Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-30 / 74. szám
1990. június 30. NÉPÚJSÁG 3 Egy éjszaka elhordották S újra országzászló leng majd... Egyik napról a másikra eltűnt, azt beszélik, hogy egy határozat nyomán a hetvenes évek végén egy éjszaka alatt lebontották és elhordatták. Bonyhád egyik terén állt az emlékmű és országzászló, s hogy a városban kevésbé ismerősök is tudják hol van ez, elmondjuk, hogy az egykori vasbolttal szembeni területen állt, a Vörösmarty téren. A városi tanács testületé határozatot hozott, hogy az eredeti formában, régi helyén vissza kell állítani az egykori országzászlót mint szimbólumot, s egyben emlékművet is. Határidőről nem szól a fáma, s a visszaállítás költségeire sincs egyelőre megfelelő anyagi fedezet. Ez az összeg az előzetes számítások alapján 732 ezer forintra rúg, s a mai nehéz pénzügyi helyzetben vajon honnan csípjen le egy ekkora összeget a város? Mert az nem kérdés ma már, hogy ezt az emlékművet újra kell építeni... csak hát az a fránya pénz. A megfelelő követ messziről kell ideszállítani, azt ki kell faragni, át kell rendezni a terepet, kertészeti munkákra is szükség lesz... Azzal mindenki egyetért, hogy kerüljön vissza a Vörösmarty térre az országzászló, s az is köztudott, hogy a város anyagi ereje véges... Mi, a város állampolgárai, akik egyetértünk, most végre ezen az egyetértésen túl tehetnénk is valamit. Mondjuk, rendezhetnénk valamilyen formában gyűjtést az elkerülhetetlenül felmerülő költségekre, amihez nem elegendő például szakmunkát felajánlani... Mert vannak, akik talán elvállalnák a kőfaragó munkát, mások a szállítást, és a kertészeti munkákra is lenne elképzelésem... Egyszóval összefogna a város, s az egykori csendes belenyugvást felválthatná a tettvágy. A régi fájdalmat, melyet városszerte vaskezű döntésként emlegetnek az emberek, valami új feledtetné ekképp. Nem tudom, kell-e bűnösöket keresni ez ügyben. Ha kell, bizonyára A negyvenes évek elején készült felvétel alapján pontosan lehet rekonstruálni mindent akad majd hivatalos fórum erre, csak hát attól még soha nem épült újjá egyetlen emlékhely sem, hogy meglelték a lebon- tatóit. Most inkább azoknak a nevét kellene megjegyezni, akik mindent megtesznek azért, hogy újra ott lengjen Bonyhád város egyik terén a régi országzászló. Hirdetve mindenkinek demokráciát, európaiságot, emberséget, egy sokkal jobb jövő reményét. Bonyhád nem kicsi város, több mint 16 ezer lakosa mellett még igen sok az elszármazott, ám a Völgység szívéhez mégis erősen kötődő ember. Művész, zenész, kitelepített, értelmiségi és kétkezi munkás, s közülük, gyanítom, akadnak, akik ennek az összefogásnak a mozgatói lesznek, így az együttes munka öröme egy régi érték újrateremtőjeként kerülhet be a város történelemkönyvébe.- szabó s. Győzött a demokrácia? Marad a régi igazgató Átadja a helyét, decemberben nyugdíjba megy. Régen bejelentette már ezt dr. Deli István, a kaposvári tanítóképző szekszárdi kihelyezett tagozatának igazgatója. Június ötödikén össze is ült az intézmény ideiglenes főiskolai tanácsa, s javasolta, hogy a leendő új vezető megválasztásáig egyik kollégájukat bízza meg a művelődési kormányzat az intézmény vezetésével. Ez persze csak indítvány volt, de mivel dr. Deli István többször is megerősítette szándékát, hogy nyugállományba vonul, pályázatot pedig már nem irt ki a helyére a minisztérium, nemigen volt kétséges, hogy a főhatóság helyt ad a kollektíva kérésének. Abban a dr. Manherz Károly államtitkár által aláirt levélben azonban, amitdr. Deli István csütörtökön a minisztériumban átvett, nem ez áll. A minisztérium \jgy döntött ugyanis, hogy a rendszerváltás jegyében az ország minden felsőoktatási intézményében új tanácsot KELL létrehozni, s az dönt majd arról, megerősíti-e tisztségében a működő vezetőt. így kell ennek lennie SzeksZárdon is. Addig pedig dr. Deli István marad az igazgató. Pontosabban főigazgató, hiszen holnaptól önálló lesz az intézmény, s mint ilyen, vezetőjének a főigazgató titulus dukál.- Elvállalja a megbízatást? - kérdeztük dr. Deli Istvántól.- Lelkiismerete is van az embernek, most a következő tanév előkészítésének időszakában nem hagyhatom magára az iskolát. De csak azzal a feltétellel egyeztem bele, hogy december elsejétől mindenképpen visszavonulok. Remélem, hogy október közepéig megalakul az új főiskolai tanács és el tudjuk dönteni, hogy milyen formában választunk új főigazgatót.- Nem tartja furcsának, hogy a minisztérium figyelmen kívül hagyta a - bár ideiglenesen, de mégiscsak itt együtt dolgozó pedagógusokból álló - főiskolai tanács véleményét?- Ebben a tagozat lét minden ellentmondása benne van. Hiszen maga az anyaintézmény megadta nekünk az önállóság lehetőségét, amit most a minisztérium tulajdonképpen visszavett. r . - Milyen indokkal?- Azzal, hogy nem tartja időszerűnek egy tagozat önálló tanácsának létét, így nem köteles annak javaslatát sem figyelembe venni.- Hogy fogadták a kollégái, mikor bejelentette a minisztériumi döntést?- Nézze, az emberek tudnak viselkedni, de az arcokról sok mindent le lehet olvasni... CSER ILDIKÓ A HIT VILÁGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. Wagner Antal: Hiszek hitetlenül Istenben Ady isten-képe versei tükrében (2.) 1906-ban még így ír Ady Anatole Fran- ce-szal kapcsolatban; „Nagy egyéniségek rendszerint megismerik az intellektuális mámor minden fajtáját. ... Nem az őrültségre gondolok. Hanem például a vallásosságra. Intellektusválság hányszor sodor kiváló embereket buta bigott- ságba...” Alig egy esztendő múlva pedig maga az idézet szerzője is sorra írja istenes verseit. A kezdet: Az Illés szekerén című kötet. Minél inkább elmélyültem az Ady-kö- tetekben, annál nyilvánvalóbbá vált számomra, hogy semmiféle merev csoportosítás nem követhető. Az áttekinthetőség érdekében mégis szükséges valamiféle rendezői elv. Én - vállalva a szubjektivitás veszélyét - elsősorban a nekem tetsző költemények közül választottam, időrendi sorrendbe állítva őket. Segítségemre volt Hatvány Lajos Adyról szóló munkája is. Besorolása azonban nem mindegyik vers esetében találkozott a saját érzéseimmel. „A költő találkozása Istennel”. így nevezi Hatvány Lajos Ady istenes verseinek első csoportját. E művek az 1908-as és az 1909-es évek termékei, s az Illés szekerén, valamint a Szeretném, ha szeretnének kötetekben jelentek meg. „Nagy, fehér fényben jön az Isten, / Hogy ellenségeim leigázza." - írja a költő az Ádám, hol vagy? című versében, amely A Sion-hegy alatt ciklus kezdő darabja. E gondolat teljesedik ki a címadó, s vojta- képpen a többi versben is. Az élet által megtépázott, sokat szenvedett költő saját meggyötört leikéből építi fel Isten-képét, mintegy a „saját hasonlatosságára”. Isten, aki mindennel és mindenkivel azonos, ebben a költeményben tükörképe Ady mélységes fájdalmának, amely helyenként közel áll az önsajnálathoz, a kínzó, már-már hisztérikus önmarcangolás- hoz. Az Istenhez való megtérés verse A Sion-hegy alatt. A segítő, a jóságos Isten „Bekönnyezte az arcomat, / Jó volt, kegyes volt az öreg”. A bibliai tékozló fiút idézi fel számomra a következő kép: „Ráncos, vén kezét megcsókoltam / S jajgatva törtem az eszem: / „Hogy hívnak ' téged, szép, öreg Úr, / Kihez mondottam sok imát? / Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem”. Az utolsó idézett sor önváddal, bűntudattal teli. Az utolsó versszakon a Halál suhan át, amely kép máskor sem idegen a költőtől: „Minden lépése zsoltár-ütem: / Halotti zsoltár. S én ülök / Sírván a Sion- hegy alatt.” Isten segítségét itt már nem ellenségeinek leigázásához kéri, mint az Ádám, hol vagy? című versében, hanem önmagáról lemondva, fáradtan folyamodik az Úrhoz. Az Istennel való találkozásnak hasonló hangulati elemeit látjuk az Álmom: az Isten című versben is, amit az irodalomtörténet klasszikus „megtérő” versnek is szokott nevezni. Istenbe kapaszkodását racionálisan, az önmagát ismerő ember tárgyilagosságával indokolja: „Nem bírom már harcom vitézül, / Megtelek Isten-szerelemmel: / Szeret kibékülni az ember, / Mikor halni készül.” A huszadik század jellegzetes életérzése, a rettenetes magánytudat megnyilvánulása is e költemény. Ady e vonatkozásban is a század gyermeke. (Folytatjuk.) Évközi 13. vasárnap „Aki titeket befogad, engem fogad be - tanította Jézus - aki pedig engem fogad be, azt fogadja be, aki engem küldött Aki prófétát fogad be, azért mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad be, ... igaz ember jutalmában részesül. S ha csak egy pohár friss vizet ad is valaki egynek, akár a Jegkisebbnek is azért, mert az én tanítványom... nem marad el jutalma.” (Máté 10, 40-42.). A szentírástudósok megállapítása szerint ezt az evangéliumi részletet több jé- zusi mondásból szerkesztette össze Máté evangélista. A szöveg mondanivalója egyértelmű és rendkívül fontos: Jézus azonosítja magát küldötteivel. Ennek az azonosulásnak a mértéke a kölcsönös szeretet mértéke. Aki önmagát, saját érdekeit keresi, tehát önző, vagy másokat jobban szeret Jézusnál, az nem tudja Jézus életét vállalni, nem tudja öt követni. Viszont aki mindent el tud veszteni és el tud hagyni Jézusért, tehát önfeláldozó, önzetlen ember, az megtalálja az életet: azt az életet, amely már nem is az övé, hanem Krisztusé (Máté 10, 37-39.). így nyilatkozik Szent Pál apostol is a galatákhoz írt levélben: „Élek, de már nem élek, hanem Krisztus él bennem.” (Gál 2, 20.) Aki képes magát így teljesen átadni Krisztusnak, annak életében beteljesedik ígérete: ő is azonosítja magát az őt követővel. Krisztus apostola - és minden keresztény embernek apostolnak kell lenni - nemcsak tehetségének vagy hivatalának emberi jutalmát kapja, hanem Jézus jutalmát: magát Istent, az üdvösséget. PÁPAY JÓZSEF Jézus a modern művészetben Baky Péter: Halászat előtt Egyházi hírek Olvasókör alakul Június 30-án, szombaton délután 5 órakor tartja Szekszárdon, a régi vármegyeháza nagytermében alakuló gyűlését a római katolikus olvasókör. Kirchschlagi passiójáték Az Express Utazási Iroda július 20-22 között társasutazást szervez az ötévenként megrendezésre kerülő híres kichschlagi passiójáték megtekintésére. Az autóbusztúra során más zarándok-és kegyhelyeket is meglátogatnak a résztvevők, köztük szerepel Melk, Máriazell és Mariaschutz. Szeptembertől református gimnázium kezdi meg működését Budapesten A nagy múltú debreceni, kollégium mellett ujrob református középiskola nyitja meg kapuját az 1990-91 -es tanévben. A budapeti Református Gimnázium (Baár-Madas) beindítására a magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerülete 1990. február elsejével egyházkerületi iskolabizottságot hívott életre, mely havonta ülésezik. Elnöke dr. Tóth Károly és dr. Czine Mihály, az egyházkerület lelkészi és világi vezetője. A bizottság tagja Tolna megyéből a gyülekezetek részéről Mester Lajos tanár, a szekszárdi egyházközség presbitere, aki szakmai képviseletet is biztosít. Tőle kérdeztük:- Milyen Céllal alakult a testület, és milyen feladatokat lát el?- A bizottság - ideiglenes jelleggel - azért jött létre, hogy a Baár-Madas épületben szeptembertől meginduló református gimnázium megszervezésének az idejére a fenntartói és az igazgatótanácsi jogkört együttesen az egyházkerület megbízásából gyakorolja. Feladata kettős: egyrészt az iskola megindításához nélkülözhetetlen dologi szükségletek biztosítása, másrészt az iskola szervezésének és tartalmi munkájának felügyelete. Az anyagi háttér megteremtésénél fontos tennivaló az elegendő nagyságrendű pénzalapok rögzítése és elkülönítése, az önálló gazdálkodás szabályozott feltételeinek kialakítása. Az iskola szervezésének és tartalmi munkájának felügyeletén belül a felvételi vizsgák figyelemmel kísérése, az induló tanári karra (szaktanárok, vallástanárok, interná- tusi nevelők) tett igazgatói javaslatok elbírálása, a kinevezési döntések meghozatala, az egyházkerület iskola ügyét szabályozó rendeletek elkészítése, a működési szabályzat, tanterv,, óraterv jóváhagyása is a bizottság feladata. Az eddigiekből kitűnik, hogy a testület rendkívül sokrétű és felelősség- teljes munkát végez. Miről tárgyaltak legutóbb? - érdeklődtünk Szilvássy Géza szekszárdi lelkipásztortól, aki több Tolna megyei lelkésszel és gondnokkal együtt részt vett a bizottság ülésén.- Dr. Bibó István igazgató aktualitásokat tartalmazó tájékoztatója után sor került a gimnázium vallástanárának megválasztására. A megbízatást 2 éves időtartamra Nagy István kiskunhalasi lelkipásztor kapta. Ezt követően az építkezés, átalakítás helyzetéről hallottunk ismertetőt. Örömmel vettük tudomásul, hogy nincs lemaradás a munkákban, minden a tervek szerint halad. Ezúttal is napirenden szerepelt a költségvetés. Áttekintettük a bevételeket és kiadásokat. Az anyagi felajánlások jelentősek, de továbbra is szükséges a gyülekezetek áldozatvállalása. A bizottság megvitatta és elfogadta a tanári fizetésekről szóló jelentést, amelyet az egyházkerületi szám- vizsgáló bizottság is ellenőrzött. Alapelv volt, hogy a tanárok olyan anyagi helyzetbe kerüljenek, hogy tudásukat teljes egészében az ügy szolgálatába tudjuk állítani. Napirendre került még az ülésen az iskola szervezeti és működési szabályzatának tervezete.- Mint köztudott, a már működő katolikus, evangélikus középiskolákba is járnak-református gyerekek. Helyet kap- pak-e a más felekezethez tartozóak az újonnan induló gimnáziumban? Egyáltalán milyen létszámmal kezdi meg működését az intézmény?- Több mint ötszáz tanuló vett részt a felvételi vizsgákon. Az induló három koedukált első osztályba kilencvenhatan jutottak be. Természetesen zömmel reformátusok, de a felvettek között van római katolikus, evangélikus, baptista, sőt olyan is, aki még nincs megkeresztelve, . de részesülni kíván e szakramentumban és készül a konfirmációra. A gimnázium azonban érthetően fontosnak tartja, hogy a rábízottakat református szellemben nevelje. A tanévnyitó ünnepség a tervek szerint szeptember 2-án lesz - fejezte be válaszát Szilvássy Géza. Lelkész úr, presbiter úr, köszönjük a beszélgetést. LEMLE ZOLTÁN
