Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-30 / 74. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. június 30. Ülést tartott a kormány (Folytatás az 1. oldalról.) A vállalkozói nyereségadó kedvezményeinek mérsékléséből közel 2 milliárd forintnyi megtakarítás származik majd. Az állami tulajdon utáni osztalék 18 százalékról 25 százalékra emelkedik, ezáltal csaknem 4 milliárd forint bevételre tesz szert a költségvetés. A tervezett áremelések némelyikéhez törvénymódosításra is szükség van, ezért a kormány a tervet jövő héten a parlament elé terjeszti. Az áremelések és az egyéb intézkedések azt célozák, hogy javuljon az ez évi költségvetés egyensúlya - mondta László Balázs. Emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap - a további hitel- nyújtás feltételeként - megszabta, hogy 1990-ben a költségvetési hiányt (ami 1989-ben 54,8 milliárd forint volt) 10 milliárd forintra kell csökkenteni. Az idén azonban több tényező is rontotta a költségvetés egyensúlyát. így például a lakáskamatadó semmissé nyilvánítása 4,5 milliárd forintot vett ki a költségvetés „zsebéből”. A rubelelszámolású külkereskedelmi kapcsolatok átrendeződése szintén rontja a költségvetés pozícióját. A vállalati nyereségadó-kedvezmények összege tavaly nagyobb lett a vártnál, ennek hatása az idei költségvetésben is megmutatkozik. Mindezek a kedvezőtlen jelenségek azt valószínűsitik, hogy a költségvetési hiány az év végére nem 10, hanem 27 milliárd forint lesz. A mbst ‘bevezetendő áremelések, illetve kedvezménymegvonő intézkedések - egyharmad-kétharmad arányban együttesen 27,7 milliárd forinttal növelik az idei költségvetés bevételeit. Ebből az összegből - a pótlólagos költségvetési hiány eltüntetése mellett - tartalékot is képeznek, hiszen még nem lehet tudni, hogy pontosan mekkorák lesznek a hely- hatósági választásokkal, a népszavazással kapcsolatos kiadások, milyen költséggel jár az esetleges elnökválasztás, a Budapest-Bécs világkiállítás, illetve a sevillai világkiállításon való magyar részvétel. Kiadással jár a kőtelező gépjárműbiztosítás költségeinek fedezése is, hiszen az a literenkénti 1,20 forint, amelyet eddig az üzemanyagok forgalmi adójából az állam átengedett, ma már nyilvánvalóan nem elegendő. Ugyancsak a tartalékból kell kielégíteni egyes költségvetési intézmények halaszthatatlan igényeit. Ezenfelül 2,5 milliárd forint többletkiadást jelentenek a szociális intézkedések. Még az áremelések bejelentését megelőzően Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a kormány elkészítette gazdasági gyorsprogramját. Ennek célja az idei kedvezőtlen gazdasági folyamatok megállítása, visszafordítása, valamint kedvező alap teremtése a jövőre induló hároméves kormányprogramhoz. A program, amelyet hamarosan részleteiben is nyilvánosságra hoznak, még júliusban megkezdődhet, s augusztus közepén már azok az elemgi is működhetnek, amelyek törvénymódosítást, illetve új törvényt igényelnek. Az államtitkár hangoztatta: a terv nem lesz sem válság- kezelő, sem sokkterápiás jellegű, tisztán az ésszerűségen alapul. Céljai közé tartozik a kölcsönös vállalati követelések, az úgynevezett sorban állás megszüntetése. Ennek keretében csődeljárás indul 30-34 nagyvállalat ellen, további 500-600 vállalat kölcsönös tartozásait pedig banki beavatkozás útján próbálják rendezni. A vagyonügynökség programja alapján - elsősorban a kereskedelemben és a vendéglátóiparban - úgynevezett előprivatizációt hajtanak végre, amelynek célja, hogy a bérleti és szerződéses rendszer adja át helyét a magántulajdonnak. Megindul az aktív privatizációs program is, 30 jól működő vállalat „mintaprivatizációjával”. Több törvényt módosítanak, így például a vállalati és az átalakulási törvényt, s előterjesztik a versenytörvény és a privatizációs törvény tervezetét. László Balázs a továbbiakban kormány ülésén szereplő egyéb témákról adott tájékoztatást. A testület tárgyalt egyebek között az állami kitüntetések rendszeréről. Megállapították, hogy a régi elismerési formák döntő többsége nem alkalmas az értékek megbecsülésébe, ezért ezeket - így például a különböző csillag-és zászlórendeket - eltörlik. Megmarad ugyanakkor a Kossuth- és a Széchenyi-díj, valamint a kiváló és az érdemes művész kitüntetés. Több régi érdemrendet, illetve rendjelet visszaállítanak, így például újból bevezetik a Köz- társasági Érdemrendet. A kitüntetéseket március 15-én, augusztus 20-án, szeptember 29-én (a honvédség napján) és október 23-án adományozzák majd. A kormány határozott arról is, hogy létrehozza a gazdasági és a nemzetbiztonsági kabinetet. A leendő címerről is szó volt a kormányülésen. Megállapodtak, hogy a kormány a parlament ülésén csak a koronás címerről szóló határozatot terjeszti elő, ugyanis a koalíciós pártok is ezt a címert támogatják, s a közvéleménykutatások szerint is ez a legnépszerűbb. Július 1. - építészeti világnap Ha azt kérdeznék tőlem: mi az épület - prfofán megközelítéssel azt mondanám, hogy különböző anyagok egymásra rakott halmaza, amelynek lényege az, hogy belülről üreges. Ha arra kellene válaszolnom: mi az építészet - azt felelném, ugyanaz, mint az előző, de valamilyen logikai rendszer szerint, a kor Ízlésvilágát tükröző stilus alkalmazásával tervezett építmények sora. Az egyik spontán, a másik szakértelemmel, részletesen átgondolva jön létre. Ma szinte bármi megépíthető, egyedül pénzkérdés az egész. Mitől lesz mégis ház az én házam, mitől lesz utca az én utcám, falu az én falum, város az én városom? Tőlem. Öntől: asszonyom, uram és tőletek, gyerekek! Egy szép kilincs, egy izgalmas forma, az ásító ablak, a kis szoba, a nagymama simogató keze, a vén diófa árnya, a szőlőlugas - és ezerszám sorolhatnám mindazt, amitől hajlék lesz az élettelen építmény. Mit tehetnek azok a most szerveződő önkormányzati csírák, amelyek nemsok tapasztalattal indulnak az ismeretlen jövőbe, azzal a kérlelhetetlen igénnyel, hogy élőhelyet alakítsanak, teremtsenek. Az építészeti diktatúra, látjuk, milyen eredménnyel járt. Ezt nem reparálni és reformálni, hanem megszüntetni kell! Össze lehet „vágni” néhány hónap alatt kalálkában egy házat, de az soha nem lesz ettől még igazi otthon. Megtervezték a legnagyobbnak kikiáltott építészek a leglogikusabb, legszebb városokat, falvakat - mégis, szinte a befejezésük pillanatában kiderült róluk, hogy nem alkalmasak emberi lakóhely céljára. Mi lehet hát az az erő, az a tudás, ami rendezi a dolgok kuszaságát egy fel sem fogható logikai rendbe? A kulturális örökség! A szeretet, a gondosság, amellyel diszitette az építő a legegyszerűbb, legkisebb házakat is. Évszázados tapasztalat, a legracionálisabb elrendezésre. Az évezredes arányrendszer. A tárgykultúra, a legkisebb részletekig: az ajtó fogantyúja, a pohár, a kép a falon. A kert, az udvar. A huzatmentes utcák. A természetes anyagok. Fel kell hát ismerni az önkormányzatoknak, hogy kultúra csak egy van! Akkora jogot formálhatnak a jövőbeni érdekeik védelmében, amekkora felelősséget fel tudnak vállalni. Legyenek a polgárok büszkék arra, hogy lakóhelyük olyan kulturális értékek hordozója, amely csak ott és csak úgy létezik a világon. A faluszövetségek válasszanak maguknak hiteles tanácsadó testületet, melynek szakemberei a - remélhetőleg felgyorsuló - iparosodásból adódó településfejlesztés kérdéseire valódi válaszokat adnak és a parasztporták becsületét (nagyságát is) visszaadják. Megtanulják az ősi kultúra törvényeit és munkájukban felhasználják azt. Nem vakon bírálnak terveznek, hanem a helység, a környezet, a kultúra ismeretében. A városok kerületenként válasszanak építészeket maguknak, akik felelősek az állampolgároknak és az alakuló, demokratikusan választott kamarai testületnek azért, hogy kerületükben ne a lobbyzás, a korrupció, a dilettantizmus, hanem a józan ész, a vállalt kulturális örökség és a szakmai tisztesség domináljon egyenlő arányban. Ne az legyen a mérce egyes tervezők megítélésében, hogy milyen gyorsan másolják a legújabb nyugati divatot, hanem mennyire maradunk magyarnak, német, szláv, román, horvát nemzetiségűnek. Váltsunk rendszert úgy, hogy felértékelődjön a kulturális örökségünk, a szakma becsülete, az egyén tisztessége. Négy héten keresztül minden szombaton bemutatunk egy-egy települést, ahol olyan örökség van jelen, mely méltó tiszteletünkre és védelmünkre. A megye számos településén találhatók hasonló értékes, szép, egyedi építmények, melyek csak felfedezésre várnak. Akik ezeket feltárják, védik, tudom hasznosan cselekszenek és őszintén hiszem, hogy munkánk nem hiábavaló. A Népújság mai számában a Tolnatáj mellékletben dr. Meggyesi Tamás egyetemi tanár Írja le mélyenszántó gondolatait, július 7-én a szekszárdi Felsővárost, július 14-én a Sárközt, július 21-én Nagydoro- got, július 28-án Bátaszéket mutatjuk be. Augusztus 4-i lapszámban Jékely Zsolt az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség vezetője kapcsolódik a témához, ugyanerre a napra pedig egy beszélgetést és videofilm-vetítést is szerveztünk, amelyre politikusokat, képviselőket és kiemelkedő elméleti szakembereket várunk. Szekszárd-Ért Klub Országgyűlési képviselői felszólalás a megyei tanács ülésén Dr. Dávid Ibolya elutasította az Hiúsági alapítványt (Folytatás az 1. oldalról.) Mégis, Vidóczy László, dombóvári tanácselnök a sokadik igénybejelentést hallva óva intett az ilyen jellegű, a pénzszerzést szinte kierőszakoló módszer ellen. Ugyanakkor nem tartotta megfelelőnek azt, hogy a leköszönés előtt álló megyei tanács meglehetősen nagy összegű, harminchatmillió forint tartalékot képzett a leendő, szeptemberben megalakuló testület számára. Csatlakozott ehhez az állásponthoz Deli Sándor is, aki szerint semmi sem indokolja azt, hogy az év utolsó három hónapjára maradjon a tartalékösszeg nagyobb része. Szögi Béla, az MDF képviseletében kifejtette, hogy a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat által üzemeltetett fürdők négymillió forintos támogatása megfontolandó: ha veszteségesek a fürdők, akkor talán érdemes lenne azokat kiadni vállalkozóknak, mert ez esetben nem lehetetlen a nyereség sem. Minderről azonban az új önkormányzatnak kellene dönteni. Ugyancsak Szögi Béla javasolta, hogy a testület ne szavazza meg a Tolna Megyei Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány céljaira szánt kétmillió forintot. Az alapítvány előkészítetlen, s azzal a Fidesz és az Ifjúsági Demokrata Fórum sem ért egyet. Dr. Dávid Ibolya, a megye tamási körzetének MDF-es országgyűlési képviselője csatlakozott ehhez az állásponthoz, rámutatva arra, hogy a parlament három indítványt terjesztett be ez ügyben. Az alapítvány így nem szolgálja az ifjúság igényeit, általános megfogalmazásokat használ. A Demisz és a Magyar Úttörők Szövetsége kivonja magát a kötelező vagyonelszámolásból, s megakadnak az alulról jövő kezdeményezések. Schatt- mann Csaba, a Tolna Megyei Ifjúsági Szervezetek Szövetségének az elnöke viszontválaszában elmondta, hogy az alapítvány több szervezet véleményét tükrözi, az ezzel kapcsolatos megbeszéléseken a Fidesz és az IDF képviselői is részt vettek. A Demisz - s ebből következően a Tomiszsz - vélekedett Schatt- mann Csaba - nem kötelezett vagyonelszámolásra, s az alapítványt érintő kritikákat általánosságoknak minősítette. Dr. Dávid Ibolya megismételte korábbi álláspontját, tehát az alapítvány nem felel meg több elengedhetetlen feltételnek, melyektől senki sem térhet el. A Demisz pedig - idézte a Magyar Közlönyt dr. Dávid Ibolya - köteles elszámolni á vagyonával. Dr. Farkas László, a megyei tanács vb-tit- kára közbevetőleg szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a tanácsülésnek nem az alapító okiratot kell elfogadnia, hanem dönteni kell az alapítványhoz való csatlakozásról. Deli Sándor a csatlakozás mellett voksolt, mivel ez esetben a megye kezében maradna a kezdeményezés. A csatlakozáselutasítása esetén viszont központilag jelölnének ki felügyeletet. A szópárbaj, az érvek és ellenérvek küzdelme még folytatódott egy darabig, míg végezetül az egyik felszólaló megkérte dr. Dávid Ibolyát: az ebben a kérdésben tapasztalható jártasságát legszerencsésebb lenne az alapító okirat elfogadható kidolgozásában kamatoztatni. Dr. Dávid Ibolya nem is utasította el a segítséget, de csak egy alulról jövő kezdeményezés, és nem egy állami érdek szolgálatában. Tamás Ádám összefoglalójában arra hívta fel a figyelmet, hogy az MDF egy másik képviselője a korábbi vb- ülésen egészen más álláspontot foglalt el néhány kérdésben, mint most Szögi Béla. Ezért hasznos lenne a vélemények párton belüli egyeztetése, mert csak így lehetne megakadályozni a parttalan vitát. A szavazáskor egyébként a testület úgy döntött, hogy biztosítja a fürdők üzemeltetéséhez szükséges négymillió forintot, illetve az alapítványra a kétmillió forintot. Ugyanakkor lényegesen csökkent a tartalék összege, harminchatmillió forint helyett tizenhatmillió forintot különítettek el erre a célra. A bejelentések között néhány személyi hír szerepelt, így Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettesének korengedményes nyugdijkérelme. Bár dr. Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy Mátyás István nagy gyakorlatára, szakértelmére a jövő önkdrmányzatának is szüksége lenne, a testület mégis hozzájárult az elnökhelyettes kéréséhez. A napirend zárásaként Lázári Jenő, a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége megyei szervezetének nevében kért szót, vázolva a VHBSZ célkitűzéseit. A következő tanácsülés időpontja augusztus 17. Oktatási-nevelési fórum Budapesten Zsúfolásig megtelt a műegyetem Szent Gellért téri nagy előadóterme csütörtökön az ország minden részéből ide sereglett pedagógusokkal. Az MDF szervezésében tartott tanácskozás előadói, hozzászólói érintették a közoktatás valamennyi sürgető kérdését az óvodáktól az egyetemi képzésig. A vita középpontjában a rendszerváltozás végigvitele állt, az iskolák irányításának megújítása. Követelték a kontraszelektált igazgatók felfüggesztését illetve leváltását. Erről kialakított közös állásfoglalásukat eljuttatták a kormányhoz. Andrásfalvy Bertalan közoktatási miniszter a kultúra szerepéről beszélt a demokrácia megteremtésében. A kultúra segít megismerni más emberi világokat, más gondolkódásmódot, más szokásokat, s a demokrácia nem egyéb, mint a különbözőségekkel való együttélés művészete -, hangoztatta nagy tetszéssel fogadott előadásában. Többen szóltak a sajtó felelősségéről, sokan tarthatatlannak mondták azt, hogy a kormánynak nincs napilapja. Ezt a felemás helyzetet néhány tájékoztató fórum máris kihasználja. Az oktatási fórum felhívásban biztosította Románia tanítóit segitőkészségéről, állást foglalt az iskolai hitoktatás mellett, s az elnöklő Lezsák Sándor javaslatára küldöttséget menesztett a kormányhoz az iskolák és intézmények vezetőinek újraválasztása ügyében. NÉMETH KÁROLY A KÖZGÉP Tamási telepe FELVESZ: lakatos, hegesztő szakmunkásokat Jelentkezni: Tamási, Vasút u. 13. (341/40) Nincs nap nélkülünk! KERESKEDELMI VÁLLALAT PAKSI ÁRUHÁZA vásárt rendez MADOCSÁN 1990. július 3-6-ig a Faluházban. Fagyasztóládák és - szekrények, tv, rádió, video, háztartási elektronikai cikkek. (342/40) Folytatódik a kerékpárvásár a Dominóban! A SZEKSZÁRDI BÚTORIPARI VÁLLALAT kedvezményes bútorvásárlási akciót rendez Újra érkeztek BMX, kemping-, női és férfi versenykerékpárok, . gyermekkerékpárok. Nagy választékkal állunk kedves vásárlóink rendelkezésére. Keresse fel áruházunkat Szekszárdon a főiskola mellett, a Szakály Testvérek Kisszövetkezet udvarán. Telefon: 12-234 1990. június 25-től a vállalat Szekszárd, Epreskert u. 5. sz. alatti mintaboltjában. Kárpitozott garnitúrák, heverők, gyermekheverők, fotelágyak, fotelok termelői áron vásárolhatók, amíg a készlet tart. Kínálunk továbbá 2 mx1,4 m-es, 10 cm vastag, vászonnal bevont habmatracot reklámáron: 3995 Ft-ért. Igényelhető: a szolgáltatóműhely vezetőjénél. (208)
