Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-11 / 83. szám

1990. július 11. képújság 3 Jegyzetlapok Lopják a zászlókat Tizenegy nemzet zászlóját lopták el a szek­szárdi Prométheusz parkból, keddre virra­dóra. Nem akarom eltúlozni, de több ez mint rossz tréfa. Ha csupán az anyagi oldalát nézem, ak­kor a keletkezett kár összege megközelíti a százezer forintot. Egy-egy díszített, nemzeti jelkép, lobogó ára három és hatezer forint kö­zött van. A X. Duna Menti Folklórfesztivál fé­nyét, a népek egymás iránti tiszteletét, kultú­rájuk becsülését voltak hivatva szimbolizálni a zászlók. Tudom, mindig így volt ez: egyik oldalon ösz- szefogás egy célért, a másikon ennek rombo- i lása. Öröm és üröm elválaszthatatlan?- decsi ­Garázsbérlet vagy -tulajdon? Elég volt a kiszolgáltatottságainkból, a Városgazdálkodási Vállalat által eszkö­zölt, ki tudja hányadik béremelésből, mely most már azt eredményezte, hogy a garázsok m2-re már több, mint 10-15 Ft- tal meghaladja egy összkomfortos lakás 1 m2-re kivetített bérét. Az ügy szálai az 1967-68-as évre nyúlnak vissza, amikoris az építkezők ígéretet kaptak, hogy mihelyt a terület tu­lajdonjoga tisztázódik, a garázsépítők a területet megvehetik. Néhány év alatt több száz garázs épült fel Szekszárd városban önerőből. Való­színű, ez adta azt az ötletet, hogy itt ellen­szolgáltatás nélkül, milliós bevételre le­het szert tenni oly módon, hogy a garázs- épületeket állami tulajdonba kell venni, miközben az épületekre fordított kiadás szinte elhanyagolható. így 1968-69. között sor került a törvény­telen, erőszakos elvételre, közölve, hogy „a kiutalt helyiségeket a kedvezményezett sa­ját költségén a Szekszárd Város Tanács V. B. építési és közlekedési csoporténak en­gedélye alapján építette, ezért kártalanítás­ról nem rendelkeztem, igénybevételi díjat nem állapítottam meg.” A kezdettől fogva fennálló törvénytelen állapotot és helyzetet ez a határozat is egyértelműen tükrözi. A fenti idézetet a tanács 26/1961. (VII. 18.) Korm. sz. rendelet alapján hozta meg, egyáltalán nem törődve azzal, hogy az említett rendelet „a magániparosok és magánkereskedők részére műhely-üzlet helyiségek, valamint magánszemélyek részére műterem és garázshelyiségek” kiutalásáról szól. Egyértelmű a jogszabály szövegezése, hogy itt állami tulajdonban lévő, állam ál­tal épített ingatlanok kiutalásáról van szó, míg a szóban forgó garázsokat nem az állam építette. A jogszabály értelmében tehát nem le­hetett volna bérleti jogviszonyt létesíteni! Főleg nem úgy, hogy nem kártalanítottak. Ugyanis, csak a garázstelek - földterület - haszonbérösszeg megállapítására volt jogi alap! Utóbb tett kísérletet a VGV, mint kezelő szerv, de az is csak bérbeszámítás for­májában történt, ami mindössze 10 évi bérösszeg erejéig terjedt Vagyis - példának véve egy Tartsay ltp.-i garázs 1968. évi elismert értékét - amely 25 000 Ft bekerülési költségének csak 30 százalékáért, azaz 8000 Ft-ot fi­zetett vissza az építtetőnek. Még egy mondat erejéig vissza kell tér­ni arra a bérközlésre, ami első ízben 1969-ben történt, amelyben a 35/56. MT rendeletre, annak 13. §-ára hivatkoztak. E rendelet ugyanis a lakbérekről szól, márpedig itt egyértelműen nem lakások­ról, hanem garázsokról esett szó. Hogy mekkora hasznot jelentettek a garázsok a VGV-nek, bizonyítja az alábbi számítás: 20 év alatt egy Tartsay ltp.-en álló garázs után bértője 1989. december 31 -ig hozzá­vetőlegesen 40 000 R-ot fizetett ki, csak az itt álló 18-20 garázst véve alapul, közel 1 millió forintot hozott a VGV-nek, vagyis egész Szekszárd város területét tekintve, több millió forint fölé emelkedett E tetemes haszon ellenére a VGV sem az épületek állagával, sem a környezettel nem törődött, sőt, ráfordítások helyett csak a bérleti díjakat emelte, így legutóbb ez év április 1 -jén 40%-kal. Álláspontunk szerint ez utóbbi emelés minden alapot nélkülöz, hiszen sem rá­fordítás, sem értéknövelés nem történt az épületeken, és újabb kiadások sem je­lentkeztek, amelyek a bérleti díjat befo­lyásolták volna. Ugyancsak elutasítjuk a VGV azon szándékát, amely arra irányul, hogy a ga­rázsokat el akarja adni a volt tulajdono­soknak, bármilyen törvény szerint, a bér­lők felé történő eladás minden jogi alapot nélkülöz. A legtöbb volt garázstulajdonos ma már nyugdíjas, vagy közel áll a nyugdíj­hoz. Nem közömbös tehát, hogyan alakul a garázsok sorsa. Mi tisztességes eljárást ajánlunk. Adja vissza a tanács a garázsainkat tu­lajdonunkba, a földterületet pedig reális áron ajánlja fel megvételre. Valamennyi volt garázstulajdonos ne­vében a Tartsay Itp. 31 -39 sorszámú ga­rázsok szóvivőjeként - és remélhetőleg a városban lévő valamennyi volt tulajdonos csatlakozik hozzánk - kérjük az illetéke­sek nyilatkozatát. Dr. Dávodi Ferenc Szekszárd, Tartsay Itp. 29. 39/2 sorszámú garázstulajdonos Marx és a jelen TIT-es cirkuszok A Tolna megyeiek még nem döntöttek Június végén botrányos körülmények között tartotta meg a TIT tizedik küldött- gyűlését Budapesten. Ennek esemé­nyeiről tájékoztatta a Tolna Megyei Tudo­mányos Ismeretterjesztő Egyesület el­nökségét az egyik résztvevő, Temesi Ág­nes, ügyvezető titkár. Mint arról már lapunkban hírt adtunk, a Tolna megyei szervezet már korábban a központtól független egyesületté alakult, a napokban a cégbírósági bejegyzésük is megtörtént. A tolnaiak ezzel a lépéssel függetlení­tették magukat a központi apparátustól és jogot nyertek arra, hogy önállóan döntsenek, óhajtanak-e a jövőben csat­lakozni a létrehozandó új szövetséghez, vagy nem. A megyei küldöttek igy megfigyelő­ként, tanácskozási joggal vettek részt a budapesti értekezleten, ahol ahelyett, hogy a tudományos ismeretterjesztés szükségszerű, a jelenlegi társadalmi helyzethez alkalmazkodó módosításáról esett volna szó, hatalmi torzsalkodások­kal telt az idő. Meg azzal, hogy eldöntsék, mi történ­jen a TIT vagyonával, kié legyen, az új, azonos nevű szövetséghez csatlakozó tagegyesületeké vagy másé? A megalakítandó országos egyesület­hez két szervezet, a fővárosi TIT és a Tol­na megyei nem csatlakozott, mondván, nincsenek a jelen lévő képviselőik felha­talmazva arra, hogy bármilyen alapsza­bályé és vezetőségű új szövetségbe be­lépjenek. Mint dr. Gesztesi Tamás, az egyesület elnöke elmondta, egyelőre várnak, mert a jelenlegi információk birtokában úgy látják, jól döntöttek, amikor a leválás mel­lett voksoltak. A továbbiakban a következő hónapok TIT-es feladatairól esett szó. Folytatni kell a jól bevált, bevételeket hozó tanfolyami formákat, a szakmai felvilágosító előadá­sokat, az iskolákkal való kapcsolattartást - hangzott el. A nagy sikert aratott tudományos hete­ket továbbra is megrendezik, de ezúttal tavasszal, és nem ősszel. Tervezi az elnökség idősek szabad- egyetemének a létrehozását, mely ösz- szefogná a megye nyugdíjasait, és TIT- klub alakítását, ahol az értelmiséget érin­tő gondokról, kérdésekről lenne szó. Mint elhangzott, a szakosztályi munka is megújul, a jövőben 11 szakosztály fog működni a TIT keretén belül. - fké ­Auschwitz után verset írni... Adorno fejtette ki közvetlenül a háború után, hogy Auschwitzon túl már nincs jo­ga az emberiségnek verset szerezni, ze­nét komponálni. Lukács György pedig arról elmélkedett, hogy a II. világháború poklát követően a filozófusok hosszú ideig képtelenek lesznek. Nietschével foglalkozni. Hát igen, az „Übermensch" meghirdetője akkor is zavaró volt a szel­lem emberei számára, ha nagyon jól tud­ták, hogy az ö übermensch-elméletének semmi köze sincs a fasiszta fajelmélet­hez. Nos, túl a Gulag-on, a sztálini és neosztálini korszakon, a diktatúrán, a tengernyi embertelenségen, a csődön, igen nehéz dolga van annak, aki Marx­szal kíván, akár egy rövid cikk erejéig is foglalkozni. Annyira közel még az irracio­nalitás, a nyílt, vagy a bársonykesztyűbe bújtatott brutalitás, a szellem perverziója, hogy az ember zavarodottan tenné félre a darázsfészket, mi értelme van beleko­torni? Most derül ki, hogy az oly szalonképes Kádár-rendszer közönséges tömeggyil­kosokat, hétpróbás terroristákat rejtege­tett, támogatott. Nem az irracionalitás a hihetetlen, hiszen azt bárki épesszű em­ber érzékelhette, hanem annak mértéke. Erre már nincs semmiféle racionális ma­gyarázat. Erre mondaná Fouche, hogy „ez több mint bűn, ez hiba volt”. Trabant ezt a nevet hallva önkéntelenül is az egyszerű, olcsó kétütemű kiskocsi­ra gondolunk, amely legyen új, vagy régi, lényeges tipusmódosításon a hosszú évek során sem ment keresztül. Erről az új változatról - melyet alkalmunk volt ki­próbálni - azonban azt tartják, hogy vala­mi merőben új. Annyi igaz is, hogy volt részem megle­petésekben amikor beültem a négyüte­mű NDK kisautóba. Az ülés teljesen hát­ratolva, a kormánykerék a térdeim között, ferdén és terpeszben ülök - tipikus Tra­Marx, a gondolkodó Heller Ágnesnek, Kiss Józsefnek töké­letesen igaza van abban, hogy a bajok nem Brezsnyewel, vagy Sztálinnal kez­dődtek. Még csak nem is Leninnel. Marx proletárdiktatúra elmélete és kapitaliz­mus kritikája már csirájában magában hordozza a tragikus félresiklás lehetősé­gét. Persze, könnyű utólag okosnak len­ni. Marx humanista volt, az ember általá­nos emancipációja lebegett a szeme előtt, akár Jázus szeme előtt, s ő ezt a fel­szabadítást és egyenlősítést a proleta­riátus felszabadítása révén képzelte elér­ni. A forradalmi út prioritásának hirdeté­sét sem vethetjük szemére, pláne mi ma­gyarok, akik szinte vérünkbien hordjuk a revolúciót, gondoljunk Rákóczira, vagy 1848-ra. Akkor és ott a forradalmi út lát­szott az egyedül megvalósítható megol­dásnak. Az a kor a szabadverseny far­kastörvényeinek, a brutális kizsákmá­nyolásnak, az elképesztő egyenlőtlensé­geknek a kora volt. És bármennyire is esett az egyoldalúság hibájába Marx a gazdasági talapzat túlhangsúlyozása te­rén, annak felismerése, hogy létezik, és alapvető jelentőségű egy ilyen talapzat hatalmas előrelépés volt a társadalomtu­dományok fejlődésében. Marx a történetfilozófia terén alkotta a legmaradandóbbat. A formációelmélet jelentős absztrakciós teljesítmény. Ha attól a vulgarizálástól, szennytől bánt. Lássuk a műszereket: csak a leg­szükségesebbek. Egy kilométeróra (napi számlálóval), és a hagyományos Trabi- ban meg nem található benzinszint- és vízhőmérséklet-mérő: első utalás az új motorra. Az index- és a lámpakapcsolón kívül csak az első és hátsó ködlámpák billenőgombjai jelentenek újdonságot. Keresem a kormányváltót. Jé, a váltó­kar a padlóból áll kifelé. Újabb utalás a motortérbeli változásokra. Egyre jobban érdekel, mit rejteget a motorháztető. megszabadítjuk, ami már Lenintől kezd­ve rárakódott, akkor feltárul ezen elmélet logikája, sőt, esztétikai szépsége. A Nyugat előbb veszi vissza Marx a Nyugat gyermeke, forrása a klasszikus német filozófia, s döntően He­gel, valamint Feuerbach, a közgazdaság- tan terén az angol klasszikusok, Adam Smith és David Ricardo, a társadalomfej­lődés elmélete terén pedig a francia szo­cialisták, Fourier, Saint Simon. Természetes lesz tehát, hogy az ak- tuálpolitikai szereptől, a zászlószereptöl megfosztott, és ezért az ideák világából a valóságba visszaemelt Marxot a Nyugat előbb fogja visszavenni saját szellemi örökségei közé, mint mi, s valójában meg sem tagadta annyira, mint mi. A „marxizmusnak” nevezett vulgár- marxista zagyvalék elenyészése nem Kari Marx életművének elenyészését je­lenti. Éppen ellenkezőleg! Ez az életmű most foglalhatja el igazán, torzításoktól mentesen helyét az európai szellemtör­ténetben. Hibáival, súlyos tévedéseivel együtt is kiemelkedő része a tudomány históriájá­nak a marxi hagyaték. Toleranciája szintén segíteni fogja ezt a visszavételt. Például valláselmélete, amely egy ma­terialista-ateista valláselmélet nyomok­ban sem tartalmazza azt a vallásgyűlöle­tet, amit Voltaire-nél, vagy Diderot-nál ta­lálunk. „A vallás azé az emberé, aki már elvesztette, de még nem találta meg újra önmagát” - írta. A Trabant orrát teljesen átépítették: a kétütemű kéthengeres helyett egy ke­resztben elhelyezett négyütemű, négy- hengeres motor került bele, összekap­csolva egy négyfokozatú váltómüvei. Ru­gózását spirálrugósra alakították át, lap­rugós elődeivel szemben csak kicsit ren­delkeznek jobb rugózási paraméterek­kel. Különösen érdekes a négyzet alakú papírlégszürő. Hazai forgalomban még nem találkoztam ilyennel. Lehet, hogy nem is fogok? Az elidegenedés egyik formájaként ér­telmezte, s mint ilyet, az általános emberi fejlődés és emancipáció által természe­tes úton meghaladhatónak tartotta, ami nem sérti a vallásos ember érzelmeit, legfeljebb a vallás számára nem elfogad­ható. Egyes polgári gondolkodókkal szem­ben intoleráns is tudott lenni, nem egy­szer igazságtalanul. De ez szellemi intolerancia, elutasítás volt és nem politikai. A „marxizmust” el kell felejtenünk, de a marxi életművet nincs okunk megtagad­ni, negligálni. A gondolkodás óriásai között van a he­lye, Arisztotelész, Platón, Aquinói Szent Tamás, Morus, Hegel, Kant vagy Einstein mellett. Azt se feledjük, hogy az ember eman­cipációjának feladata még nem tekinthe­tő megoldottnak. Hogy milyen út vezet ehhez az emanci­pációhoz, milyen történeti távlatban, és mennyire fog megvalósulni, ma még nem tudjuk. Marx, sok-sok hasonló szellemi nagy­sághoz hasonlóan választ keresett erre a kérdésre, és talált egyfajta választ, az osztályharc, a munkásosztály felszaba­dítása útján. A történelem lezárta, zsákutcának nyil­vánította ezt az utat, ezt a választ, oly sok más válasszal együtt. A kérdés nyitva maradt. Szelepek, automata szivató, benzin­pumpa, gyújtáselosztó, hol maradt a megszokott egyszerűség? A motor problémamentesen indul, jól veszi a fordulatot, - a megszokottnál sok­kal halkabb. A kocsi gyorsulása igen jó, a fokozatok nehezen kapcsolhatóak, a vál­tó akadozik. Az előd spirálrugós kombik­hoz hasonlóan, ez is csak teljesen meg­rakodva fekszik jól az úton. Már gyen­gébb kanyarokban is dobálja üres hátul­ját az autó. Nem tulajdonítanék különösebben nagy jelentőséget ennek, ha csak szán­tóföldeken közlekednék vele - de a köz­úti forgalomban nem igazán biztonságos az aszfalton való csúszkálás. A 100 km/h feletti utazásra teszi ké­pessé a kocsit de ez a futómű nem tudja igazán földhöz ragasztani az alig válto­zott karosszériát. Kívülről csak első ködfényszórói, a megváltozott homloklemez és az ormót­lan hátsó lámpák különböztetik meg két­ütemű elődjétől. Egyszerű jellegét már elvesztette, de mi a helyzet az árával? 185 ezer forint. „Egyelőre” - mondja a Merkur. Azt, hogy egy ilyen autóért ez sok-e vagy kevés, döntse mindenki magában el. GAZDAG LÁSZLÓ Négyütemű Trabant: még újdonság az utakon Csak a motor új benne(?)

Next

/
Thumbnails
Contents