Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-02 / 75. szám

6 NÉPÚJSÁG 1990. július 2. Ajándék a negyvenéves jubileumra A kajak-kenu válogatón Tavaszi bronzérmes a Szekszárdi Dózsa együttese Negyvenéves a Szekszárdi Dósé SE. Az alapító tagok 1950-ben nem titkolt szándékkal fogalmazták meg, hogy az életre hívott szakosztályok közül labdarúgásban meghatározó szerepet vár­nak a lila-fehérektől. Olyan merész vágyakat azonban egyikük sem táplált, hogy a klub focistái egyszer Tolna megye reprezen­tánsaivá avanzsáljanak. Múltak az évek, minden bajnoki évad meghozta a maga érdekességeit, a Dózsa labdarúgóinak helytál­lása az egyenletes fejlődés grafikonját rögzítette a krónikások tol­la alá. Hosszú utat járt be a csapat, miközben a járási bajnokságtól az NB l/B-ig araszolt Húszéves jubileumát ünnepelte a szakosztály, amikor a szüle­tésnapi tortára aranyérem is jutott az NB ll-ben. Tíz esztendővel később, az 1981-82-es pontvadászat végén bronzérmes helyezé­sükre bonthattak pezsgőt. Ezután hívatlan vendégként az egyesü­let egészéhez a fokozatosan romló anyagi helyzet, az állandósuló pénzhiány szegődött Vergődött a csapat is, a szurkolók hozzá ed­ződtek, hogy kedvenceik rendre a kiesés ellen harcoltak. Két ellentétes „félidő” Éppen ezért hatott üde színfoltként az egy hónapja befejeződött 1989- 90-es pontvadászat Annak is első­sorban a tavaszi idénye, amikor régen tapasztalt nagyszerű teljesítménnyel az ötödik helyen zárt a Dózsa gárdája. A számok makacs dolgok, a lila-fehé­rek őszi mérlegén 15 mérkőzésen 15 megszerzett pont szerepelt Ezzel együtt, 13. helyezettként a kiesés mezsgyéjén tanyáztak. Ebben a hely­zetben a legoptimistább lila-fehér szurkoló is csalóka illúziónak tartotta volna a bravúros folytatást Azt, hogy tavasszal a szekszárdi Dózsa sikerei­től lesz hangos a Nyugati-csoport me­zőnye. Csak a tavaszi eredmények alapján 1. Bp. Volán 15 10 3 2 34-12 33 2. Dunaferr 15 10 3 2 23- 9 33 3. Szekszárd 15 9 4 2 26-11 31 4.ZTE 15 7 3 5 22-18 24 5. Oroszlány 15 7 3 5 16-14 24 6. Komló 15 7 3 5 15-14 24 7. Sopron 15 7 2 6 22-23 23 8. Dorog 15 5 7 3 18-13 22 9. III. Kér. TTVE 15 5 5 5 13-12 20 10. Nagykanizsa 15 6 2 7 20-23 20 11. Mohács 15 6 2 7 15-20 20 12. Ajka 15 4 5 6 12-12 17 13. Budafok 15 4 3 8 14-24 15 14. Keszthely 15 3 5 7 14-20 14 15. Tapolca 15 1 4 10 11-30 7 16. Paks 15 1 2 12 10-30 5 A szabadságáról hazatért Teszler Vendel vezető edző sem bánja, hogy csapata szereplése jóvoltából szakí­tunk az utóbbi évek hagyományával: ezúttal nincs szükség a bizonyítvány magyarázására. A szakvezető így ér­tékeli a sikeres évadot - Ez a tavaszi szereplés nem csu­pán a tavaszi munka eredménye, ha­nem több év fáradságos munkája ka­matozott most Annak ellenére, hogy az őszi teljesítményünk gyengére si­keredett, már a bajnokság első felé­ben is biztató játékot nyújtott az együt­tes, csak apró momentumok hiányoz­tak egy-egy mérkőzésen a győzelem megszerzéséhez. Akik ősszel is végig­nézték mérkőzéseinket, azok igazol­hatják: csak a Mohács elleni hazai ta­lálkozón nem volt esélyünk a győze­lemre. Egy szó, mint száz, már akkor is igazolták fiataljaink: lényegesen több­re hivatottak a kiesőjelölt helyezésnél - mondja az edző, majd így folytatja. - A téli felkészülés hozta meg a döntő változást Arra törekedtünk, hogy ma­gasabb osztályú csapatok elleni ed­zőmérkőzéseken nagy erőkifejtésre késztessük játékosainkat. Miután kis híján valamennyi NB l-es edzőpartne­rünket legyőztük, játékosaink önbizal­ma jelentősen megnövekedett így el­mondható, hogy az NB II. tavaszi nyitá­nyán jól felkészült csapattal rajtoltunk. Mint ismert sajnos, ennek ellenére fá­jó vereséget szenvedtünk idehaza a ZTE-töl. Szerencsére ezt gyorsan kor­rigálta együttesünk, s a folytatásban csupán még egyszer, Mohácson szenvedtünk vereséget Mindez azt eredményezte, hogy sikersorozatunk alapján tavasszal a dobogón végez­tünk. Jó szellemű, ütőképes csapat formálódott- Visszatérve az első gondolatom­hoz - halljuk Teszler Vendelt - ez az eredmény nemcsak az első csapat munkáját minősíti, hanem mindazo- két akik hosszú évek óta az utánpót­lás vonalán dolgoznak egyesületünk­nél. Meggyőződésem, hogy az or­szágban nagyon kevés szakosztály bírta volna el azt a terhet hogy soro­zatban el kellett adni a csapat megha­tározó játékosait s jelentősebb átiga­zolások nélkül mindig sikerült a távo­zók helyére saját nevelésű labdarúgó­kat beépíteni. Mindez növeli a teljesít­ményünk értékét hiszen egy nagyon fiatal átlagéletkorú, ütőképes együttes formálódott Döntőnek bizonyult to­vábbá az is, hogy az első csapat körül olyan alkotó légkör alakult ki, amely nagyban segítette fiataljaink személyi­ségének pozitív irányú fejlődését Ez­úton is köszönetemet fejezem ki kis­számú egyesületi stábunknak. Aszer- tárostól az ügyvezető titkárig mindenki a közös siker érdekében dolgozott, az 5. helyezésünkben az ö munkájuk is benne van. Játékosaink mentalitásá­ról csupán annyit hogy közel másfél évtizedes edzői tevékenységem során soha nem dolgoztam ilyen jó szellemű, tettre kész sportemberekkel. Meg­jegyzem: nagyon keserves út vezetett ahhoz, hogy ez a légkör vált uralkodó­vá szakosztályunk háza táján. Az egyéni teljesítményekről Ezt követően arra kértük a szakve­zetőt hogy röviden értékelje a játéko­sok átlagosztályzatát- A tavaszi egyéni teljesítményeket értékelve elmondhatom, kimondott csalódást senki sem okozott Ez azok­ra a játékosokra is vonatkozik, akik nem, vagy csak kevésszer jutottak szereplési lehetőséghez. Miután ki­alakult egy egységes csapat így sem­mi sem indokolta annak megbontását A képességek alapján Süveges és Bozsér többre képes annál, amit ta­vasszal nyújtott Egyértelműen ki­emelkedőt nyújtott Varga Ferenc csa­patkapitány, aki a fiatalok között a mérkőzéseken és az edzéseken is maximálisan az élen járt Ugyanez mondható Mausz Antal kapusról is. A csapatban tavasszal szerepeltek kö­zül a többiek is jó átlagteljesítményt nyújtottak, de náluk akadt a kiugró tel­jesítmény mellett egy-egy gyengébb produkció is. Külön kell szólni Varga Lászlóról, aki hét góljával tavasszal a csapat legeredményesebb játékosá­nak bizonyult Teljesítményét a két kiállítása azonban lerontotta. Számára ez a félév elég volt ahhoz, hogy maga­sabb osztályban folytathassa. Őszin­tén kívánom, hogy sikerüljön képes­ségeit bizonyítani az NB l-ben is.- Kik osztoztak a csapat 41 gólján?- Varga L. 8, Bozsér és Horváth Cs. 6-6, Süveges 5, Kalmár és Jelusics 3-3, mig Kasza, Máté, Farsang, Kál­mán és Bóka 2-2 esetben voltak ered­ményesek. Ma kezdik a felkészülést- Kik távoztak és kikkel erősíte­nek?- Eddig Varga L. távozott a Vasas­hoz. Tudomásom szerint egyelőre konkrét ajánlata más játékosunknak nincs. Varga F-nek, Szabónak, Jelu- sicsnak és Kálmánnak lejárt a szer­ződése, végleges megegyezés az ő ügyükben még nem született. Visz- szaigazoljuk Bonyhádról Mészárost, Tóthot és Hámorit, rajtuk kívül van még néhány kiszemeltünk. Átigazo­lási elképzelésünknek erős függvé­nye a távozó játékosok száma.- A vezető edző is új szerződést kötött...- Igen, 1993. június 30-ig kötöttem szerződést a klubbal.- Mikor kezdik a nyári felkészü­lést?- Július 2-án, hétfőn kezdjük meg az edzésmunkát. Szekszárdon nap­közis rendszerbe napi két edzést tartunk: Terveink között szerepel egy romániai egyhetes vendégszerep­lés, majd azt követően ismét sok, szám szerint kilenc előkészületi ta­lálkozón kívánunk pályára lépni.- Megítélése szerint rendeződnek az egyesület jelenlegi anyagi gond­jai?- Annak ellenére, hogy pillanat­nyilag nagyon nehéz helyzetben van eyesületünk, bízom benne, hogy Szekszárd városnak szüksége van NB ll-es szintű labdarúgásra, s en­nek érdekében megtaláljuk azokat a támogatókat, akik biztosítják csapa­tunk fennmaradását. Hosszú évek óta kisért bennünket az anyagiak hiánya, de a mostanihoz hasonló ne­héz helyzetben még nem voltunk.- Több lehetőség kínálkozott a ve­zető edző számára is az „átigazolás­ra”...- Kétségtelen, akadtak ajánlataim, de nem szégyellem megvallani, en­gem minden Szekszárdhoz köt: Saj­náltam volna itthagyni a csapatot, így most abban reménykedem, hogy mások - akik szintén segíthetnek - hozzám hasonlóan éreznek a me­gyeszékhely labdarúgása iránt FEKETE LÁSZLÓ így kellett volna 1. MTK-VM-IFK Norrköping 4-3 1 2. AGF Aarhus-Vasas 2-0 1 3. Maccabi Haifa-Siófok 3-0 1 4. Energie Cottbus-Malmö 0-2 2 5. DC Berlin-Bayer Uerdingen 1-2 2 6. Gefle IF-Vienna 1-2 2 7. Lyngby BK-Neuchatel Xamax 1-2 2 8. Sturm Graz-Fortuna Düsseldorf 0-0 x 9. Vejle BK-Slovan Bratislava 1-0 1 10. VfL Bochum-Slavia Sofia 1-0 1 11. St Gallen-FCS Tirol 2-1 1 12. Kaiserslautern-Bohemians Praha 1-1 x 13. Plastika Nitra-FC Luzern 1-1 x Pótmérkőzés: 14. örebo SK-Tatabánya 5-1 1 Tájfutás Sümeg adott helyt az ország­járó diákok 22. találkozójának, ahol a Paksi Vak Bottyán Gim­názium tájfutói is képviseltették magukat. A 650 versenyzőt fel­vonultató mezőnyben az N-17- es kategóriában Dömötör Edit a 4., Csonka Erika az 5., az N-15-ösök között Csonka Gabriella a 6., Körösztös Lívia a 7. helyen futott a célba. Az F-17-es versenyszámban pe­dig Dömötör Zsolt a 4. helyet szerezte meg. Portisch: győzelem, Sax: döntetlen Lejátszották a második forduló mérkőzéseit a Manilában zajló férfi sakk zónaközi döntő résztvevői. Ezt az akadályt is sikerrel vette Portisch Lajos: az angol Chandlert győzte le, Sax Gyula azonban nem tudta érvényesíteni „helyzeti elő­nyét”, a világos bábukat vezetve döntetlenül végzett az indonéziai Thipsay ellen. Két forduló után az élen négy százszázalékos versenyző áll: de Firmian (amerikai), Gurevics (szov­jet), Nikolics (jugoszláv) és Por­tisch Lajos. Az őket követő 18 fős üldözőbóly tagjai, köztük Sax, 1,5-1,5 pontot szereztek. A Szabó-Hoffmann duó aranyérmes Hatalmas küzdelmet hozott a kenu kettesek 10 ezer méteres versenye Akik a dombori strandolást vá­lasztották hét végi kikapcsolódás­ként, kissé meglepve tapasztalták a tavalyihoz képest szembetűnő változást: Dombori igazi víziparadi­csommá nőtte ki magát. Átadták a Paksi Atomerőmű Vállalat beruhá­zásában elkészült kajak-kenu pá­lyát, a hozzátartozó sétánnyal, partvédő müvekkel és céltorony­nyal együtt. Keresve se találhattak jobb alkalmat a létesítmény felava­tására, mint a Budapesti Honvéd által rendezett II. felnőtt és III. ifjú­sági válogató viadalt, a Tervber Ku­pát, ahol 50 klub közel 600 kajako­sa ült a lapátok mögé. Természetesen arra számítottak a rendezők, hogy az újabb közön­ségvonzó látványosságot az üdü­lővendégek is a szívükbe zárják majd, hiszen mindannyiunk érde­ke, hogy az infrastruktúra itt is ki­épüljön. Annál is inkább, mivel a ví­zi létesítmény engedélyezése so­rán annak idején mindenféle la­kossági fórumot bejárt az ügy. De akkor minek tulajdonítható, hogy A hölgyek K-1 5000 méteres szá­mát Jánosi Erika (Ú. Dózsa) nyer­te Pintér (Győr) és Pitz (Bp. Spar­tacus) előtt „ügyes kezek” közvetlenül a viadal előtt elvágták a víz alatti bólyatartó huzalokat? Továbbá a pályát a für- dőzöktől elválasztó 600 ezer forint értékű környezetvédelmi merülőfal szintén használhatatlanná vált, mert megrongálták. Csak találgatni tudunk... Ami a versenyt illeti, a paksiak közül Hoffmann Ervin a kenu kette­sek 500 méteres mezőnyében a Honvédos Szabó Attilával együtt megfelelt a várakozásnak és első­ként lapátoltak a célba. A paksi fiú 500 méter egyesen viszont kényte­len volt megelégedni a dobogó harmadik fokával. Az atomváros fiataljai közül a Kiss-Paczolai pá­ros szereplése biztató a jövőre nézve, ők a kenu 500 méteren a 7. helyet szerezték meg. Vajda Vil­mos szövetségi kapitány a pályáról is a viadal színvonaláról egyaránt elismerően nyilatkozott:- Az egyik legjobb hazai verseny- pályát alakították itt ki. Különösen kedvezőek az időjárási viszonyok, csak hosszirányban fúj a szél, igy mindenkit egyenlő mértékben támo­gat vagy gátol. Természetesen a vi­lágverseny rendezésében a kiszol­gáló létesítmények komfortfokoza­tának még sokat kell javulni. A poz- nani vb-n a Hoffmann-Szabó duó­nak kenu kettes 500 méteren nagy" az esélye a csapatba kerülésre. A paksi fiú 500 méter egyesen most kissé csalódást okozott, de továbbra is reménykedhet vb-küldetésében. Hoffmann a tavalyi vb-n mindkét né­gyes számban ezüstérmet szerzett, a vb-részvételre itt is megvan a san­sza, de ezekben a versenyszámok­ban nagyon sok a riválisa. Ami a töb­bieket illeti, Gyulay Zsolt biztos csa­pattag, ugyanezt mondhatom el a Honvédos Szabó Attiláról, Gyulay Katiról, valamint a Dónusz-Mészá- ros kettősről. Végleges keretet ter­mészetesen csak a három hét múlva sorra kerülő válogató után tudok hir­detni, erre a megméretésre szintén Dombori ban kerül sor. A Tolna megyeiek eredményei: Férfiak. Ifjúságiak. C-2, 500 m. Aranyjelvény: 7. Kiss Attila-Paczo- lai Győző (Atomerőmű SE) 1.58,1. Felnőttek, C-1,500 m. I. o.: 3. Hoff­mann Ervin (Atomerőmű SE) 1.55,9. C-2 1000 m. I. o.: 6. Hoffmann Er- vin-Szabó Attila (ASE-Bp. Honvéd) 3.56,1. C-2 500 m. I. o.: 3. Hoffmann Ervin-Szabó Attila (Atomerőmű SE-Bp. Honvéd) 1.43,9. - km ­Atlétika Dobogós helyezések a Budapest-bajnokságon A 16-17 évesek nyílt Buda- pest-bajnokságát a BEAC sta­dionjában rendezték. A népes mezőnyökkel jellemezhető ver­senyen megyénkből dombó­vári és szekszárdi atléták indul­tak. A vidékiek sikeres szereplé­sének ők is részesei voltak. Szigeti András (Dombóvár) a 2000 m-es akadályfutásban győzött. Klubtársa, Balogh Je­nő nagyszerű egyéni csúccsal lett második 3000 méteren. A szekszárdi Geisz Mercédesz a 100 m-es síkfutás előfutamá­ban megyei csúcsot ért el, a döntőben másodikként ért cél­ba. Mindhárman jó eséllyel pá­lyázhatnak a válogatottságra. Eredmények: Lányok, 100 m: 2. Geisz Mercédesz 12,30. Az előfutamban: 12,27. Új me­gyei serdülő csúcs! Régi: 12,29, Geisz 1990. Távolugrás: 4. Geisz Mercédesz 550. Fiúk, 3000 m: 2. Balogh Jenő 8:54,4. 2000 m-es akadályfu­tás: 1. Szigeti András 6:22,33. Megyei összetett bajnokság Tolna megye serdülő „A” és ifjúsági összetett bajnokságán Szekszárdon negatív induló­csúcs született. Mindössze ki­lencen álltak rajthoz! A megyei szövetség a jövőben kétnapos minősítő egyéni versennyel kapcsolatban rendezi meg a többpróba-bajnokságot. Eredmények: Lányok, ser­dülő „A” hétpróba: 1. Ignácz Il­dikó 4791, 2. Erős Mónika 4130, 3. Baranyai Gabriella 3863 pont (mindhárom AC Szekszárd). Fiúk, ifjúsági tíz­próba: 1. Veréb József (Tamási) 4376. Serdülő „A”: 1. Tóth Attila 3764, 2. Varga Gábor 3572 (mindkettő Tamási). Az Ú. Dózsa csapatbajnok A lovaglással vasárnap befejeződött az ACP-ku- páért kiirt öttusa csapatbajnokság, s a győzelmet valóban huszáros hajrával a címvédő Ú. Dózsa együttese szerezte meg. A lila-fehér legénységnek ezzel sikerült a mesterhármas, 1988 és 1989 után újólag Mizsérék hódították el az aranyérmet. Persze, hogy a végeredmény kialakuljon, a me­zőnynek teljesítenie kellett a lovaspályát. A záró­számra sokan voltak kíváncsiak, s a szépszámú kö­zönség nemcsak a napos időt élvezte, hanem a for­dulatokban bővelkedő „paripás” csatát is. A legbi­zonytalanabb szám ezúttal még külön izgalmat is ígért, hiszen a négytusa után élen álló Bp. Honvéd előnye 37 pont, tehát alig több mint egy verőhiba volt (egy akadályverésért 30 pontot vontak le) a nagy rivális Ú. Dózsa előtt. A lila-fehérek mindent meg is próbáltak, hogy újból bajnokok legyenek, s a lovaglás kezdetétől jó úton haladtak a győzelem felé. Nemcsak ledolgozták hátrányukat hanem je­lentős előnyre is szert tettek, ugyanis versenyzőik, Balaska Zsolt és Kálnoki Kis Attila 1100, illetve 1060 pontot teljesítettek, míg a piros-fehéreknél Ács péter 926, Czink György pedig 1000 ponttal zárt. A két olimpiai bajnok Mizsér Attila és Martinék János csatájából is - előbbi révén - a Dózsa jött ki győztesen, 1100:1010 „arányban”. A lilák utolsó ver­senyzője Madaras Ádám volt, aki korábban nem ép­pen lovastudásáról volt híres. Ezúttal viszont a világ- bajnoki kerettag magabiztos produkcióval maximális pontszámot ért el, s amikor lejött a pályáról, csapattár­saival már az aranyérmet ünnepelhette. A nap utolsó lovasa Fábián László volt Az olimpiai és világbajnok trió harmadik tagja már az első ugrásnál rontott, ké­sőbb is hibázott, így meg kellett elégednie 960 ponttal. Gyengébb lovaglása ellenére az egyéni értékelésben mégis a Bp. Honvéd versenyzője végzett az élen.

Next

/
Thumbnails
Contents