Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-28 / 98. szám

1990. július 28. KÉPÚJSÁG 5 Megtörték a kenusok hegemóniáját Új kajakosedző Pakson A jókötésű, széles vállú fiatalember ott­honosan mozog a kajakosok világában, akár még versenyzőnek is nézhetnénk. Ebben a közegben mindannyian ismerik öt, hiszen 18 évig ült a lapátok mögött. Nem titkolja, hogy annak idején olimpiai bajnok akart lenni, de ez csak a legtehet­ségesebbeknek, a legszerencséseb­beknek adatik meg. Kénytelen volt meg­elégedni az ifjúsági Európa-bajnoksá- gon kajak kettes 500 méteren egy ezüst­éremmel, valamint a felnőtt vb kajak ket­tes maratoni számában egy 5. helyezés­sel, de igy is sokáig biztos tagja volt a vá­logatottnak. Aztán belátta, hogy nem lesz már belőle olimpiai bajnok, letette a lapá­tot és úgy döntött, hogy elölről kezd min­dent és néhány tehetséges fiatallal újra nekivág az általa végigjárt útnak. Makrai Csaba életét Vácon a víz mellett töltötte, a számára oly kedves közegtől továbbra sem vált meg, csak közben szülővárosá­ból leevezett Paksra. Az Atomerőmű SE kajak-kenu szak­osztálya közben az ország egyik leg­eredményesebb utánpótlásnevelő klub­jává nőtte ki magát. Fiataljai a korosztá­lyos versenyekről figyelemreméltó ered­ményekkel tértek haza, közben egy két­szeres vb-ezüstérmest is „kitermeltek” Hoffmann Ervin személyében. Az atomo­sok eredménylistáját áttekintve azonban mégis jogos volt a hiányérzetünk, hiszen csak a kenusok villogtak, ami érthető is, hiszen Hajba Antal mesteredző kenuban lett világbajnok. Igy hát mi sem természe­tesebb, mint az ambiciózus, sikerre éhes fiatal kajakosedzö és az atomosok talál­- Először már az is eredmény volt, ha a gyerekek nem estek ki a hajóból. A sport­ág alapvető szabályait kellett elsajátíttat­ni velük, szinte minden hibát elkövettek, amit nem szabad.- Mennyire népszerű a sportág a fiata­lok körében?- Ahhoz képest, hogy milyenek a lehe­tőségek, a kajakozás Pakson kevésbé vonzó a diákok számára. Vác például ki­mondottan vízi város, itt szinte minden gyerek tud úszni, ugyanez Paksról nem mondható el. A lakótelepen nap mint nap találkozom kallódó, „kulcsos” gyerekek­kel, akik a hőségben nem tudnak mit kez­deni magukkal. Gyakran hívom őket a vízi telepünkre, de mindhiába. A fő útvonl szinte teljesen elválasztja a lakosságot a Dunától, a szülők például gyakran azért nem engedik csemetéiket edzésre, mert a 6-os úton kell átmenni. Pedig ha ideje­korán nem tanítják meg őket közlekedni, később annál rosszabb lesz. Ugyanak­kor az is nyilvánvaló, hogy a városban néhány sportágnak jóval nagyobb a vonzereje. Ez talán annak is tulajdonítha­tó, hogy a labdarúgók és a kosárlabdá­zók az egyesület részéről nagyobb meg­becsülést élveznek.- Ha szavaidat jól értelmezem, mintha nem lennél teljesen elégedett.- A klubtól mindent megkaptam, első­sorban a sportágért, a gyerekekért aggó­dom. Természetesen az anyagi feltéte­leinket tekintve végül is nem panaszkod­hatunk: nagyszerű, klubszobával ellátott csónakház áll a rendelkezésünkre, to­vábbá a dombori pálya is a felkészülési VI. SporTolna triatlonfesztivál Domboríban A tavalyi SporTolna viadalon csaknem nyolcszázan álltak rajthoz Annak idején, amikor a „Vasi vasem­ber” példáján felbuzdulva útjára indítot­ták a szervezők a SporTolna triatlonfesz- tivált, a hagyományteremtés volt a céljuk. Nos, a VI. Tritex SporTolna Röviköt triat­lonfesztivál előtt elmondhatjuk, hogy si­került, hiszen az augusztus 11 -én és 12- én Fadd-Domboriban sorra kerülő triat- lonviadalon az ország legjobb háromtu- sázói adnak egymásnak randevút. A SporTolna szervezőbizottsága által ren­dezett erőpróbán a legkisebbek is rajt­hoz állnak, a 10-14 éves korúak szom­baton a Gábriel Pajtás triatlonon 200 mé­teres úszásban, 5 kilométeres kerékpá­rozásban és 1000 méteres futásban mé­rik le a teljesítőképességüket. Ezt követően a 14-17 éves korúak a Népbolt mini triatlon országos bajnoksá­gon 750 méter úszással, 20 kilométeres kerékpározással és 5 ezer méter futással próbálnak megbirkózni. Augusztus 12- én lesz az igazi megméretés: az Elamat középtávú triatlonversenyen „mind­össze” 2 kilométert kell úszni, 90 kilomé­tert kerékpározni és 21 ezer métert futni. Majd következik a nap fénypontja, a Kár­páttá triatlonváltó, ennek keretében női és férfi csapatversenyt is rendeznek. Természetesen számítanak családok nevezésére is, a csapattagok között a munkamegosztás a következő: „én úszón, te kerekezel, ő fut”. A versenyzők­nek itt 2 kilométer úszást, 45 kilométer kerékpározást és 10,5 kilométer futást kell teljesíteni. A középtávú viadalon csak a 17 éven felüliek indulhatnak, míg a váltóba korha­tár nélkül lehet nevezni. Búcsú az ifiévektől... kozása.- Hajba Antallal természetesen már korábban ismertük egymást és tavaly egy fadd-dombori versenyen egyeztünk meg abban, hogy együtt fogunk dolgoz­ni. Elsőéves vagyok a testnevelési egye­temen, az egyesületem lakást is biztosí­tott számomra - mondta a fiatal edző. Közel féléves munkálkodása máris kézzelfogható eredményeket hozott. A Vass Henrietta-Hermesz Éva páros a vi­déki diákolimpián 2., az országos diák­olimpián 3., a Köfém-kupán 1. helyezést ért el. Vass Henrietta kajak egyes 2000 méteren szintén 2. lett a vidékbajnoksá­gon. A tehetséges Balzsay Károly pedig a vidékbajnokságon mini kajak egyes 2000 méteren a 2. helyen végzett. Pedig kezdetben nem kis nehézségekkel kellett megküzdeni. Korántsem kivánt izgalmas éjszakája volt a magyar sportküldöttségnek Lahti- ban, az öttusa-világbajnokság a csütör­töki versenynapját követően. Kellemetlen közjáték zavarta meg a szakvezetők és a versenyzők, mindenekelőtt Fábián Lász­ló nyugalmát. A lövészet után késő este azzal ültek össze a technikai küldöttek, hogy kizárják a versenyből Fábiánt, mondván, hogy a szabályokat durván megsértette, nem megengedett fegyvert használt. Egy helyi rendező szerint a vi­lágbajnoki cím védőjével a megérkezést követő pisztolyleadáskor közölték, hogy az nem jó, nem lőhet vele. Ő azonban állí­tólag erőszakkal visszavette a fegyvert... Az ülés után, éjjel a bizottság tagjai autó­ba ültek, s álmából ébresztették fel a „vétkest”. A szembesítéskor kiderült, Fá­biánnal senki sem közölte, hogy rossz volna a pisztolya, ő erőszakkal nem vett el sémmit - vagyis egyáltalán nem igazak a vádak. Ekkor már a finn rendező is megingott, fel sem ismerte Fábiánt, egy szemüveges emberről kezdett beszélni, így aztán végül is a nemzetközi szövetség emberei a vádat elejtették... Hogy mire volt jó az akció? Lehet találgatni... A vi­szontagságok ellenére Fábián fegyelme­zetten készülődött a negyedik számra, a futásra, s mint mondta, nem érzi, hogy túlzottan megzavarta volna őt az éjszakai „kaland”. A rendezőket eddig sem lehetett túl­zottan dicsérni, a futás után pedig egye­nesen el kell marasztalni őket. A péntek délelőtti tusának, a 4000 méteres futás­nak ugyanis meghökkentően különös pályát jelöltek ki. A sífutók bizonyosan örültek volna neki, az öttusázók viszont semmiképpen! A rajt és a befutó ugyan a lehetőségeinket szolgálja majd, hiszen itt napközis táborok szervezésére is lesz le­hetőségünk.- Gondolom, hogy a gyerekek kivá­lasztását illetően nincs könnyű dolgod, hiszen a legügyesebbekből eddig tör­vényszerűen kenust faragtak.- Nyilvánvaló, hogy mindenki azt fogja választanai ami az adottságainak megfe­lel. A kajakosok és a kenusok közti ősi el­lentét emberemlékezet óta létezik. Hajba Tonió gyakran ugrat bennünket, de leg­célszerűbb erre az eredményeinkkel vá­laszolni. Arra a kérdésre, hogy milyen ered­ménnyel lenne igazán elégedett, Makrai Csaba kitérő választ adott, de hangsú­lyozta: legyen olyan a sportoló hozzáál­lása, mintha olimpiai bajnok akarna len­ni. - km ­stadionban volt, egyébként azonban vé­gig hegyoldalon és hegytetőn vezetett az út, tele emelkedőkkel, a végén pedig még lépcsőt is kellett mászniuk a versenyzők­nek. S ezt a kört kétszer meg kellett ten­niük... Sokszor elhangzik a minősítés, hogy ez vagy az igazi „gyilkos” pálya. Nos, a mostani valóban ilyen volt. (Egyébként az ezer ponthoz 14:15 perc alatt kellett megtenni a távot, minden má­sodperc három pontot ért.) A magyar szurkolótábor most is meg­találta helyét, honnan biztassa a kedven­ceket. A turisták a stadion különböző „stratégiai pontjait” foglalták el, míg a szí­nészzenekar a hegytetőn dobolt és ko- lompolt. A versenyzők félpercenként in­dultak, először az összetettben a rangsor végén állók vágtak neki a távnak. Az első magyar, Martinék János helyi idő szerint 9.15 órakor rajtolt, majd nem sokkal ké­sőbb jött Mizsér és Fábián is. A pálya mindenkit megviselt, sokan valósággal beájultak a célba. A versenyzők nyilatkozatai magukért szólnak. Martinék János:- Nagyon szörnyű volt, teljesen elzsib­badtam, még lépni is alig tudok, nem­hogy beszélni. Fábián László:- Nagyon kemény próba volt. Iszo­nyúan elfáradtam. Előzőleg kiegyeztem volna valami hasonló idővel, most azon­ban azt mondom, lehetett volna jobb is. Mizsér Attila:- Talán még sohasem esett ilyen rosz- szul a futás, mint ezúttal. Az erőmet jól osztottam be, mert két egyforma kört fu­tottam. Nekem ebben a számban mindig Kadlec a mérce, örülök, amikor megve­Kosarasok: győzelem Olaszország ellen A spanyolországi Leónban befejeződ­tek a csoportmérkőzések az ifjúsági leány kosárlabda Európa-bajnokságon. A B-csoportban magyar válogatott 78-73 arányban nyert az olasz nemzeti együt­tes ellen, s csoportjában az ötödik helyen végzett. A csoport végeredménye: 1. Spanyolország 10,2. Cseh és Szlo­vák SZK 9, 3. Svédország 7, 4. Olaszor­szág 7, 5. Magyarország 7, 6. Görögor­szág 5 pont. rém őt. Most jobb volt nálam, és a köz­tünk lévő különbség reális. A futás egyéni viadalát a budapesti vi­lágbajnokság „szakaszgyőztese”, a por­tugál Barroso nyerte. Csapatban fan­tasztikus eredménnyel végeztek az élen a szovjetek, s a magyar együttest meg­előzték a britek, a spanyolok és a fran­ciák is. Az összetettben azonban sikerült Fábiánéknak két helyet előre lépniük. A délutáni lovaglás előtt azonban nyo­masztóan tetemes, 548 pont volt a szov­jet válogatott előnye. A futás eredménye: egyéni: 1. Manuel Barroso (portugál) 12:38,9 perc - 1291 pont 2. Milan Kadlec (csehszlovák) 12:48,4/ 1261 3. Eduard Zenovka (szovjet) 12:55,1/ 1240 ... 7. Mizsér Attila 13:07,3/1204 ... 22. Fábián László 13:30,3/1135 ... 28. Martinék János 13:34,9/1123 csapat: 1. Szovjetunió (Zenovka, Sztarosztyin, Jagorasvili) 3585 pont 2. Nagy-Britannia (Phelps, Mahony, Brookhouse) 3531 3. Spanyolország (Lerin, J. Centeno, L. Centeno) 3513 4. Franciaország 3477 5. Magyarország 3462 Az összetettben négy szám után a szovjet Eduard Zenovka vezetett 4576 ponttal, Fábián László a harmadik (4420), Mizsér Attila a 10. (4341), Marti­nék János a 23. (4226) helyet foglalta el. Csapatban a Szovjetunió 13 535 pontot gyűjtött, Magyarország (12987) Len­gyelország (12941) a további sorrend. Kár volt ezért a csapatért! Ezt ismétel­gették a leggyakrabban a magyar ifjúsá­gi labdarúgó-válogatott szakvezetői csü­törtökön. A társaság, amelyet Ziegler Já­nos szövetségi edző öt évvel ezelőtt vett át, most, a 18 éven aluliak 7. Európa-baj- nokságán búcsúzik, méghozzá nemcsak a kontinenstalálkozótól, hanem az ifi­évektől is. Az írek ellen elszenvedett egy- gólos (1 -0) vereség ugyanis azt jelenti, hogy a magyar fiatalok csak a 7-8. he­lyen végeztek az EB-mezőnyben, s ezzel az eredménnyel nem vehetnek részt a portugáliai junior világbajnokságon. Vitathatatlan, hogy a hazai pályákon rendezett EB-döntőn ez a helyezés ku­darcnak számit, de talán némi mentségül is szolgálhat a magyar fiataloknak, hogy ők, mint házigazdák, semmiféle előnyt nem élvezhettek, leszámítva persze a lel­kes békéscsabai és szarvasi közönség támogatását. Ziegler János tanítványai­nak ugyanúgy selejtezőkön kellett bizto­sítaniuk helyüket a nyolcas döntőben, mint a többieknek, és a sorsolásnál sem „ügyeltek” arra az UEFA képviselői, hogy a hazai csapat ne rögtön az első forduló­ban kerüljön szembe a legnagyobb esé­lyesekként számon tartott portugálok­kal... Csütörtökön este Gyulán vacsorára volt hivatalos az UEFA EB-stábja, a ren­dezőbizottság, valamint a portugál, a spanyol, az ír és a magyar csapat. A házi­gazda válogatott tagjait láthatóan sokkal inkább megviselte a csalódás, mint a szintén vesztes, de profi kluboknál ne­velt, így egészen más légkörhöz szokott spanyolokat. Persze előbb-utóbb Vá­mos, Halmai és a többiek is kinövik ezt a fajta „gyerekes” érzelgősséget: négy-öt év múlva már számukra sem lesz ilyen megrázó élmény egy-egy rosszul sikerült mérkőzés. Azzal ők is tisztában lehetnek, hogy a magyar labdarúgás mai állapotá­ban legfeljebb nekik, 18 éveseknek volt esélyük arra, hogy végre valami kiugró eredményt érjenek el a nemzetközi po­rondon. Ez később már sokkal nehezebb lesz... Most nem sok hiányzott a bravúr­hoz: a korosztályos klasszisok sorát fel­vonultató portugálok ellen (Joao Pinto I., Nelson Gomes és Figo máris dollárszáz­ezreket érő játékosok!) Szabados pél­dául egymaga is megnyerhette volna a mérkőzést, s akkor a legrosszabb eset­ben is a negyedik a magyar válogatott. A csütörtöki, írekkel szemben nyújtott „ala­kításra” viszont aligha lehet magyaráza­tot találni. Ez - mint kiderült - Zigler Já­nosnak sem sikerült.- Először fordult elő ezekkel a fiúkkal, hogy összeroppantak a felelősség terhé­től a legfontosabb pillanatokban - mond­ta a szövetségi edző. - Ilyenkor persze kutatom a vereség okát, de őszintén szól­va nehezen találom meg... Gyenge első negyedóra után megpróbáltuk saját játé­kunkat ráerőltetni az ellenfélre, de az írek megszokott harcosságukkal őrizték elő­nyüket, sőt, egy ellenakcióból még újabb gólt is szerezhettek volna. Az is az igaz­sághoz tartozik, hogy a mieink mindig az erősebb csapatok ellen játszottak job­ban: nekünk a zárt védekezésből indított gyors támadások hozták a sikereket az elmúlt években. Most viszont riválisaink vetették be ugyanezt a fegyvert. Az 1971-es korosztálynak már csak magasabb szinten lesz alkalma a javítás­ra, a társaság kinőtte az ifikort. Az utolsó összecsapást követően persze kijutott a csapatnak a jogos bírálatokból is, de azért biztatásként talán nem árt megemlí­teni: ez a magyar válogatott mégiscsak eljutott az európai élvonalba. Jó lenne, ha pár év múlva a felnőttek között ugyanezt megismételnék... A 2. Jóakarat Játékok hírei Az evezősök, a férfi tornászok és az úszók után csütörtökön az atléták és a női röp- labdázók is befejezték versengésüket Seattle-ben, a 2. Jóakarat Játékokon. Mérkőz­tek a kézilabdázók, a vízilabdázók és a baseballosok. Ezen a napon összesen tíz alka­lommal osztottak érmeket: az atlétáknál kilenc, a röplabdázóknál pedig egy medálkol­lekció talált gazdára. A magyar vízilabda-válogatott nem tudta átmenteni jó formáját a csoportküzdelmek második mérkőzésére, 12-9 arányban alulmaradt az olimpiai és világbajnoki címvédő Jugoszláviával szemben. Ugyanebben a csoportban a tartalékos olaszok 14-8-ra ver­ték a kubaiakat. A másik ágon meglepetés született, a házigazda, a szöuli ötkarikás já­tékokon ezüstérmes amerikaiak 9-8-ra kikaptak az ausztráloktól, a Szovjetunió vi­szont biztosan, 11-8 arányban diadalmaskodott Spanyolország ellen. Fábiánt felébresztették

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents