Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-02 / 75. szám

1990. július 2. NÉPÚJSÁG 5 MONDIALE ’90 Mámoros boldogság Buenos' Airesben Kilencedszer a Hungalu-kupáért Argentína az újabb világbajnoki cím el­nyerésének reményében készül a „dön­tő” mérkőzésre Olaszország ellen, ked­den a nápolyi stadionban. Ami eddig elő­nyös volt Maradona számára, egycsa- pásra hátrányossá vált, hiszen nápolyi szurkolótábora ezúttal nem neki fog drukkolni, hanem természetesen az az- zurriknak. Argentína nehéz 90 percnek néz elibe - vélekedtek szombat este Buenos Airesben, két órával azután, hogy legyőzték a jugoszlávokat. Az „utca népe" örömében sírt a 120 perces drámai küzdelem után, mely ti­zenegyes rúgásokkal ért véget. A tízmil­liós agentin főváros 120 perces siri csönd után mámoros boldogságba vál­tott át. Ezúttal Goycochea kapust „kiáltot­ták ki” istennek, hiszen kivédte a jugo- szlávok utolsó büntetőjét és - megment­ve a „nemzet becsületét”, amely Marado­na kihagyott tizenegyese után már-már veszni látszott - visszaadta 33 millió argentin reményét, hogy a világbajnoki serleg a déli féltekén marad. Szinte érezni lehetett, hogy a jugoszlá- vok nem fognak tudni büntetlenül meg­úszni ennyi kihagyott helyzetet. Az elhi­bázott három tizenegyes csak betetőzé­se volt a rendes játékidőben és a hosz­A római mérkőzés az olyan ritka vb-ta- lálkozók közé tartozik, amelyen mindkét szövetségi kapitány joggal lehetett elé­gedett csapatával és az eredménnyel. A házigazdák győzelméhez nem férhetett kétség, mivel az első pillanattól látszott, hogy az olasz együttest minden csapat­részben képzettebb játékosok alkotják. Az írek viszont, mint eddig is, hősiesen küzdöttek, nem ijedtek meg a nagyobb tudású riválistól, igaz, egyetlen komo­lyabb helyzetet sem tudtak teremteni Zenga kapujánál.- Fájó szívvel búcsúzunk a Mondialé- tól, de az ír nép büszke lehet futballistáira - nyilatkozta Jack Charlton szövetségi kapitány a találkozó után. - Csapatunkat az egész világ megismerte, ami nem kis dolog, hiszen korábban sokan azt sem tudták, hogy merre van Írország... Az írek 18 mérkőzésen át tartó veret­lenségi sorozatát törték meg az „azzur- rik”, s győzelmüket ezúttal is a 25 éves, Szicíliában született, „maffiózó” kinézetű Salvatore Schillacinak köszönhetik. A szabbítás harminc percében látottaknak, hiszen gólhelyzetek sorát puskázták el a „plávik”. Nagy kár a remekül játszó ju­goszláv csapatért, hiszen a mérkőzés közben nemegyszer már úgy tűnt, hogy az argentinok nem képesek feltartóztatni támadásaikat. Valójában nem is nagyon tudták, in­kább magukon a jugoszlávokon múlott, hogy nem győztek, mintsem azon, hogy az argentinok játszottak volna jobban. Goycochea kapus, aki a Szovjetunió el­leni mérkőzés első perceiben lábtörtést szenvedett Pumpido örökébe lépett, óriásit produkált a jugoszlávok elleni mérkőzésen: két tizenegyest is kivédett... Az argentinok most hálát adnak az úr­nak, hogy nem hagyta cserben őket, jóllehet, semmi kétség sem fér hozzá, hogy válogatottjuk messze elmarad mexikói formájától. De nekik most nem ez számít, hanem a győzelem, a legjobb négyközé jutás puszta ténye. Kedden es­te eldől, mennyire helytálló a „Nápolyt látni és meghalni” mondás igazsága, vagy pedig az történik, hogy a dél-ameri­kai együttes rácáfol a íegendára és a na­gyon jó formában játszó itáliai válogatot­tat legyűrve az örök városba, Rómába küzdi fel magát. Viallit végleg a kispadra szorító Juven- tus-csatár ügyesen használta ki, hogy az addig magabiztos ír kapus, Pat Bonner éppen őelé ütötte ki Donadoni jobb felső sarokba tartó bombáját.- Nem volt könnyű befejezni az akciót, hiszen csak egy pillanat állt rendelkezé­semre, ráadásul pörgött a labda, amikor elém került - játszotta vissza a találat előtti másodperceket Schillaci. - Sajná­lom, hogy későbbi, második gólomat les címén érvénytelenítette a játékvezető, így még nem értem utol a góllövőlistán veze­tő csehszlovák Tomas Skuhravyt. Azeglio Vicini olasz szakvezető sport­szerűen gratulált kollégájának, s dicsérte a szigetországi együttest:- Charlton csapata nem véletlenül ju­tott a legjobb nyolc közé, s igazolta, hogy ott a helye a világ élvonalában. Ahogy haladunk a döntő felé, mind nehe­zebb riválisokkal kell felvenni a versenyt, s meggyőződésem, hogy az argentinok­kal szemben még jobb teljesítményre lesz szükségünk a továbbjutáshoz. Vb-szőttes Andreotti jóslata Giulio Andreotti olasz kormányfő biz­tosra veszi, hogy a hazai csapat legyőzi Argentínát az elődöntőben:- Maradonáék a jugoszlávok elleni 120 perc után fáradtan érkeznek Ná­polyba, s nem tudom elképzelni, hogy le­győzzék válogatottunkat. Maradona újra veszített Drágán Ivkovics jugoszláv kapus a mindent eldöntő 11-es rúgások előtt fo­gadást ajánlott az argentin Diego Mara- donának: a „plávik” portása 100 dollárt kockáztatott, mondván, kivédi a dél­amerikai sztár büntetőjét.- Nem lett volna szabad beleegyez­nem a játékba... - mondta Maradona, aki nem bírta elviselni a lelki nyomást, s valóban elhibázta a 11-est. Pofonok az öltözőfolyosón Az argentin újságírók Firenzében ösz- szeverekedtek a dél-amerikai csapat öl­tözőjét őrző olasz rendfenntartókkal. A dél-amerikai zsurnaliszták megpróbál­ták áttörni a rendőrkordont, s az ideges hangulatban több pofon is elcsattant. Az incidenstől eltekintve szerencsés nap­ként vonult be az argentin labdarúgás történetébe június 30-a: 1986-ban ezen a napon lettek világbajnokok, most pedig 11-esekkel verték a jugoszlávokat a ne­gyeddöntőben... Rummenigge bízik az utódokban Karl-Fleinz Rummenigge, az 1986-os vb-ezüstérmes nyugatnémet válogatott volt csillaga szerint a mai csapat többre képes, mint a négy évvel ezelőtti:- Védelmünk akkor sem volt rossz, de nem rendelkeztünk olyan kitűnő csatár­ral, mint amilyen Jürgen Klinsmann. Per­sze, egy vb-döntőn sok múlik a szeren­csén, mi például négy éve egy taktikai baklövés miatt veszítettünk az argentinok ellen. Az ünneplés áldozata Szombaton késő este Olaszország több városában az utcán ünnepelték a szurkolók csapatuk Írország elleni győ­zelmét. Az éjszakai „karnevál” sajnálatos módon halálos áldozatot is követelt. Aversában, a Nápolyhoz közeli kisváros­ban az autók is „felvonultak” az utcán, s egy figyelmetlen vezető elütötte Giovan- na Orabonát. A 86 éves hölgy a kórházba szállítás után meghalt. A tettes a nagy for­gatagban eltűnt... Menotti elégedetlen „Még egyetlen világbajnokságon sem láttam ilyen alacsony színvonalat” - érté­kelt tömören Cesar Luis Menotti, az ar­gentin válogatottat 1978-ban vb-győze- lemre vezérlő egykori szövetségi kapi­tány. Menotti szerint az eddigi csúcspont az NSZK-Hollandia találkozó volt, az Ar- gentína-Brazília összecsapást viszont nívón alulinak nevezte. Ferri defektre vár Riccardo Ferri, az olasz válogatott vé­dőjátékosa az NSZK csapatát tartja a vb legjobbjának, tőlük tart leginkább.- A Beckenbauer-gárda olyan, mint egy hatalmas gyors autó. Mi csak ez után a jármű után haladunk, s nem marad szá­munkra más, mint reménykedni abban, hogy a németek autója defektet kap - mondta Ferri. Zenga rekordja Walter Zenga vára, pontosabban ka­puja bevehetetlen. Az azurrik 30 éves kapusa szombaton este Írország elleni 40. válogatott mérkőzésén sem kapott gólt. A „portás" 913 perce őrzi hálóját an­nak rezzenése nélkül, ebből 450 a Mon- dialén telt el. , Hódmezővásárhelyen immár 9. alka­lommal kerül sor a helyi VSE rendezésé­ben a Hungalu-kupa nemzetközi vízilab­datornára. A kedden rajtoló B-kategóriás viada­lon a házigazdák csapata mellett a ju­goszláv Triglev Kranj szerepelt a leg­többször, az idei már a hetedik fellépése lesz. Harmadszor indul a végső győze­lemre is jó eséllyel pályázó litván Banga Kaunas - az év végi budapesti Lee Coo- per-Buda-Flax dollárpénzdijas torna rendszeres résztvevője -, amely 1988­Békefutam Burgenlandból a Szovjetunióba Az osztrák békemozgalom minden év­ben békefutással is hallat magáról. Az idén egy csoport béketúrára Magyaror­szágon keresztül a Szovjetunióba indult. Az osztrák futók egy autóbusz és egy gépkocsi kíséretében vasárnap délután 2 órakor lépték át a Búcsú községnél az osztrák-magyar határt, ahol szombathe­lyi távfutók is csatlakoztak hozzájuk. Vasárnap a vegyes párosok küzdel­mével folytatódott Kaposvárott a 7. ma­gyar nemzetközi ifjúsági asztalitenisz­bajnokság, amelyet idén az OTP-kupáért rendeztek. Kellemes meglepetésre a ha­gyományosan „gyenge” magyar szám­ban a házigazdák három érmes helye­zést szereztek, igaz, ebből két páros a szó szoros értelmében vegyes volt, hi­szen Tóth, illetve Fest külföldi férfipartner oldalán vívta ki a négy közé jutást. Délre már csak a legjobbak maradtak állva, azok, akik a páros számok elődön­tőibe és az egyéni negyeddöntőkbe ve- rekedték be magukat. A páros elődöntők során eldőlt, hogy minden számban ma­gyar versenyző is asztalhoz állhat az aranyéremért. A férfiaknál a kényszerből utolsó pillanatban összeállt Bátorfi, Kal­már, a nőknél pedig az Éllő, Tóth kettős biztosan jutott túl ellenfelén. Nem sikerült ugyanez a Pintér, Wirth V. női duónak. ŐK óriási csatában, minimális arányban ma­radtak alul védekező stílusú szovjet el­lenfelükkel szemben. A vegyes párosban a szovjet Szamszonowal induló Tóth K. vívta ki a fináléba jutást. Az egyesben mindkét nemnél két-két magyar esélyes maradt állva, közülük igazán csak Pagonyi Róbert izzadt meg a győzelemért. A csehszlovák Janci ellen a döntő játszmában 15-9-ről fordította a maga javára az állást. Az elődöntőben azután folytatta meglepő menetelését, korszerű, gyors támadó stílusával meg­győző módon verte a japánok egyetlen versenyben maradt játékosát, Imaedát. Mivel a férfiverseny másik ágán Bátorfi Zoltán, nővéréhez hasonlóan, hatékony adogatásaival percek alatt „elintézte” a viadal első kiemeltjét, a csehszlovák Olejniket, biztossá vált a magyar házi­döntő. A nőknél a két statisztikás váloga­tottat megállították az elődöntőben, egyi­küknek sem volt esélye román, illetve szovjet vetélytársával szemben, így Wirth Veronikának és Éllő Viviennek a dobogó harmadik foka jutott. ban és 1989-ben elnyerte a Hungalu-ku- pát. Ötödször tér vissza a csongrádi vá­rosba a jugoszláv KPK Korcsula, első íz­ben kapott viszont meghívást az olasz RN Chiavari és a román Kolozsvár gárdája. A háromnapos tornát körmérkőzéses formában bonyolítják le. Kedden egy, szerdán és csütörtökön két-két fordulót rendeznek. Különdíjat kap a legsportsze­rűbb csapat, a legjobb kapus és me­zőnyjátékos, a gólkirály, továbbá a legfia­talabb pólós és a legjobb hódmezővá­sárhelyi vízilabdázó is. Kispad mint olvasnivaló Megjelent az MLSZ Edzőtestületének lapja, a Kispad. Az első számot, amely a Nexus Kft. gondozásában készült és szí­nes képekkel, rajzokkal tarkítva, gazdag szakmai tartalommal mutatkozik be, térí­tés nélkül kapják az edzők. A Kispad megszületésével egy régen óhajtott szakmai kívánság valósul meg. A150 fo­rintba kerülő lap negyedévenként jelenik meg, szerkesztője Németh Gyula. A szer­kesztőbizottság vezetője: Zalka András. A férfi egyes hazai párharcában csak a döntő játszmában dőlt el az elsőség Pa­gonyi Róbert javára. Az utolsó szettben az billentette a Bp. Spartacusból a na­pokban a BVSC-hez igazolt 17 éves te­hetség javára a mérkőzést, hogy jóval gyorsabb, erőszakosabb stílusa miatt nem érvényesülhetett Bátorfi Zoltán leg­nagyobb fegyvere, az adogatás. Pagonyi ezzel pályafutása első rangos nemzetkö­zi címét szerezte. Bátorfinak legfeljebb az adhat vigaszt, hogy minden egyéni számban dobogóra állhatott. Női egyesben a védekező stílusában Bulatovát idéző szovjet Tatjana Kosztro­mina egy szorosan megnyert játszma után biztosan győzött a két magyart (Éllő, Tóth) is búcsúztató román Nastase ellen. Kosztrominának kedvezett, hogy az első szettben 20-20-as állásnál lejárt a mér- kőzésidö, így onnan váltott adogatással folytatták a játékot. A két egynemű párosban nem jutott újabb aranyérem a magyaroknak, mert sem a Bátorfi, Kalmár, sem pedig az Éllő, Tóth kettős nem tudta megnehezíteni ve- télytársaik dolgát. így az a ritka helyzet állt elő, hogy a gyengébbnek ítélt magyar férfiak ezúttal túlszárnyalták a nők teljesít­ményét akik a szokásosnál fáradtabb ver­senyzéssel aranyérem nélkül maradtak. Egyedül Tóth Krisztina számára ma­radt esély arra, hogy a vegyes párosban a szovjet Szamszonov társaként meg­szerezze a legnemesebb fémet. Ez végül két játszmában sikerült is. A nap meglepetésgyőztese, Pagonyi Róbert nyilatkozata:- Nem ment igazán jól a játék, mivel a sok edzés miatt fáradtabb vagyok a kel­leténél. Pénteken a csapatevrsenyen szinte el sem találtam a labdát, de ké­sőbb belelendültem, és szerencsésen alakult az ágam is. A fordulópontot a Janci elleni negyeddöntő jelentette, ahol vesztett állásból tudtam fordítani. Jó len­ne az ifi EB-n valami hasonló szép siker­rel kirukkolni. A Mondiale bűvöletében Az intertotó-kupa második napja Vasárnap öt mérkőzést játszottak az Intertotó-kupa pénzdíjas nemzetközi lab­darúgóviadalon. A második napon egy magyar együttes volt érdekelt, a Tatabányai Bányász Svédországban lépett pályára. Szereplését nem kisérte szerencse, s akárcsak szombaton a Siófok és a Vasas, a tatabányai gárda is kikapott. A bányászcsapat­ra az Örebro mért megalázó 5-1-es vereséget. - A vasárnapi eredmények: 2. csoport: St. Gallen (svájci)-Swarorski Tirol (osztrák) 2-1 (2-1), VfL Bochum (nyugatnémet)-Szlavia Szófia (bolgár) 1 -0 (0-0). 5. csoprt: Kaiserslautern (nyugatnémet)-Bohemians (csehszlovák) 1-1 (1-1). 7. csoport: Plastika Nitra (csehszlovák)-Luzern (svájci) 1-1 (1-0), Örebro (svéd)- Tatabánya 5-1 (4-0). Charlton: Az ír nép büszke lehet futballistáira Magyar házidöntő a férfi egyesben Mérkőzésről mérkőzésre Olaszország-irország 1-0 (1-0). Róma, 73 ezer néző. V.: Silva Valente (portugál). Olaszor­szág: Zenga - Baresi - Bergomi, Ferri - Donado­ni, De Agostini, De Napoli, Giannini (Ancelotti a 63. percben), Maidini - Schilacci, Baggio (She- rene a 71. percben). Írország: Bonner - Morris, Moran, McCarthy, Staunton - McGrath, Hough­ton, Townsend, Sheedy - Aldridge (Sheridan a 77. percben), Quinn (Cascarino az 56. percben). Dicséret illeti az ír együttest, hiszen fogcsikorga­tó csatára kényszerftette az ezen a napon is maximális sebességgel játszó olaszokat, akik ötödik győzelmüket aratták, s kedden a címvédő Argentínával találkoznak a nápolyi elődöntőben. G.: Schillaci. Argentína-Jugoszlávia 0-0 (11-esekkeí 3-2). Firenze, 30 ezer néző. V.: Röthlisberger (svájci). Argentína: Goycochea - Simon - Serrizuela, Ruggeri - Giusti, Basualdo, Burruchaga, Calde­ron (Dezotti a 87. percben), Olarticoechea (T rog- lio az 52. percben) - Caniggia, Maradona. Ju­goszlávia: tvkovics - Hadzsibegics - Jozies - Szpaszics - Bmovics, Vulics, Szusics (Szavicse- vics a 61. percben), Sztojkovics, Szabanadzso- vics - Prosinecki, Vujovics. Jugoszlávia nem szégyenkezhet hiszen majdnem egy órán ke­resztül tíz emberrel „szenvedett” a rendes játék­időben, majd bírta a ráadás félóráját is, és csak a büntetőrúgásokban maradt alul. A büntetőpár­baj során Maradona és Sztojkovics, a két leg­nagyobb csillag egyaránt hibázott. Végül az dön­tött, hogy a lábtörést szenvedett Pumpido „he­lyettese” Goycochea Bmovics és Hadzsibegics lövését is háritotta.

Next

/
Thumbnails
Contents