Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-27 / 97. szám
1990. július 27. NÉPÚJSÁG 3 Neckar-parti ékszerdoboz Esztétikum és funkció találkozása Wernau nem nagy város, de csodás lelyen fekszik. A Neckar folyó vonalán túzódó település igen rendezett, és rajta /alódi jólét látszik. Utcái, terei rendezetek, útjai ragyogóak, házai barátságosak, is a benne lakók is azok. A tenger szintje ölötti legnagyobb magassága 353 mé- er. Közlekedése ragyogó, a 8-as autópálya (Ulm-München, valamint Stutt- jart-Karlsruhe irányában) a kisváros íatárában fut, s az S-bahn végállomása s csupán 2-3 kilométernyire fekszik. A vleckar-kikötő Plochingenben ugyan- lyen távolságnyira, míg a reptér 25 kilo- néterre van. Ötven év alatt lakosainak száma meghatszorozódott. Igen sok modern és környezetkímélő izem van a Neckar-völgyben, így a munkalehetőséggel nincs gondja az ittlakók- íak. A városkának csodás sportlétesit- nényei vannak, így salakos futballpályán ädzenek és füvesen játszanak labdarúgóik, vagy jégstandionjuk és persze hoz- :á jégkorongcsapatuk, melyben idegen- égiósok is korongoznak. Fedett lovardá- a, uszodája is van persze Wernaunak. A legfiatalabb a Neckartal sportcsarnokuk, imi két éve készült el. Strand, stadion és kiállítóterület, teniszpálya és szabadidő- központ várja látogatóit a kisvárosban. A művelődés központja a 25 éves Stadthalle, melyet a közelmúltban újítot- ak föl, s a hozzá kapcsolódó szauna, jszoda szabadidő- és sportközpont felújítása még tart is. Évek óta telt házas színházi előadások bizonyítják az élénk kulturális életet, s terveik között új könyvtár építése is szerepel. Új városházát is építenek hamarosan, mivel jelenleg 3 épületben - ennek ellenére kiváló körülmények között - dolgoznak. Hét óvoda, egy gondozó állomás és egy idősek otthona áll egyházi gondozás alatt, de városi támogatással működik. Az ifjúsági házat a város komoly anyagiakkal segíti működni. Wernauban 102 egyesület működik (13 sport, 4 zenei, 5 ének, 25 egyházi, 32 ifjúsági, 21 szociális...) s hogy környezetükre is sokat adnak azt bizonyítja a 32 hektáros természetvédelmi terület és a rengeteg zöldövezet. A város anyagi helyzete stabil, alacsony az egy főre jutó adósságállományuk, összesen 7,6 millió a tartozásuk. 1990. évi költségvetésük 33,8 millió DEM - a szorzó 40! - mondjuk tízszerese Bonyhád költségvetésének. Igaz náluk drágább is az élet minden területen. Van egy hetente megjelenő, igen kiváló kis városi újságjuk, a Wernauer Anzeiger, mely a partnervárosi ünnep alkalmából ünnepi köntösben, egy nagyszerű információs anyaggal jelentkezett. íme apróság, de még ebben is figyeltek Bony- hádra. SZABÓ S. Fotó: FELSZEGI F. Tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Mi- lisztériumának jelentése szerint az év első feléién a kiskereskedelem 415,4 milliárd forint érté- :ű forgalmat bonyolított le, ez az összeg 46,7 mil- árd forinttal, folyó áron 12,7 százalékkal több, lint egy évvel korábban. Ugyanakkor változatín áron, tehát mennyiségében a féléves értéke- ités 10,3 százalékkal csökkent a tavalyihoz ké- iest. Elsősorban a vendéglátásban esett vissza a irgalom - több mint 16 százalékkal -, de a ruhá- ati cikkekből is 12 százalékkal kevesebbet ad- ík el, mint a múlt év első felében. Valamivel mér- ékeltebb a csökkenés az élelmiszer, valamint a tegyesiparcikk szakmában. Az iparcikk-kereskedelemben az figyelhető meg, hogy a tartós fogyasztási cikkekből a háztartások felszereltsége bizonyos jövedelemszint felett nagyjából telitett, más rétegek azonban az anyagi lehetőségek hiánya miatt nem tudják megvásárolni a nagy értékű háztartási berendezéseket. Az év első felében a nagykereskedelem - értékben - 2,8 százalékkal kevesebb cikket szerzett be, mint tavaly, ezen belül nagyobb mértékben csökkent az import eredetű áruk mennyisége. Csupán a műszaki áruk importja bővült, ez azonban igen jelentős mértékben, 44 százalékkal. Hatékonyság és tulajdonforma-váltás a mezőgazdaságban A magyar agrárstruktúra előnyei és hátrányai (Folytatás az 1. oldalról.) Ugyancsak előny a magyar nagyüzem oldalán, hogy magas fokon és speciálisan képzett szakembereket tud alkalmazni. Egy átlagos hazai szövetkezet 4300-4400 hektár átlagterületű, 6-8-fé- le növényi kultúrával foglalkozik, 1-3 állatfajjal, s azok különböző hasznosítási irányaival, korcsoportjaival. Mindehhez tudja biztosítani a speciális képzettségű szakembert. A sok lábon állás önmagában is előnyös a nyugati típusú, erősen specializált farmmal szemben. A magyar nagyüzem tudja biztosítani a szükséges vertikalitást, a beszerzés - termelés - feldolgozás - értékesítés egymásra épülő láncolatát is. A nagyüzemi táblaméretek, a 60-80-100 hektáros táblák, amelyeken több nyugati farm is kényelmesen elférne, biztosítják a gépi technika nagyobb fokú napi kihasználtságát is. A magyar szövetkezet vagy állami gazdaság sok nem gazdasági jellegű feladatot is megold, Így fontos a népességmegtartó szerepe vidéken, a foglalkoztatáspolitikai szerepe, hozzájárul a település infrastruktúrájának fejlesztéséhez, a helyi élelmiszerellátáshoz stb. Ezeket a funkciókat a farm nem lenne képes átvenni, tehát az államnak kellene magára vállalni. Agrárszerkezetünk hátrányai a torzult tulajdonviszonyokból, a sztálini kolhozforma továbbélő maradványaiból származnak. Mik ezek a hátrányok? Először is a valós tulajdonos, a „gazda” hiánya. Az állami gazdasági dolgozó, a szövetkezeti tag valójában bérmunkássá lett degradálva. A mezőgazdasági nagyüzemekre is rátelepedett a kizsákmányoló, bürokrata pártállami apparátus, amelyhez én nem sorolom oda a szövetkezeti vezetők és állami gazdasági igazgatók jelentős részét. Ezek a vezetők ugyanis igyekeztek a mezőgazdaságot a lehetőségek szerint függetleníteni a bürokrata pártállamtól, ami általában nem ment konfliktusok nélkül. A tsz-tagok és állami gazdasági dolgozók bérmunkásjellegén viszont ők sem tudtak, nem is akartak változtatni. A „gazda” hiánya életrehívta a pazarlást, rontotta az állattenyésztés hatékonyságát. A bürokrata állam hatalmas adminisztrációs terheket kényszerített az üzemekre, ami megintcsak költséges volt. így a szántóföldi növénytermelésben elért, világviszonylatban is számon tartott termelési és hatékonysági eredmények a gazdálkodási folyamat végére már jelentősen leromlottak. Maradjanak meg az előnyök! A tulajdonforma-váltásnak úgy kell átalakítania agrárstruktúránkat, hogy a meglévő előnyök megmaradjanak, viszont a hátrányok szűnjenek meg! A magyar agrártermelőt vissza kell emelni tulajdonosi mivoltába, „gazdává” kell tenni őt, megőrizve közben a szántóföldi növénytermelésben a nagyüzemi szerkezet előnyeit. A részvénytulajdonforma - a világon a „legdemokratikusabb” tulajdon- forma - lehetővé teszi ezt a tulajdonossá válást a nagyüzem esetében is. Ugyanakkor minden olyan ágazatban, ahol a klasszikus magánfarm a hatékonyabb - főként az állattenyésztésben, a gyümölcs- és zöldségtermelésben - vissza kell állítani ezt a gazdálkodási formát. Ahhoz azonban, hogy el tudjunk indulni a helyes irányba, tisztán kell látnunk. A valós problémák feltárása mellett gyakran hangzanak el igazságtalan vádak az agrártermelőkkel szemben, tapasztalhatjuk a meglévő előnyök és eredmények negligálását, valamiféle „idáig minden rossz volt” alapon. Tudom, hogy „senki sem lehet próféta saját hazájában”, de föl kell hívni rá a figyelmet, hogy külföldön sokkal inkább elismerik a magyar mezőgazdaság eredményeit, elért színvonalát, mint idehaza. Az általam is említett hatékonyságrontó momentumok ellenére ez a mezőgazdaság ma, minden ellentmondásával együtt is, világszínvonalú, hatékonyan termelő ágazat, amely olcsóbban állítja elő a gabonát, az olajosnövényeket, mint Nyu- gat-Európa, vagy Észak-Amerika farmjai. Tetszetős érv, hogy Nyugaton a lakosság 3-5%-a fullasztja élelmiszerfelesleg-ten- gerbe a többi 95-97%-ot, míg nálunk a munkaképes lakosság 19-20%-a él a mezőgazdaságból. Csakhogy a mi „mezőgazdasági dolgozóink” több mint fele nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, s ha ugyanolyan nómenklatúra szerint számolná a KSH a mezőgazdasági népesség részarányát, mint Nyugaton, akkor 6-8%-ra jönne ki ez a részarány, ami megfelel Dánia adatának. Az USA- ban a statisztika szerint a lakosság 3%-a él a mezőgazdaságból, azonban az összlakosság 36°/o-a kötődik az élelmiszerbizniszhez! A magyar mezőgazdaság a sztálini kommunista rendszer kereteinek fesze- getésével, a kolhozformától való távolodás révén érte el sikereit, a hatékony tömegárutermelést. Most elérkezett az idő a kolhozforma minden maradványától való megszabadulás számára, azonban ez nem jelenti azt, hogy megismételjük a Nyugat hibáit, átvegyük problémáit, negatív jelenségeit. A Nyugat politikusai és közgazdászai is látják, hogy a 20-30 hektáros farm a jövőben nem lehet életképes, hiszen már ma sem az. Az agrár- támogatás torzítja a piaci viszonyokat, nem hagyja az életképtelen formák megszűnését, az életképesebb formák gyors kifejlődését. Az EGK költségvetésének kétharmad része ma agrártámogatás, ami ma is súlyos konfliktusok formája a tagországok között. Ösztönözni szedetnék a farmok koncentrációját, az optimális üzem- és táblaszerkezet kialakulását. Erre figyeljünk oda, amikor a jövő magyar agrárstruktúráját körvonalazzuk! Amíg nem késő! GAZDAG LÁSZLÓ 16 keréken a Kárpátiéval (11.) Amit nem láttunk... A Baltikum Szakmánkban meglehetősen szokatlan olyasvalamiről írni, amit az ember nem látott. A Baltikum számomra sajnos ilyen, és az, hogy itt mégis néhány szó esik róla, eredeti elképzeléseimnek köszönhető. Az út szervezésének, a várakozásnak szentelt hónapok alatt természetesen felkészültem a majdan elém kerülőkkel kapcsolatban megszerezhetők- ből. így tudtam azt, hogy Észtországot (észtül Észtina, németül Estland, finnül Viro má, lettül Igannuszemne) a XI. században dánok tartották megszállva. Révait és Narvát a jelenlegi dán uralkodónő egyik felmenője, Waldemar király alapította. :1349-ben a német lovagrend, 1660- ban a svédek, 1721-ben az oroszok kezébe került. Századunk húszas éveinek függetlensége után éppúgy a Hitler-Molotov paktum szüntette meg függetlenségét, mint a Középkori lakóház Kaunaszban 40 ezer népdaláról (továbbá foszforit- és olajpalakincséröl) nevezetes Lettországét, vagy az egykor nagyhatalom Litvániáét, ahonnan a mi Jagelló királyaink is származtak. Vilniusz egyetemét 1579- ben a „mi” Báthory Istvánunk alapította. A nagy kultúrájú városban élt és alkotott egy ideig Miczkiewicz, Moniuszko és az ukrán költő, Tarasz Sevcsenko. A Hitler-Molotov, helyesebben azonban Sztálin paktumot minálunk egy 1977-ben megjelent könyv még imigyen kommentálta: „A kis országok népére ellenforradalmi zsarnokság nehezedett... 1940-ben a nemzetközi helyzet megérlelte annak feltételeit, hogy a balti népek is csatlakozzanak a Szovjetunióhoz.” Mint közismert, a szovjet belpolitikai helyzet azóta annak feltételeit látszik érlelni, hogy elszakadjanak ugyanonnan. A mélyen vallásos litván népnek a jelek szerint nem tetszett, hogy a szovjet uraA tallinni városháza Vilniuszi városrészlet lom alatt papjaik száma a korábbi 10 százalékára csökkent, dómjukból koncert- tiáz, a Péter-templomból építészeti múzeum, a reformáció templomából „Melódia” Lemezgyár, a lőportoronyból forradalmi múzeum, a kereskedők házából Filharmónia, a híres városi palotából pedig részben úttörőház lett. Sőt, az se, hogy a templomok máig állami tulajdonban vannak. Mindez természetesen nem saját gyűjtésem, hanem az Európa című német folyóirat 1990. áprilisi számában, Hans Dieter Kley tollából jelent meg, és itt éppúgy csak nagyvonalú tájékoztatásul szolgál, mint ahogy a képek csupán ízelítőt kívánnak nyújtani a Baltikumból. Ahonnan egyébként nem voltunk kitiltva. Csak a Helsinkibe vezető kötelező utunkat írták elő. Visszafelé pedig a szovjet-finn határon kedvesen közölték, hogy ám mehetünk nyugodtan, de arra készüljünk fel, hogy üzemanyagot sehol nem kapunk. Borsod volános útitársunk, a maga 600 literrel többet tankolni képes „nagy” Rábájával ezt megkockáztathatta, tőlünk felelőtlenség lett volna. Ezért ez a szokatlan, reprodukcióból készült, tehát nem eredeti, saját felvételeinket bemutató ösz- szeállítás. ORDAS IVÁN Wernau nagyon szép Baden-Württemberg tartományi kisváros
