Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-20 / 91. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. július 20. Következetes nyugati orientáció Antall József nyugati tárgyalásainak sajtóvisszhangja Berlin — múlt, jelen, jövő (Folytatás az 1. oldalról.) Szabad kezet akar ugyanis biztosítani magának ahhoz, hogy csatlakozhassák egy közös biztonságpolitikájú politikai unióhoz. Természetesen - utal rá a tekintélyes baden-württembergi tartományi lap - a kelet-nyugati enyhülés jelenlegi üteme közben még az is meglehet, hogy a semlegesség fogalma belátható időn belül elveszti eredeti értelmét. Mert hiszen milyen is lenne egy semleges államnak a helyzete olyan világban, amely már nem is ismer ellenségesen szemben álló táborokat? És mit is jelentene a semlegesség az eljövendő összeurópai biztonsági rendszerben? - kérdezi a lap, Az elátkozott ötvenes években aki világot akart látni az sportolt. Az élsportolók még mindig bejárhatják a Föld országait, de minek az a strapa, ha könnyebb megoldás is kínálkozik, elég csak egy belépési nyilatkozatot aláírni valamelyik pártba, máris nyitva a világ. Eddig abban az egy nagy pártban hatalmas volt a tülekedés. A közel milliós taglétszámhoz képest csak kevesen juthattak zsíros helyekhez. Ritkán cserélődtek azok a személyek, akik sportcsapatok, kulturális együttesek, diákdelegációk oldalvizén bejárhatták a világot. A jóizlés tiltotta volna, hogy négy-öt elvtársnál többen kísérjék a küldöttséget, amelynek gyámolítókra volt szükségük a messzi idegenben. Vége ennek az állapotnak. Manapság hozzáfűzve: igaz, ez a rend még a jövő kérdése, mindazonáltal az új szerkezetet már tevőlegesen előkészítik, és Moszkva és Budapest brüsszeli nagykövetei útján közvetlenül képviseltetni fogják magukat a NATO-nál. A kelet-nyugati biztonsági társasviszony immáron alakot ölt, és kiváltképp a magyarok vannak elszánva arra, hogy ez alkalommal is szerepet vállaljanak - állapítja meg a lap. A Handelsblatt, a pénzügyi-gazdasági körök újságja nagy terjedelmű tudósításban ír arról, hogy Antall József a brüsszeli európai közösségi bizottságnál tett bemutatkozó látogatása során egyértelminden tizedik párttag párttitkár, csak ma szemérmesen szóvivőnek, ügyvivőnek vagy elnöknek nevezik, a magyar hagyományoknak és az európai szokásoknak megfelelően. Kisebb településeken még ennél is „jobb” az arány. Már az elvtársak kitalálták, hogy a gyakori külföldi út legbiztosabb módja a testvérvárosi kapcsolatok kiépítése. Pont most változtatnánk ezen, amikor Európában a falak és vasfüggönyök leomlottak? Hisz testvérré lettünk mind e nagy házban. Az a helyes, ha minden település megtalálja a maga testvérvárosát valamennyi európai országban. A mozgalmat a rendszerváltás nem törte meg, sőt felgyorsította. Egyik településünk máris példát mutatott az említett kapcsolatok kiépítése terén. A pártok műén hitet tett az európai integráció mellett, és bizakodónak mutatkozott országa 1995-ös teljes jogú tagságának lehetőségét illetően. A lap egy másik írásában megállapítja: javítják Magyarországon a külföldi vállalkozók tevékenységének keretfeltételeit. A Süddeutsche Zeitung ugyancsak részletesen tudósít mind Antall József brüsszeli látogatásáról, mind pedig arról, hogy a Szovjetunió és Magyarország nagykövetet küld a NATO- hoz. A Deutschlandfunk, az NSZK országos rádióadója híradásaiban kiemelten foglalkozott a magyar államférfi útjával, egyebekben a Wörner NATO-főtitkárral való tárgyalásaival. teljes konszenzusa jegyében ápolják viszonyukat német, francia, angol és holland településekkel. Nemrégiben a település gimnazistái versenghettek német földön a testvérvárosok hasonló korú polgáraival. A demokrácia hazai szabályai szerint a községben működő valamennyi párt képviseltette magát a delegációban. A példa bizonyára követőkre talál (vagy már talált is), és így a testvérvárosi hálózat kiépítése után, néhány év alatt, az összes párttag bejárhatja Európát hivatalos kiküldetés keretében. Ez egy kicsit nyugtalanít. Félek, hogy demokráciánk letéteményesei számára már nem lesz olyan fontos az egy évre juttatott 50 dollár megnövelése.- puskás Tudja-e a kedves olvasó, hogy mikor kezdték bontani a berlini falat? Nem, tévedni tetszik: 1867-ben. Akkor nőtte ki végérvényesen a város feudális múltját, és vált meg a középkor utolsó relikviájától, az elviselhetetlenül szorítóvá vált városfaltól. Igen, ez beugrató kérdés volt, az egy másik fal. Mindenesetre jelkép volt az is, akárcsak ez a most omladozó. Mig ez a szemünk láttára porladó szögesdróttal és vasbetonnal elválasztott családok, és közelmúltunk különös „falkomplexusának” volt a szimbóluma, az a másik egyfelől a feudális provincializmus, másfelől a berlini polgár függetlenségének, büszke öntudatának csatájában vált porrá. Berlin századokon át foggal-körömmel, sőt fegyverrel is hadakozott „megtisztelő kiemelése” ellen: nem akart fejedelmi, királyi, császári székes- főváros lenni. A Hohenzollernek már akkor, amikor a 15. század elején brandenburgi őrgróffá és a Német-Római Császárság választófejedelmévé avanzsáltak, fejükbe vették, hogy Berlint teszik székvárosukká. Csak az uralja igazán a Brandenburgi Őrgrófságot, aki Berlint is bírja - gondolták -, és jól gondolták, hiszen e város már a középkorban is a térség leggazdagabb és legerősebb települése volt. Amikor a 18. század elején a Brandenburgi Órgrófság burjánzásából létrejött a Porosz Királyság, a Hohenzollernek kiterebélyesedett országuk fővárosaként is megtartották Berlint, noha ez a városlakóknak egy cseppet sem volt ínyére. Érthető, hiszen féltették városi kiváltságaikat a Hohenzollernek földesúri fennhatóságától, féltették a rendi társadalomban korábban kivívott szabadságaikat, polgári függetlenségüket. Mostanában, a német újraegyesülés küszöbén forr a „Bonn vagy Berlin?” vita. A Bonn-pártiak egyik érve Berlin főváros ellen: Berlin a porosz militarizmust és a náci „harmadik birodalmat”-idézi sokak tudatába. Berlin valóban sokak szemében lett bűnbak, pedig a bűnök nem belőle sarjadtak, csak megtörténtek vele. Láttuk, hogyan veselkedett porosz centrummá válása ellen, s nem vétkes a náci diktatúra kialakulásában sem: az 1933. március 5-i Reichstag-választáson, amikor Hitler már kancellár volt, s a náci párt elsöprő választási győzelmet aratott országos méretekben, akkor Berlin lakosságának több mint kétharmada a nemzeti szocialisták ellen szavazott. A fővárosvitában nyilván nem érzelmek, hanem súlyos érdekek döntenek majd, de érzelmi tényezők is befolyásolhatják a vetélkedés végkimenetelét. Az utóbbiak Berlin ellen szólnak, hiszen magukban a németekben is van némi gyanakvás vele szemben. Miért vált bűnbakká Berlin? Erre talán csak mélyreható történelmi és szociálpszichológiai elemzés adhatná meg a választ. De az is meglehet, hogy a válasz oly pofonegyszerű, amilyennek a német lélek és Berlin nagy ismerője, Heinrich Mann látta: „Németország a torzításig felerősítve látja Berinben saját tulajdonságait, az alaposságot és az öntudatot. Mivel Németország korábban mindkettőt túlzásba vitte, leleplezve látja magát Berlinben, ezért minden csodálata ellenére sem szereti”. BARTA GYÖRGY MTl-Panoráma Kis Magyar Demokrácia A kambodzsai ellenállók méltatlankodnak az amerikai döntés miatt Norodom Szihanuk herceg, a kambodzsai ellenállók vezetője csütörtökön közzétett üzenetében elítélte az Egyesült Államoknak azt a kedden nyilvánosságra hozott döntését, amelynek értelmében ezentúl a khmer ellenállókat nem ismeri el Kambodzsa törvényes ENSZ-képvise- lőjének. Japán, Ausztrália és Vietnam helyeselte, Kína elítélte az amerikai lépést. „Fantasztikus jutalmat” kapott Vietnam és phnompeni szövetségese - olvasható Szihanuk herceg Bangkokban közzétett iratában. „Tisztelettel és elszánt módon felszólítok minden igazság-, béke- és szabadságszerető népet és kormányt: szíveskedjenek megakadályozni az ENSZ-ben, hogy Kambodzsa nemzeti kormányát ilyen igazságtalan módon megfosszák a képviselettől” - írta egyebek közt a herceg. Kaifu Tosiki japán miniszterelnök csütörtökön üdvözölte Washingtonnak azt a döntését, hogy amerikai-vietnami párbeszéd kezdődik Kambodzsa sorsáról. „Jó dolog ez, új szél fúj a kambodzsai béke irányában” - mondta. Egyben hangoztatta: az amerikai döntés nem befolyásolja Japán álláspontját. „Japán is békét akar, de áz a jó dolog, ha különböző országok más-más módon közelítik meg ezt a kérdést” - vélekedett. Japán - amely fenntartja kapcsolatait Szihanuk- kal - az utóbbi időben „keményítette” álláspontját a vörös khmerek irányába, s júniusban megkülönböztetett fogadtatásban részesítette Hun Sent, a Vietnam- barát kambodzsai kormány elnökét. A kínai külügyminisztérium szóvivője csütörtöki sajtóértekezletén elítélte azt, hogy Washington nem ismeri el a kambodzsai ellenállást Kambodzsa törvényes ENSZ-képviselőjének. Rámutatott: Kína mindaddig szállít fegyvert az ellenállóknak, különösen a vörös khmereknek, amíg nem rendezik tárgyalásos úton a kambodzsai konfliktust, s a vietnamiak ki nem vonulnak ténylegesen az országból. Vietnam ENSZ-nagykövete - mint erről a hanoi rádió beszámolt - „üdvözölte azt a döntést, hogy Washington véget vet a kambodzsai ellenállási koalíció diplomáciai támogatásának és Vietnam segítségét kéri a 11 éve tartó kambodzsai konfliktus rendezéséhez”. Gareth Evans ausztrál külügyminiszter nyilatkozata szerint az amerikai politikának ez a változása „meg kell, hogy köny- nyítse a konfliktus átfogó rendezését”. Dimitrov holttestét elhamvasztották Miután Georgi Dimitrov bebalzsamozott holttestét szerdán elvitték a Szófia központjában épült mauzóleumból és a központi temetőben elhamvasztották, az „1 -es számú őrhely” megszűnt. A díszegyenruhás gárdisták elmentek, több őrségváltást nem rendeznek itt. A hamvasztásnál ott voltak Dimitrov hozzátartozói. A hamvakat tartalmazó urnát később helyezik el méltó helyére. Az ellenzéki Demokracija csütörtöki számának első oldalas jelentése szerint a hamvasztás még szerdán reggel 7 óra körül megtörtént. A mauzóleumot hetek óta éjjel-nappal blokád alatt tartó tüntetők nem vették észre, hogyan és mikor vitték ki az épületből Dimitrov koporsóját. A jelek szerint nem tudtak róla azok a veteránok sem, akik - egy nyilatkozatuk szerint - élő lánccal kívánták megvédeni a Dimitrov-mauzóleumot a hasonló „merényletektől”. Diákvezető letartóztatása Kínában A kínai hatóságok letartóztatták a tavalyi diákmegmozdulások hosszú idő óta rejtőzködő egyik vezetőjét, a 22 éves Csaj Vej-mint, aki a körözöttek listáján fontossági sorrendben a hatodik helyen szerepelt - közölték csütörtökön pekingi egyetemi források. Csajt - májusban történt letartóztatása után - a politikai foglyok számára fenntartott Csincseng börtönbe vetették. A Honan tartományból származó Csaj Vej-min a pekingi Közgazdasági Főiskola hallgatója volt, amikor 1989 áprilisában megkezdődtek a demokratikus változásokat követelő diáktüntetések. Pekingi diákok azt is elmondták, hogy egy másik elfogott diávezetőt, Liu Kangot, aki már tavaly június óta a Csincseng börtönben van, magánzárkába vetették, mert 1990. június 4-én, a Tienanmen téri vérengzés első évfordulóján megpróbált éhségsztrájkot szervezni fogolytársai körében. A 29 éves Liu a diákmozgalmak kezdetekor egy kutatóintézetben dolgozott. Az utóbbi három hónapban nem csupán Csajt, hanem két másik rejtezkedő diákvezetőt is letartóztattak: a 21 éves Vang Csi-hszint, aki politika- és jogtudományt hallgatott, valamint Vang Jou-cajt, a Peking Egyetem hallgatóját. Bebörtönzésük pontos időpontja nem ismeretes. A tavaly júniusban kiadott körözési listán szereplő 21 leginkább keresett diák- vezető közül nyolcat már korábban letartóztattak. Csaj és a két Vang letartóztatásával számuk 11-re emelkedett. Öten külföldre menekültek s további ötnek a holléte nem ismeretes. A kínai kormány szerint a diákmegmozdulások 355 résztvevője ügyében folyik még vizsgálat Pekingben. Azt azonban nem közölte, hogy hányán várnak tárgyalásra, és hány embert Ítéltek már el. Hivatalos adatok szerint Pekingben és Sanghajban a zavargások szervezői közül 881 embert engedtek szabadon. Az ország többi részéről nincsenek adatok. A Pravda a magyar változásokról Az ingataggá váló komp könnyen felborulhat Magyarország igyekszik minél gyorsabban eltávolodni a Kelettől és a Nyugat irányába közelíteni - írja a Pravda terjedelmes csütörtöki riportjában a lap budapesti tudósítója. Vlagyimir Greszimov írása szerint a „Kompország” - Ady szavaival élve - mindig is ide-oda ingázott a két part között, de inkább a Nyugat felé próbált közeledni, s ezt teszi a jelenlegi magyar vezetés is: erőteljes csapásokkal távolodik a keleti párttól. Szabad szemmel is látni, miként vagdossák el a köteléket - hangsúlyozza a Pravda tudósítója, de megjegyzi, hogy az ingataggá váló komp köny- nyen felborulhat. Az SZKP KB központi napilapja részletes és objektív képet fest a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, az adósság- állományról, keletkezésének gyökereiről, a külföldi tőke megjelenéséről, a privatizációról. - Magyarország követeli: töröljék a „kommunista országok" jegyzékéből, hogy így újabb kedvezményekhez juthasson a nemzetközi pénzügyi központokban. A Pravda emlékeztet arra, hogy éppen ezek a központok követelték a magyar-szovjet kereskedelemben keletkezett magyar aktívum visszaszorítását, aminek következtében jelentős mértékben csökkent az árucsere és így a Szovjetunióban is engedélyhez kötötték a Magyarországra irányuló kivitelt. A szovjet lap tényszerűen ismerteti a nyomasztó légkört teremtő nehézségeket: állandósult az infláció, nőtt a munkanélküliség, mind több vállalatot kell bezárni.- A Magyarországon zajló folyamatok összességében integrálják az ország gazdaságát a világpiacba, habár e komp könnyen borul. A nehézségek ellenére azonban az ország mind gyorsabban közelít Nyugat- Európa partjaihoz - állapítja meg a Pravda tudósítója riportjában, reményét fejezve ki: a magyar komp szelni fogja még a keleti mélyvizeket. Újabb menekült a kubai spanyol nagykövetségen Párthír MSZMP Ügyelet és levelezési dm Az MSZMP Szekszárd városi és a megyei koordinációs bizottságai hetente hétfőn, szerdán és pénteken 15-18 óra között tartanak ügyeletet a Wosinsky lakótelep 35. szám alatt. A párt levelezési címe: 7100 Szekszárd, Toldi u. 3.1. emelet 6. A rendőri kordont kijátszva, szerdán újabb kubainak sikerült bemenekülnie a spanyol nagykövetségre, bár egy rendőr figyelmeztető lövéseket adott le. Ezzel a kubaival 13-ra emelkedett a havannai diplomáciai képviseleteken tartózkodó menekültek száma, a spanyol nagykövetségen rejtőzködők pedig már négyen vannak. A menekültügy miatt Kuba és Spanyol- ország viszonya alaposan lehűlt, bár ez a viszony egyébként sem volt már olyan kiegyensúlyozott, mint volt sok évvel ezelőtt, beleértve a Franco-diktatúra időszakát. Madrid tudvalevőleg konzultációra hazarendelte havannai nagykövetét, nemtetszését kinyilvánítandó amiatt, hogy a kubai kormány egy hivatalos nyilatkozatban kirohant Madrid és személyesen Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter ellen. Madridból csütörtökre virradóra különlegesen kiképzett négytagú rendőri csoport érkezett a havannai spanyol nagykövetségre, gondoskodni a menekültek védelméről.
