Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-08 / 55. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. június 8. Hazánk tárgyalásokat kezdeményez a VSZ szervezetének és tagságunk felülvizsgálatára Közös magyar nagykövet Bonnban és Berlinben A Varsói Szerződés nem lehet uralko­dó pártok szövetsége - jelentette ki Mi­hail Gorbacsov. A szovjet vezető a VSZ PTT megnyitóján mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetuniónak lesz ereje a VSZ gyökeres megreformá­lására. László Balázs magyar kormányszóvivő a csütörtök délelőtti ülés után a magyar sajtót tájékoztatva elmondta: a magyar küldöttség sikerének tudható be, hogy a tanácskozás a második napirendi pont - a Varsói Szerződés jellegének, funkció­jának és tevékenységének felülvizsgála­táról szóló véleménycsere - megfogal­mazásánál a magyar javaslatot fogadta el. Ezt a délelőtti ülésen elnöklő Antall Jó­zsef kormányfő terjesztette elő. László Balázs közlése szerint a szovjet elnök nem vetett fel újabb érdemi javas­latokat sem Európa és a Varsói Szerző­dés, sem pedig Németország egyesíté­sének vonatkozásában. Moszkva továbbra sem tartja célrave­zetőnek a VSZ egyoldalú feloszlatását, mert ez megítélése szerint kárt okozhat­na az európai folyamatoknak. Ezért, mint ezt*Mihail Gorbacsov kifejtette, a Szovjet­unió konstruktiv szerepet szán a VSZ- nek a közös európai otthon megteremté­sében. A szovjet vezető megjegyezte: washingtoni tárgyalásain George Bush és James Baker is elmondta, hogy szá­molnak a VSZ-szel a továbbiakban is. Szorgalmazta ugyanakkor, hogy erő­síteni kell az érintkezést a VSZ és a NATO között. Felvetette közös szervezetek lét­rehozásának gondolatát is azzal, hogy ezekbe a tömbökön kívüli európai orszá­gok is beléphessenek. Antall József beszéde a PTT moszkvai ülésén Mi a reális, a helsinki folyamatba illesz­kedő, a gyökeresen átalakuló és a leépü­lő tömbstruktúrákat kiegészítő, majd fo­kozatosan azok helyére lépő új, átfogó össz-európai biztonsági rendszer meg­teremtésén vagyunk - mondta Antall Jó­zsef. A magyar kormányfő a Varsói Szer­ződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének moszkvai ülésén csütörtö­kön szólalt fel, az ebédszünet után első­ként. Beszédéről a magyar újságírókat László Balázs kormányszóvivő tájékoz­tatta. A magyar miniszterelnök beszámolt a Magyar Köztársaság fejlődésének kor­szakos változásairól, majd az új magyar kormány külpolitikájának meghatározó elveiről, törekvéseiről beszélt. „A magyar nép a 40 év utáni első szabad választá­son politikai és gazdasági rendszerválto­zásra szavazott. Az új országgyűlés és a koalíciós kormány elindult a pluralista demokrácia, a szociális piacgazdaság rendszerének megteremtése felé. Céljuk a legfejlettebb Európa normáinak érvé­nyesítése a külpolitikában is.- Az ideológiai szembenállásra épült háború utáni nemzetközi rendszer mára szétmállott. Csökken a két katonai tömb jelentősége, felértékelődik a gazdasági együttműködés és az emberi jogok di­menziója. A közép- és kelet-európai vál­tozások, a német nép egyesülési folya­mata új helyzetet teremtett Európában. Üdvözölte Antall József azt a szovjet felfogást, amely elismeri az Egyesült Álla­mok európai katonai szerepvállalásának szükségességét. Mint hangoztatta, Euró­pát és Amerikát elválaszthatatlannak tartjuk, s megengedhetetlen a Szovjet­unió kirekesztését célzó minden törek­vés is. „Nem kívánjuk - hangoztatta a magyar kormányfő -, hogy az Európát ma kettéosztó vonal keletebbre kerüljön. A megosztottság teljes felszámolása az egyedüli reális alternatíva”. Mindezek alapján a Magyar Köztársa­ság úgy véli, hogy a Varsói Szerződés „mint az európai szembenállás egyik ma­radványa, fő funkcióját elvesztette” - mondta Antall. - Hazánk - jelentette ki - tárgyalásokat kezdeményez a Varsói Szerződés szervezetének és tagságunk­nak felülvizsgálatára. - Magyar szem­pontból kívánatosnak nevezte, hogy a szervezeten belüli katonai együttműkö­dést a jövö év végére felszámolják. En­nek érdekében javaslatok kidolgozására fel kellene állítani egy bizottságot, amely egyidejűleg összeállítaná a VSZ gyakor­latában meglévő, a tagállamok szuvere­nitását sértő elemek jegyzékét s javasol­ná haladéktalan kiiktatásukat a szerző­désből. A Magyar Köztársaság arra tö­rekszik, hogy helyreálljon szuverenitása a magyar honvédség feletti ellenőrzés­ben. Antall javasolta egy nagykövetekből álló különbizottság felállítását, hogy az megvizsgálja a VSZ funkcióját, jellegét, működését s ezután konkrét javaslatokat dolgozzon ki. Ennek alapján hívják össze a VSZ Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének rendkívüli ülését, amelynek helyszínéül a magyar kormányfő Buda­pestet ajánlotta. Javaslata szerint a PTT rendkívüli ülését célszerű lenne a helsin­ki folyamatban résztvevő államok idén esedékes csúcstalálkozója előtt össze­hívni. A továbbiakban megerősítette, hogy az új magyar kormány elkötelezett a Helsinkiben 15 éve megfogalmazott 10 elv maradéktalan teljesítése mellett. Le­szögezte, hogy Magyarországnak nin­csenek területi követelései, s arra törek­szik, hogy a helsinki elvek, ajánlások, nemzetközi jogi normákká váljanak. Eb­be bele kell tartoznia a nemzetiségekre vonatkozó magatartásnak.- A demokrácia iránti elkötelezettsé­günk miatt sürgetjük, hogy mielőbb épül­jenek ki a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak gyakorlásához szükséges intézményes keretek - han­goztatta. Antall, szavait összegzendő, rámuta­tott arra, hogy a sok- és kétoldalú szerző­déses kapcsolatainkat új alapokra kell helyeznünk, a legfejlettebb európai nor­mákat és gyakorlatot tartva szem előtt. Ennek módja meghatározhatja a földrész legfejlettebb államaihoz való felzárkózá­sunk ütemét, sikerét. A jövőben dr. Horváth István bonni nagykövet tölti be a megüresedett kelet­berlini nagyköveti posztot is. A döntés hátteréről Alföldy Tádé, a Külügyminisztérium illetékese elmondta az MTI munkatársának, hogy a közös nagyköveti poszt létrehozását a német egyesülési folyamat tette szükségessé. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mind az NDK, mind az NSZK kiemelten fontos partnere hazánknak, s várhatóan az egy­séges Németországot is minden tekintet­Amerikai szövetkezetek, mezőgazda- sági szolgáltató szervezetek, családi far­mok működése, információs és döntési mechanizmusa, ezek fejlesztési lehető­ségei, összehasonlítva a magyarországi gyakorlattal. Röviden talán így foglalható össze annak az előadásnak a témája, melyet az agrárkamara, a KSZE és a Pa­ritás Vállalkozásfejlesztési Iroda szerve­zésében Szekszárdon, a KSZE központ­jában tartottak tegnap délelőtt. A mintegy hatvan érdeklődőt Robert P. King a Min­neapolis állambeli Minesota egyetem professzora tájékoztatta kutatási ered­ményeiről, konkrét példával is alátá­masztva a mezőgazdaság centralizáció­járól illetve decentralizációjáról szóló fej­tegetéseit. Az USA-ban bevált termelési, szerve­zési módszerek ismertetése számos ér­dekességgel szolgált a honi szakembe­reknek, de talán még ennél is izgalma­sabb volt hallani, milyen kép alakult ki rö­vid itteni tartózkodása alatt a tengerentúli professzornak a magyarországi helyzet­ről. Mint elmondta, ellátogatott több kü­lönböző típusú mezőgazdasági szerve­zetbe, például a bajai Augusztus 20. Tsz- be, és Bólyi Mezőgazdasági Kombinát­ba, s az ottani vezetőkkel folytatott kon­zultációk során megkérdezte tőlük, mit tartanak gazdaságuk erős illetve gyenge pontjának. A válaszok alapján úgy ítéli meg, hogy a magyar agrárszektorban magas szintű a szaktudás, a vezetők ké­ben szoros szálak fűzik majd Magyaror­szághoz. Ezért is fontos, hogy a majdani magyar-össznémet kapcsolatokban ne vesszenek el a korábban kiépített gazda­sági, kereskedelmi együttműködési le­hetőségek. Alföldy Tádé mindehhez hozzáfűzte: az egységes Németországban termé­szetesen egy nagykövet képviseli majd hazánkat, ám amíg a két államalakulat lé­tezik, szükséges a két nagykövetség fenntartása. pesek aktív kollektívákat kialakítani ma­guk körül, problémaérzékenyek. Negatí­vum viszont a magas adminisztratív lét­szám, a bürokrácia, a termelők alacsony piacismereti szintje (valaki közbevetette: Honnan lenne, amikor piac sincs?), gond a tőkehiány, s hogy a szövetkezetek ná­lunk nem mindig a tagok szabad akara­tából jöttek létre. Szólt az egyes, szerve­zeteken kívüli tényezőkről is. Véleménye szerint biztató, hogy jók hazánkban a ter­melési feltételek, a fejlődésre van igény, elkedvetleníti ugyanakkor a termelőket, hogy a most zajló gyors politikai változá­sok közepette nem tisztázottak például a tulajdonviszonyok. Bár megjegyezte, hogy beszélgetőpartnerei közül többen éppen lehetőségeket várnak a tulajdon­lás kérdéseinek szabályozásától. Utalva rá, hogy több dologban nyitott kapukat dönget, néhány stratégiai javas­lattal is szolgált a fiatal professzor hallga­tóságának; Erőteljesebb piacorientált­ság kell, semmi esetre sem szabad ha­bozni, ha a legkisebb lehetőség is ott sej­lik valamely vállalkozásban. Javítani kell nyelvismeretünket, bővíteni az utazási feltételeket, nagyobb önállóságot adni a dolgozóknak. S ami már nem csupán helyi feladat: információs pénzügyi, számviteli és kon­zultációs szolgáltatásokkal segíteni, tu­lajdonképpen inkubátor alá helyezni, életben tartani a vállalkozásokat. CSER ILDIKÓ Inkubátort a vállalkozásoknak Mezőgazdaságunk amerikai szemmel Csődbe jutott mongóliai magyar vállalkozás Recski Szövetség Nagygyűlés Pécsett A wolframérc világpiaci árának esése miatt csődbe jutott a Wolframinvest érc- bányászati fővállalkozó közös vállalat, amelyet kormányközi egyezmény nyo­mán még 1986-ban alapítottak a mongó­liai Cagan-Davaa-i wolframérckincs ki­termelésére. A két év alatt, négyszázhúsz millió forint értékű beruházással felépített bánya és ércdúsító 1988 szeptemberé­ben kezdett működni, de termékéért a vi­lágpiacon ma már csak az induló ár alig negyven százalékát fizetik, mivel a közös vállalat fizetésképtelenné vált, s emiatt még bért sem tudott fizetni. A Mongóliá­ban dolgozó hetvenkét magyar alkalma­zottat hazarendelték, a létesítmények őr­zését a mongolokra bízták, s megkezdő­dött a cég felszámolása. Varga Mihály, a közös vállalat igazga­tótanácsának elnöke, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy a Köz­ponti Bányászati Fejlesztési Intézettel és a zagyvarékasi öntvénygyárral közösen alapított Wolframinvestnek a beruházás­ra felvett hitelek után több mint félmilliárd forintos járadékfizetési kötelezettsége van. Mivel a finanszírozó Állami Fejleszté­si Intézet erre nem adott haladékot, kény­telenek felszámolni a közös vállalatot, s felmondani a kormányközi megállapo­dást, amelynek értelmében a magyar fél az ércdúsitmány 12,5 százalékával fize­tett a bánya használatáért. Az alkalma­zottak ki nem fizetett nyolchavi bérének fedezetéül a Mecseki Ércbányászati Vál­lalat tizenhatmillió forintos hitelt nyújtott, amelynek ellentételeként ugyanennyi ér­tékű wolframércet értékesíthet. Június­ban szakértőkből álló bizottság utazik Mongóliába, hogy a wolframbánya át­adásának feltételeiről tárgyaljon. Nasszer fia őrizetben Csütörtökre virradóra a kairói repülő­téren őrizetbe vették Gamal Abdel Nasz- szer egykori egyiptomi elnök legidősebb fiát, aki Frankfurtból érkezett feleségével és két gyermekével Egyiptomba. Haled Nasszert azzal vádolják, hogy köze volt ahhoz a merényletsorozathoz, amelyet 1984 és 1987 között követtek el Egyiptomban izraeli és amerikai diplo­maták ellen. A géppisztolyos támadások során két izraeli diplomata meghalt, hat izraeli és két amerikai megsebesült. Az ügyben 1989-ben kezdődött meg a bírósági tárgyalás. Húsz személyt vádol­nak a merényletek elkövetésével, közü­lük 11 vádlottat halálbüntetés fenyeget. Haled Nasszer a vizsgálat szerint neve és kapcsolatai felhasználásával anyagi tá­mogatókat szerzett a merénylettel vádolt „Egyiptomi forradalom" elnevezésű szer­vezetnek. A 39 éves férfi az utóbbi időben Ju­goszláviában élt. Megérkezése után kö­zölte: azért jöttem Egyiptomba, hogy ár­tatlanságomat bizonyítsam az egyiptomi nép előtt. A repülőtérről kihallgatásra a belügyminisztériumba szállították. A Recski Szövetség, az egykori internál- delmi szervezete a pécsi sportcsarnokban mán, a szövetség elnöke, az Országgyűlés tak, kitelepítettek, szovjet munkatáborba június 10-én -vasárnap-10 órakor nagy- korelnöke lesz. A gyűlés előtt 8 órától a hurcoltak és hadifoglyok közös érdekvé- gyűlést tart. A gyűlés fővédnöke Kéri Kál- helyszínen jogi tanácsadást tartanak. Kettészakad Kanada? A montreali Katolikus Iskolaszék utasította a pedagógusokat: az egymás között nem franciául, hanem más nyelven beszélő gyerekeket szigorúan büntessék meg, ismétlődés esetén csap­ják ki. Quebec tartományban a boltok külső feliratai csak fran­cia nyelvűek lehetnek; az üzlet belsejében lehet angol nyelvű felirat is, de a rendelet szerint csak akkor, ha a francia szöveg betűje kétszer akkora, mint az angolé, illetve ha a francia szöveg kétszer olyan hosszú, mint az angol... Ez nem tréfa, hanem tények a nyelvi háborúból. Kanada terü­letre - a Szovjetunió után - a világ második legnagyobb orszá­ga, de kerek tízmillió négyzetkilométeren mindössze 26 millió ember él. Hatmilliónak közülük francia az anyanyelve, s ezekből ötmillió Kanada tíz tartománya közül az egyetlen francia ajkú­ban, Quebecben van otthon. Elsősorban a tartományt tekinti hazájának, nem a kontinensnyi országot, ahol az angol-ameri­kai származású többséget nemcsak nyelvi, hanem kulturális hagyományai, életmódja, életszemlélete is sok tekintetben megkülönbözteti a hajdani francia gyarmatosítók leszármazot- taitól. A franciák, mint ismeretes, századokkal a britek előtt je­lentek meg a tájon, de vesztett csaták után ki kellett vonulniuk. A két nyelv és kultúra meg-megújuló összecsapásai a 60-as, 70-es években még a szeparatisták terrorista merényleteihez is vezettek Quebecben, s az egész világ figyelmét felhívta a kér­désre Charles de Gaulle, akkori francia államfő, amikor a „sza­bad Quebecet” éltette hivatalos látogatása alkalmával... Kanada 16 éven át volt népszerű liberális párti kormányelnö­ke, a Québeci Pierre Trudeau ugyanúgy a részleges önállóság­ban s az ország kétnyelvűségében látta a megoldást, mint Brian Mulroney, a jelenlegi, konzervatív miniszterelnök. A kormány oktatási intézkedésekkel s nagy hírveréssel törekszik arra, hogy minél több kanadai beszélje mindkét nyelvet. Atörekvések sikeresek, immár minden ötödik kanadai jártas a másik nagy nyelvben is. Mindez azonban nem csillapította a gyakran korlá­tolt nacionalista indulatokat: a québeci kormányrendeletek so­rában tiltotta el az angol nyelv használatát - válaszul a szomszé­dos - nyelvileg kevert - Ontarióban már 50 város-falu tiltotta meg a francia használatát... A politikában azonban még ennél többről is van szó: a napok­ban veszélybe került a Quebecről hosszú évek erőfeszítéseivel kidolgozott kompromisszumos megállapodás s ezzel immár va­lóban veszélybe került Kanada egysége. A Mulroney által 1987- ben kidolgozott, a helyszínről elnevezett Meech-tavi megállapo­dás kimondja, hogy Quebec társadalma eltérő, másfajta, mint a többi 9 kanadai tartományé. Az elvi nyilatkozat aligha okozna to­vábbi gondokat, de megnyugtatná a québecieket. Az egyesség életbelépéséhez a 10 tartomány egyetértése kell, legutóbb azonban három (persze angol nyelvű) tartomány közölte: visz- szalépnek a megállapodástól, mivel az túl sok előjogot biztosí­tana a québecieknek, gyengítené a központi kormányt. Válaszul a francia tartomány három minisztere lemondott a ottawai központi kormányból. A legismertebb közülük, Lucien Bouchard környezetvédelmi miniszter, Mulroney eddigi pártfo- goltja és barátja bejelentette: amennyiben az angol többség a québeci szempontból minimálisnak tekintett Meech-tavi egyez­ményt is elutasítja, nincs más hátra, mint Quebec önállósága. Mulroney miniszterelnök most túlzás nélkül kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy a június 23-iki határidőig elfogadtas­sa az eredeti, kompromisszumos megállapodást. Sok remény nincs rá, a frontok megmerevedtek. A heves québeci nyilatko­zatok ellenére sem várható, hogy újabb önálló ország jelenjen meg az észak-amerikai kontinensen. Az viszont valószínű, hogy míg a mindkét oldal szempontjából előnyös gazdasági egység fennmarad, Francia-Kanada politikailag fokozottan önállósul. Mindezt alkalmasint elégtétellel fogadják Párizsban, de sok ka­nadai, akiket a nyelvi viták hidegen hagynak, egy másik, a jövő szempontjából talán fontosabb tényre világít rá: hogy tudniillik az országban százezrével élnek szláv, olasz, balti, spanyol, latin-ame­rikai, ázsiai bevándorlók és számuk rohamosan növekszik. Olyany- nyira, hogy már 10 év múlva, 2000-re csak minden második kana­dai lesz angolszász vagy francia eredetű. HELTAI ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents