Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-11 / 57. szám

1990. június 11. NÉPÚJSÁG 3 Mit jelent a munkásrészvény? Kormány és szakszervezet „Értelmes együttműködésre van szükség” Interjú Sándor Lászlóvá), a MSZOSZ elnökhelyettesével (Folytatás az 1. oldalról.) Ha a magyar tulajdonreform ily módon is épít a dolgozókra, akkor új távlatú fejlő­désünk egyik vonásaként nyilván nálunk is kialakul majd az a sok amerikai válla­latnál élő szokás, hogy az üzemcsarno­kokban és az irodákban naponta kiírják a cég részvényárfolyamainak állását. így a „társtulajdonosok” folyamatosan érzé­kelhetik munkájuk tőzsdei értékelését. Az ilyen információk a mi dolgozóinkat is eligazítanák vállalatuk helyzetéről. Ná­lunk ugyanis még kevesen tudják, hogy a tőzsde a gazdaság legfőbb értékmérője. A piac törvényei késztették az amerikai polgárok zömét is arra, hogy pénzügyi és tőzsdei ismereteket szerezzenek. Ameri­kai közvélemény-kutatók szerint honfi­társaik többsége a reggeli újságból csak a sport- és a tőzsdei híreket, illetve a részvényárfolyamok alakulását olvassa el részletesen. Egyes hazai közgazdák, igazgatók és publikálók nem ismerik fel a dolgozói részvény jelentőségét. Egyebek közt az­zal érvelnek, hogy a munkás és a legtöbb értelmiségi is laikus a tőzsdézésben. Igaz. Ám a hitellel szerzett munkavállalói részvények csak értékük teljes letörlesz- tése után kerülhetnének börzeforgalom­ba. Egyébként nyugati tapasztalat, hogy a dolgozók a saját munkahelyük részvé­nyeivel nemigen szoktak tőzsdézni; in­A kisbéri székhelyű FAUNA-HÉLIX Kft. tavaly kezdte meg a szerződéskötéseket csigatenyésztés céljából. Jelenleg már 35 hektár működő refe­renciaterület van a kezelésében, s a szerződött tagok kertjeiben járva tapasz­talhatjuk, hogy nagyon komolyan gon­dolták az emberek a tenyésztést. Kitűnik ez abból is, hogy a technológiát teljes egészében átvették és annak követelmé­nyeit betartják, s hasznosítják munkájuk­kal a kft. szakembereinek látogatásakor elhangzó tanácsokat. Hogy fantázia van ebben a tenyésztés­ben, azt az is bizonyítja, hogy például a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyön­gyösi kara is belépett 6000 m2-es terület­tel. Az állományok már mindenütt betele­pítve, a nagy munkák - a megfelelő zöld növény vetése, a hálófeszítés, a bekerí­tés, az esőztetés megoldása - befeje­ződtek, lassan a párzás is végefelé jár, számtalan egyed rakja petéit, lassan „érik a pénz”, kikelnek a kiscsigák és a kább más cégek értékpapírjaival, a válla­latok külső részvényeseiként. Az ESOP valamilyen magyar változata ellen azzal is érvelnek: gazdaságunk fel­lendítéséhez először az szükséges, hogy a vállalatok a saját vagyonukat kockázta­tó valódi tulajdonosok kezébe kerülje­nek. Csakhogy a külföldi pénzemberek nem tülekednek, Magyarországon pedig kevés a tőkel Előmozdítaná az átalakulás folyamatát, ha a vállalati dolgozók cégük részvényeinek jelentős hányadát kedve­ző hitellel vehetnék meg. E lehetőség si­kerére bizonyság sok olyan nyugati vál­lalat, amelyet éppen a különböző arány­ban részvényessé vált alkalmazottaik mentettek meg a csődtől. A munkásrészvények kérdését törvé­nyesen szabályozni kell. A külföldi és ha­zai tőkés egyébként sem visszakozna egy számára előnyös befektetéstől, ha az adott vállalat részvényeseinek akár már a 45 százaléka az alkalmazottaké lenne. A tekintélyes hazai és nyugati közgaz­dászok Kék Szalag Bizottsága által az új magyar kormány számára kidolgozott programjavaslat szerint a privatizáció „fontos célja lehet a munkástulajdon lét­rehozása külön hitelkönnyítésekkel, ami végső soron a termelékenységnövelés költségének tekinthető”. Ezérta munkás­tulajdon ügyén is múlhat majd a gazda­ság átalakítása és a vállalatok tőzsdei ér­tékelése.- Sz. J. jövő évben meglesz az első „betakarí­tás”. A csiga sajnos országosan kipusztuló­ban van, mert szemérmetlenül gyűjtik be jó áron, s az évek óta tartó rablógazdál­kodás következményeképpen nagysze­rű csigalelőhelyek pusztultak ki. A Hungaro Hélix Kft. már tett lépéseket - remélhetőleg eredményesen - arra, hogy a jól fizető exportot mielőbb te­nyésztés útján oldjuk meg. Akik azért gyűjtötték, gyűjtik, hogy területet betele­pítsenek az egyedekkel, azok előrelá- tóak, mert ez a csigamennyiség utódokat hoz, s védve van a kipusztulás ellen. Nagyon várják a tenyésztők a jövő esz­tendőt, amikor meggyőződhetnek arról, hogy miért is dolgoztak. Azok járnak jobban - no nem anyagi­lag, hanem a munkát értve - akik idén jú­liustól kötnek szerződést, mert így a sok tennivaló nem torlódik, hanem szépen elosztva fömunka mellett is kényelmesen elvégezhető. ÁDÁM ÉVA Mint arról az 1. oldalon beszámolunk, Sándor László, a Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének elnökhelyettese mint meghívott vendég vett részt az épí­tők napi Totév-juniálison. A szakszerve­zeti fórumot kővetően elsőként a mozga­lom megosztottságáról kérdeztem az el­nököt.- A szakszervezeti tagoltságot nem fel­tétlenül megosztottságként értelmezem - válaszolt Sándor László. - Viszont az is kétségtelen, hogy létezik bizonyos szem­benállás a különböző szakszervezetek között, s fellelhető politikai indíttatású kü­lönbség is. Ugyanakkor a szervezeti ta­goltság nem zárja ki az egységes fel­lépés lehetőségét. Mint vezető, feladatomnak tekintem, hogy a különböző szervezeti formában működő szakszervezetek ne egymással legyenek elfoglalva, ne egymás rovására működjenek.- A tények viszont azt mutatják, hogy a független szakszervezetek folyamatosan támadják a Szakszervezetek Országos Szövetségét, nem is beszélve egyes pár­tokról, s a szövetség jórészt több-keve­sebb, de inkább kevesebb sikerrel véde­kezik...- Ez igaz, sajnos egyelőre én sem tu­dok példát mondani az egységes fellé­pésre, bár a most formálódó szakszerve­zeti kerekasztal esélyt jelenthet. Persze, azt nem tartom helyesnek, ha egy szak- szervezet saját legitimitását mások bírá­latával próbálja megteremteni.- Tehát legitimitási gondok miatt áll a támadások kereszttüzében a szövet­ség?- Ez is szerepet játszik, bár nyilvánva­lóan nem lehet megkerülni a történelmi tapasztalatokat sem. A magyar szakszer­vezet korábban, gondolok a SZOT-ra, nem kifejezetten a rendeltetésének meg­felelően működött. Ez az akkori politikai struktúrából következett. Most létrejött a teljesen új alapokon nyugvó szövetség, új működési renddel, új felfogással, poli­tikai elkötelezettség, pártokhoz való kö­tődés nélkül. Ezt az új szövetséget na­gyon sokan még mindig a múlt tapaszta­latai alapján ítélik meg, ami elfogadhatat­lan.- Ha már a pártokhoz való semleges viszonyt említette - a jelenlegi kormány­nyal, valamint a győztes párttal, az MDF- fel milyen a kapcsolata a Szakszerveze­tek Országos Szövetségének?- A válaszomat két részre bontanám. Az egy dolog, hogy a szövetség a politikai pártokkal milyen kapcsolatot alakít ki. Én annak a híve vagyok, hogy a programjuk­ban munkavállalói érdekeket megjelení­tő pártokkal a szövetség tartós partneri viszonyt alakíthat ki. A kormányt illetően pedig az a véleményem, hogy önmagá­ban valamiféle szakszervezeti ellenzé­kieskedés nem helyes magatartás. Azt a mai Magyarországon minden felelős em­bernek látnia kell, hogy az ellenzékieske­dés helyett értelmes együttműködésre van szükség. Ez nem feltétlenül jelenti a kormány teljes kiszolgálását, a behódo- lást. A toleranciára, az önmérsékletre köl­csönösen szükség van, s a vitás kér­déseknek a tárgyalóasztal mellett kell el­dőlniük.- Az építők napját ünnepeljük, s köz­ben mind gyakrabban jelentkeznek szin­te megoldhatatlan problémák ebben az ágazatban. Mit tehet ilyen helyzetben a szakszervezet?- Azt hiszem, hogy egy törvényszerű következményt él meg az építőipar. Ha egy gazdaság stagnál, sőt, a hazai gaz­daság teljesítőképessége már csökken, akkor azt elsőként az építőipar szenvedi meg. Sajnos, az építőipar problémája be­lülről nem kezelhető. Az egész gazdaság működési me­chanizmusát kell megváltoztatni, csak akkor kerülhet kedvezőbb helyzetbe ez az ágazat.- Ez nem túl biztató kilátás...- Nézze, én azt tudom, hogyha itt bizo­nyos gazdasági élénkítés nem követke­zik be, akkor nemcsak az építőiparban, hanem'egyáltalán a munkavállalók köré­ben olyan szociális feszültségek halmo­zódhatnak fel, amelyek alapjaiban ve­szélyeztetik a békés rendszerváltást. Eb­ből a helyzetből ki kell mozdítani a ma­gyar gazdaságot, s ehhez nyújthatnak segítséget a szakszervezetek saját esz­közeikkel.- szeri - Fotó: Kispál Mária Sándor László (mikrofonnal), a kép bal oldalán Pámer János, a Totév szakszervezeti tanácsának titkára Petéznek a szerződött csigák Több mint kétszáz éves műhely Öntözőkanna a kapu felett- Tényleg meglepő, hisz ez azt is jelenti, hogy már az 1848-as szabad­ságharc előtt is létezett a Hradek-fé- le bádogosműhely.- Igen, sőt még régebben is. A szü­leimtől és a nagyszüleimtől hallot­tam, hogy az 1700-as évek végén már meg volt a műhely, igaz, nem ezen a helyen. Bár írásos bizonyíté­kaink nem nagyon vannak, de szájról szájra járt a családban, hogy valami­kor, úgy 120-130 éve a Széchenyi utcai Mayer-házból költözött ide dédapám. Tehát azóta vagyunk itt a Rákóczi utcában.- Ilyen régi iparoscsalád kevés van a megyében - ha egyáltalán van. Ezek a gépek is mind ilyen régiek?- Igen, apáról fiúra szálltak, mind­mind öregek. Itt van például a pere- mezőgép, ami legalább 150 éves, de a lemezhajtogató is több mint 100 éve került ki a gyárból. Ez a táblaolló már fiatalabb, apám akkor vette, ami­kor a kórház épült.- Az édesapja végezte a kórház épületén a bádogosmunkát?- Igen, a kórházat, a gimnáziu­mot és általában a középületeket ő vagy a másik iparostársa, a Fúsz bá­dogos csinálta.- Ahogy elnézem, egyik-másik ké­ziszerszámnak is a múzeumban len­ne a helye.- Feltétlen. Igaz, ezeket ma'már Hradek Lajos egy régi lemezollóval A Hradek név közismert Szekszár- don. Károly az órás, Lajos a bádo­gos. Ők ketten képviselik ma már az egykori Hradek céget. Lajos meg­maradt őseinek nyomdokain.- Mióta létezik a Hradek bádogos­műhely? - kérdeztük a lassan már nyugdíjba vonuló, de kitűnő kondí­cióban lévő mestert.-Valószínű meglepődik, mert a csa­ládban egyenes ágon én vagyok a nyolcadik, aki ezt a szakmát folytatja. Készül a bádogdísz Százötven éves cégér a kapu felett- Reménykedem, hisz r\égy fiú uno­kám van és ami biztató: a szegedi ná­szom is bádogos. Az unokák közül ta­lán egy majd ebben a műhelyben foly­tatja a szakmát _ kas _ Fotó: gk nem használom, mind-mind regi kedves emlékek. A dédapámra, az ükapámra - az őseimre emlékeztet­nek. Ezek az apró fogók, szerszámok valamikor úgy az 1700-as évek vé­gén készültek.- Ezek szerint maga rövidesen nyugdíjba megy, de mi lesz a műhely- lyel? Van családtag aki folytatja az ipart?- Nincs. Két lányom közül az egyik Szekszárdon fogorvos, a másik Sze­geden tanárnő.- Ezek szerint megszakad a folyta­tás. Magánexport A mezőgazdasági vállalkozók magán- exportjának megkönnyítését kérelmezi a Magyar Kertészek Egyesülete. Szerintük lehetővé kellene tenni, hogy a vállalko­zók által megtermelt zöldség, gyümölcs, szőlő, dísznövény, virág és szaporító­anyagokat a vállalkozók szabadon vi­hessék ki, s a termelésükhöz szükséges anyagokat, eszközöket a szükséglet sze­rint vámmentesen hozhassák be. Vásá­rolt árut azonban csak exportjoggal ren­delkező vállalaton keresztül exportál- hassnak. Ennek jelentőségét mutatja, hogy például amikor Budapesten a szép gerbera ára szálanként 4 forint, Bécsben 5 schilling. A Bonyhád és Vidéke Áfész vállalkozót keres a Kukta gyorsbüfé - fagylaltozó Bonyhád üzemeltetéséhez július 1-jétől, 3 éves időtartamra. Jelentkezni június 15-ig lehet az Áfész központjában, Bonyhád, Rákóczi u. 6. sz. alatt. A versenytárgyalás időpontja 1990. június 19-én délelőtt 9 óra. w,o.

Next

/
Thumbnails
Contents