Tolnai Népújság, 1990. július (1. évfolyam, 75-100. szám)
1990-07-17 / 88. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. július 17. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) tok magasabb szintre emelése mellett, illetve Európai Közgyűlés létrehozása mellett. Ezen javaslatok valóra váltásában jelentős szerepet tölthet be a magyar Országgyűlés is, ezért Horn Gyula közölte, hogy e fontos kérdések kapcsán a Külügyi Bizottság a jövő héten állásfoglalás-tervezetet terjeszt a Ház elé. A Külügyi Bizottság elnöke emlékeztette a törvényhozást: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt héten felhívással fordult a magyar parlamenthez, hogy vizsgálja felül a nemzeti kisebbségek országgyűlési képviseletéről hozott korábbi döntését. Horn Gyula javasolta, hogy ezt a kérdést az érintett bizottságok tűzzék napirendre. Fodor Gábor, az Emberi Jogi, Vallásügyi és Kisebbségi Bizottság elnöke rögtön szót kért, és közölte, hogy az RMDSZ felhívását bizottsága már megvitatta, s azzal kapcsolatos álláspontjáról levélben tájékoztatta az RMDSZ-t. A levél kifejti: az RMDSZ egy nagyon összetett kérdést egyetlen, kiragadott szempont alapján, feltehetően nem eléggé pontos értesülésekre támaszkodva vizsgál és értelmez. A magyar parlament ugyanis megtehette volna, hogy egyfajta látszatmegoldásra törekedve minden nemzetiségből egy-egy képviselőt beültet a törvényhozásba. Ez azonban megbontotta volna a kizárólag a politikai pártokra épülő egykamarás Országgyűlés egyensúlyát. Ugyanakkor a levél rámutat arra is, hogy a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek nem maradtak képviselet nélkül, hiszen a törvényhozás tagjai közül csaknem húszán vallják magukat valamely kisebbséghez tartozónak. Emellett Magyarországon folyamatban van a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti biztosi - ombudsman - rendszerének kialakítása. Ez az intézmény a többi között felügyeli a kisebbségi jogok érvényesülését, s hallatja hangját a kisebbségeket érintő törvények megalkotásánál. Az ombudsman-rendszer kialakításával Magyarország gyakorlatilag egy korszerű európai jogintézményt honosít meg. Végezetül az üzenet arra kéri az RMDSZ-t, hogy képviselői személyes tapasztalatok gyűjtésére látogassanak el a magyar Parlamentbe. Ugyancsak soron kívül kért szót Kónya Imre (MDF), aki a kormánykoalícióban részt vevő pártok kora reggel megtartott frakcióértekezletének állásfoglalását ismertette az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényhozói munka értékeléséről. A Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja mélységes aggodalmát fejezte ki az önkormányzatok létrehozását szolgáló törvényhozói munka jelenlegi állapota láttán. (Mint ismeretes, az önkormányzati törvény tervezete az elmúlt héten heves ellenzéki bírálatokat váltott ki, s különösen kétségessé teszi a törvényjavaslat sorsát, hogy az ellenzéki erők ragaszkodnak az alkotmány módosítását is érintő törvények minősített, azaz kétharmados szavazatarányú elfogadásához.) Kónya Imre - drámai szavakkal ecsetelve a törvény elfogadásának jelentőségét - emlékeztetett arra, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége ez év április 29-én megállapodást kötött azzal a céllal, hogy az Országgyűlés a kormányzati tevékenység megbénítására alkalmas, minősített többséget igénylő törvények körét „a szükséges mértékre” korlátozza. A szovjet típusú tanácsrendszer felváltásának, a demokratikus helyi önkormányzatok kiépülésének sürgőssége miatt kiemelkedően fontos volt, hogy az önkormányzatok létrehozásához szükséges részletes szabályok kikerüljenek a minősített többséggel meghozandó törvények közül. Ezért az MDF-SZDSZ megállapodás 4. mellékletének 3. pontja úgy rendelkezik: „az önkormányzati törvényeknél a kétharmados szabály kizárólag az alkotmányba kerülő rendelkezésekre vonatkozik, vagyis azokra, amelyek az önkormányzati rendszer szervezetének és működésének legalapvetőbb szabályait tartalmazzák”. A megállapodásban foglaltakat - mint egységes egészet - mindhárom képviselőcsoport elfogadta, és azt magára nézve továbbra is kötelezőnek tartja. Ugyanakkor elvárja, hogy az SZDSZ haladéktalanul térjen viSsza a megállapodásban vállalt kötelezettségei teljesítéséhez. A kormánykoalíció pártjai hajlandóak minden ésszerű és elfogadható módosítási indítványt figyelembe venni, amennyiben azonban a beterjesztett alkotmánymódosítás nem kapná meg a minősített többséget a szavazás során, és a Magyar Köztársaság alkotmánya emiatt továbbra is a szovjet típusú tanácsrendszert tartaná fenn, akkor ennek minden következményéért a felelős-. ség a megállapodást megszegő szabad demokratákat terhelné. Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének nevében - ugyancsak soron kívüli hozzászólóként - válaszolt az állásfoglalásra. Mindenekelőtt kifogásolta, hogy a két párt „magánjellegű” megállapodását a parlament elé vitték. Indokolatlannak tartotta, hogy e kérdésben ügyrend előtt kapott szót Kónya Imre, hiszen még nem zárult le az önkormányzati törvény általános vitája. Az SZDSZ egyébként sem érzi úgy, hogy felrúgta a megállapodást. A Magyar Demokrata Fórum - illetve a kormányzó pártok - állásfoglalása olyan helyzetet kíván teremteni, amelyben egyedül az ellenzéket terhelné a felelősség, amennyiben valamely tartalmi kérdésben nem sikerült a parlamenti pártoknak konszenzusra jutniuk, illetve a konszenzus hiányát nem sikerül pusztán erőpozícióból pótolni. Az SZDSZ nem kíván olyan megoldást elfogadni, amelyben egyszerűen általános megfogalmazások kerülnek az alkotmányba, s ezért az önkormányzati törvény tényleges tartalmát már egyszerű szótöbbséggel is elfogadtathatják. Az SZDSZ szakértői megfeszített munkával készítették el tervezetüket, amely alapját képezheti a parlamenti pártok konszenzusának. E tervezet kidolgozása nem a parlamenti munka hátráltatását jelentette, hanem azt szolgálta, hogy időben meg lehessen tartani az önkormányzati választásokat. Az elnöklő Szabad György javaslatára a napirenden kívüli vitát egyelőre „befagyasztották” - s az önkormányzati törvény problémakörét a tárgy- sorozatnak megfelelő helyen és időben veszik elő. (A két soron kívüli felszólalás is előrevetíti, hogy az önkormányzati törvény, illetve az ezzel kapcsolatos alkotmánymódosítás folytatódó általános vitája során heves összecsapás várható a kormány- koalíció, illetve az ellenzéki pártok között. Erre a szinte áthidalhatatlannak látszó ellentétre utal az is, hogy a kormánykoalíció részes pártjai az ülés szünetében - az önkormányzati törvény plenáris vitáját be sem várva - nemzetközi sajtótájékoztatót hívtak egybe, amelyen éles kritikának vetették alá a Szabad Demokraták Szövetségének a törvénykezés során tanúsított magatartását, illetve az önkormányzatokról készített „ellentervezetét”. A többi között elhangzott, hogy a szabad- demokraták, „útszéli hangon” támadják képviselőtársaikat, tervezetük koncepciótlan, inkoherens, megbénítja az ön- kormányzati választások előkészítését.) A családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításának részletes vitájával, pontosabban a részletes vitában benyújtott újabb módosító javaslatok megtárgyalásával folytatták munkájukat a törvényhozók. A három módosító javaslat közül végül is a Török Ferenc (SZDSZ) képviselő által eredetileg benyújtott javaslatot fogadták el, amelyet - mivel azt a képviselő visszavonta - Kut- rucz Katalin (MDF) terjesztett elő. Eszerint a családi pótlék év eleji vagy évközi emeléséről a gyermeknevelés tényleges költségeinek megfelelően az Országgyűlés évente legalább kétszer dönt. A képviselők Szabad György vezetésével ezután ügyrendi polémiát folytattak, amelynek lényege: miként tárgyalják az SZDSZ által beterjesztett önkormányzati „ellentörvény-tervezetet”. A jelenleg érvényes házszabályok ugyanis nem rendelkeznek arról az esetről, amikor a kormány beterjesztett törvényjavaslatával szemben az Országgyűlésnek egy teljesen új törvényjavaslatot kell megvitatnia. Végül is Szabad György az ügyrendi bizottság hatáskörébe utalta a döntést, nevezetesen: a bizottság vizsgálja felül és foglaljon állást arról, hogy a képviselők esetleg az egyszer már elfogadott tárgyalási rendtől eltérő módon vitassák meg az SZDSZ „ellentörvényét”. Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottág nevében Salamon László (MDF) obstrukcióval vádolta az SZDSZ-t. Mint mondotta: a szeptember 30- ig hátralévő idő nem elegendő a szakmailag is megalapozott módosításokra. A javaslatok sokasága és az idő rövidsége együttesen pedig jelentősen lecsökkenti az eredményes helyi választások lehetőségét. Kérte az ellenzék tagjait, gondoljanak felelősségükre, ne tegyék lehetetlenné a kormány munkáját, hiszen ezzel megfosztják az országot a helyi rendszerváltás lehetőségétől, konzerválják a tanácsi rendszert, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyi kiskirályok tovább élősködjenek. Jó lenne elkerülni, hogy az önkormányzati választások a pártharcok színterévé váljanak. A nemzet azt várja az Országgyűléstől, hogy a helyhatósági választások törvényes előfeltételeit alakítsa ki sikerrel - fejtette ki a képviselő. Juhász Pál (SZDSZ) visszautasította az obstrukció vádját. Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka ma folytatódik. Antall József Brüsszelben Hétfőn délelőtt a Malév menetrendszerű járatával Jacques Delors-nak, az Európai Közösségek Bizottsága elnökének meghívására hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett Antall József miniszterelnök. A magyar kormányfő brüsszeli tartózkodása során találkozik az Európai Közösségek Bizottságának elnökével, Jacques Delors-ral, továbbá az Európai Parlament elnökével, Enrique Baron Crespóval. Nico Wegter, a Közösségek Bizottságának külügyi szóvivője a látogatás előtt az MTI- nek adott nyilatkozatában megerősítette, hogy a közösség kapcsolatainak további bővítésére törekszik Magyarországgal, beleértve egy társulási szerződés kidolgozását is. Egy szovjet filozófus szerint az SZKP halott „A Szovjetunió Kommunista Pártja halott” - jelentette ki a párt központi bizottságának egy volt tanácsadója a Newsweek cimü New York-i hetilap munkatársának adott moszkvai nyilatkozatában. Alekszandr Cipko filozófus 1986-tól ez év márciusáig dolgozott az SZKP KB tanácsadói testületében. Jelenleg a moszkvai nemzetközi politikai és gazdasági tanulmányok intézetének munkatársa. Először 1988-ban hívta fel magára a közvélemény figyelmét: „A sztálinizmus forrásai” címmel cikksorozatot jelentetett meg. Cikkeiben, ha óvatosan is, de bírálta a marxista tanokat. Ezúttal élesen fogalmazott. Kijelentette, hogy mindaz, amit Marx az elidegenedés formáinak tekintett - a család, az állam, a nemzet a magántulajdon és a vallás - éppenséggel a társadalom alappillérei. Cipko szerint az első szovjet vezetők - mint Lenin, Sztálin és Trockij - komolyan vették az ideológiát. Utódaik azonban - például Brezs- nyev és Andropov - már cinikusan csak a hatalom megtartásának eszközét látták benne. Egy kérdésre válaszolva kijelentette: nem tudja, hogy Gorbacsov „hivő marxista-e”. Mint mondta, nagy tisztelője Gorbacsovnak, hősnek tekinti öt. Valuta(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1990. július 17-től 23-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 11 221,39 11 915,49 ausztrál dollár 4892,03 5194,63 belga frank 178,20 189,22 dán korona 990,17 1051,41 finn márka 1612,00 1711,72 francia frank 1123,45 1192,95 görög drachma a/b 38,49 40,87 holland forint 3340,75 3547,39 ír font 10100,15 10724,91 japán yen (1000) 420,79 446,81 kanadai dollár 5379,38 5712,12 kuvaiti dinár 21 432,47 22758,19 norvég korona 982,96 1043,76 NSZK márka 3765,07 3997,97 olasz lira (1000) 51,44 54,62 osztrák schilling 535,24 568,34 portugál escudo 42,94 45,60 spanyol peseta 61,50 65,30 svájci frank 4431,15 4705,25 svéd korona 1041,30 1105,71 USA dollár 6236,85 6622,63 ECU (közös piac) 7801,91 8284,51 Új szak a tanítóképzőn Sok jelentkező - szerény tudással (Folytatás az 1. oldalról.) Ahogy mondani szokás, ez az éremnek az egyik oldala. A másik oldalról azok a vizsgáztató tanárok beszélhetnének, akik egyszer a nevetésüket, másszor a könnyeiket tartják vissza egy-egy felvételizőt hallván. Amikor a kívülrekedtekért kesergünk, akkor azt is tudnunk kell, hogy sokuk alapvető ismeretek és szükséges képességek híján vannak. Ez természetesen intézményként változó. A tanítóképző főiskolákra általában nem a legjobbak jelentkeznek, ezért itt különösen jellemző a felvételizők egyenetlen tudásszintje. Ezt támasztja alá Deli István, az Illyés Gyula Tanítóképző Főiskola igazgatója is.- Tavaly azt mondtuk, hogy ez volt eddig a leggyengébb év. Idén pedig, hogy ez még a tavalyinál is gyengébb. Ezeket a megállapításokat számokkal is alátámasztotta. A tanítói szakra jelentkezők egyharmada nem ért el a felvételi vizsga során 30 pontot, amivel automatikusan elszálltak reményeik. Még rosz- szabb statisztikát mutat az óvónőnek és szociális munkásnak jelentkezők szereplése. Közülük 41, illetve 75 százalékuk nem érte el a minimális 30 pontot, ami alatt nem vehető fel a pályázó. Ennek tükrében reálisabb ítéletet alkothatunk a túljelentkezési arányokról. Tanítónak nappali tagozatra 132-en jelentkeztek, ebből 46-an érték el a beju(Folytatás az 1. oldalról.) A szekszárdi áfész 43-as számú csemegeüzletében szintén nem tudták reggel kezdeni az átárazást. Itt kérdeztünk rá arra, hogy új árakon csak az áremelkedés után beérkező árukat, avagy az addigi készleteket is felárazzák. A kérdést követő elnéző mosolyból már tudhattam, hogy az üzletben fellelhető és az áremelés alá tartozó összes termékre új árcédulácska kerül. Az eljárás egyébként nem ütközik semmilyen jogszabályba, ahogy a megyei tanács kereskedelmi osztályán megtudtam. Legfeljebb méltányosságot lehetne felemlegetni, A hólabdát tovább lehetne ekkor görgetni a nagykereskedelem irányába. És bizonyosan náluk sem állna meg. Fontosabb számunkra, hogy az áremelés indít-e lavinát. Gyakorlott keleteurópai tudja, ha emelkedik a benzinár (nem is kevéssel), akkor hamarosan a tömegközlekedés is többe kerül. táshoz szükséges 91 pontot. A szeptemberben induló ötvenes keret négy másik intézményből ideirányított hallgatóval egészül ki. Negyvennégyen pályáztak az óvónői szakra, de csak ötük felelt meg a követelményeknek. Hozzájuk csatlakozik még a tanítói szakról ideirányított négy jelentkező, valamint tizennégyen egyéb felsőfokú oktatási intézményekből. Az óvónői pálya telítettségét mutatja a jelentkezők csekély száma és alacsony tudásszintje. A sokat emlegetett szociális védőháló megteremtése és ennek várható intézményrendszeri kiépítése népszerűvé tette a szociális munkás szakot. Ezt jelzi, hogy 131 -en szerettek volna bejutni erre a képzésre. De csak 18-an örülhetnek majd a postásnak, amikor megérkezik a főiskola értesítésével. Ezt az évfolyamot a budapesti és a szegedi egyetemre jelentkezőkkel egészítik ki. Az idei év újdonsága a német-tanitó szakpárosítás, amely négyéves képzés végén tanítói és általános iskolai német tanári képesítést nyújt. Erre a szakra azok jelentkezhetnek (még most is), akik valamely egyetemre a német mellett magyarból, történelemből vagy matematikából felvételiztek és legalább 86 pontot értek el. Az ő tanítói alkalmassági vizsgájuk július 30-án lesz. Az ott megfeleltek közül 25 jelöltet vesznek fel. pi No, ebben ha átmenetileg is (ezt már ismerjük) megnyugtató hírrel szolgálhatok. A taxitarifa, amely ugyan nem a leggyakrabban igénybe vett tömegközlekedési eszköz, várhatóan nem változik. Ezen az elhatározáson csak az változtatna, ha sorra kerülne az autók vagy autóalkatrészek árának emelése. Többen és gyakrabban veszik igénybe a távolsági autóbuszjáratokat. Ezért a Gemenc Volánnál is érdeklődtem. Hunyadi Szabolcs forgalmi és kereskedelmi igazgatóhelyettes elmondta, hogy a tarifák megállapítása központilag történik, de nincs tudomása arról, hogy emelni kívánnák a menetdíjakat. Más a helyzet a szabadáras szolgáltatásaikkal (különjárat, árufuvarozás), amelyeket a piaci viszonyok alakítanak, és a szerződő felek kölcsönös megállapodása alapján jönnek létre. A benzináremelést tehát egyelőre csak a kutaknál kell megfizetnünk. Az áremelés egyelőre nem gyűrűzik: A magyarok korrekt rendezésre törekednek Sajtótájékoztató a bős-nagymarosi beruházásról (Folytatás az 1. oldalról.) A sajtótájékoztatón az MTI munkatársa az iránt érdeklődött, hogy a magyar fél szerint mennyiben reális ez a 2 milliárd schillinges követelés. Továbbá miként adható megfelelő válasz július 31 -ig, ha - mint az elhangzott - a magyar kormány csak szeptember második felében foglalkozik részletesen a bős-nagymarosi beruházással. Szántó György válaszában elmondta: jelenleg bármilyen adat, esetleg becslés közlése nehezítené a tárgyalásokat. A nemzetközi jog szakértőiből és más szakemberekből álló bizottság foglalkozik a kérdéssel, hiszen hazánk szeretné korrekten rendezni ezt az ügyet,, de ugyanakkor nem lehetünk nagyvonalúak sem. A bizottság vizsgálja azt is, hogy miként vehető figyelembe a kártérítés rendezésénél az osztrákok magyarországi vízlépcsőépítése ellen már a szerződés- kötéskor, illetve az osztrák kormány garanciavállalásakor kibontakozó nemzetközi környezetvédelmi tiltakozás. A tervek szerint a kormány valóban szeptember második felében tűzi napirendbe a beruházás teljes körű értékelését, a feladatokat, de az osztrák kártérítési ügyben ezt megelőzően is állást foglalhat. Sámsondi-Kiss György többek között elmondta, hogy Csehszlovákiával is korrekt rendezésre törekszünk, s akár azonnal készek vagyunk a tárgyalások megkezdésére. Hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy a szomszédos országban is tisztázzák egymás között álláspontjukat a bősi erőmű ellenzői és támogatói. Mint kiemelte: a demokratizálódással és a liberalizálódással mindenhol nagyobb jelentőséghez jutnak az ökológiai tényezők. A független nemzetközi szakértők - így például az Európai Közösség - bevonását a két ország közötti vitás kérdések eldöntésénél indokoltnak tartja. A Budapest-Bécs Világkiállítás alkalmából, megfelelő összefogással, természetvédelmi mintaterületként mutathatná be a világnak Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország ezt a térséget.
