelkezésükre. Sokan kérdezik, hogy gazdasági­lag mennyire megalapozottak a pá­lyázók üzleti tervei. Erre azt tudom válaszolni, hogy az alapítványnak nincs közvetlen kapcsolata a vállal­kozókkal. Hitelért vagy tőkeemelé­sért a bankokhoz, illetve a befekteté­si társaságokhoz kell fordulniuk. A hitelkérelmeket a pénzintézetek sa­ját módszereiknek megfelelően bí­rálják el. Szerintem ma az a helyzet, hogy nem a sok rossz közül kell a jó­kat kiválasztani, hanem a sok jó kö­zül azokat, amelyek a leginkább megérdemlik. Nem tudom, hányán fordulnak hi­telkérelemmel a bankokhoz. Azt hi­szem, nehéz megbízható számadat­tal szolgálni, mert sokan csupán ér­deklődnek, többen pedig egysze­rűen hitelt kérnek. Sok olyan megalapozott ötletről van ugyanakkor tudomásom, amely­nek megvalósításában a Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány nem tud se­gíteni. Forgóeszközre például - az alapítvány kiírása szerint - a bankok nem adhatnak pénzt. Egy elfogadott pályázatra még igy is legalább négy olyan jut, amelyek a hitelfeltételek­nek megfelelnek ugyan, de amelye­ket pénz hiányában egyelőre sajnos el kell utasítani. G. R. Képviselőink így látják Kedvező változás a jövő év első felében? A miniszterelnök által kért száz nap még nem telt le, ám a határidő vészesen kö­zeleg. A nyári szünet idején a szabadságukat töltő megyei országgyűlési képvise­lőket egy rövid, az elmúlt időt átfogó értékelésre kértük. Dr. Ternák Gábor osztályvezető főorvos azon képviselők közé tartozik, akik nem adták fel polgári hivatásukat. - Sikerült a két elfoglaltságot egyeztetnem - mondja dr. Ternák Gábor aki az MDF színeiben jutott be a parlamentbe.- Hétfőn kora reggel, úgy öt és hat óra között vizitet tartok, azután indulok Pest­re. Kedden este visszaérkezem Szekszárdra, szerdán ismét munkába állok a fer- tözőosztályon, s a hét végét ugyancsak itthon töltöm.- Az elmúlt időszak nagyon izgalmas, nagyon aktiv szakasz volt. A nehézségek azonban sokkal nagyobbak, mint azt gondoltuk. Az Országgyűlés eleinte azzal foglalkozott, hogy megszervezze a kormányt. Különös módon ez a kormány már létrejötte előtt balról-jobbról egyaránt kapta a támadásokat. Az egyiktől azért, mert úgymond bélistát alkalmaz, a másiktól pedig azért, mert még mindig nem cserélte le a szerintük kompromittálódott személyeket. Meggyőződésem, hogy az igazság középen van. A megyei képviselők politikai befolyásáról az a vélemé­nyem, hogy véleményeink összességéből jönnek létre azok a döntések, amelyek a kormány nevéhez fűződnek. Mindig azon vagyunk, hogy a lehető legkisebb sé­relmek okozásával szülessenek meg azok a valóban lényeges változások, ame­lyekre égető szükségünk van. Egy politikai frakció működése azonban bizonyos fegyelmet igényel. Az MDF-nél mindenki elmondja a véleményét, s általában sza­vazással állapodunk meg a végleges változatban, de az eltérő állásfoglalást is tiszteletben tartjuk. Hadd tegyek ezzel kapcsolatban egy megjegyzést is: aki MDF-es, az nem biztos, hogy azonnal okos is. Kétségkívül vannak olyan felszóla­lások a parlamentben, amelyek nem oda valók, ezeket azonban idővel ki lehet szűrni.- Tisztában vagyok azzal, hogy nagy várakozás előzte meg ennek az új parla­mentnek a munkáját, s a beszámolókon sok esetben nekem szegezik az egyéb­ként jogos kérdést: mikor válnak közvetlenül is érzékelhetővé a jó irányú változá­sok az állampolgár számára? Erre csak azt mondhatom, hogy a jövő év első felé­ben már érezni kell valamilyen változást, méghozzá pozitív változást, de ez csak akkor lehetséges, ha nem éri valamilyen katasztrófa az országot. - szá -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents