Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-28 / 72. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. június 28. (Folytatás az 1. oldalról.) magyar kézbe, részben beépítve raktárakkal, közösségi létesítményekkel, emeletes házakkal. Itt dönteni kell majd 275 lakás további sorsáról is. Az átadás-átvételben sokan vesznek részt. Jönnek-mennek a hazatért légió sétaösvényein a tanácsi, vállalati, katonai és polgári megbízottak, szakértők. A dédászosok már végeztek. Most érkezik a Magyar Honvédség Kaposvári Elhelyezési és Fenntartási Igazgatóságának csapata, Tóth János vezetésével. Bejárják a területet. Befutottak a bajai tűzszerészek is. Ők - Horváth Zoltán alezredes és Veszeti Ferenc hadnagy - csak egy helyszínrajzot kérnek. A gyakorlati munkát majd 9-én kezdik. Átvizsgálnak mindent, és ha robbanó, mérgező vagy balesetveszélyes anyagot találnak, megsemmisítik. (Tabon már végeztek hasonló feladatot.) Néhányan - tanácsi képviselők, vállalkozók - a várható lehetőségeket latolgatják. A Skála már érdeklődött, és kisszövetkezetek is... Mások alkalmi tolmácsok segítségével váltanak pár szót egyik-másik parancsnokkal. Az átmeneti időszak karmestere Átadás-átvétel (balra a civilruhás parancsnok, Valuk Mihail) Kircz László, a PM vagyonügynökségének Tolna megyei vagyonvédelmi felelőse. Segít eligazodni a részletekben.- Most létrejön az átadás. Az átadástól az értékesítésig a Pénzügyminisztérium veszi át az objektumokat, aztán az új gazda. Ebben a közbenső időben az őrzést nyugállományú rendőrök és katonák bevonásával kívánjuk megoldani. Dunaföldvári és tolnai negatív tapasztalatok után döntöttünk így; ami nincs kellőképpen védve, azt széthordják. Hogy miért nem veszi át a honvédség? Nem azért, mert nincs ereje a feladathoz, hanem, mert nem ez a dolga. A katona nem vagyonőr.- Wy - fotó: KPM Végleges csapatkivonás Dombóvárról Kölcsönautók, Tamásiból Laza kapuőrség Összeül az SZKP kongresszusa, vagy elhalasztják? Az SZKP 28. kongresszusát várhatóan a tervezett időpontban, jövő hétfőn megkezdik - tájékoztatták jól értesült sajtókö- rökböl az MTI moszkvai tudósítóját. Moszkvában minden bizonnyal pénteken összeül a párt központi bizottsága, hogy - a szokásoknak megfelelően - a kongresszus megkezdése előtt áttekintse az előkészületi munkák menetét. A testület ezen az ülésen dönt véglegesen arról a javaslatról, hogy őszre halasz- szák a kongresszust, de a döntés minden bizonnyal a halasztás elutasítása lesz. Oroszországi és ukrajnai javaslatvolta hét elején, hogy az aratási munkálatokra tekintettel halasszák őszre a kongresz- szust. Ezt a javaslatot általában konzervatív kezdeményezésnek minősítették, mondván, hogy az oroszországi pártalapitó kongresszus után, ahol a konzervatívok Szovjet-kínai tárgyalások - határ A szovjet-kínai határ demilitarizálásá- nak lehetőségeiről folytattak tárgyalásokat a két ország szakértői június 15. és 26. között Pekingben és a kelet-kinai Taken városában Mint a pekingi szovjet nagykövetség szóvivője elmondta, a két delegáció azt vitatta meg, hogy a 7500 kilométeres közös határszakaszon milyen mértékben lehetne csökkenteni a haderők és a fegyverzetek mennyiségét, illetve milyen bizalomerősítő intézkedésekre lenne szükség. A tárgyalófelek megállapodtak, hogy a megbeszélések következő fordulóját - a jelenleginél magasabb, külügyminiszter-helyettesi szinten - idén ősszel tartják majd Moszkvában. arattak sikert, ezek az erők időt akarnak szerezni soraik rendezésére. Teljesen más előjellel támogatta keddi sajtóértekezletén Borisz Jelcin, az OSZSZSZK parlamenti elnöke a halasztást. Szerinte azért van erre szükség, mert így el lehetne kerülni a kapkodást a kongresszus munkájában, megalapozottabb döntéseket lehetne hozni. Sajtókörökben hallani olyan véleményt is, hogy az időpont változatlan betartása viszont azért célszerű, mert a pártban olyannyira felgyorsultak a belső bomlási folyamatok, hogy őszre még nehezebb lenne valamilyen egységet demonstrálni vagy megteremteni. A KB pénteki ülésének tényét hivatalosan még nem erősítették meg, de szerdán délután Vagyim Medvegyev, a PB tagja, a KB titkára sajtóértekezletet tart, amelyen várhatóan minden idevágó kérdésre választ ad. Francia jobbközép „Unió Franciaországért” névvel egységszervezetet hozott létre a két nagy francia jobbközép párt, a Jacques Chirac vezette gaulle-ista Tömörülés a Köztársaságért (RPR) és a Veléry Giscard d.Estaing vezetése alatt álló Francia Demokratikus Unió (UDF), amely egyébként maga is több párt szövetsége. Az egységszervezet célja kettős: egyrészt közös politikát akarnak kialakítani minden fontosabb kérdésban, másrészt közös jelöltet kívánnak állítani a következő elnökválasztásra. A jelöltet nyilatkozatuk szerint „francia módra szervezett” előválasztással jelölik ki. Fordulat a litván függetlenség ügyében? A március 11 -i függetlenségi nyilatkozat végrehajtásának felfüggesztését sürgette kedden Kazimiera Prunskiene litván kormányfő. A miniszterelnök asz- szony a köztársaság parlamentje előtt elmondott, a Kremllel való kompromisszumot sürgető beszéde azt követően hangzott el, hogy Vytautas Landsbergis litván államfőt Moszkvában fogadta Mihail Gorbacsov szovjet kormányfő. Mihail Gorbacsov - két órával a fenti találkozót követően - telefonon felhívta Kazimiera Prunskiene asszonyt, és ajánlatot tett a központi vezetés és Litvánia közötti, hónapok óta húzódó konfliktus megoldására. A kormányfő közlése szerint a szovjet államfő beleegyezett abba, hogy az azonnali függetlenséget kimondó határozat felfüggesztése esetén ’ Moszkva megszünteti a Vilnius elleni gazdasági blokádot. Emellett tárgyalások kezdődhetnek „Litvánia különleges státusáról, beleértve annak független államiságát is”. Kazimiera Prunskiene forró hangvételű beszédében arról igyekezett meggyőzni a törvényhozókat, hogy a felfüggesztésre mindenképpen szükség van, mivel Litvánia nem éli túl a Kreml által életbe léptetett gazdasági embargót, nem képes határai ellenőrzésére, és kompromisszumok nélkül lehetetlen a szovjet hadseregtől való „megszabadulás” is. Hangoztatta azt is, hogy a jelenlegi litván kormány jövője nagymértékben a javasolt kompromisszum (litván) legfelsőbb tanácsi megítéléstől függ. Kedvezően ítélte meg a függetlenség megvalósulásának feltételeit, arra célozva, hogy a szovjet államfő a keddi telefonbeszélgetésben már nem ragaszkodott a március 10-i állapotokhoz való visz- szatéréshez, amihez korábban szilárdan kötötte a karót. Vytautas Landsbergis - aki még kedden visszatért a litván fővárosba - a parlament előtt kijelentette: időre van szükség a különböző álláspontok megismerésére. Piacgazdaság, konvertibilis forint (Folytatás az 1. oldalról.) Az átálláshoz szükséges pénzügyi tartalékok előteremtésén már dolgozik a kormányzat. Tárgyalásokat folytatnak a Nemzetközi Fizetések Bankjával, a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Egyesült Államok pénzügyminisztériumával. A tartalékra azért van szükség, hogy az átállás időszakában kialakuló pénzügyi egyensúlytalanság finanszírozására elegendő pénz álljon rendelkezésre. A kormány ugyanis közvetlen módon nem akar beavatkozni már a kezdeti folyamatokban sem a gazdaság működésébe. A szakemberek arra számítanak, hogy a működőképes piac rövid távon automatikusan biztosítja a pénzügyi egyensúly helyreállítását, s akkor megteremtődnek a gazdasági feltételek a forint konvertibilissé tételéhez is. Minderre már jövőre sor kerülhet, s az új kormány működésének harmadik évében pedig megindulhat a piacgazdaság valóságos növekedése is. A pénzügyi kormányzat tudatában van annak, hogy az átállás során jelentős kockázatokkal is kell számolni. Az egyik legnagyobb veszély az infláció elszabadulása. A pézügyminiszter szerint a gyorsuló áremelkedést a hirtelen átállással hatékonyabban lehet megfékezni, mint az óvatos reformokkal. Amennyiben pedig a piacgazdaság működőképesnek bizonyul, ez megszünteti az ifnláció kiváltó okait. Úgy számolnak, hogy az áremelkedés jövőre valószínűleg 25-30 százalék körül fog alakulni. Botos Katalin államtitkár szerint már most sem tudja a kormány közvetlen eszközökkel korlátozni az áremelkedéseket, csupán a monetáris szabályozók állnak rendelkezésére. E téren kell minél nagyobb szigorral fellépni a pénzteremtés csökkentése érdekében. A kormány már a közeljövőben szigorítani kívánja a vállalatok fizetési fegyelmét. Azt tervezik, hogy minden eszközzel felszámolják a jelentős sorban állást, azt a gyakorlatot, hogy a vállalatok, gazdálkodók nem fizetik ki egymás közti tartozásaikat, és így finanszírozzák meg termelésüket. Az egymás közötti tartozások összege több száz milliárd forintra rúg. A fizetési fegyelem javítása minden bizonnyal nem oldható meg anélkül, hogy az érintett vállalatok vagyona ne csökkenjen. Amennyiben ugyanis szigorítják a rendszert, a nem fizetők arra kényszerülnek, hogy vagyonuk értékesítéséből teremtsék elő a szükséges pénzt. A másik lényeges teendő a költségvetési hiány nagymértékű csökkentése. Jelenleg ugyanis a költségvetés, hogy a deficitet finanszírozni tudja, elszívja a rendelkezésre álló hitel nagy részét a vállalatoktól, a vállalkozóktól. Ez komoly feszültségeket teremt a gazdaságban, s számottevő az inflációs hatása. Rabár Ferenc arról is beszámolt, hogy jelentős a vita a kormány költségvetési hiánycsökkentő csomagtervével kapcsolatban, amelynek összeállításán jelenleg is dolgoznak. Újabb és újabb elképzelések vetődnek fel, óráról órára változik a helyzet, hiszen a tervezett intézkedések meglehetősen sok érdeket sértenek. így csupán továbbra is az alapelvekről tudta tájékoztatni az újságírókat. Olyan intézkedéseket kívánnak életbe léptetni, amelyek csupán minimális áremelkedésekkel járnak. Elsősorban az élvezeti cikkek árainak emelése jöhet szóba, és néhány, korábban már erre esedékessé vált terméknél kerülhet sor áremelésre. Arra törekednek, hogy a gazdasági intézkedések meglehetősen sok területet érintsenek, ám hatásuk ne legyen sokkszerű, nehogy megzavarják az egyre inkább működőképesnek bizonyuló gazdaságot. Az intézkedések többsége a támogatások leépítését, a költségvetési kiadások csökkentését fogja szolgálni. Új romániai hetilap Romania Mare (Nagy-Románia) címmel Romániában új hetilap jelent meg Romania Mare (Nagy-Románia) címmel. A vezércikk szerint a magazin nem tartozik egyetlen párthoz sem, mert a „nemzeti politika elkötelezettségének” elvét vallja. A Romania Mare (Nagy-Románia) cím arra utal, hogy a szerkesztők felfogásában minden román ennek a nemzetnek a része, függetlenül attól, hogy hol él. A „független hetilap” igazgatója Eugen Barbu, aki a Ceausescu-időszakban szélsőséges, nacionalista, magyarellenes beállítottságáról vált ismertté. Fő- szerkesztője Corneliu Vadim Tudor, aki a diktatúrában megjelent Saptamina című hetilapban rendszeresen uszított Magyarország ellen. A szerkesztőbizottság tagjai között található Ion Lancranjan, aki szerzője volt az évekkel ezelőtt Erdélyről kiadott, magyarellenes rágalmakat és történelmi hamisításokat tartalmazó könyvnek. Ugyancsak a szerkesztőbizottság tagja a diktátor két egykori történetírója, Mircea Musat és Ion Ardeleanu: ők Ilié Ceausescu altábornagy közvetlen ellenőrzésével a párt központi bizottságában az ország történészeinek kutatómunkáját irányították és cenzúrázták. A hetilap támadja az írószövetséget, mert „a tagjai közül hiányoznak az olyan nagy nevek, mint Eugen Barbu, Ion Lancranjan, Adrian Paunescu, Dumitru Radu Popescu, Edgar Papu”. Ugyanakkor támadja azokat - köztük Andrei Ple- sut, Dan Petrescut, Eugen Jebeleanut, Mircea Dinescut, Ana Blandianát, Silviu Brucant és Radu Enescut -, akik soha nem vetemedtek soviniszta uszításra, hanem a megbékélést hirdették szóban és írásban. A hetilap vádja szerint „Tőkés László és Domokos Géza az 1956. évi magyar- országi forradalmat Erdélybe akarja átexportálni”. A magazin több cikke sejteni engedi, hogy a vállalkozás mögött Iosif Constantin Drágán áll, aki a külföldi románok, az emigráció soraiban a legszélsőségesebb nacionalista magyarellenességéről és intenzív Ceausescu-kapcsolatairól vált ismertté az elmúlt évtizedekben. Munkabizottság dolgozik a rehabilitációs törvény előkészítésén' Többszörösére nőtt a Földművelés- ügyi Minisztérium postaforgalma; állampolgárok érdeklődnek a minisztertől, az államtitkároktól, a főhatóság előadóitól, miként kaphatnák vissza a szövetkezetesítés során jogtalanul eltulajdonított földjeiket. Mándy Endre földművelésügyi államtitkár az MTI munkatársának ezzel kapcsolatos kérdésére válaszolva hozzátette: a minisztérium szakértői gyors ütemben dolgoznak a rehabilitációs törvénytervezet előkészítésén. A néhány nap múlva elkészülő szabályozási koncepció előbb a pártok elé kerül, s csak ezután öntik végső formába. Az államtitkár részleteket egyelőre nem közölt, azt azonban megerősítette: a rehabilitáció fundamentumát az 1947 után elkövetett törvénysértések, illetve a Polgári törvénykönyv tulajdonra, nevezetesen a magántulajdonra vonatkozó rendelkezései képezik. Azt indítványozzák, hogy a parasztságot a törvénysértés előtti tulajdoni állapotnak megfelelően helyezzék vissza jogos birtokába annak szem előtt tartásával, hogy a visszakerült földeket teljes körűen megműveljék. Ez csak több lépcsőben oldható meg úgy, hogy a rehabilitáció folyamata ne okozzon törést sem a belső ellátásban, sem az exportban, és a mezőgazdasági szerkezetváltás szempontjából se járjon nemkívánatos megrázkódtatással. Az államtitkár szerint a többlépcsős megoldás alkalmazásával elsőként - azonnal - birtokba (tulajdonba) kellene helyezni azt a valós tulajdonost, aki a jelenleg érvényben lévő rendelkezés alapján is jogosult arra. Ilyenek azok a termelőszövetkezeti tagok, akik tulajdonosként dolgoznak a közös gazdaságban, de ki akarnak lépni. A kilépők ugyanis - a vonatkozó ország- gyűlési döntés alapján - visszakaphatják földtulajdonukat, és teljesen szabadon rendelkeznek vele. A második lépcsőben rehabilitálnák azokat a volt földtulajdonosokat, akik helyben laknak és egykori tulajdonaikat gazdálkodás céljára kisgazdaság kialakítására - kikérik a nagyüzemtől. A tulajdonrendezést helyi bizottságok bonyolítják le - az előzetes elképzelések szerint - a közigazgatás közreműködésével. Ennek érdekében azt javasolják, hogy állítsanak fel a leendő önkormányzatokhoz kapcsolódó földrendező bizottságokat. A bizottságok életre hívása a közigazgatás kötelessége lenne, s be kellene vonni a testület munkájába a már megalakult önkéntes földrendező bizottságok delegált tagját, továbbá a parlamenti képviselettel rendelkező pártok megbízottját.
