Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-06 / 79. szám
1990. július 6. NÉPÚJSÁG 3 Vállalkozó téeszek Holding Felsőnyéken? (Folytatás az 1. oldalról.) Az, hogy képes-e az ország az élelmét megtermelni, s ebből exportálni is, az átalakulás időszakában a mezőgazdasági szövetkezeteken is múlik. Mert az teljesen valószínűnek látszik, hogy ebben a szektorban a teljes privatizáció esetén is szükség lesz szövetkezetekre, hiszen a ma meglévő közös vagyon nagy része éppen a jellegénél fogva kisüzemi keretek között nem működtethető. Gondoljunk csak például a komplett, takarmánykeverővel, tej- feldolgozóval rendelkező szakosított szarvasmarhatelepekre, vagy az öntözésre berendezett, vízkiviteli művel ellátott nagy területű, gépi betakarításé zöldségtermelő területekre. Az viszont tény: hogy a téeszek jelenlegi munkaszervezeti modellje amely nem sokban különbözött az állami vállalati irányitástól, nem felel meg a változó, tulajdonosi alapon álló mezőgazdaság követelményeinek. Mit lehet tenni ebben az esetben? Többféle variáció is létezik, az elmúlt esztendőkben gazdasági kényszerből, s mert felismerték a vállalkozások szükség- szerűségét, jó néhány szövetkezet különböző módozatokat próbált ki. így az egyéni vállalkozást például járműre, erő-és munkagépekre, családi vállalkozást kertészeti kultúrákra, állatállomány-kihelyezésre és a csoportos vállalkozást, amelyben a téesz egy-egy munkaszervezeti egysége vállalkozó egységgé alakul át Azt, hogy egy-egy téeszben milyen módszert választanak a tevékenységi körtől is függ. Létezik már olyan szövetkezet ahol a szövetkezet egy-egy termelési egységét bérbe adja a vállalkozó csoport részére, s akad, ahol ateljes tevékenységi kört ebben a formában szervezték meg. Ha ez történik: a szövetkezet holding jellegűvé válik. Lássunk egy példát: Felsőnyéken, az Egyetértés Téeszben hogyan dolgozták ki a belső vállalkozás tervezetét A jelenlegi szövetkezeti politika azt is bebizonyította, hogyan lehet elsorvasztani a tulajdonosi érzéseket hogyan válhat a szövetkezeti dolgozó egyoldalúan képzett, alacsonyan fizetett, érdektelen bérmunkássá - írja Mayer Pál elnökhelyettes dolgozatában. A szövetkezeti demokrácia feltételei bár formailag léteznek, a 30 éven keresztül gyakorolt áldemokratikus döntések sorozatai, a centralizált vezetési módszerek a beleszólás, az önálló kezdeményezés szabadságát is elfojtották. Az érdekeltségi rendszerek, az eltorzult elosztási viszonyok jelenlegi formái nem biztosítanak továbbfejlődési lehetőségeket a termelőszövetkezetben, nem ösztönöznek a tagság egyéni képességeinek kibontakoztatására. A termelőszövetkezetben olyan rendszer kiépítése vált szükségessé, amely kihasználja a szövetkezésből adódó előnyöket ágazati önkormányzati formában új közvetlen érdekeltséget biztosít tagjainak, valamint a vagyonfelosztáson keresztül vagyoni érdekeltséget. Ezek eredményeként létrejöhet egy új, igazságosabb jövedelem- elosztás, az egyéni és csoportos kezdeményezésből kialakult személyes többletjövedelem lehetősége. A vagyonfelosztás kérdésében a törvények adta lehetőségekkel élve a közgyűlés dönt. Az önálló belső vállalkozási egységek fő jellemzője: a vállalkozások beindítása, illetve megszüntetése a dolgozók kétharmadának akaratával történhet meg, megalakuláskor tagértekezletté alakul át. Alvállalkozás jogállás szerint a téeszve- zetőséggel kötött szerződés alapján működik. A szerződés tartalmazza a vállalkozás és a központ, valamint a vállalkozás és más belső vállalkozási egységek egymáshoz való kapcsolódását. A tagértekezlet joga a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, amely alapján önkormányzattal rendelkezik, jogosult az intézőbizottságának, a vállalkozás képviselőinek és helyettesének megválasztására, felmentésére, felelősségre vonására, beszámoltatására. Dönt a vállalkozás általános munkarendjét, a bérezési formákat (saját bérszabályzat) az éves tervet illetően, valamint a vállalkozás eredményének felosztásáról. A vállalkozás ügyeit a maguk közül választott intézőbizottság intézi. Az intézőbizottság elnöke egyben a közös képviselő is. Az intézőbizottság havonta legalább egyszer ülésezik, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A vállalkozás önálló számviteli vezetővel rendelkezik, aki a vállalkozás résztvevője, közvetlen felettese a közös képviselő. A számviteli vezető végzi el az egység működésével kapcsolatos összes pénzügyi, nyilvántartási, könyvelési, ügyintézői stb. feladatot. A téesz központi szakfelügyeletet gyakorol, egyben a belső vállalkozás tevékenységéhez szakmai, pénzügyi, üzlet- politikai, jogi képviseleti, segítséget köteles nyújtani. A szövetkezet tulajdonában, vagy kezelésében lévő gazdasági épületeket, vagyontárgyakat és pénzeszközöket a vállalkozás használatába átengedi. A téesz testületi határozatait, felelősségi szabályokat a vállalkozásra is érvényesíti. A téesz vezetősége 1990. június 1-jén megtartott vezetőségi ülésén a vállalkozási egységek működéséhez szükséges személyi feltételeket biztosította. Ez a szervezeti változtatás lehetővé teszi, hogy az ágazatok az ott dolgozók szándékából 1990. év végéig önálló belső vállalkozásokká alakuljanak át. A felsőnyéki Egyetértés Téesz dolgozóinak tehát fél év áll rendelkezésére, hogy döntsenek: kívánnak-e ebben a vállalkozási formában dolgozni, vagy sem. Minden egyes részletkérdés megvitatásában, tisztázásában segítséget nyújt a szövetkezet vezetősége. Valószínű, hogy a megye több mezőgazdasági üzemében is gondolkodnak új formák bevezetésén. Lapunkban szívesen helyt adunk az egyes vállalkozási formák ismertetésének azzal a céllal, hogy a jó, hasznos, és célszerű ötleteket hasznosíthassák az egyes gazdaságokban. D. VARGA MÁRTA Egyelőre csak irányelvek vannak Lakóközösségeké a jövő? „Ml benne vagyunk” Lapunk tegnapi számában hirt adtunk arról, hogy Szekszárdon a Gróf Pál utcai tízemeletes panelházak lakói lakóközösséget szándékoznak alakítani, a VGV helyett saját kezükbe véve e tanácsi lakások üzemeltetését. Lássuk, mit szól e kezdeményezéshez a városi tanács. Kérdésünkre Ganczerné dr. Rausch Mária igazgatási osztályvezető válaszolt:- Természetesen tudunk dr. Rosner Gyula szándékáról, hiszen hozzánk is fordult jogi tanácsért. A helyzet az, hogy valóban született az idén egy országgyűlési határozat a lakásgazdálkodási rendszer átalakításáról és egy belügyminisztériumi irányelv az állami ingatlanok kezeléséről, lakóközösségek alakításának lehetőségeiről. Ezek azonban tényleg csak irányelvek, konkrét jogszabály nincs. Lehet, hogy ilyen születni fog a jövőben, vagy egyszerűen beépül az önkormányzati törvénybe, hogy erről is döntsenek helyben minden településen. A BM-irányelv azt mondja, hogy a tanácsok gondolják át a helyzetet és a helyi sajátosságok figyelembevételével alakítsanak ki koncepciót ebben a kérdésben. Sokféle elvi lehetőség áll ma már rendelkezésre, alakulhatnak ilyen feladatra nonprofit jellegű ingatlankezelő szervezetek, bérlőszövetkezetek, bérlőközösségek, közcélú alapítványok, vagy kifejezetten profitorientált vállalkozások is. A tanács vagy a későbbi önkormányzat - mint tulajdonos - számára azonban rendkívül fontos, hogy a feladatok teljes körű ellátása biztosított legyen mindenkor, ne csak a várható hasznot, hanem az ezzel járó kötelezettségeket is vegyék számításba az ilyen szervezetek. Feltehetően hosszabb folyamat lesz, mire kialakul egy mindenki számára elfogadható koncepció, hiszen széles körű konzultációt kell folytatni a lakossággal és a pártokkal. Sok kritika éri a jelenlegi ingatlankezelő szervezeteket az egész országban. Azt azonban tudni kell, hogy nemcsak a viszonylag fiatal épületeket kell gondozni - ami lehet, hogy önmagában gazdaságos -, hanem a 100 év körülieket is, ez pedig már nem annyira kifizetődő. A Gróf Pál utcai lakásoknál is figyelembe kell venni, hogy 15 év múlva esetleg már nem lesz olyan előnyös ezek kezelése. Az pesze más kérdés, hogy a jelenleginél talán racionálisabban, gazdaságosabban is lehet üzemeltetni a tanácsi lakásokat. Az is lehet, hogy a leendő önkormányzat elidegeníti majd ezeket. Sok tehát még a tisztázatlan kérdés, amelyekre csak a helyhatósági választások után kaphatunk választ. * Természetesen Orbán Györgyöt, a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatóját is felkerestük és véleményét kértük:- Komoly kifogások merültek fel a VGV ingatlankezelő tevékenységével kapcsolatban. Mi erről a véleménye?- Én nem hiszem, hogy a Rosner úr vádaskodása nagy tömegek támogatását élvezné. A kezdeményezésről pedig az a véleményem: mi benne vagyunk, próbálják meg, aztán majd meglátjuk. Szerintem azonban ez nem járható út, rá fognak fizetni, ha beleugranak. Vállalatunk tevékenységének kis részét képezi csak az ingatlankezelés és tulajdonképpen ez púp a hátunkon, mi örülnénk a legjobban, ha átvállalnák. A vállalati érdek azt diktálná, hogy az összes lakást adják el a bérlőknek, de hát ez nem a mi hatáskörünk. A hőszolgáltatási díjakról csak annyit, az állam körülbelül háromszor annyi dotációt ad ehhez, mint amennyit a lakók fizetnek. Az egész kérdésben akkor lehetne tisztán látni, ha valódi piaci áron adnánk a hőt. A hőmennyiség lakásonkénti mérésére egész Európában törekednek, de még sehol sem oldották meg kielégítően. Az az elképzelés azonban naivitást tükröz, hogy ezzel pénzt tudnának megtakarítani.- Rosner úr azt is említette, hogy a VGV több mint 100 millió forintot fektetett értékpapírokba, ahelyett, hgoy a kötelességét teljesítené és rendben tartaná az épületeket, lakókörnyezetet ezen a pénzen...- Vállalatunk jól gazdálkodik, valóban nem szegény. De a vállalati vagyonnak és a lakások karbantartására fordítható összegnek semmi köze egymáshoz, igen szigorú szabályok kötnek minden pénzfelhasználást, tehát, ha akarnánk sem tudnánk erre más pénzt fordítani. Az állam csak előírja, hogy mit kell csinálnunk ezekkel a lakásokkal, de ennek fedezete már korántsem biztos. Például erősen emelkedik az utóbbi időben a lakbérhátralékosok száma, a pénz nem folyik be, rajtunk viszont számon kérik a feladatok teljesítését. Most rendszerváltozás zajlik és biztos, hogy nekünk is váltanunk kell. De nagy szükség lenne az emberek szemléletváltozására is, hogy ne tegyék tönkre környezetüket, mások munkáját, ne rongálják meg a liftet, ne tapossák ki a füvet, ne firkálják össze a falakat. A lakók felelőtlensége, gondatlansága, sajnos, igen sokba kerül nekünk. Lehet, hogy ezekre a problémákra az iíyen lakóközöségek alakulása lesz a megoldás a jövőben, talán így idővel kialakul valamilyen közösségi szemlélet mindenkiben. - áa SZÉT, a szülői eredményesség tanulása Nem csodaszer - módszer (Folytatás az 1. oldalról.) Thomas Gordon amerikai pszichológus kidolgozott egy olyan módszert, melynek segítségével az emberi kapcsolatok hatékonysága nagymértékben növelhető. Nem kevesebb, mint 31 országban vezették be eddig az általa kialakított modellt a volt szocialista országok közül hazánkban egyedül. Igaz, mi is még csak most kezdjük megismerni, ízlelgetni. Az elmúlt napokban egy ilyen tréning zajlott a tengelici oktatási központban, melyen az ország minden részéről 50 leendő oktatót készítettek fel a Gordon-módszerre.- Mi a módszer sikerének titka? - kérdeztük a foglalkozások egyik vezetőjét, John Rimmelt, aki a Gordon Intézet svájci nemzeti képviselője, hiszen Finnországtól a Bahamákig, Japántól Ausztráliáig alkalmazzák ma már nagyon sokan ezt a módszert.- A tanulási modell az, hogy beszéljünk úgy, hogy mások is megértsenek bennünket, figyeljünk úgy, hogy a másik is úgy érezze; megértjük. Egy olyan modell, ami azt mutatja be, hogy a konfliktusokat hogyan kell megoldani úgy, hogy mindenki elégedett legyen. Gordonnak sikerült belefoglalnia a tréningbe a legújabb gondolatokat a terápiás módszerekből. Fritz Pearls, Eric Berne é6 Carl Rogers klienscentrikus terápiáinak ötvözete fellelhető a programban. Gyakorlatilag egy egyszerű tréning szülők, tanárok, menedzserek számára.- Egy ilyen tanfolyamon való részvétel kapcsolataink más alapokra helyezését ígéri.- A személyes példám mondanám el: a viszonyom négy gyermekemmel a tekintélyelvű együttlétből egy nagyon mély, tiszteletbeli kapcsolattá alakult. Más emberekhez fűződő kapcsolataim pedig sokkal elfogadhatóbbak lettek más értékekkel szemben, mint amik az enyémek. Ugyanakkor a tréningeken keresztül egyre jobban megerősödött az önbizalmam. Egy olyan légkört teremt otthon éppúgy, mint az iskolában, hogy a gyerekek kreativitását, tanulását a legmagasabb szintekig fejlesztheti.- Milyen életkorban tanulható leginkább a módszer?- Én negyvenegy évesen tanultam. Vallom, hogy már a mama pocakjában el lehet kezdeni a tanítást, amikor már értő figyelemmel tud fordulni az anya gyermekéhez. A legidősebb csoporttagom 72 éves volt és nagy hasznára váltak a tanultak. Ő fogalmazta meg azt, hogy olyan jó új módon beszélni. A tanítás oldaláról jobb, ha a házasulandó fiatalok párban végzik a tanfolyamot, így előre fel tudnak készülni gyermekük nevelésére, de egymás közti kapcsolatuknak is javára szolgál. Ezt próbálom erősíteni Svájcban is. Személyes véleményem, s egyben célom, hogy ezt a fajta tanítást, amit a társas kapcsolatok tanításának nevezünk, az iskolába is be kell vinni. F. Várkonyi Zsuzsa a Már százszor megmondtam című könyv írója ezzel a munkájával ismertette meg Magyarországon elsőként a módszert. Vagyis, hogy a szülők hogyan járulhatnak hozzá gyermekeik helyzetmegoldásaihoz, hogy bírhatják rá őket viselkedésük megváltoztatására, hogy azt önként meg is tegyék.- Hogyan szerzett tudomást erről a technikáról? - kérdzetük a pszichológus szerzőt.- Ez nagyon érdekes történet. Egy társaságban egy amerikai mama kérdezte: Hallottam-e már róla? Gondoltam, egy újabb amerikai csoda, nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget. Igencsak meglepődtem, amikor néhány hét múlva elküldte az Amerikában megjelent Gordon-könyvet. Hozzáteszem, hogy a gyermekemmel jó volt a kapcsolatom, ám még a legkülönfélébb terápiás képzettséggel sem sikerült egy-két nehéz pontot a viszonyunkban rendezni. Elolvastam a könyvet, majd a próbálkozás bevált - fiam teljesen másként reagált az én jelzéseimre, mint eddig. Később terápiás gyakorlatomban is nagy hasznát vettem a módszernek. Amióta alkalmazom, egyetlen olyan konfliktusom sem volt, amit szégyellni, letagadni kellene.- Műve 1986-ban jelent meg. Mennyit kellett várni addig, amíg ezt a tanfolyamon is taníthatták hazánkban?- A könyv alapján a humánszolgáltatásokat végző LARES Alapítvány keresett meg olyan igénnyel, hogy ők felvállalnák a magyarországi szervezési teendőket, működtetnék a Gordon-iskolát. A Gordon Intézet európai felelősének, Ralph Jonesnak a segítségével 1987-ben megtartottuk az első instruktorképzőt hazánkban. Most éppen harmadik alkalommal van ilyen tréning.- Ön jelenleg Amerikában él. Mit tapasztal, ott mekkora a kultusza Gordon módszerének?- Jó néhány évvel ezelőtt volt egy óriási felfutás, most már lényegesen kevesebben iratkoznak be, hiszen azóta felnőtt egy újabb nemzedék, akit már így neveltek. Mivel a modellálás nagyon fontos a szülő-gyermek kapcsolatban, a mai fiatalok is eszerint nevelik már gyerekeiket, csak ők ezt már nem tudják. Szüleik példája az irányadó szánjukra. Ha pedig van egy harmonikus kapcsolat, nem rontják el rosszul megoldott vagy esetleg meg sem oldott konfliktusok, akkor nem is kell másfajta nevelési'módszert megtanulni. Most inkább a vállalatvezetők, menedzserek tanulnak ezeken a hatékonyságnövelő tréningeken.- Miért szerette meg ennyire ezt a tanulási modellt?- El tudom érni azt amit akarok, anélkül, hogy valaki is utáljon, és én is utáljam magamat az erőszakosságomért És ugyanezt az élményt tudom nyújtani a másik félnek is. Az, hogy a TÉT, a tanári eredményesség tanulása című könyv is rövid időn belül két kiadásban is elfogyott könyvesboltjainkból, jelzi, hogy megvan az igény a módszer elsajátítására. A tengelici trénerképző tanfolyamnak tizenhét Tolna megyei résztvevője is volt, akik ősszel kezdik el a munkát megyénkben. Igaz, akkor a SZÉT (szülői eredményesség tanulása) tanfolyamokat fogják vezetni, melyek a családon belüli hatékony kommunikáció és konfliktusmegoldás módszerének elsajátítását lesznek hivatottak megismertetni. GERGELICS ZSÓKA Fotó: KISPÁL MÁRIA Nem ágyúzta-lak eladó Fényűzően helyreállított, a napóleoni háborúk után épült tengerparti erőd, világító- toronnyal, helikopterrel, motorcsónakflottával igényesnek eladó. Nagyjából ennyiben foglalható össze a hatalmas építmény apróhirdetésben. Az erőd a dél-angliai partoknál egy mesterséges szigeten vár vevőre, jelenlegi tulajdonosa Roger Penfold 5,75 millió fontot kér érte, s bízik benne, hogy ha nem előbb, de utóbb biztosan lesz jelentkező. Penfoldot nem lehet kicsinyességgel vádolni, miután 1986-ban megvette a rendhagyó ingatlant a brit védelmi minisztériumtól, költséget nem kímélve újította fel az utolsó lőrésig. Az erődöt jóval azután kezdték építeni, hogy elcsitult a napóleoni háborúk ágyúdörgése, de még mindig élt valamelyest a britekben a félelem a franciáktól, esetleges inváziójuktól. Ezt a félelmet sikerült újjáélesztenie III. Napóleonnak 1851-ben, amikor császárrá nyilváníttatta magát. A brit kormány ugyan kilenc éven át vitatkozott arról, hogy kell-e erőd, de végül győzött az óvatosság. Húsz évig építették, ám mire elkészült már elpárolgott a félelem a franciáktól, így 49 ágyúját - mindegyik 38 tonnát nyomott - még az első világháború előtt beolvasztották. A 44 éves Penfold előtt utoljára a második világháború idején éltek emberek huzamosan az erődben, légvédelmi osztag lőtte innen a német gépeket. 1986-ra teljesen kifosztották az alkalmi „kirándulók”. Penfold szerint vagy egy hóbortos - esetleg félős? - üzletember, netán épp francia, vagy egy rocksztár vásárolja meg az erődöt. Utóbbi - Mike Oldfield példáját irigyelve, aki hetvenszobás skót kastélyban készíti lemezeit - jól használható stúdiónak. 5,75 millió fontért egyébként Skóciában már elég takaros kastély kapható néhány ezer hektár birtokkal együtt, vagy Londonhoz közel egy nyolcszobás pazar ház hat hektárnyi területtel. Csakhogy az erőd se kutyaól. Van benne uszoda, zeneszóba, hálószobák közül a „mesteriben” pedig olyan ágy, mely 360 fokkal elfordul, hogy a legfestőibb kép tárulhasson a heverésző szeme elé a tengerről, s partjáról. Az 5,75 millió fontban benne van az a francia Gazella helikopter, ami legalább 170 ezret ér. Penfold egyébként az ingatlanért még 100 ezer fontot sem fizetett a brit kasszának, de elmondása szerint több milliót költött a felújításra. Hogy pontosan mennyit, arról hallgat, akárcsak erődjének egykori ágyúi.
