Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)

1990-07-17 / 88. szám

1990. július 17. NÉPÚJSÁG 5 Miatyánk zetben járunk, az utolsó női kivégzés színhelyén. Az eseményt a parancsnok­helyettes, Drinóczi Zoltán is csak hallo­másból tudja. Rég volt. Ma már más sze­lek fújdogálnak. Liberalizmus, amnesz­tia, istentisztelet. A lelkészek hétfőnként járnak ide. Egyszer a katolikus, egyszer a református, egyszer az evangélikus jön. A hallgatóság majd mindig ugyanazok­ból az elítéltekből áll.- Sokan azt se tudják, milyen vallásúak- mondja Szabó Lászlóné nevelőtiszt. - Három hónapja veszünk részt az isten­tiszteleteken, lemérhető eredmény, lát­ványos változás egyelőre nincs. Először hinni kéne. Most csak „járnak”. Főként azért, mert ebben az egy-két órában más történik velük, mint a nap többi részében. Meszelt fal, vikszolt padló, rend, fegye­lem, kínos tisztaság. Két gyertya pislákol Mielőtt a századelő börtönlátogató líri­kusainak hibájába esnék, ki kell jelente­nem, hogy az elítéltek nem földre szállt angyalok. Nem olyan teremtmények, akiknek úgy hiányzott eddig az istentisz­telet a magyarországi börtönökben, mint egy falat törköly, s nem is olyanok, akik most már, hogy törvény adta lehetősé­gük a hit gyakorlása, bibliát őrizgetnek a párnájuk alatt, és rózsafüzért morzsol- gatnak a rövid nyári éjszakákon. De az ellenkezője sem igaz. Azt sem ál­líthatjuk, hogy semmi értelme, semmi haszna a papok büntetésvégrehajtó inté­zetekben tevékenységének. Ha csak egy-egy rabnál sikerül is eredményt elérniük, felszínre segítve, valahol a lélek legmélyén keletkező rezdüléseket, már nem jöttek hiába. * Zárak, kulcsok, lakatok, fotocellás aj­tók, rácsok, hangszórók, kamerák. A Szekszárdi Büntetésvégrehajtási Inté­Veled is megtörténhet? Példázat a kampóra akasztott feszület alatt. Far­kas Béla katolikus plébános prédikál. A résztvevők, az itt fogva tartottak kétfé­lék: előzetes letartóztatásban lévők és hároméves, vagy annál rövidebb ideig tartó szabadságvesztésüket töltő kis bű­nösök, intézetfenntartó elítéltek (szak­munkások: kőművesek, villanyszerelők szakácsok, fűtők). Húszán lehetnek. Fi­gyelmük megoszlik. Részint a példabe­szédekre, részint a fotóriporter nő comb­jaira koncentrálnak.- Isten nagyon szeret mindnyájunkat- mondja a plébános, és az ember lelki szabadságáról beszél. Néhányan el­eresztenek egy félmosolyt. Aztán előke­rül a gitár s jó páran együtt éneklik Farkas Bélával: Veled vagyok naponta, Kezeidet megfogva, Te csak bízzál karomba’, Mondja az Úr. A teremben az elfújt gyertyák szaga terjeng. Az érzékszervek itt-ott-amott csi­korogva, akadékoskodva, nehézkesen engedelmeskednek. Mint mikor a holtvá­gányról előhúzzák az ottfelejtett, gazzal körbenőtt, rozsdás vagont. Wessely Fotó: - ór ­r__----------------------------­j B örtönszentély Egyház a fegyházban Feljegyzéseimből A jó rádióhallgatók közé tartozom, hajnaltól elalvásig szól a masina. Nagyon kedvelem például a Falurádiót, mely szóki­mondó, friss, minden műsora aktuális. Úgy két-három éve szin­te naponta elhangzott a műsorában figyelmeztetésként: vigyá­zat, nem fizetődik ki a disznótartás, baj lesz a húsellátással! Szinte naponta elhangzott, de nem alaptalanul, mert a sertésál­lomány drasztikusan csökkent. Ekkor ért a meglepetés. Egy „il­letékes” nyilatkozott a rádióban, mely szerint őket is meglepte a sertésállomány drasztikus csökkenése. Nem vagyok híve a káromkodásnak, de ennek hallatán nagyon csúnyát mondtam, még az édesanyját is emlegettem az illetékes­nek. Mert ha ő a Kossuth rádió faluműsorát csak egyszer-kétszer hallgatta volna, akkor kellett volna ismerni a problémát. Van viszont egy másik műsora a rádiónak, melyet egyáltalán nem kedvelek, melynek címe Klasszikusok délidőben. Nem tu­dom, a rádió statisztikája (mivel minden bizonnyal végeznek fel­mérést a különböző műsorok hallgatottságáról) mit jelez, mivel a papír sok mindent elbír, de én nem tartom valószínűnek, hogy néhány sznobon kívül ezt a műsort, ebben az időben hallgatja. Valaha jó tánczenék, magyarnóták, cigányzenék voltak. Ma klasszikusokat kell hallgatni annak, aki nem nyomja meg a gombot, azaz nem kapcsolja ki a rádióját. * Szőlőszomszédommal, a decsi Papp Janival szinte minden­nap megbeszéljük a nap dolgait, az apróbb eseményeket. így mesélte el néhány hete, hogy uborkamagot keresett Szek- szárdon, az egyik boltban. Talált is, csak nem volt tisztában az árral, mert arra 236 forintot írtak. Megkérdezte olyan tanuló­forma fiútól, vajon jól lát-e, aki megnyugtatta, igen, ez az ára. Gyorsan letette, mintha parázs lett volna a kezében és végül rátalált a megfelelő uborkavetőmagra, 10-12 forintos ár­ban. Mérges volt és szóvá tette a fiúnak, miért nem mondta, hogy van olcsóbb is. A meglepő válasz: azért, mert nem kér­dezte.- Ha már szóba hoztad a kertészeti ABC-t - folytattam -, elmondom én is az esetemet. Úgy egy éve rotálógépet akartam venni, de amelyik nekem tetszett, abból csak egy volt. Amikor körülnéztem, feltűnt, hogy a bovden kiszakadt, lóg a levegőben. Szóltam az eladónak, a gépet megveszem, majd holnap jö­vök érte, javítsák meg. Majd hanyatt estem, amikor azt mondta az eladó; adnak garancialevelet, vigyem el a szervizbe, majd megjavítják. Különben a gép ára majdnem 20 ezer forint volt.- Dühös lettem, ott hagytam őket és néhány perc múlva ta­lálkoztam a fiammal, aki látta rajtam, hogy dühös vagyok. Amikor elmondtam az okot, beültetett kocsijába azzal, hogy veszünk máshol, nem érdemes mérgelődni. Rövidre fogom: egy óra múlva Ercsiben voltunk, ahol igazán udvarias kiszolgálás mellett ugyanazt a gépet megvettem, még az utcára is kihozták, sőt, az autóba is betették. Ja igen, ami még a történethez tartozik, 400 forinttal olcsóbb volt, mint Szekszárdon. . A gazdasági vállalkozásokról I. Megyénkben is szélesebb körben találkozunk különböző gazdasági vállal­kozásokkal, a tapasztalatok szerint azon­ban az ezekre a vállalkozásokra vonat­kozó jogi szabályozás a válíalkozók körében nem eléggé ismert. Erre figye­lemmel ez alkalommal az egyéni vállalko­zásról szóló jogszabályt ismertetjük rö­viden, hogy azután a következő egy-két alkalommal - a terjedelem korlátái által adott keretek között - a gazdasági társa­ságokra vonatkozó jogi szabályozásról adjunk ugyancsak rövid tájékoztatást. Mindenekelőtt jó tudni, hogy az egyéni vállalkozáshoz nem kell engedély, az ille­tékes tanácsnál történt bejelentés alap­ján a vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható. Megjegyzendő, hogy még ilyen bejelentésre és igazolványra sincs szükség mezőgazdasági tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás folyta­tásához. Egyébként is a vállalkozói igazolvány kiadása csak akkor tagadha­tó meg, ha a kérelem teljesítése jogsza­bályba ütközik. A jogszabály pedig té­telesen felsorolja, hogy ki nem kaphat vállalkozói igazolványt. A magunk részé­ről csupán példálózva jelöljük meg, hogy nem kaphat ilyen igazolványt - többek között - az, akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncse­lekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az íté­let hatálya alatt az abban megjelölt tevé­kenységre. Ugyancsak jó tudni, hogy az egyéni vállalkozó ugyancsak egy vállal­kozói igazolványt kaphat, de az igazolvá­nya alapján több tevékenységet folytat­hat és több telephelyet, fióktelephelyet tarthat fenn. Az egyéni vállalkozó ugyan köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, de foglalkoz­tathat alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagok és középfokú szakoktatási intézményi tanulót is. Az egyéni vállalko­zó természetesen teljes vagyonával korlátlanul felel a tevékenységéből eredő kötelezettségeiért. Megjegyzendő, hogy az egyéni vállal­kozó özvegye, örököse - ha megfelel a törvényben előírt egyéb feltételeknek - a vállalkozó elhalálozása időpontjától szá­mított három napon belül a tanácsi szak- igazgatási szervnek történő bejelentés alapján folytathatja a vállalkozást. A vonatkozó jogszabály, az 1990. évi V. törvény, amely a Magyar Közlöny idei 13. számában jelent meg, biztosítja, hogy a gazdasági életben valamennyi gazdálko­dó, az állami vállalatok, a szövetkezetek, az egyes gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók is egyenlő eséllyel ve­gyenek részt, a törvény indoklása pedig azt is kimondja, miszerint: „Kívánatos, hogy a magánvállalkozások köre jelentő­sen kiszélesedjen.”. Dr. Deák Konrád — OLVASSA? NAPILAP — az Ön lapja. — Jő nap, jő közérzet jő fellépés, biztos siker ABLAK A VILÁGRA Kül- és belpolitika Irodalom és kultúra Család, otthon, sport Hírek, események Hirdetések, érdekességek. AZ ÖN LAPJA: benne (heti rádiő- és tv-műsor) Ha gondja van, ha keres, ha kínál, a Tolnai Népújság rendelkezésére áll - hirdetésfelvevő helyek a megye minden pontján. A megye minden településén kérje, vegye, várja: az Ön Lapja NÉPÚJSÁG Axel Springer - Budapest Kft. Tolna Megyei Irodája

Next

/
Thumbnails
Contents