Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-07 / 80. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. július 7. Ezt hozta a hét a külpolitikában Szombat: A Litván Legfelső Tanács úgy elöntött, hogy a moszkvai vezetéssel folytatandó tárgyalások előmozdítása érdekében 100 napra felfüggeszti a március 11-i függetlenségi nyilatkozat érvényességét - Sikertelen puccskísérlet volt Zambiában - Bizonytalan időre leállították az amerikai űrrepülőgép-programot - Ismét megindult az olajszállítás Litvániába - A pápa (40 év után először) nagykövetet nevezett ki Prágába; Vasárnap: Életbe lépett a német pénzügyi, gazdasági és szociális unió - A belnémet határon megszűnt minden ellenőrzés - Nelson Mandela befejezte amerikai körútját - Szerbiában népszavazást tartottak az új alkotmánytervezetről; Hétfő: Megkezdődött az SZKP XXVIII. kongresszusa - Pe- kingben tárgyalt Ali Alatas indonéz külügyminiszter - Moszkva feloldotta valamennyi, Litvániával szembeni gazdasági intézkedését - Az ENSZ-főtitkár az iráni külügyminiszterrel tárgyalt Genfben az iraki-iráni béketárgyalások felújításáról - A szlovén parlament kimondta a köztársaság teljes szuverenitását - Mintegy 200 albán kért menedéket több tiranai nagy- követségen; Kedd: Iraki-iráni külügyminiszteri találkozó volt Genfben - Nakajama japán külügyminiszter Wörner NATO-fötitkárral tárgyalt Brüsszelben - A finn kormány jóváhagyta, hogy a kivándorló szovjet zsidók Helsinkin keresztül utazzanak Izraelbe és más országokba; Szerda: Román-bolgár kormányfői megbeszélés volt Bukarestben - Brüsszelben miniszteri értekezletet tartott a 24- ek csoportja - Nelson Mandela Londonban Margaret Thatcherrel tárgyalt - A bolgár egyetemisták ülősztrájkot kezdtek az elnöki palota előtt, az egész vezetés lemondását követelve; Csütörtök: Kétnapos NATO-csúcstalálkozó kezdődött Londonban - Ismét Václav Havelt választották a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság elnökévé - A szerb parlament feloszlatta a koszovói tartományi törvényhozást; Péntek: A NATO-csúcs záróközleménye közös megnemtámadási nyilatkozat elfogadását javasolja a Varsói Szerződésnek - A tiranai külföldi kirendeltségeken, köztük a magyar nagykövetségen, tartózkodó albán menekültek száma tovább nőtt, a tárgyalások mindeddig nem hoztak eredményt. A hét kérdése: Kibékül-e a NATO a Varsói Szerződéssel? A NATO fennmarad, mert a béke megőrzésében még pótolhatatlan szerepe van, de a jövőben - ha lehet - barátja és nem ellensége kíván lenni a Szovjetuniónak. Az észak-atlanti szövetség történelminek nevezett kétnapos csúcstalálkozóján szinte minden kérdés megvitatásakor elhangzott burkolt vagy nyílt formában ez az üzenet, amelyet kiegészített George Bush javaslata arról, hogy a NATO soron következő csúcsértekezletére hívják meg Mihail Gorbacsov szovjet elnököt és a Varsói Szerződés többi vezetőjét. Példátlan találkozó lenne a NATO-VSZ csúcs, annyi bizonyos. A londoni tanácskozáson elfogadott döntéseket, javaslatokat még alaposan elemezni kell Moszkvában, de az már most megelőlegezhető, hogy ilyen, már-már a könnyekig megható békeoffenzívát nemigen láthatott még a világ. A meghívásnak azonban van egy hátsó üzenete is. Konkrét személynek és konkrét szervezetnek szól, tehát a NATO-tag- államok feltételezik azt, hogy a Szovjetunió élén megmarad Mihail Gorbacsov, s egy ideig még a Varsói Szerződés sem tűnik el. Mindkét feltételezés megalapozott, de eléggé pontosan behatárolt időre érvényes. Budapest, Prága és Varsó minél előbb hátat akar fordítani a VSZ-nek - igaz, határidőt eddig csak a magyarok szabtak meg -, s az egyesitett Németország az észak-atlanti forgatókönyv szerint hamarosan a NATO tagja lesz. Az SZKP Moszkvában vitatkozó 28. kongresszusán pedig maga Mihail Gorbacsov szabott magának határidőt: a viták közötti egyik szünetben leszögezte, hogy ha nem lesznek megfelelő változások a Szovjetunióban, a jelenlegi vezetésnek távoznia kell. Ezzel szemben áll a másik félnek az a teljesen egyöntetű véleménye, hogy a Jalta utáni Európában is fenn kell maradnia katonai szervezetének, s a biztonságos védelem alapelvéről akkor sem szabad lemondani, ha a hangsúly a katonairól inkább a politikai tevékenység irányába tolódik el. A NATO a konfrontációtól az együttműködés felé tart, s a Szovjetunióra, Közép- és Kelet-Európa országaira mint lehetséges partnerekre és barátokra tekint - hangzott el Londonban. Az ajánlatot nehéz lenne visszautasítani, s valószínű, hogy a kezdeményezésre pozitív lesz a válasz. Az igazi bizonytalansági tényezőt az jelenti, hogy a másik oldalon mindenki világosan látja a meghívás hátsó üzenetét is. G. I. Világbanki hitel (Folytatás az 1. oldalról.) Müller László osztályvezető elmondta, hogy az előzetes elemzések szerint nagy érdeklődés mutatkozik a kistermelők és a leendő vállalkozók körében a hitelek igénybevételére. Az integrált agrár ex- portporgramban várhatóan főként a kisüzemek, kistermelők lesznek érdekeltek. A korábbi világbanki programokkal ellentétben ez az új kiírás nem határoz meg konkrét célokat - mint a nagyüzemek esetében -, hanem lehetővé teszi, hogy hitelből bármilyen jól jövedelmező tevékenységre berendezkedhessenek az érintettek. Olyan exportbővítő vállalkozásokra nyílik lehetőség, amelyek kellő jövedelmezőséget ígérnek az állattenyésztésben, a növénytermesztésben vagy akár a vállalkozói élelmiszer-feldolgozásban, s a falusi turizmus föllenditésére is kínálkozik pénzforrás. A lényeg: a program céljait nem írták körül tüzetesen, a legjobb ötleteket „díjazzák” majd a vállalkozók pályázatainak elbírálói. A pályázatokról az FM-ben közölték: tekintettel lesznek arra, hogy a vállalkozók sem a pénzügyi lebonyolításban, sem a hitel-adminisztrációban nem jártasak, ezért egyszerűsített eljárással teszik hozzáférhetővé az érdeklődőknek a világbanki összegeket. Annyi azonban máris biztos: ahhoz, hogy valaki élhessen a lehetőséggel, vagyoni háttérrel kell rendelkeznie, ez a hitel felvételének egyik feltétele. Az igényelhető összeget nem határozzák meg, ám azt minden bizonnyal befolyásolni fogja a rendelkezésre álló saját tőke nagysága. Amennyiben a vállalkozók különösen jó ötletekkel jelentkeznének, ám ehhez részben hiányozna a vagyoni háttér, úgy a hitelgarancia alapítványból is - ennek létrehozását már elhatározták - kellő fedezetet kaphatnak a termelők. A pályázatokat nagy jártassággal rendelkező intézményrendszer készíti majd el, a vállalkozójelöltek fölkérésére. Egyebek között például az Agrober szakemberei vállalkoznak arra, hogy az előírásoknak megfelelően úgy készítik el a hiteligényléshez szükséges dolgozatokat, hogy azok tartalmukban és formájukban egyaránt megfeleljenek a banki előírásoknak. A fejlesztések még az idén megindulhatnak a világbanki agrárprogram újabb hitelének felhasználásával. Jövőre, a mezőgazdasági vállalkozások várható fellendülésével egy időben, teljes egészében kibontakozhat az exportbővítést serkentő folyamat. A program azonban nem csak a kistermelők számára nyújt lehetőséget az exportjuk növelésére, a hitelből - a kiírás értelmében - más mezőgazda- sági termelők, igy a nagyüzemek szintén részesülhetnek. Albániai helyzetkép Ellentmondó értesülések a menekültek és halottak számáról Magyarországra érkezett Bettino Craxi A magyar kormány meghívására pénteken délelőtt Budapestre érkezett Bettino Craxi. A tekintélyes olasz politikus az ENSZ főtitkárának különleges megbízottjaként Magyarország külföldi adósságainak helyzetéről tájékozódik. * Bettino Craxi az év elején kapott megbízást Pérez de Cuéllar főtitkártól a nemzetközi adósságválság megoldását célzó erőfeszítések koordinálására. E minőségében az elmúlt hónapokban meglehetősen feszített programot bonyolított le Bettino Craxi, sorra járva az adósságválságban leginkább érintett államokat, nemzetközi pénzügyi intézményeket. A szerteágazó problémakör átfogó vizsgálatán alapuló különleges megbízotti jelentés ősszel kerül az ENSZ-közgyűlés plénuma elé. Bettino Craxi budapesti látogatását gesztus értékűnek ítélik a magyar vendéglátók, hiszen az adósságválság ügyét vizsgáló koordinátorként figyelmét mindenekelőtt a roppant adósságterheket felhalmozó fejlődő országokra kellett összpontosítania. A látogatással is megnyilvánuló megkülönböztetett érdeklődés Magyarország iránt emellett minden bizonnyal az ígéretesen alakuló magyar -olasz regionális együttműködés elismerését is jelenti az Olasz Szocialista Párt vezetőjének részéről. Képviselői fogadóóra Bátán, 1990. július 8-án 15 órakor a tájházat dr. Ternák Gábor avatja fel. Az avató után az országgyűlési képviselő fogadja a tisztelt választópolgárokat. (Folytatás az 1. oldalról.) Értesülések szerint újabb kísérletet tesznek, s párizsi közlés szerint a francia kormány is megpróbál élelmiszereket, gyógyszereket és orvosi segítséget eljuttatni a mind nehezebb helyzetbe kerülő nagykövetségeknek. A hírügynökségek a tiranai helyzetet a tavaly nyári kelet-európai eseményekhez hasonlítják, amikor NDK-beli kivándorolni akarók árasztották el az NSZK budapesti, prágai és berlini képviseletét, s ezzel megindították a német újraegyesüléshez vezető folyamatot. Az albán fővárosban időközben különösebb feltűnés nélkül egyik éjszakáról a másikra eltüntettek két Sztálin-szobrot - jelentette az APA osztrák hírügynökség helyszíni tudósítója. Az egyik kétméteres Sztálin-szobor a tudományos akadémia előtt, a másik a Nemzeti Hősök terén állt. A központi Szkander bég tér közelében álló nagy Sztálin-szobor egyelőre változatlanul a helyén áll. Az osztrák tudósító által megszólaltatott tiranaiak között voltak, akik felújítási munkálatokkal magyarázták a szobrok eltűnését, mások szerint azonban azok kifogástalan állapotban voltak. A terroristáknak nem ad menlevelet a nemzetközi jog Beszélgetés a Legfőbb Ügyészség nemzetközi osztályának vezetőjével Lengyel kormányátalakítás Lemondott a lengyel kormány öt minisztere. Mint Tadeusz Mazowiecki miniszterelnök pénteken a szejmben tartott beszédében közölte, felmentését kérte Czeslaw Janicki mezőgazdasági, Czeslaw Kiszczak belügy-, Florian Siwicki nemzetvédelmi, Marek Kucharski postaügyekért felelős tárca nélküli és Fran- ciszek Adam Wieladek közlekedési és hajózási miniszter. A kormány tagjainak eddigi munkáját méltatva a miniszterelnök rámutatott, hogy a lengyel demokrácia építése új szakaszába érkezett és ez teszi szükségessé a személyi változásokat, amelyek ki fognak terjedni az államapparátus alsóbb szintjeire is. A szejm jóváhagyására vár az új miniszterek kinevezése. Amennyiben ez megtörténik, Artur Balazs lesz a mező- gazdasági és élelmiszeripari miniszter, Piotr Kolodziejczyk a nemzetvédelmi, Krzysztof Kozlowski a belügyminiszter. A közlekedési tárcát Edward Waligorski kapja, a posta élére a miniszterelnök később tesz javaslatot. A lengyel parlament alsóházának pénteki ülését megnyitó beszédében Mazowiecki méltatta azt az utat, amelyet az elmúlt hónapokban megtett a kormány vezetése alatt az ország a demokrácia és a piacgazdaság építésében. - Most mindkét területen új korszak kezdődik. A gazdaságban a hiperinfláció sikeres megfékezése után - bár a termelés visszaesésében és az életszínvonal csökkenésével ez súlyos árat követel - elindulhat a magánvállalkozások és a külföldi működőtőke-behozatal élénkítése, a privatizáció megkezdése, míg a demokrácia építésében a régi rend maradványainak felszámolása van soron. A miniszterelnök ugyanakkor élesen elítélte azokat, akik felelőtlen Ígéretekkel veszélyeztetik a még törékeny eredményeket, destabilizálódással fenyegetve az országot és az átmenet békés jellegét. Hangsúlyozta, hogy a jogállamiság megköveteli a szükséges törvények meghozatalát, de azok betartását is. „Lengyel- országnak böcsességre, nyugalomra és törvénytiszteletre van szüksége” - jelentette ki. Mazowiecki elutasította azt a vádat, hogy kormánya parasztellenes. Mint mondotta, tisztában van a kormány a mezőgazdaság súlyos helyzetével és kész interveniálni a jól működő gazdaságok megsegítése érdekében, de a piac a gazdaságtalanul termelt árut nem fogja megfizetni.- Már történtek intézkedések a különösen nehéz helyzetbe került tejtermelés megsegítésére és mindent megtesznek, hogy az aratás után fennakadás nélkül menjen végbe az új termés felvásárlása, de a parasztságnak tudomásul kell vennie, hogy nem az egyedüli támogatásra szoruló társadalmi csoport az országban. (Folytatás az 1. oldalról.)- A bűnözés nemzetközivé válásával párhuzamosan a terrorizmus is túllépte az országhatárokat. De lépést tartott-e ezzel a nemzetközi jog? Mit mond a politikai színezetű cselekményekről, a „világnézeti gyilkosságokról"?- A politikai bűncselekmények és a terrorizmus összefüggése Magyarországon már évekkel korábban felmerült anélkül, hogy itt a nemzetközi terroristák bármilyen cselekményt elkövettek volna. A téma voltaképpen akkor került terítékre, amikor Magyarország mintegy tíz évv§l ezelőtt, bűnügyi jogsegélyegyezmények tárgyalásába bocsátkozott a nyugati államokkal. Maguk a nyugati államok ajánlották a magyar fél figyelmébe, hogy a jogsegélyegyezmények kötésénél a terroristacselekmények megítélésének kérdését is figyelembe kell venni.- Milyen konkrét nemzetközi jogi alapelvre hivatkozva tették ezt?- A nemzetközi büntetőjognak van egy általános tétele, nevezetesen, hogy a partnerállamok az egymás területén folytatott büntetőeljárást a maguk eszközeivel elősegítik. A nemzetközi büntetőjog ugyanakkor már száz évvel ezelőtt kialakította azt az elvet is, hogy politikai okokból az államok egymásnak nem szoktak ilyen jogsegélyt adni.- Am a világ, mint ismeretes, alapvetően két eltérő optikán szemlélte a politikát. Amit a Lajtán túl terrorcselekménynek minősítettek, azt a „szocialista” államok joga a felszabadító mozgalmak támogatásaként értékel. Nem okozott ez gondot például a kiadatási egyezmények megkötésénél?- Valóban gondot okozott, hiszen a hivatalos felfogás az volt, hogy az úgynevezett terroristák működése esetén nem adunk segítséget a nyugati államoknak, ahol pedig a terrorcselekmények nagy gyakorisággal fordultak elő akkoriban. E cselekményeket, vagy legalábbis ezek nagy részét úgy tekintettük, mint a nemzeti fel- szabadítási küzdelem egyikterületét. Aszovjetek azt mondták, hogy a szocialista eszme győzelméhez azzal is hozzájárulhatunk, ha segítséget nyújtunke mozgalmaknak. Legyen az bárPolisa- rió, a Palesztin Felszabaditási Front vagyadél-af- rikai forradalmárok tevékenysége - mert igazi differenciálás nem volt. A korábbi hivatalos álláspont szerint saját történelmi fejlődésünket segítjük ezzel, ha a letűnt társadalmi rendszerék gyengülnek. Mit mond az Interpol?- Hogyan kezeli a magyar belső jog a terrorizmus kérdését?- Elnagyoltan és homályosan. Általában a kelet-európai országok büntetőjoga igyekezett magát minél jobban függetleníteni a nyugat-európai büntetőjogi fejlődéstöt, a szocialista érdekközösség jegyében. Következésképp nem vett tudomást a nemzetközi büntetőjogban végbement fejlődésről sem.- A Carlos-ügy kapcsán elhangzott, hogy a csoport tagjait az Interpol is körözte. De tiz éve még nem voltunk tagjai ennek a szervezetnek. A kérdés az, hogy ennek van-e jelentősége a személyes felelősségrevonás szempontjából?- Az Interpol a nemzetközi büntetőrendör- ség rövidítése, ez a szervezet tulajdonképpen csak közvetítő szerepet játszik az egyes államok hatóságai, rendőrségei között. Önmagában azonban nem jogosult arra, hogy körözést bocsásson ki. Az ezzel kapcsolatban tett kijelentések a kérdést nagymértékben leegyszerűsítik. A valóságban az Interpol csak a nemzeti megkeresések alapján, valamely tagállamának bírói elfogatóparancsát, körözését, bűnügyi jogsegélykérelmét továbbíthatja a megjelölt országba, vagy szükség esetén az Interpol valamennyi tagállamához.- Térjünk vissza a Carlos-ügyre. Hol tart a legfőbb ügyészi vizsgálat? Milyen döntés várható a belügyminiszteri feljelentés nyomán?- A Legfőbb Ügyészség szakértői most vizsgálják a rendelkezésre álló iratokat, az első átfogó eredményekre azonban csak a jövő hét végén lehet számítani. A közérdeklődésre való tekintettel a legfőbb ügyész sajtótájékoztatót kíván tartani. A Legfőbb Ügyészség fontosnak tartja a közvélemény mielőbbi tájékoztatását, jelenleg azonban még csak feltételezésekbe lehet bocsátkozni. Hiszen közben is merülhetnek fel újabb adatok, amelyek módosíthatják a korábbi feltételezéseket. Felelősség Carlosért- A bizonyítékok köre óránként változhat, de a büntető törvénykönyv évek óta adott. Milyen lehetséges döntéseket hozhat az ügyben az ügyészség?- Bár lehet, hogy az iratok további tanulmányozása erre rácáfol, de én személy szerint nem tartom valószínűnek olyan bizonyítékok felbukkanását, amelyek a konkrét büntetőjogi felelősséget minden kétséget kizárva máris megalapoznák. Ehhez ugyanis azt kellene bizonyítani, hogy mondjuk a Carlos-csoport magyarországi tartózkodása idején konkrét terrorcselekményekre készítették volna fel az egyes terroristákat, vagy e célból látták őket „vendégül”. Annak érdekében például, hogy Magyarországot elhagyva két hét, netán két hónap múlva valamelyik ország, valamelyik városában egy konkrét bűncselekményt kövessenek el. Fölrobbantsanak egy hidat, megöljenek egy rendőrt, s folytathatnánk ezt a sort. Ha ezt bizonyítani lehetne nagy valószínűséggel, akkor tudnánk elmondani, hogy bizonyos magyar tisztviselőket, politikusokat, hatósági személyeket büntetőjogi felelősség terhel.- Mindebből nagy valószínűséggel az következik: jogilag nem vagyunk felvértezve ma sem az ellen, hogy politikai vezetők Magyarországon terroristákat „vakációztassanak”?- A jogi probléma az, hogy nincs univerzális nemzetközi egyezmény, ami az összes terroristacselekmény elleni együttműködésre kötelezné az államokat. Különösen a kelet-európai régió jogrendszereiről lehet ezt elmondani. Nyugat-Európában ugyanis az Európa Tanács keretében 1977 óta létezik egyezmény a terrorizmus elleni küzdelemről. Ez pontosan elhatárolja a terrorizmust a politikai bűncselekményektől. Magyarország, .miután már bejelentette csatlakozási szándékát, ezt az egyezményt is figyelembe kell, hogy vegye. A bűnügyi jogsegély területén ennek előkészítése már évek óta tart. Jó példa erre a Spanyol- országgal, valamint a Törökországgal megkötött egyezmény. Ebben, mi is leszögeztük: nem tekinthető politikai jellegű cselekménynek az élet elleni merénylet, továbbá a kétoldalú nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeink alapján az olyan cselekmény sem, mint például a légikalózkodás. Ilyen esetekben a terroristák kiadatását sem lehet megtagadni. A korszerű jogfelfogás kizárja, hogy egy terroristacselekmény esetén politikai kifogásokra lehessen hivatkozni. A nemzetközi büntetőjog tehát nem ad menlevelet a terrorizmusnak sem. Jogfejlődésünk irányát nekünk is a nyugateurópai országok által kitaposott úton kell keresni. mezőgazdasági vállalkozóknak
