Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-25 / 95. szám

Önkormányzat, sajtó Az Országgyűlés keddi ülésnapja A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényjavaslat vitájával foly­tatta rendkívüli ülését kedden az Or­szággyűlés. Szabad György, az Or­szággyűlés megbízott elnöke 10 óra után néhány perccel nyitotta meg az ülésnapot, s bejelentette: a napi­rend szerint a^ déli órákban megvá­lasztják az Alkotmánybíróság egy to­vábbi tagját, délután pedig interpel­lációk és kérdések megtárgyalására kerül sor. Amennyiben a munka me­nete lehetővé teszi, folytatják az ön- kormányzati választásokról, illetve a Pártatlan Tájékoztatás Bizottsága ügyében megkezdett vitát, módot adva további módosító javaslatok benyújtására is. Ezt követően Horváth Balázs bel­ügyminiszter kapott szót, aki beveze­tőként leszögezte: az önkormányzati képviselők és polgármesterek, vá­lasztásáról szóló törvénynek az ön- kormányzati intézményrendszert kell szolgálnia. Az Országgyűlés minden olyan döntésének, amely az önkormányzatok rendszerére vonat­kozik, tükröződnie kell a választási törvényben is. Az előterjesztésről szólva utalt arra, hogy a javaslat há­rom választási módozatot tartalmaz: a kislistás, az egyéni választókerületi és a kétszavazatos rendszer sziszté­máját. A tervezet szerint az ötezer la­kosúnál kisebb településen kislistás módszer a célszerű, amely szerint minden jelölt felkerül a szavazólapra, s a választópolgár annyi jelöltre sza­vaz, amennyi a településen megvá­lasztható képviselők száma. Az ötezernél több, de 60 ezernél kevesebb lakosú településekre a kormány az egyéni választókerületi választási rendszert javasolja elfo­gadásra az Országgyűlésnek. A har­madik javaslat a 60 ezernél nagyobb lélekszámú városokban és valameny- nyi fővárosi kerületben a kétszava­zatos választási rendszert tartalmaz­za. Az expozét a pártfrakciók vezér­szónokainak felszólalása követte, amelyből kitűnt: az ellenzéki pártok ezúttal is találtak jócskán kifogásol­nivalót a tervezetben, s miután az ebédszünetet - az elfogadott napi­rendnek megfelelően - az interpel­lációk és kérdések követték, a tör­vényjavaslat általános vitája minden különösebb jelzés nélkül félbesza­kadt. Ezt követően a sajtóval kapcsola­tos - gyakran személyeskedő - vita töltötte be a Parlament épületét, leg­végül pedig Kéri Kálmánt mint a par­lament legidősebb tagját köszöntöt­ték 89. születésnapja alkalmából. Népszavazás előtt A tanácsok megkapták a népszavazás költségfedezetét Vasárnap lépnek az urnák elé a választásra jogosult állampolgárok, hogy véleményt nyilvánítsanak: köz­vetlenül a nép válassza-e a köztár­sasági elnököt vagy legyen a válasz­tás joga az Országgyűlésé? A népszavazás akkor tekinthető érvényesnek, ha a több mint 7 és fél millió szavazásra jogosult állampol­gár közül a felénél több érvényes szavazatot ad le. Amennyiben az 50 százalék fölötti szavazati arány nem valósul meg, vagyis a jogosultak több mint a fele nem megy el szavaz­ni, úgy a parlamentben választják a köztársasági elnököt, és természe­tesen akkor is, ha kellő szavazat- szám esetén a többség erre vok­sol. (Folytatás a 3. oldalon.) Kijevi sztrájk Kedden komoly fennakadások voltak az ukrán főváros tömegközlekedésében, miután a villamos- és trolibuszvezetők sztrájkba léptek. Kijevben nem közlekedtek sem a villa­mosok, sem a trolibuszok, s a sztrájkba bekapcsolódott néhány autóbuszgarázs is. A kijevi közlekedési dolgozók fizetés­emelést, a nyugdíjkorhatár leszállítását, lakásproblémáik megoldását követelik a városi hatóságoktól. A keddi sztrájkot megelőzően, július elején már tartottak egy három és fél órás figyelmeztető sztrájkot, ám a város veze­tése mindeddig nem adott kielégítő vá­laszt a követelésekre. Inzuttálták Lukanovot A szófiai „igazság városának” tün­tetői, azaz a bolgár államelnökség előtti tiltakozóakcióban résztvevők majdnem megverték vasárnap este Andrej Lukanov miniszterelnököt - derül ki a Duma szocialistapárti napi­lap keddi számának jelentéséből. A beszámoló szerint a kormányfő gyalog ment át a tüntetők által „De­mokrácia terének” nevezett Szep­tember 9-e téren, ám mielőtt a párt­házat elérte volna - ahova igyekezett- a fejükön fehér szalagot viselő tün­tetők fogták körül. „Mondjon le!” , „Vége a kommunizmusnak!” és „Maffiózó!” - kiabálták a politikus fe­lé. A miniszterelnököt a Bolgár Szo­cialista Párt közelben tartózkodó hi- vei mentették meg a súlyosabb inzul­tustól, úgy, hogy élő láncot vontak köréje. A lap szerint az ellenzék az egész jelenetet filmre vette. Nem jó gombot nyomtam meg Gerbovits Jenő nyilatkozata Lélekben igennel szavaztam, de való­jában nem jó gombot nyomtam meg - mondta Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, a Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt képviselője az MTI tudósítójának, aki a hétfői szavazás körülményeiről kérdezte a politikust. (Folytatás a 2. oldalon.) A Radio Marti alapítója Kubáról, Castróról Kuba belső helyzetéről, nemzetkö­zi kapcsolatairól, a Szovjetunió sze­repéről, Fidel Castro jövőjéről, vala­mint az Egyesült Államokban élő ku­baiak szándékairól nyilatkozott a kon­zervatív ABC című lapnak Jorge Mas Canosa, az amerikai kubaiak nemzeti alapítványának elnöke, a Miamiban működő Radio Marti alapítója. (Folytatás a 2. oldalon.) „Elégedetlenek vagyunk a kormány teljesítményével” Interjú Kis Jánossal, az SZDSZ elnökével- Bármerre jár az ember, minde­nütt csak azt hallja: a parlamentben a honatyák egymással veszekednek, a pártok egymást marják, ahelyett, hogy a gazdaság szekerének az irá­nyításával törődnének. Ezzel a rövid aktuálpolitikai hely­zetelemzéssel kezdte mondandóját Kis János filozófus, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke azon a szekszárdi SZDSZ-ren- dezvényen, melyet hétfőn este tartot­tak a Művészetek Házában. (Folytatás a 3. oldalon.) Igen vagy nem? Parlamenti pártok a népszavazásról Milyen álláspontot képviselnek vasár­napi a népszavazással kapcsolatban? Ezt a kérdést tettük fel a különböző pár­tok képviselőinek. Szabó Zsolt, az MDF szekszárdi szer­vezetének az elnöke: - Nem készülünk erre a népszavazásra, de hadd tegyem hozzá, hogy ellenpropagandát sem fej­tünk ki. Mindenki maga döntse el, hogy részt kíván-e venni vagy nem. Az igenlő, illetve nemleges döntést ugyancsak a tagjainkra bízzuk. Csike György, a Független Kisgazda és Polgári Párt megyei szervezetének az alelnöke: - Érezzük a súlyát a vasárnapi szavazásnak, a kisgazdák is delegáltak tagokat a szavazatszámláló bizottságok­ba. Mi a tagságot és a szimpatizánsokat egyaránt a szavazásra biztattuk, s ha meglesz a megfelelő szavazati arány, ak­kor végre pontot lehetne tenni ennek az ügynek a végére. Dr. Kleininger Ottó, a Keresztényde­mokrata Néppárt szekszárdi szervezeté­nek az elnöke: - Egyértelmű állásfogla­lást nem hoztunk, mindenki egyéni belá­tása szerint döntsön. A keresztényde­mokraták nem ezt a szavazást tartják iga­zán fontosnak, hanem a helyhatósági vá­lasztásokat. Rózsa Sándor, a Szabad Demokraták Szövetségének megyei területi szervezője: - Szekszárdon tizenkét főt delegálunk a választási bizottságokba, s a megye más településein sem zárkóztunk el ez elöl. A mi véleményünk természetesen továbbra is az, hogy a köztársasági elnököt a parla­ment válassza meg. Ha bennünket meg­kérdeznek, azt mondjuk: az emberek men­jenek el és szavazzanak nemmel. Kuczkó Péter, a Fiatal Demokraták Szövetségének megyei választmánya nevében: - Ezt a népszavazást az MSZP kezdeményezte, azt tehát folytassa le és fejezze is be. Szerintem mindez elvonja az emberek figyelmét a helyhatósági vá­lasztásokról, s emellett óriási összeget emészt fel. Jánosi György, az MSZP alelnöke: - A népszavazást nem az MSZP kezdte, de amellett teljes mellszélességgel kiáll. Fontosnak, a demokrácia próbájának tartjuk ezt a napot, mivel úgy tartjuk, hogy a köztársasági elnök személyének önálló közjogi méltóságnak kell lennie. A többi párt mindent megtett annak érdekében, hogy érvénytelen legyen a szavazás. Ha ez így lesz, azt nem nevezném az MSZP kudarcának, sokkal inkább a demokrá­cia kudarcának. Öntőmunka Pusztahencsén Pusztahencse igazán nem tartozik Magyarország iparilag kü­lönösebben jegyzett területei közé. Mégis hosszú évek óta ön­töde működik itt, melyet jelenleg az 1988-ban alakult Vasöntő és Fémmegmunkáló Kisszövetkezet működtet. A18 részjegyes tag mellett ugyanennyi alkalmazott dolgozik itt, paradicsominak még jóakarattal se mondható körülmények közt, öreg gépekkel. Szürke vasöntvényeket, T és E idomokat, vízvezeték-tartozéko­kat és aknafedlapokat készítenek. A betanított munkások által elérhető 9000 forintos átlagkereset nem magas, de az a tény, hogy a helyiek mellett nagydorogiak, sőt gyönkiek is munkale­hetőséghez jutnak itt, a környékbelieknek egyáltalán nem kö­zömbös.-s. -n. Fényképezte: KISPÁL MÁRIA Láncmunka... Kézi formázás Július 29-én népszavazás? Igen! Július 29-én népszavazás? Igen! (159. Politikai hirdetés)

Next

/
Thumbnails
Contents