Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-27 / 97. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. július 27. A NUSZ főtitkára a sajtószabadságról „A kormány más országokban is fél a fékek kiengedésétől, ám csak így jöhet létre a demokrácia. Nem a politikai vezetők feladata a sajtó ellenőrzése. Az ő dolguk csupán az, hogy olyan struktúrákat hozzanak létre, amelyekben a sajtó szabadon működhet” - mondta csütörtökön Aidán White, a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Újságíró Szövetség főtitkára budapesti sajtótájékoztatóján. A 175 ezer újságírót képviselő szervezet vezetője a Sajtószakszervezet és a MUOSZ meghívására látogatott hazánkba. „Meglepett az a komoly krízis - hangsúlyozta -, amely a magyarországi sajtószabadságot veszélyezteti”. Aidán White kifejtette: a keleteurópai változások nem következhettek volna be a - korlátáitól megszabaduló - sajtó munkája nélkül, ám a frissen megszerzett szabadságot veszélyezteti, ha politikai szempontok befolyásolják a sajtó vezetőinek kiválasztását. A magyar kormány csütörtöki ülése előtt László Balázs kormányszóvivő is fogadta a főtitkárt. A sajtótájékoztatón jelen levő újságírók így Aidán White-tól gyors tájékoztatást kaphattak a kormány új javaslatáról a nemzeti médiumok vezetőinek kinevezésére, illetve további törvényjavaslatok terveiről; arról, hogy már hétfőn törvényjavaslatot kívánnak e tárgyban előterjeszteni a Parlamentben. Az elképzelések szerint az ősszel a Tisztelt Ház elé kerül az információs törvény tervezete és az a javaslat is, amely a sajtó függetlenségét garantáló bizottság létrehozásáról szól majd.- László úr figyelmét felhívtam arra - folytatta Aidán White - hogy a törvények kidolgozása során célszerű konzultálni a sajtóban dolgozók szervezeteivel. Fontos lenne az is, hogy a jogszabályok zárják ki bármifajta monopólium lehetőségét. A sajtóról folytatott vita már annyira elmérgesedett, hogy nincs olyan - a felek által elfogadott, hiteles - személyiség, aki a döntőbíró szerepében léphetne fel - egészítette ki a hallottakat Tarnói Gizella, a MUOSZ alelnöke. A MUOSZ kérésére ezért a Nemzetközi Újságíró Szövetség hamarosan egy háromtagú tényfeltáró delegációt küld hazánkba. A küldöttség felkeresi a kormány és a sajtó képviselőit és jelentést készít tapasztalatairól. Seremetyjevót lezárják A nemzetközi gyakorlatban példátlan intézkedést hozott a moszkvai nemzetközi repülőtér igazgatósága: a Seremetyje- vo-2 épületébe péntektől csak az adott napra érvényes jegg yel rendelkező utasok léphetnek be. A csütörtöki Komszo- molszkaja Pravda jelentése szerint az intézkedést a „repülés biztonsága és a reptéri rend szavatolása” érdekében hozták. A szovjet lap szerint az utasokat kikisé- rők, illetőleg az érkezőket fogadók sem mehetnek be az épületbe, csak az előtt várakozhatnak. Az igazgatóság a jelek szerint ettől az intézkedéstől reméli, hogy az áldatlan seremetyjevói állapotok valamelyest javulnak, és az épület nem lesz éjjeli menedékhelyre emlékeztető tömegszállás. A megélénkült utazási kedv nyomán ugyanis sokan el akarnak csipni egy-egy üres helyet valamelyik gépen: képesek nap mint nap végigmenni a nehézkes vámvizsgálaton, majd kudarc esetén ismét a reptéri csarnok padlózatán éjszakázni. Mátyási György, a Malév moszkvai állomásvezetője úgy tájékoztatta az MTI moszkvai tudósítóját hogy a magyar légitársaság képviselői semmiféle előzetes tájékoztatást nem kaptak a tervezett intézkedésről. Ugyanakkor a seremetyjevói biztonsági szolgálattól sikerült megtudni, hogy az intézkedés mindenekelőtt a Szovjetunióban tanuló ázsiai és az afrikai diákok ellen irányul, akik vizsgaidőszakuk lezártával szeretnének szünidőre elutazni, de nem tudnak felférni a zsúfolt járatokra, igy valóságos „sáskahadként” özönlötték el Seremetyjevót. A Malév moszkvai utasait, illetve az őket fogadókat az előzetes információk szerint alig érinti a seremetyjevói „karantén”. Esetleges gondok esetén a M$lév reptéri képviselői messzemenő segítséget nyújtanak az utazni kívánóknak és kísérőiknek - Ígérte Mátyási György állomásvezető. A Szovjetunióban létesítendő II. világháborús magyar emlékhely előkészítő bizottságának felhívása Az 1990. április 6-tól működő bizottságunk munkájának eredményeképpen belátható közelségbe került második világháborús emlékhelyek létesítése a Szovjetunióban, amelyekkel meg kívánjuk örökíteni a szovjet fronton, valamint különböző munka- és hadifogoly-táborokban, illetve más módon, törvénytelenségek következményeként elhalálozott magyarok százezreinek emlékét. Az első emlékhely létesítésére bizottságunk Kijev-Darnyica parkerdőjét találta legalkalmasabbnak. Kérjük azokat az orvosokat, betegápolókat és más, a háború alatt a városban szolgált személyeket, a táborokból élve hazakerült állampolgárokat, akik az egykori - magyarokat is befogadó - temető (temetők) pontos helyének megállapításához segítséget tudnak nyújtani, jelentkezzenek levélben az alábbi címen: Honvédelmi Minisztérium, Szekeres István ezredes, 1885 Budapest, Pf. 25. Telefon: 132-4964. KÉRI KÁLMÁN nyugállományú vezérőrnagy, országgyűlési képviselő, Útnak indult az Atlas-1 űrrakéta Hétszeri halasztás után végre sikeresen útnak indult szerdán az amerikai At- las-1 űrrakéta a floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről, rajta egy 189 millió dollárt érő műholddal, amelynek a légkör felső rétegeit és mágneses mezejét kell majd vizsgálnia. A műhold színes vegyszerfelhőt (színezett báriumot és lítiumot) permetez majd szét jövőre a világűrben, megfestve és láthatóvá téve ezzel a tudósok számára ‘a Föld egyébként láthatatlan mágne- , ses mezejét. A napenergiával működő műhold az amerikai űrkutatási hivatal és a Pentagon közös tulajdona. Korea-közi megállapodás a miniszterelnöki találkozóról Bush a kelet-európai változásokról Az amerikai elnök lélegzetelállító történelmi fordulatnak nevezte szerdán a Kelet-Európábán végbement változásokat. George Bush a „rab népek hetének” rendezvénysorozatán mondott beszédében hangsúlyozta, hogy elérhető közelségbe került az egységes és szabad Európa eszményének megvalósulása. Az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei érdemének tudta be a keleteurópai változásokat, mert szilárd politikájukkal kikényszeritették azokat. A „rab népek hetének” rendezvénysorozatát 32 esztendeje évről évre megrendezik az Egyesült Államokban. A hidegháború éveiben ez alkalmat nyújtott az amerikai politikusoknak, hogy hevesen bírálják a kommunista rendszereket. George Bush egyébként reményét fejezte ki szerdai beszédében, hogy ez a rendezvénysorozat hamarosan teljesen feleslegessé válik. Oroszországi aratás Jelcin felhívása Szeptember negyediké és hetediké között Szöulban találkozik a két Korea miniszterelnöke - erről született megállapodás csütörtök délelőtt Panmin- dzsonban, a két Koreát elválasztó övezet határfalujában. A Kyodo hírügynökség jelentése szerint a történelmi fontosságú eseményre (amelynek második fordulója október 16. és 19. között Phenjanban lesz) az első alkalommal kerül sor a félsziget negyvenöt éves megosztottsága óta. A csütörtökön aláírt tizenkilenc pontos megállapodás értelmében Kang Jung Hun dél-koreai miniszterelnököt és phenjani partnerét, Jón Hjon Műk kormányfőt hat-hat fős delegáció egészíti majd ki a tárgyalásokon, amelyek középpontjában a megosztott Koreai-félsziget politikai feszültsége csökkentésének a kérdései állnak majd: példáfll a kölcsönös leszerelés előmozdítása, a kettészakított nép érintkezésének a bővítése. A gabonatermelés megmentésére szólította fel az oroszországi mezőgazdasági dolgozókat személyes hangvételű üzenetében Borisz Jelcin, az Oroszországi Föderáció parlamentjének elnöke. Jelcin a Szovjetszkaja Rosszija csütörtöki számában közzétett felhívásában hangsúlyozza, hogy csak azonnali intézkedésekkel lehet elkerülni a katasztrófát, betakarítani a jónak ígérkező termést. Egy a közeljövőben nyilvánosságra kerülő oroszországi minisztertanácsi rendeletet idézve kilátásba helyezte, hogy a szerződésen felül termelt és betakarított gabonát az üzemek szabadon értékesíthetik a köztársaság területén. A gazdaságok külön csekkeket is kapnak, amelyeket hiánycikkekre válthatnak be. A mezőgazdasági dolgozók a jövőben bérüket terményben is kérhetik majd az üzemektől. Életbe lépett a nyugtaadási kötelezettség A kereskedők továbbra is tiltakoznak (Folytatás az 1. oldalról.) január 1-jétől kötelezi nyugtaadásra a magánkiskereskedőket, attól függően, hogy milyen árucikkeket forgalmaznak. A szervezet mind a korábbi, mind pedig az új kormánynál eredménytelenül tiltakozott ellene. Ellenérveire választ is csak a pénzügyminisztertől kapott. Az utóbbi azt hangsúlyozta: a tárca továbbra is indokoltnak tartja a nyugtaadási kötelezettség fokozatos bevezetését, ám ha sok lesz a negatív tapasztalat, visszatérnek a kérdésre. A Kisosz ennek ellenére fenntartja tiltakozását. Álláspontja szerint a vevő számára teljesen felesleges a nyugta, amikor semmilyen érdeke nem fűződik az igazoláshoz, a magánkiskereskedőknek viszont számottevő többletteher. Sérelmezik a magánkereskedők azt a megkülönböztetést is, amely számukra máris előírta, milyen pénztárgép-típusokat alkalmazhatnak, holott az állami és szövetkezeti kereskedelemben ezek használata csak 1996 januárjában lesz kötelező. S arról is kevés szó esik, hogy e gépek csak külföldről szerezhetők be, s mind a vételárat, mind pedig a karbantartást devizában kell megfizetni. A pénztárgépeket különben meg is kell rendelni, mert nem kaphatók. A Kisosz értesülései szerint nem sokan jegyeztették elő a gépeket, amelyek nemcsak nyugtaadásra alkalmasak, hanem arra is, hogy a forgalmat az adóhatóságok számára rögzítsék. Úgy tűnik, hogy a kiskereskedők az utolsó pillanatig abban reménykedtek, hogy a rendelet bevezetésére mégsem kerül sor. A Kisosz annyiban tudja segíteni tagjait - mondotta Mihályi Kornél -, hogy rendszeresen tájékoztatja őket az alkalmazható pénztárgépek típusáról és beszerzési forrásáról, továbbá arról, hogy a szabványnak megfelelő nyugták hol szerezhetők be. A kellő informálást már csak azért is fontosnak tartja a Kisosz, mert az APEH várhatóan még az idén ellenőrzi, eleget tettek-e a magánkereskedők a nyugtaadási kötelezettségnek. Az adóhatóság ugyanis úgy véli, hogy ilyenformán nyomon lehet követni az úgynevezett láthatatlan jövedelmeket, és ezzel megvalósul a fogyasztói érdekvédelem. A Kisosz ezt az érvelést nem tartja meggyőzőnek, s attól tart, hogy ez az intézkedés nem növeli az állami adóbevételt, viszont félő, hogy az intézkedés nyomán csökken a magánkereskedelem áruskálája, emelkednek az árak, és nem utolsósorban a nyugtamegirás időtartamával arányosan megnövekszik a vásárlási idő is. A kormány ismét állást foglalt sajtóügyben László Balázs kormányszóvivő csütörtökön közölte: a kormány e heti ülésén rendkívüli napirendi pontként megvitatta és elfogadta a közszolgálati tájékoztatási eszközök - MR, MTV és MTI - vezetőinek kinevezési rendjéről szóló törvényjavaslatot. Antall József miniszterelnök a döntést követően felkérte Szabad György megbízott házelnököt, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot a házszabályok által megengedett sürgősségi jelleggel már hétfőn tárgyalja. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat szinte szó szerint megegyezik egy korábban tett képviselői javaslattal, amit a Ház már megvitatott, nagy a valószínűsége annak, hogy az Országgyűlés hamarosan döntésre tud jutni. A javaslat azt tartalmazza, hogy a tömegtájékoztató eszközök vezetőit a köztársasági elnök nevezze ki a miniszterelnök ellenjegyzésével. A kinevezés előfeltétele az Országgyűlés illetékes bizottsága általi meghallgatás. (MTI) Mongólia 1990 nyarán - ahogy a szemtanú látja (Folytatás az 1. oldalról.) Megalakult a Mongol Demokratikus Szövetség, és a Demokratikus Párt, később színre léptek a szociáldemokraták, akik Szuhebátor politikai örököseinek tartják magukat és pártjukat, majd új csoportosulás jelent meg, a Nemzeti Haladás Szövetsége illetve Pártja. A mongol demokratikus ellenzéki erők sajátossága, hogy nem a rendszer ellen léptek fel, hanem az országban uralkodó társadalmi és gazdasági viszonyok jelentős javítását, az életszínvonal emelését tűzték ki célul. Követelték azon vezetők leváltását, akik az országot a jelenlegi válságos helyzetbe juttatták. Gyorsan felismerték, hogy a monopolhelyzetben lévő kormányzó Mongol Népi Forradalmi Párttal szemben csak akkor léphetnek fel hatásosan, ha koalícióra lépnek, mivel mindegyik mozgalom illetve párt fő célkitűzése, a demokratikus emberibb társadalom megteremtése, vegyes tulajdonú piacgazdaság létrehozása. Követeléseik mögé egyre erősebb tömegtámogatást szereztek, s nemcsak a városi, de bizonyos mértékben a vidéki lakosság körében is. Mongólia talán az egyetlen szocialista ország, ahol Sztálin hatalmas szobrát az MNFP Politikai Bizottságának döntése alapján távolították el ez év februárjában. Elébe ment a kormány az ellenzék követelésének abban is, hogy megegyezett a Szovjetunióval a Mongóliában állomásozó szovjet csapatok teljes és végleges kivonásáról : az egyezmény szerint 1992-re az ösz- szes szovjet egység és felszerelés elhagyja Mongóliát.. Az ellenzéki erők azonban ezzel nem elégedtek meg, továbbra is radikális változásokat sürgettek. Követeléseiket több tízezres nagygyűlések fegyelmezett tömegei támogatták, s márciusban a központi Szuhebátor téren éhségsztrájkkal kényszerítették ki az egész Politikai Bizottság és az egyes számú vezető Dzsanmin Batmönh lemondását. Ezek az események is közrejátszottak abban, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt - hét évtizedes történetében először - rendkívüli kongresszust hívott össze, hogy rendezze sorait, átfogalmazza programját s demokratizálja a pártéletet. Megújult a párt vezetése, az új program pedig sokat átvett az ellenzék célkitűzéseiből. Az MNFP is humánus, demokratikus társadalom megteremtésére törekszik, államilag irányított, de vegyes tulajdonú piacgazdaságot akar létrehozni. Monopolhelyzetét még őrzi, de készséget mutatott az ellenzékkel való kompromisszumra, s hangoztatja szándékát az esélyegyenlőségen alapuló többpártrendszerű választásokon való megmérettetésre. Több, tartalmilag újat ígérő változásban született megegyezés az ellenzéket tömöri- tő demokratikus szövetséggel. A választások után a különböző pártokra leadott szavazatok arányát tükröző összetétellel létrehozzák a kis Hurált, amely operatív parlamenti funkciókat lát majd ef. Bevezetik Mongóliában is az elnök rendszert, s már a közelmúltban megszüntették az MNFP alapszervezeteinek működését a mongol hadseregben. Iraki visszavonulás Irak csütörtökön megkezdte csapatainak visszavonását a Kuvaittal közös határról. A két ország közötti viszony elmérgesedése miatt Bagdad az elmúlt napokban 30000 katonát vezényelt a mintegy 160 kilométer hosszú határszakaszra. Kuvait a megbékélést szolgáló tárgyalások előfeltételeként szabta, hogy Irak vonja vissza csapatait a határról. Párthír Fidesz Véradás Július 30-án, hétfőn, a Fidesz szekszárdi csoportja 8 órától 16 óráig véradásra hív mindenkit a Tolna megyei kórház vérellátó alközpontjába (Szekszárd, Ybl Miklós utca) a rászoruló embertársaink gyógyulása érdekében. Jelentkezni lehet a Fidesz szekszárdi csoportjánál (Szekszárd, Bezerédj u. 2. emeletén, telefon 11 -874) vagy a helyszínen.
