Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-28 / 72. szám

1990. június 28. NÉPÚJSÁG 3 Új tanácsi vállalkozás Pakson Mentor Kft. Alap az önkormányzatoknak Pakson a városi tanács részvételével nemrégiben - áprilisban történt meg a cégbírósági bejegyzés - megalakult a Mentor Kft. A vállalkozás céljairól, tevé­kenységéről Nagy Gáborné ügyvezetőt kérdeztük. Mint elmondta, a kft. létreho­zásának közvetlen oka az volt, hogy a nemrégiben elkészült lakótelepi piac megfelelő hasznosításával nagyobb be­vételhez jusson a tanács. A szép, de igencsak drága épület üzlethelyiségeit ugyanis az érvényben levó rendelkezé­sek szerint négyzetméterenként és éven­te mindössze 960 forintért adhatná bér­be a tanács, ami messze van a valós piaci áraktól. Egy kft. viszont, amelyben nem­csak állami szervek vesznek részt tag­ként, már a kereslet-kínálat törvényei szerint alakíthatja árait. Ezért került sor a Mentor Kft. megalapítására, a tanács, a tengelici téesz és néhány tanácsi dolgozó részvételével. A kérdéses épület egyébként, sajnos, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, vagyis nem működik piacként, mivel az árusok nem hajlandóak a régi piacról áttelepülni ide a kisebb forgalom, vagy talán a megszokás miatt Ezért valamilyen módon meg kell oldani mielőbb a fedett piacrész hasz­nosítását, bérbeadását is, mert igen magasak az épület fenntartási költsé­gei. / Természetesen a kft. tevékenysége nem korlátozódik az említett üzlethelyi­ségek bérbeadására. Többféle üzletkör­re kértek működési engedélyt, hogy j<£- sőbb adott legyen a lehetőség a bővítés­re. A már régóta sikeresen működő taná­csi vállalkozási iroda tevékenysége is ki­terjeszthető a kft. segítségével a műszaki tervezés, szolgáltatás, szaktanácsadás, ingatlanközvetítés területén. A tanácsnak ellátási kötelezettségei is vannak, ezek teljesítésében szintén köz­reműködhet a Mentor Kft. olyan szolgál­tatások végzésében, amelyekre nem akadna vállalkozó. Ez a kft. annyiban kü­lönbözik a többitől, hogy nem kimondot­tan profitorientált vállalkozás, a tanács adta ugyanis a törzstőke 51 százalékát, igy a döntések jogát saját kezében tartja. Az ellátási kötelezettségből adódó esetlegesen veszteséges tevékenysé­gek mellett olyan üzletekbe kell kezdeni, hogy összességében nyereséges legyen a kft. Erre példa a Patyolat, melynek üze­meltetését átvették, de a textiltisztító szol­gáltatáson nincs nyereség, ezért az üz­letben megkezdték a fehérnemű-árusí­tást, szemfelszedést, használt gyermek- ruházat adásvételét, amelyek remélhető­leg nyereséget hoznak majd. Tervezik a zöldségfelvásárlás megoldását is, amely már régi gond a városban, hiszen nem foglalkozik vele senki és igy a kör­nyékbeli kistermelők sok terméke kárba vész. A kft. tevékenységéről mérleget vonni persze még korai lenne, hiszen nagyon rövid idő telt el a megalakulás óta. - Sok izgalmas tervünk van - mondta Nagy Gá­borné - de nem akarok másoknak ötlete­ket adni. - Az ötletek között mindeneset­re szerepel nyugati partnerekkel történő együttműködés is. Az ügyvezető egyéb­ként tanácsi dolgozó és a kft. vezetéséért nem kap semmilyen anyagi juttatást, fize- téskiegészitést. Hosszú távon persze szükség lesz majd főállású ügyvezetőre, ahogy a kft. tevékenységi köre bővül. Ez és az egész vállalkozás jövőbeli sorsa azonban attól függ, hogy a majdan meg­alakuló helyi önkormányzatnak szüksé­ge lesz-e i|yen vállalkozásokra és az ezekben dolgozó emberekre. Az új önkormányzatok igen nehéz anyagi feltételek mellett kezdenek majd működni és ezen változtatni csak úgy tudnak majd hosszú távon, ha az önkor­mányzati vagyont jövedelmező vállalko­zásokba fektetik. Ezért fontos és előre­mutató a paksi példa, amely már a leen­dő önkormányzat működésének alapjait igyekszik megteremteni e vállalkozással is.- áa ­Pünkösdi találkozó Eckentalban (6.) Vurstli, sörfesztivál és egyebek „Hegy és völgy soha nem találkozhat, csak az emberek”. Német közmozdás Az NSZK-ban minden tájnak és min­den évszaknak megvan a maga látvá­nyos ünnepe; farsang, sörfesztivál, törté­nelmi, egyleti felvonulások és számos egyéb szórakozásra, kikapcsolódásra, eszem-iszomra okot adó mulatság. Az Eckentaltól 15 kilométerre lévő százez­res nagyságú egyetemi városban, Erlan- genben pünkösd hetében tizenkét napig tartó búcsút rendeznek minden évben. A város fölötti hegyoldalban, több száz éves fák között megrendezett ünnepség­re erlangeni újságíró kollegám, Hartmut Leuschner vitt el, miután megmutatta nürnbergi szerkesztőségüket és nyom­dájukat. Mint elmondta, a fesztivált 220 éve min­den évben megrendezik, az erlangeniek nem kis örömére. Van olyan nap, hogy hatvanezer ember is megfordul itt. A zenekarok hatalmas emelvényeken, egymást túlharsogva játszák a fülbemá­szó nótákat, a hallgatóság - fiatalok, kö­zépkorúak és idősebbek egyaránt - a padok tetején állva énekelnek, ringatóz­nak literes kriglikkel a kezükben. A gya­nútlan magyar turista győzi őket kikerül­Koccintás literes kriglivel, a Münchner Mass-szal Az áfészek vállalják a versenyt Interjú dr. Szilvasán Pállal, az Áfeosz elnökével (Folytatás az 1. oldalról.)- Miért most került sor erre a radikális döntésre? - kérdeztük dr. Szilvasán Páltól, az Áfészek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) elnökétől, aki egyúttal a három ágazati szövetséget összefogó, apparátus nélkül működő Fogyasztási Szövetkezetek Föderációs Szövetségnek (FSZFSZ) társa­dalmi tisztét is ellátja.- A fogyasztási szövetkezetek közössé­ge nem várta kényszerre, a kívülről jövő fel­szólításra, handfn maga határozta el a radi­kális változásokat. A tagság igénye is ez volt. A szövetségben dolgozók befogadói és részben kezdeményezői voltak a meg­újulásnak. Azt nem értjük, hogy miért hall­gat a kormány velünk kapcsolatban. Eddig már sok szó esett a földtulajdonról, a ter­melőszövetkezetek helyzetéről, ám a ve­lünk kapcsolatos álláspontját a kormány ez ideig nem fogalmazta meg, holott színes a szövetkezeti paletta, az egymástól eltérő részeket nem szabad egybemosni. Azaz a szövetkezést nem helyes a mezőgazdasá­gi szövetkezetekkel azonosítani: fogyasz­tási szövetkezetek a fejlett nyugati orszá­gokban is működnek. A változások révén sikerült - belsőleg - legitimációt kapniuk a vezető testületeknek. Ezzel keserves viták végére tehettünk pontot. Az idő sürget, gyorsan és sokat kell dolgoznunk. Tagokból valódi tulajdonosok- A megújulást sokan tamáskodva fogad­ják, nem nagyon hisznek benne. Mit tudna válaszolni a kételkedőknek?- Minden kételkedést tiszteletben kell tartani, hisz ez előre viszi az életet Az em­berek a cselekedetekből, a tényekből in­dulnak ki. Márpedig a fogyasztási szövet­kezetek nagyon sokat tettek a falvakért, a kistelepülésekért A kételkedésre tehát a cselekvés a leg­jobb válasz Mi vállaljuk a versenyt sőt ösz­tönzőnek tartjuk, azt. S ebben az lesz a döntő, hogy ki tesz többet az emberért Ez legalább annyira fontos, mint a tőke haté­konysága. A falun élő emberek örömmel és egyetértéssel fogadták a szövetkezetek olyan döntését mint amilyen a kistelepülé­si boltok felújítása volt.- Miben kívánnak változtatni, megújulni az áfészek?- Magasabb színvonalra kívánják emelni a falusi kereskedelmet jobb élelmiszer-, napicikkellátást akarnak biztosítani és nagy figyelmet szentelnek a kistermelők számára szükséges eszközök beszerzé­sére is. Végre kívánják hajtani a kongresz- szuson megerősített tulajdonreformot A tagoknak valódi tulajdonossá kell válniuk a szövetkezetben. Erre a nagy horderejű vál­tozásra csak 1989-től nyílt módjuk, ekkor teremtődtek meg ehhez a törvényi feltéte­lek. Nyitni kívánjuk a nemzetközi kapcsola­tokat is. Egyre többen keresnek meg ben: nünket a nyugati szövetkezetek közül is, és ajánlják fel segítségüket, tapasztalatukat számunkra, amivel mi élni kívánunk. Úgy véljük, enélkül korszerű, modern szövetke­zeti kereskedelmet nem építhetünk fel. Meg kell teremtenünk az új szövetkezeti imázst is. Persze a jelkép mellett nélkülöz­hetetlen, hogy a szövetkezeti dolgozók ma­gatartása kulturált, udvarias és tisztessé­ges legyen, a boltok és környezetük pedig ápoltan várja a vásárlókat. A szövetkezeti közösség elhatározta azt is, hogy olcsóbb és hatékonyabb belső vezetési rendszert alakit ki, olyat, amelynél a vállalkozóbb szellem érvényesül. Ennek érdekében vál­lalni kell a tanulást, de erre meg is van a készség. Több mint 30 milliárdos vagyon- A közvélemény általában nem ismeri elég pontosan az áfészek teljesítményét Milyen volta tavalyi produkció? Padlón van- nak-e az áfészek, mint ahogy azt a tsz-ekről hallani lehet?- Egyáltalán nincsenek. És ez a fogyasz­tási szövetkezetek több lábon állásával magyarázható. Sietve hozzáteszem, az áfészek nem kitartott, állami pénzből támo­gatott szövetkezetek. Boldogulásuk közös munka gyümölcse, részben a tagok anyagi hozzájárulásából, részben saját dolgozóik munkájából fakad mindez. Jelenleg az áfé­szek hárommillió négyzetméter üzletháló­zattal rendelkeznek. Mindez majd száz nagyáruházát hétszáz ABC-t és évente 200 milliárdos árbevételt jelent Vagyonuk könyv szerinti értéke 30-35 milliárd. Százezer embernek ad munkalehetőséget ez a szféra Ha bizalmat kapnak a szövetke­zeti dolgozók, a tagok, akkor további ener­giák szabadíthatok fel.- Mi lenne az áfészek számára a legna­gyobb megerősítés?- A korszerű szövetkezeti törvény. Olyan, amely az emberre, a tagra épít s ezzel a kisemberek vállalkozási lehetőségét te­remti meg. Sajnos, az élet túlhaladta a je­lenleg érvényben lévő szövetkezeti tör­vényt Különösen érvényes ez az autonó­mia, az önkormányzat és a tagsági viszony­nyal kapcsolatos szabályozást illetően.- A Hangya szövetkezetek létrejöttével, szaporodásával új versenytárssal találják szemben magukat az áfészek. A szövetke­zeti vezetők miként ítélik meg ezt az új hely­zetet?- Az emberek mindig újra, jobbra, szebbre vágynak. Az újban - így a Hangyá­ban is - még csak a pozitív ígéret van ben­ne, a negatív vonásaival még nem találkoz­hattak, így érthetően bizalommal vannak egyesek iránta. Helyeseljük azt hogy ne csak társaságokban hanem szövetkeze­tekben is legyen választék. Vitatjuk ugyanakkor, hogy az egyik háttérbe szo­rításával adjunk zöld utat a másiknak.- A falu egyre inkább eszmélni kezd. Az önkormányzat lehetőségével az ott élők mind nagyobb beleszólást követelnek maguknak saját életük kialakításában. Né­hány helyen fölmerült az áfészből való ki­válás gondolata is, egy-egy település saját szövetkezetét akar. Okoz-e gondot ez a szövetkezetek számára?- A kiválás szándéka alapvetően a tag­ság bizalmától függ, a döntés elidegenít­hetetlenül tagsági jog. Valóban, néhány helyen van ilyen törekvés. És ha ez nem néhány kívülálló ember akarata csupán, hanem tagsági igény, úgy ezt minden to­vábbi nélkül támogatjuk. Az ilyen moz­gás, változás, hozzátartozik a szövetke­zetek életéhez. Az biztos: egy ilyen válto­zás kockázattal is jár, csak ott szabad meglépni, ahol az anyagi és személyi fel­tételek adottak hozzá. Attól mindenkit óv­nék, hogy újabb divatot teremtsünk. Mert a kiválás súlyos károkat okozhat. Ismerek olyan esetet, ahol a kiválás nem okozott zavarokat, de tudok több olyanról is, amelyet a tagság elutasított, mert a na­gyobb szövetkezet nagyobb gazdasági erőt, hozzáértést jelent.- Több szövetkezetben megkezdték a vagyonnevesítés aprólékos, de nagyhor­derejű munkáját. Mi az áfészek célja ez­zel?- Azt akarjuk, hogy a tulajdonos az ed­diginél jobb tulajdonos lehessen. Közvet­lenebbül legyen érdekelt a szövetkezet eredményében, mint eddig. A kisembe­rek számára fontos akár öt-tízezer forin­tos gyarapodás is. Sokhelyütt a vagyonnevesítést össze­kapcsolják a tagsági tőke bevonásával, ezáltal erősödik a szövetkezet és a tag vi­szonya. A cél az, hogy végül is a tagé le­gyen a hatalom.- Az önkormányzati választásokon részt kívánnak-e venni a szövetkezeti szakemberek?- Azt reméljük, hogy az állampolgárok méltányolják, elismerik azt a munkát, amit az áfészek végeztek eddig, és ezért köz­reműködnek abban, hogy a szövetkezet tagjai, tisztségviselői bejuthassanak az önkormányzati testületekbe, és ott szó­szólói lehessenek a szövetkezeti ke­reskedelem és vendéglátás, felvásárlás továbbfejlesztésének. A siker érdekében a szövetkezeteknek is nagy erőfeszítést kell tenniük. Bizom az összefogásban, mert ezt diktálja a lakosság érdeke is. Cs. J. A Kereskedelmi Bank mérsékli az újrakezdési kölcsön folyósítását Rosemarie Übel, aki édesanyja helyett vett részt a találkozón ni, nehogy nyakon loccsintsák a számta­lan sörfajta valamelyikével. Az NSZK-ban ugyanis állítólag 1100 fajta sört ismernek. Nincsenek az állam egész területén egységesen kapható sörmárkák, ellenben vannak tájjellegű sörök. Az eltéréseket a készítési mód, a receptúra és a víz minősége okozza. A bajor sörről annyit illik tudni, hogy elég erősen fűszerezett, és nem túl magas az alkoholtartalma. Ezért is isszák az ősla­kosok kedvelt bajor terméküket literes nagyságú söröskorsókból, mely itt egy­ben mértékegységként is szolgál „Münchner Mass” néven. Az erlangeni wurstliban elsőbbséget a minden fán, bokron, kerítésen reklámo­zott „Kitzmann”-féle serfőzde terméke él­vezett, melyet korsóval együtt 7 DM-ért mértek, és amiből a jó bajorok rendesen „mászoltak". * Az erlangeni búcsún nem volt ugyan ott, de az eckentali találkozó minden ren­dezvényén részt vett a magyarul szót sem tudó Rosemarie Übel és családja. Hogy miért vett részt mégis már a két év­vel ezelőtti hőgyészi és jelenlegi találko­zón, arra a következő választ adta.- Édesanyám családját Hőgyészről te­lepítették ki 1946-ban. Apám német, így nem tanultam meg magyarul, de mindig érdekelt, honnan is jöttek az anyai nagy- szüleimék. Magyarországon először 1984-ben jártam, a Balatonon. Nagyon jól éreztük magunkat, azóta is, ha tehet­jük, ott töltjük a szabadságunkat a csa­láddal. A hőgyészi találkozóra édesanyám ka­pott meghívót, mint volt kitelepített, de nem tudott elmenni, mert beteges. Mi mentünk helyette. Nem bántuk meg, sok barátot, ismerőst szereztünk. F. KOVÁTS ÉVA Fotó: MÁRTONFAI DÉNESNÉ Az Országos Kereskedelmi és Hitel­bank mérsékli az újrakezdési kölcsön fo­lyósítását. Mint ismeretes, ezt a hitelt azok kaphatják, akik önhibájukon kívül mun­kanélkülivé váltak, és vállalkozásba akar­nak fogni. A bankban az MTI munkatársának el­mondották, hogy igen nagy nyomás ne­hezedik a pénzintézetekre a kedvezmé­nyes kölcsön iránti jelentős kereslet miatt. Az utóbbi időben a napi hitelkihe­lyezés már elérte a 20 millió forintot. A Ke­reskedelmi Bank eddig mintegy 3 milliárd forint újrakezdési kölcsönt folyósított. Ez az összeg a háromszorosa annak, ameny- nyivel a bankvezetés egész évre számolt, s amihez biztosítani tudják a forrásokat. A Kereskedelmi Bank korábban megálla­podott az Állami Biztosítóval, s ennek eredményeként a biztosító térítési díj el­lenében kezességet vállalt a felvett köl­csön 80 százaléka után, ha az adós nem rendelkezett megfelelő vagyoni biztosí­tékkal, vagy készfizető .kezessel. A jelen­tős kereslet miatt azonban az Állami Biz­tosító által vállalt keret már kimerült, és a Kereskedelmi Bank már csak kezesség- vállalás, illetve jelzálog fedezete mellett tud kölcsönt folyósítani. Mivel a kormány által biztosított vállal­kozásfejlesztési alapból mind ez ideig nem kezdődött meg a hitelek folyósítása, így a vállalkozók számára az egyetlen pénzforrás az újrakezdési kölcsön. A bankok közül az OTP, a Magyar Hitelbank és a Budapest Bank foglalkozik a Keres­kedelmi Bankon kívül a kölcsönök kihe­lyezésével. Az elmúlt időszakban azon­ban a többi pénzintézet jelentősen szűkí­tette ilyen jellegű tevékenységét, s igy a Kereskedelmi Banknál a kereslet nagy­mértékben megnőtt. Ennek azonban csak töredékét tudják kielégíteni, ezért kényszerül a Kereskedelmi Bank is arra, hogy mérsékelje a hitelezést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents