Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-26 / 96. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. július 26. A határidő 15 nap Gorbacsov erélyes intézkedéseket helyezett kilátásba a törvénytelen fegyveres testületek ellen A gazdasági bizottság egyetért a szövetkezeti törvény módosításával Tizenöt napon belül fel kell oszlatni minden olyan fegyveres szervezetet, egyesületet és csoportot, amelyet nem a szovjet törvények alapján hoztak létre - követeli Mihail Gorbacsov elnöki rendeletében, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra Moszkvában. A rendelet törvénytelennek minősíti e szervezetek működését - még ha az egyes köztársaságok engedélyeznék is ténykedésüket -, s ugyancsak tizenöt napos határidőt szab a fegyverek, robbanószerek, harci technika és más hadfelszerelés beszolgáltatására. Az előírások megszegése esetén a szovjet fegyveres testületeket felhatalmazták az elnöki intézkedés maradéktalan végrehajtására. Ha pedig a fegyveres csoportok a „lakosság és az állam biztonságát fenyegetik, a belügyminiszternek jogában áll a belügyi csapatok, egyes esetekben pedig a hadsereg egységeinek a bevetése. Az elnöki rendelet a korábbinál jóval keményebb fellépést azzal indokolja, hogy az utóbbi időben az ország több területén elszaporodtak a fegyveres csoportok, amelyek léte élezi a feszültséget, destabilizálja a helyzetet és emberéleteket fenyeget. Emellett mind több olyan bűncselekmény történik, amelyek célja a fegyverszerzés. Ezek során ártatlan polgári lakosok is életüket vesztik. A fegyveres csoportokban sok a köztörvényes bűnöző, és az olyan fiatal, aki megtagadta a fegyveres szolgálatot, vagy megszökött a hadseregből. Mihail Gorbacsov szerdán nyilvánosságra hozott rendelete lehetővé teszi, hogy a rendőrség és a KGB határozottabb eszközökhöz nyúljon. Meglepetésre a honvédelmi minisztériumhoz tartozó egységeket is bevonja a fegyveres csoportok elleni küzdelembe: a szovjet közvéleményben az utóbbi időkben felerősödtek azok a követelések, hogy a konfliktusok megoldását bízzák a helyi rendőri erőkre, s tartózkodjanak központi rendfenntartó egységek bevetésétől, a hadsereget pedig mindenképpen tartsák távol a belvillongásoktól. A rendelet elsősorban az örményazerbajdzsán konfliktus kapcsán megalakult fegyveres csoportok ellen irányult. Értelmezés kérdése, hogy alkalmazzák-e majd a rendelet előírásait a balti köztársaságban alakult félkatonai, egyelőre fegyvertelen önkéntes védelmi szervezetek esetében is. (Folytatás az 1. oldalról.) tot kell képviselnie. Az ülésen a képviselők egy része azt javasolta; ne foglalkozzanak az indítvánnyal, néhány hónap múlva elkészül ugyanis az új szövetkezeti törvény, s addig felesleges a jogszabályt módosítani. Mások viszont úgy vélekedtek, az új törvény sem fogja a vagyonelosztással kapcsolatos vitás ügyeket megfelelően rendezni. * A módosítással pedig már most egyszerűsíthető az eljárás. így ott, ahol a tagság többsége egyetértésre jut, meggyorsulhat a kiválás. Ez főleg azoknak a tsz-eknek az áram- vonalasítását könnyítheti meg, amelyeket mesterségesen, erőszakos módon hoztak létre, s a jelenlegi szervezet nem biztosítja a megfelelő gazdálkodáshoz a feltételeket. A módosítás ugyancsak lehetővé teszi, hogy önálló működésre képes üzemek szakadjanak ki a gazdaságokból, kisebb falvak tsz-tagjai önállósodjanak. A bizottság elfogadva az alábbi érvelést, támogatta a törvénymódosítást, azzal, hogy a pontos szöveget még jogászszakértők bevonásával kell meghatározni. Tardos Márton, a bizottság alelnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a World Trade Center Associationtól meghívás érkezett a magyar parlamenthez, küldöttségük vegyen részt a szervezet októberben sorra kerülő közgyűlésén. A bizottsági ülésen nem döntöttek az ügyben, mivel nem tisztázott: ki állja a honatyák utazási költségeit. Amennyiben a külföldi nemzetközi szervezet hajlandó finanszírozni az utazást, úgy nincs akadálya, hogy képviselők nagyobb számban részt vegyenek az Egyesült Államokban sorra kerülő rendezvényen. Magánszemélyek jövedelemadója, társadalombiztosítás - törvénymódosítás (Folytatás az 1. oldalról.) áremelések jóvaf meghaladják az előre tervezett mértéket, s elérhetik akár a 30 százalékot is. Éppen ezért a tervezet értelmében augusztus 1-jétől a 4700 forint alatti nyugdijakat és nyugdíjszerű szociális ellátásokat 300 forinttal emelik meg, s ugyancsak 300 forinttal emelkedik a gyermekgondozási segély jövedelempótléka, illetve a gyermekgondozási díj minimuma. Az államtitkár mindehhez hozzáfűzte, hogy ezzel a kormányzat korántsem tekinti befejezettnek a kompenzációt, s még idén tovább emelik a társadalom- biztosítási juttatások összegét. Hangsúlyozta ugyanakkor: mindehhez szükséges a Társadalombiztosítási Alap forráshiányának csökkentése, a járuléktartozások pótlékának emelése. Vagyonvita a költségvetési bizottság ülésén Az Országgyűlés költségvetési, adó és pénzügyi bizottságának szerdai ülésén a szakszervezeti vagyonnal való elszámolás, valamint a társadalombiztosítás kapcsolata a költségvetéssel téma szerepelt a napirenden. A társadalmi nyomásnak engedve az MSZMP, illetve az MSZP elszámolt a vagyonával, most ezt a szakszervezeteknek is meg kell tenniük, szögezte le Pető Iván (SZDSZ) az első napirendi pont vitájában. A testület előtt két önálló képviselői indítvány feküdt: Kőszeg Ferenc és Matyi László SZDSZ-es javaslata a SZOT utód- szervezetének vagyonelszámoltatását; Palkovits Imre (MDF) pedig az üdültetés társadalmasítását kezdeményezte. A vita kezdetben jogi köntösben zajlott. Nyikos László, az Állami Számvevőszék képviselője figyelmeztetett, hogy az elszámolást csak akkor végezhetik el, ha ahhoz a parlament megfelelő jogi feltételeket teremt és a feladatot szakmailag egyértelműen határozza meg. A Számvevőszék vizsgálata még ez esetben is csak a szakszervezetek kezelésében levő állami vagyonra terjedhet ki - mondta. Bársony András, a MSZOSZ főpénztárosa a bonyodalmak lehetőségére hívta fel a figyelmet, amikor emlékeztetett arra, hogy a valamikori SZOT szakszervezetei és a MSZOSZ tagszervezetei nem azonosak. Pető Iván adott új irányt az eszmecserének, amikor az SZDSZ indítványának politikai jelentőségét húzta alá. A képviselők végül Békési László (MSZP) tanácsát fogadták meg. Úgy döntöttek, hogy csak olyan javaslatot terjesztenek a parlament plénuma elé, amely nem okozhat jogi problémákat, ezért a két önálló javaslatra - további konzultációk után - még visz- szatérnek. A Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottság egy tartózkodás mellett egyhangúlag támogatta a törvénymódosítást, s ugyancsak elfogadásra ajánlotta azt a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója. A hozzászóló képviselők valameny- nyien egyetértettek abban, hogy a mostani nyugdíjkiegészités csak az első lépés lehet, s volt, aki szóvá tette azt is, hogy az 5000 forint feletti nyugdíjasok számára semmit sem juttatott a költség- vetés. Azt is elismerték a képviselők, hogy a Társadalombiztosítási Alap több mint 15 milliárd forintos kintlevősége valóban szinte megbénítja a társadalom- biztosítást. Éppen ezért sürgették a központi költségvetés és a társadalombiztosítás költséggazdálkodásának határozott szétválasztását. Az új biztosítási Rosszabbodik a lengyelek politikai közérzete: a központi statisztikai hivatal júliusi felmérése szerint már csak 28,3 százalékuk értékeli jónak az ország politikai helyzetét, vagyis 7 százalékkal kevesebb, mint júniusban és 14 százalékkal kevesebb, mint májusban. Erősen megoszlanak a vélemények az országban végbemenő átalakulást illetően, amit 38,6 százalék pozitívan, 33,4 negatívan értékel. A megkérdezetteknek mindössze 6,7 százaléka mondotta azt, hogy családja helyzete az utóbbi időben javult, míg 57 százaléké romlott. Minden második lengyel ugyanakkor arra számít, hogy a legközelebbi két év során mind a politikai, mind a gazdasági helyzet javulni fog, mindössze 14 százalék számit további romlásra. Harmincnyolc százalék hisz benne, hogy személyes életkörülményei javulni fognak, míg 31 százalék azok rosszabbodására számít. rendszer bevezetéséről azonban már megoszlottak a vélemények. Kis Gyula (MDF) például úgy ítélte, hogy egy új biztosítási rendszer 45-50 év leforgása alatt lesz működőképes. Ugyancsak ő tette szóvá, hogy a jelenlegi 53 százalékos társadalombiztosítási elvonás mértéke példa nélküli Európában, főként ha figyelembe vesszük, hogy ennek ellenére az egy főre jutó egészségügyi kiadás csupán 117 dollár. (Ez az összeg - korántsem ilyen nagymérvű elvonás mellett - az Egyesült Államokban például 2700 dollár.) Végül is a Társadalombiztosítási Alap költségvetéséről szóló törvény módosítását nagy többséggel elfogadták a képviselők. A sajtóval kapcsolatos - sok vitát és viszályt kiváltó - előterjesztést a Parlament nem fogadta el. Hét százalékkal többen, már 88,5 százalék érzi úgy, hogy Lengyelor-1 szágban komoly társadalmi feszültség érezhető és ezek csökkenésére csak 10,4 számit, míg 43,6 százalék úgy véli, hogy a feszültségek nőni fognak. Egy másik felmérés szerint változatlanul az ország legnépszerűbb politikusa Tadeusz Mazowiecki miniszterelnök, akinek tevékenységét a lakosság 76,4 százaléka helyesli. A népszerűségi lista második helyén áll Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője 61,7 százalékkal, a harmadikon Leszek Balcerowicz miniszterelnökhelyettes, a gazdasági reform atyja 45,3 százalékkal, a negyedik pedig Wojciech Jaruzelski államfő 39,3 százalékkal. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a sorrend változatlansága ellenére csökkent Mazowiecki, Balcerowicz és Jaruzelski népszerűsége, míg Walesáé változatlan. Thatcher magyarországi látogatása Szeptember második felében Magyarországon tesz hivatalos látogatást Margaret Thatcher brit kormányfő - jelentette be szerdán Londonban a brit miniszter- elnöki hivatal szóvivője. Közölte, hogy Margaret Thatcher augusztus 28-30 között Finnországban, szeptember 17-18'kőzött Csehszlovákiában, szeptember 18-20 között Magyarországon, majd szeptember 20-21-én Svájcban folytat tárgyalásokat. A brit kormányfő utazásának részletes programját nem közölték. Rosszabbodik a lengyel közhangulat Olajviszály Irak biztosította Egyiptomot arról, hogy nem fogja megtámadni Kuvaitot az olaj- termelés kérdésében támadt vita miatt - közölték szerdán Kuvaitban arab diplomaták. Nyugati diplomáciai forrásokból jelezték, hogy Irak 2,4 milliárd dollárt követel Kuvaittól azért a kárért, amely Bagdad véleménye szerint Irakot sújtotta az olajviszály kirobbanása óta. A diplomáciai források szerint Szad- dám Húszéin iraki elnök ezt kedden közölte Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel, aki közvetítői villámlátogatást tett Bagdadban. Az iraki államfőnek a katonai támadás elkerülésére tett ígéretét akkor hozták nyilvánosságra, amikor Hoszni Mubarak már továbbutazott Kuvaitba. Bagdad azt is követeli, hogy a két ország képviselői kezdjenek tárgyalásokat a közös határaik mentén elterülő olajmezők kérdéséről' A diplomaták szerint azonban fenntartással kell fogadni, hogy Irak csak 2,4 milliárd dollárt követel kártérítésként. Emlékeztettek arra: Szaddám Húszéin iraki elnök egy héttel ezelőtt még arról beszélt, hogy országát az olajárcsökkenés miatt 11 milliárd dollárnyi veszteség érte. Kairóban szerdán bejelentették, hogy Kuvait is jelezte Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek: békés úton kívánja megoldani a konfliktust. Az iraki államfő kedden este fogadta Borisz Belouszovot, a Szovjetunió védelmi ipari miniszterét. A politikus előzőleg tárgyalásokat folytatott Húszéin Kamii iraki ipari és hadiipari miniszterrel. A megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése volt a fő téma. Irak a szovjet fegyvereR jelentős vásárlója. Castro erődöket építtet A kubaiak szembeszállnak mindenfajta ellenséggel és győznek - jelentette ki Fidel Castro kedden, egy új erőd építkezésén tett látogatásakor. A kubai párt- és állami vezető azt mondta, hogy „nagyon jó lenne minden erővel és eszközzel a szükséges gazdasági beruházásokat megvalósítani, de ha nem fejlődik a védelem, az ellenség támadása következtében minden elveszhet”. Castro, aki a július 26-ra, az ország nemzeti ünnepére elkészülő létesítményeket keresett fel, részletesen elmagyarázta, miért van szükség erődök építésére. - Az erődök semlegesítenek számos modern fegyvert, növelik a védelem harckészségét és tűzerejét, de legfőbb értelmük, hogy elrettentik a Kuba elleni támadásra készülőket - fejtette ki. A látogatás után Castro azt nyilatkozta újságíróknak: egyelőre senki sem tudja pontosan megjósolni, hogy a kelét-európai változások milyen nehézségeket okoznak Kubának. - Lehet, hogy a szociálpolitikai fejlesztések leállítására kényszerülünk - tette hozzá. A helyi képviselői körzetek kialakítása Az MDF Tolna Megyei Egyeztető Tanácsa és a Független Cigány Szövetség Tolna Megyei Szervezete 1990. július 20- án megtartott tanácskozásán az alábbi állásfoglalást alakította ki: a Magyar Demokrata Fórum Tolna megyei szervezetei helyeslik és támogatják a nemzeti és etnikai kisebbségek azon törekvését, hogy a helyi tanácsok a helyi képviselői körzetek kialakításakor vegyék figyelembe az említett csoportok népességi számarányát annak érdekében, hogy ezen nemzeti és etnikai kisebbségek létszámarányos képviselethez jussanak az önkormányzatokban. Független Cigány Szövetség Tolna Megyei Szervezete és MDFTolna Megyei Egyeztető Tanácsa Párthír KDNP-tanácskozás A Kereszténydemokrata Néppárt Szekszárd városi alapszervezete értesíti a tagságot, hogy soron következő taggyűlését július 27-én, pénteken 19 óra 30 perckor tartja a Hunyadi u. 5. szám alatti párthelyiségben. A szegény mmm ■ £■^#1 V w ■■■ Tod or Zsivkovnak nemcsak háza vagy nyaralója, még lakása sincs - tudhatta meg a közvélemény abból az interjúból, amelyet a volt vezető unokája, Evgenija Zsivkova adott a minap. Erre válaszolva idézi a szocialista pártlap szerdán azt a nyílt levelet, amely a napokban jelent meg a szófiai sajtóban, mintegy Todor Zsivkov „szegénységi bizonyítványaként”. A levélből megtudható: a Zsivkov család ellátására 1985-1989 között 1104 385 levát (közel 20 millió Ft) költöttek. A família tagjai egyebek között vásároltak 7 személyautót (Volkswagen Golf, Audi Turbo, Renault-5 Tarbo, Mercedes-190 E, Suzuki stb). Ugyanebben az időszakban^63 914 leváért várfrotek a
