Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-21 / 92. szám
• TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • I. évfolyam, 92. szám ARA: 5,30 Ft 1990. július 21., SZOMBAT Nyugdíjemelés valószínűleg elsejétől Jf Kormányszóvivői tájékoztató A kormány sürgősségi indítvánnyal terjeszti a parlament elé a Társadalom- biztosítási Alap módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. A kormány azt szeretné ugyanis, ha a nyugdíjasok, illetve a kisgyermekesek már a tervezett időponttól, augusztus 1 -jétől a felemelt összeget vehetnék kézhez. A Minisztertanács lényegében ugyanolyan összeghatárokat javasol, mint amelyeket a költségvetés egyensúlyát javító intézkedések parlamenti vitájában már ismertetett A főbb tételek: a 4700 forint alatti nyugdijakat 300 forinttal emelik, a 4700 felettieket 5000-re egészítik ki, a házastársi pótlékban részesedők jövedelempótlékét ugyancsak 300 forinttal emelik, és 300 forinttal növekedik a gyed minimuma, illetve a gyes jövedelempótléka. A saját jogú és özvegyi nyugdíjak összegét ugyancsak 300 forinttal emelik. A szociális intézkedéscsomag összesen 1,4 millió embert érint, s mintegy 1,9 milliárd forint kiadási többletet jelent. A jövő évre áthúzódó hatásokkal együtt pedig mintegy 2,7 milliárd forintra tehető. A kormány ülésén egy távlati koncepció részeként elhangzott az is, hogy szükséges lesz a nyugdíjak indexállásának bevezetése, vagyis olyan rendszer kialakítása, amely automatikusan biztosítja a nyugdíjak értékállóságát. A kormány azt szeretné elérni, hogy jövőre a nyugdíjak az átlagbérek növekedéshez igazítva, azzal arányosan emelkedjenek. Ehhez mindenképpen szükség lesz arra is, hogy feltöltsék a Társadalombiztosítási Alapot. Igen nagy hiányok forrása ugyanis, hogy a „sorban állásban” ludas vállalatok összesítve már mintegy 17 milliárd forinttal tartoznak a Társadalombiztosítási Alapnak, elmaradt járulékbefizetések miatt. (A mostani intézkedéscsomag lényegében emiatt szorítkozik a kisnyugdíjak emelésére.) A járulékfizetési késedelmeket gyakorlatilag ösztönzik azok a pénzügyi szabályozók is, amelyek a felszámolás, csődeljárás esetében a társadalombiztosítási járulékot mint rendezendő kötelezettséget az utolsók közé sorolja. Ezt fokozza, hogy a késedelmi befizetések kamatai is meglehetősen alacsonyak. így a vállalatoknak nem különösebben érdekük, hogy a járulékot rendszeresen fizessék; ezek késedelmes befizetésével gyakorlatilag hiteleznek maguknak. A kormány ennek kivédésére a késedelmi kamatok emelését tervezi, s a felszámolási eljárásoknál a társadalombiztosítási járulék kiegyenlítése az elmaradt bérköltségek kiegyenlítésével egyenlő rangra emelkedik. Ez várhatóan arra ösztönzi a Társadalombiztosítási Főigazgatóságot, hogy saját hatáskörében is kezdeményezze vál- (Folytatás a 2. oldalon.) Köztársasági elnök: közvetve, vagy közvetlenül? A népszavazási felhívás plakátjaival egyre gyakrabban találkozhatunk a megye településein is. Dr. Farkas László, a Tolna Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának a titkára ezzel kapcsolatban a helyi szavazatszámláló bizottságok működéséről adott tájékoztatást melyek fontos szerepet töltenek be a július 29-i népszavazáskor.- A választási törvény módosítása értelmében részben a tanácstestület illetve a végrehajtó bizottság választhatja meg a bizottság három tagját a másik két helyre pedig a pártok delegálhatnak személyeket A rendezőelv értelmében valamennyi bejegyzett párt jogosult a delegálásra, ám az érdeklődés nem túlzottan nagy, elsősorban az MSZP és az MSZMP élt ezzel a lehetőséggel. A szavazatszámláló bizottságokat a nehézségek ellenére a megye valamennyi településén sikerült létrehozni.- A népszavazás másik jelentős fóruma a kerületi választási bizottság. Miként működik ez a testület?- A gyorsabb és egyszerűbb ügymenet érdekében a szavazatok összesítése a megyei bizottságnál történik, konkrétan a megyei tanács épületében. Ebből következik az, hogy az egyéni kerületi bizottságok helyett ez a területi választási bizottság működik majd. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nincs szükség az egyéni választókerületek bizottságainak munkájára, mivel a névjegyzékkel kapcsolatos kifogások esetében hozzájuk kell fordulni. Ezt a választás napjáig lehet megtenni. Egyébként megyei specialitás, hogy mi magunk készítjük el a névjegyzéket. Az országgyűlési választások óta számítógépen van a névjegyzék adattartalma, s ezeket számítógépek nyomtatják ki a községek és a városok számára. Nehezíti a helyzetet, hogy a személyi számot nem tartalmazhatja a kifüggesztett lista, tehát azonos nevű személyek esetében szükség lesz a lakcimegyeztetésre is. Ezúton is kérjük az állampolgárokat, hogy ilyen esetekben ne szavazzanak kétszer. Antall József és Franco Nobili találkozója Antall József miniszterelnök pénteken a Parlamentben fogadta Franco Nobilit, az IRI olasz állami holdingvállalat elnökét, aki tájékoztatást adott a magyarországi olasz beruházási tervek állásáról, az eddig elért eredményekről. Antall József megköszönte az olasz részről tapasztalható aktivitást, és kérte további konkrét beruházások megindítását, külön is kitérve a magyarországi infrastrukturális helyzet fejlesztésében meglévő lehetőségekre. A megbeszélésen részt vett Angelo Bemassola szenátor, a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnöke. (Telefotó) Hétfőre összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés megbízott elnöke július 23-án, hétfőn délelőtt 10 órára összehívta a parlament rendkívüli ülésszakának következő ülését A testület várhatóan az alábbi előterjesztéseket tárgyalja: Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról (az önkormányzatok kérdésében); Törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról; Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról (a mentelmi jog kérdésében); Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők jogállásáról; Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről; Törvényjavaslat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról; Törvényjavaslat a kinzás és más kegyetlen, embertelen, megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 1988. évi 3. törvényerejű rendelet módosításáról; Törvényjavaslat a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról és a közszolgálati tömegkommunikációs eszközök (Magyar Televízió, Magyar Rádió és Magyar Távirati Iroda) vezetőinek ideiglenes kinevezési rendjéről; Országgyűlési határozati javaslat a frekvenciamoratóriumról; Törvényjavaslat a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény módosításáról; Az elektronikus és nyomtatott sajtó privatizációs eljárásait vizsgáló bizottság (közbenső) jelentése tevékenységéről; Országgyűlési határozati javaslat a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozásáról kialakítandó állásfoglalásról. A testület várhatóan személyi kérdésben is dönt; egy további tagot választ az Alkotmánybíróságba. (MTI) Segély Kelet-Európának Az amerikai szenátus külügyi bizottsága csütörtökön jóváhagyta az 535 millió dolláros Kelet-Európa-segélycsomagot, amely egyebek közt a magyarországi és lengyelországi vállalkozások támogatására további 225 millió dollárt irányoz elő és rendelkezik a szovjet demokratikus és gazdasági reformok előmozdítását célzó technikai segítségről is. Tolna igényt tart a laktanyára Július 13-i számunkban közöltük az MTI cikkét arról, hogy kik kapják a szovjet csapatkivonás eredményeként megüresedő ingatlanokat. Annus Antal, a HM közigazgatási államtitkára többek között azt mondta, hogy „Tavaly 19 ingatlant kaptunk meg. Ezeket mind birtokba vették a helyi önkormányzatok, kivéve a tolnai laktanyát Erre ugyanis nem tartottak igényt” Levélben kereste meg szerkesztőségünket Szilák Mihály tolnai tanácselnök, hogy cáfolja a kijelentés rájuk vonatkozó részét Több dokumentum másolatát is mellékelte. Ezekből egyértelműen kideríthető, hogy Tamás Ádám megyei tanácselnök - a helyi tanácsvezetéssel egyetértve - már 1989 májusában mind az akkori belügyminisztertől, mind a vezérkari főnöktől kérte a felszabaduló létesítmények és terület térítésmentes átadását. A Belügyminisztériumból tavaly júniusban válasz is érkezett: a miniszter a kormányülésen támogatja a kérést. Az üggyel kapcsolatban megkérdeztük Annus Antal altábornagyot, aki a következő választ adta:- A tolnai laktanya ügyében telefonon beszéltem Szilák Mihály úrral, tolnai tanácselnökkel és tisztáztuk az álláspontokat. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az 1989. július 17-i kormányülésen olyan döntés született, hogy a szovjet ingatlanokat értékesíteni kell. Ezt a döntést a kormány elnöke visszavonta és egy tárcaközi bizottságot hozott létre a hasznosítási javaslatok kidolgozására. A bizottság azonban Tolna ügyével eddig nem foglalkozott. Az ottani helyzet tisztázása érdekében a Honvédelmi Minisztérium megbízottja 1990. július 31 -én felkeresi a helyi tanácselnököt. ———-------------------------------------——I-------------I---------------------------------------------------------------------------" V r ■ ■ m W ■ M asps ■ B aT |5 «& & *j5 jj e§ fg |*fllt is S&ksBttaSHiai 1 Vrl I IVwvQI I illl IliVlwW BHhHHBHHHBBBHHHBHI Csütörtökön este Temesvárott az Opera téren kormányellenes tüntetést rendeztek nem politikai jellegű társaságok és szervezetek, diákligák és szabad szakszervezetek. Ezek között volt a Temesvár Társaság, a December 17. Társaság, a Volt Politikai Foglyok Társasága. Nagydorog Az átutazó számára első látásra unalmasnak tűnő község néhány építészeti értékét bemutató képriportunk a Tolnatáj 3. oldalán található.
