Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-23 / 68. szám

TOLNATAJ - 5 1990. június 23. Mégis lesz Virágvár? „Uram, ön vállalkozó” f Vízköpő kopó Sztornó a cikk, ne menjünk, elfogyott a pénze, hitelt meg nem kap, nem nyílik meg a panziója, üzente Bánó Ferenc, a jágónaki kertész. Egy vállalkozás kudarca legalább annyi tanulsággal szolgálhat, mint a sikere, úgyhogy mégis felkerestük. Meglepetésünkre kőművest, munkáso­kat találtunk a bódító illatot árasztó, sok ezer töves rózsakert közepén álló apró, templomszerű épület udvarán. Trombitálhat is a vendég Később egy kocsi sóder érkezett, a gaz­da azt se tudta, hova kapjon, a lerakodást irányítsa, embereit kinálgassa üdítővel, vagy nekünk mesélje, milyen tortúrát csi­nált végig, mire eljutott odáig, hogy július el­sején talán mégiscsak megnyitja a környe­zetére utalva Virágvárnak keresztelt kis mulatót. Bárral, házias ételeket készítő konyhá­val, zeneteremmel (ahol egy zongorán, trombitán, hegedűn, tangóharmonikán bármelyik vendég játszhat), társalgóval (ahova egy gombnyomásra működő üveg­ajtón át a látogató kedvenc kutyuskúja is besétálhat). S egy nyolcágyas fogadóval, ahol a pihenésre, erdei sétákra, falusi élet­re vágyó bel- vagy külföldi látogató megszállhat. Bánó Ferenc akár magnóra is veszi ne­kik a kakaskukorékolást, ha a szomszéd­ban épp csöndben lesznek a baromfiak, még az illemhelyen is madárcsicsergés szól majd, mutatja a hangszórót. Mert a vá­rosi ember, a külföldi meg főleg, a termé­szetre, romantikára vágyik. Az a hetven­éves nyugatnémet tanárnő is, aki itt lakott pár éve, aztán még a brazil rokonait is elhozta, akkor volt a legboldogabb, mikor megsétáltathatta a Bodrit- Jöttek jöttek a családok, nászutasok, én meg vérszemet kaptam. Közben növel­tem a kertészet területét is, megvettem itt egy régi szilvást, meg két házat, építettem egy garázst, emeletet húztam rá. Kellett, mert ahogy többet termeltem - tulipán, kardvirág, dáliagumókkal foglalkozom - az asszonyoknak egyre többet kellett csoma­golniuk. Nem dolgozhattak folyton az udva­A társalgó ron. Aztán jött ez a nagy változás, nem is tudom, minek nevezzem, azt hittem, itt az én időm. De aztán 87-ben betette a kaput az adó. ...vádlott lettem Hosszú kacifántos történetbe kezd a Canossáról, amit a tanácsok meg az adóhi­vatal között járt Bánó Ferenc. Aki, bár tudja, hogy a törvény nem ismerete nem ment fel a betartása alól, mégis sértve érzi magát. Mert izgő-mozgó, dolgos ember lévén nem figyelt oda, mikor kell önállóan bevallani a személyi jövedelemadót, s 89-ben is várta, hogy majd küldik az adóívet. Nem küldték. Ekkor indult tanácsról tanácsra, de nem tudták megmondani neki, amatőr kertész­ként mi szerint is adózzon. Míg végül egy kedves hölgy kiderítette, melyik kategóriá­ba is tartozik. Uram, ön vállalkozó, mondta. Ekkor viszont az is világossá vált, hogy visszamenőleg tartozik az adó összegével, s a büntetéssel együtt több mint százhar­mincezer forintot vetettek ki rá.- Na ettől kezdve vállalkozó és vádlott lettem - folytatja enyhe cinizmussal. - Meg­fellebbeztem a határozatot, erre több mint háromszázezerre emelték az összeget. Szaladgáltam jogtanácsoshoz, APEH-hoz, kértem, hogy maradjon az a százharminc- ezer, gyerekkorom óta dolgozom, nem va­gyok egy lumpen alak, év végéig valahogy kifizetem. Kétszázezerre módosították. Közben valaki megsúgta, hogy a Világbank támogatja a vállakózásokat, gondoltam be­levágok. De ezt talán ne is irja le, mert nem vagyok benne biztos, hogy a Világbankról van-e szó. Azt se tudom pontosan, hogy hívják azt a dombóvári bankot, amelyik most talán mégis kisegít. Tudja, engem nem érdekelnek a papírok, az adminisztrá­ció. Én azzal törődök, hogy a kuncsaftjaim olyan növényeket kapjanak, amilyeneket megrendeltek, meg hogy megvalósuljon ez az álmom, s hozzá hitelt kapjak. Úgyhogy a szomszédomat kértem meg arra is, segít­sen megírni a fellebbezést az APEH-nek meg a Pénzügyminisztériumnak. Valamit Minden hölgyvendég kap egy szál vi­rágot nagyon eltolhattunk, mert a bíróság nem tudta kideríteni, ki is az al- meg a felperes. Most ott tartunk, hogy mindkét helyről-kap- tam egy választ, azt lefénymásoltattam és elküldtem a másiknak. Talán hóbortosnak tartanak, de tényleg nem foglalkozom a bü­rokráciával. 88-ban például nem igényel­tem vissza az áfát, kb. 35 ezer forintot elve­szítettem így. Kalákában építkezünk A lényeg az, hogy most mégis felvehet­tem kétszer négyszázezer forint kölcsönt, meg valószínűleg holnap kapok újabb fél­milliót. Igaz, hogy huszonhat százalékos kamattal de ez állítólag átmeneti megoldás, később kedvezményesre változtatják. Per­sze ehhez az is kelljiogy ne lakjam ebben az épületben, mert ez lesz a jelzálog. Úgy-. hogy abba az udvari házba költözöm, ahol a konyha lesz, meg van egy félkész guna- rasi nyaralóm, azt is árulom. De ha már vál­lalkozások korát éljük, akkor is végigcsiná­lom, amit elkezdtem, ha zsíros kenyéren kell élnem. Ezzel tartozom azoknak a roko­noknak, barátoknak, ismerősöknek, akik kalákában építik a Virágvárat. Szerencsére van már szakácsnő, felszolgáló is. Nekem is van ugyan kereskedelmi gyakorlatom, dolgoztam egy-két - aztán háromszemé­lyes boltban, elvégeztem egy adóügyi gyorstalpalót de aztán kibogozták ne­kem, hogy a falusi turizmus keretein belül erre tulajdonképpen nincs is szükség. Tu­lajdonos lehetek enélkül is, csak alkalmaz­zak szakembert. Most már csak az kell, hogy pultok, szekrények, lámpák a helyük­re kerüljenék elsejéig. Meghívtam egy ze­nekart, tánccsoportot, a helyi óvodásokat, meg az öregek napközi otthonát is a nyitás­ra. Nem csaphatom be őket. * Lombos erdők ölén, festői környezetben Tolna-Baranya-Somogy határán bújik meg a csöpp falu, Jágónak. Kaposszekcső legszélső háza mellett kell jobbra bekanyarodni az ide vezető keskeny betonútra. A térképen vékony ró­zsaszín vonal jelzi. CSER ILDIKÓ Fotó: ÓTÓS RÉKA A saját tervezésű mulató (Sz)élcsapat- egyveleg a tegnap slágereiből ­A párt szélnek eresztette legénységét A fénykorában közel kilencszázezres MSZMP tavaly két - magyar viszonylatban közepes nagyságú - szervezetre szakadt: az MSZP-re és az MSZMP-re. A közbülső erők távoztak. Más hajókra szálltak, vagy szabadúszókká lettek. Ez egy olyan fal volt amelyben csak néhány igazi tégla akadt Malter a maltert habarcs a habarcsot hosszú távon nem tartja egybe, nem köti meg. Kártyavár­ként omlott össze a gigantikusnak látszó erődítmény pár kurta hónap alatt A folyamat 88 végén indult A pártvezetök arra lettek figyelmesek, hogy a kí­vülállók nem törik magukat a bejutásért Egyszerűen nincsenek újonnan felvett tagok. És ezzel szinte egy időben megindult a kilépési invázió is. Míg korábban évi 10-15 ezer, 88-ban 50 ezerember intett búcsút ily módon az MSZMP-nek. Először a legkevésbé odavalók távoztak, azok, akik csak kényszerből, pozíció­vagy egzisztenciaféltésböl léptek be. Ók, mint úttörők még sokat kockáztattak. De aztán, mikor lépteik nyomán bebizonyosodott hogy nincsenek farkasver­mek a távozás hímes mezején, a következő fuvallat tízezresével ragadta magá­val az addig ingadozókat így, megtépázva jutott el a párt a 89. október kong­resszusig, a szakadásig. A reformerők fényes, büszke paripákkal vonultak föl, a régi robotosok meg­maradtak a nehézkes, de számukra jól bevált muraközieknél. A csikósok kur- jantása haitik, a lovak nekifeszülnek, kétfelé húzzák, ketté is tépik a lebernyeget mely eddig összekötötte őket Ez az élcsapat történelemmé válásának rövid eseménysora. A győzhetetlen­nek hitt Armada utódpártjainak egyike ellenzékbe kényszerült másik be se jutott a pariamentbe. ANNYI MINDEN VÁLTOZIK, NEM BIZTOS SEMMI SEM. * Ha nekem valaki a megmérettetés előtt azt mondja, hogy Hóm Gyula bárme­lyik magyarországi választókerületben elindulva nem szerzi meg a szavazatok 90 százalékát azt felelem, ne csináld, haver, mert úgy maradsz. Hogy az a Hóm Gyula, aki átvágta a szögesdrótot az osztrák határon, aki kiengedte az NDK-me- nekülteket aki aláírta a Szovjetunióval a végleges csapatkivonási egyezményt aki rendezte diplomáciai kapcsolatainkat a Vatikánnal, Dél-Koreával, Dél-Afri- kával, Izraellel, aki elintézte a vízumkényszer megszüntetését az NSZK-val, Olaszországgal, Mexikóval, az a Horn Gyula nem nyerő, nem győz le bárkit (ide számítva az anyósuktól független képviselőjelölteket) ez téboly, ez lidércnyo­más, ez rémálom. Ennyire haragszunk barátaim? MERT ILYEN A, ILYEN A BOX. * * Politikusokkal, művészekkel és sportolókkal csak ritkán foglalkozom. Foglal­koznak ők magukkal és egymással épp eleget Telis-teli van velük a sajtó, csor­dultig a rádió, csak az ő dicsőségüket zengi a tévé. Szerintem meg vannak győ­ződve, hogy a margitszigeti bokrok alatt szabálytalanul lélegző, csókos szájú . párocskák is arról társalkodnak, hogy kiket ostorozott Szófukar a parlament­ben, mit sugall Galagonya legutóbbi festménye a Mágikus szeneslapát és meny­nyit úszott Mellesleg két mellen, hátszéllel. Hogy ezúttal mégis politikustémát választottam, annak az az oka, hogy letelt a sétálóidő. Az MSZP november-decemberben felmondott fizetett pártmunká­sainak. Ennek során ismét több mint 3000 ember került az utcára; regtöbbjük felmondási ideje májusban lejárt. Mondják, esetükben is problémák sokasága jelentkezik: munkanélkülivé válás, ejtőernyőssé bélyegzés, egzisztenciális, anyagi visszaesés. Mondják, nem kell őket félteni, megtaláljuk majd a „számításukat” ahogy eddig. Mondják, nem szabad a kis tisztségviselőket a nagyvezérekkel azonosí­tani; nem forogtak ott olyan mesés pénzek. Mondják, nem is kérgesedett meg a tenyerük. A továbbiakban néhány számadat: 85-ben, az utolsó vérbeli állampárti parti (a XIII. kongresszus) idején 870 992 tagot számlált az MSZMP. Becslések sze­rint közülük körülbelül hatezren lehettek a fizetett pártmunkások (a párt által il­letve a vállalatok által - de pártérdekből - függetlenítettek hada). Tolna megyében - egy kissé későbbi, de még mindig lénykori, 87-es adatot kira­gadva - a csúcslétszám 16000 körül mozoghatott Mintegy 300 függetlenítettel. Ma a megyében 500, az országban 50 ezer személyt tömöritő MSZMP-nek egyetlen „fizetett embere” van, az elnök Thürmer Gyula. (Sőt K. Balog János, a Tolna Megyei Koordinációs Bizottság elnöke azt is elmondta, hogyha pártügy­ben utaznak, a saját zsebükre teszik.) A szintén 50 ezres MSZP jelenleg 15 fős központi politikai apparátussal dol­gozik. Tolna megyében a 929 tagból hárman jutottak át az utolsó rostán, hárman maradtak főállású fizetett pártmunkások: egy irodavezető, egy gazdasági veze­tő és egy adminisztrátor. A reprezentatív mintavétel elvét követve, ha feltételez­zük, hogy ez valamennyi vármegyében így van, s még a székesfővárosnak - ahogy illik - juttatunk pár státust azt az eredményt kapjuk, hogy az MSZP most kevesebb mint száz ember munkaadója. A hajdani állampártnak még liftesfiúja is több volt A kipenderitettek egy része megsértődött, de a kipenderitők öröme sem felhőtlen. SAVA-SAVA-SAVANYÚ A CSOKOLÁDÉ. *- Az az igazság, hogy most azok kerültek lapátra, akik legtovább kitartottak.- Személyes veszteség?- Nem sok. Én már akkor lettem kabinos, mikor a fürdési idény véget ért- S most?- Visszamegyek tanitani.- Van hova visszamenni?-...? A NAGY KÉRDÉS A HELYZETEM: HOGY JÖN FELÉM, VAGY FUT VELEM A SÍNEKEN. * Mindszenty még belső száműzetésben raboskodott Pesten, az amerikai nagykövetségen. Az emberek sétáltak az utcákon, akácvirágzáskor nagyokat szippantottak a Gellért-hegyi illatokból - hisz még nem létezett az egészségügyi normát meghaladó légszennyezés (de még egészségügyi norma se) - és kormozott üvegeken keresztül figyelték a napfogyatkozást 0, azok a joviális hatvarias évek! Volt pár ismert szabály, amit be kellett tartani: pártház előtt kala­pot emelni, a kandúrt kand-elvtársnak szólítani stb. Egyébként csordogált az élet mint a meggyszirup. Aki beleszületett nem is sejtette, hogy mindez: nem igaz. KÉRLEK HIGGY, HOGY NEKED HIGGYEK, KÉRLEK BÍZZ HOGY BÍZHASSAK ÉN. *- Nagyvállalat volt ez - mondta Kiss József, az MSZPTolna megyei ügyvezető el­nöke - nem egyszerű dolog elbontani. Másfél éve 219 főállású apparátusi alkalma­zottat foglalkoztattunk Az állomány 94 politikai, 44 adminisztratív és 81 technikai dolgozóból állt Már 2-3 kivételtől eltekintve mindannyiunknak letelt a felmondási ideje! El is helyezkedtek A megyében 10-15-en lehetnek, akik egyelőre kivárnak, munkanélküli-segélyen vannak, vagy az újrakezdésen törik a fejüket Pedagógu­sok közül talán húsznak nincs még helye, de szeptembertől, várhatóan aző gondjuk is megoldódik A technikaiakat (gondnokokat liftkezelőket portásokat takarítókat telefonközpontosokat) átvették a tanácsok, a kezelésükbe került 'épületekkel együtt Volt már ilyen. Mikor a gróf úr lefalcolt kitelepítették vagy elüldözték a kocsis ma­radt BÁBU VAGY, NEM TE LÉPSZ, VALAKI IRÁNYÍT. * Vengerszkaja ptovincija. Iljics, a tájidegen átlépte a határokat. A lenini eszme világhódító útja során, nem sokat késlekedve hazánkba is • eljutott Testet öltött - Lenin-szobrok formájában - majd rezervátumba vonult- A békéscsabai Lenin-szoborpark Fidesz-kezdeményezésre jön létre?- Nem jön létre - feleli Mázán Mátyás a város tanácselnöke. - Képtelen, ko­molytalan, szertelen ötlet volt Afiatalok túlzásba viszik a dolgokat. Elorozták pél­dául itt a felszabadulási emlékmű csillagát is és három napig maguknál tartot­ták, mondván hogy csillárt csinálnak belőle.- Tehát még egyetlenegy Lenin sem érkezett Csabára?- Nem. A sajátunkat leszámítva. Ezt, miután szakszerűen eltávolítottuk, meg­felelő körülmények között raktározzuk. A FÖLD ÁRNYÉKOS OLDALÁN. * A munkásosztály egy olyan univerzális osztály, mely dolgozni is, vezetni is ké­pes. Elvtársak, ti majd melóztok, s mi elvtársak majd irányítunk! Csak bízzátok ránk! Ja, és a velünk szövetséges parasztságra. AKI LEGMÉLYEBBRE HANYATT DŐLVE, ÁTHALAD ÚGY AHOGY A LÉC A HELYÉN MARAD. * Ülünk az elnök szobájában. Az elnök szobája tágas, és napfényes. Kilátás az ápolt parkerdőre; távoli ezüstszalag a folyó. Az elnök húsz éve elnök. Természe­tesen kikezdhető múlttal és bizonytalan jövővel. Mi lesz, ha ősszel nem választ­ják meg? Mihez kezd? Mihez ért? A korkedvezményes nyugdíjhoz még túl fiatal. A hullámvasúton 'az első lesiklás a legémelyítőbb. De el kell kezdeni. Valakinek. Az elnök az akkori játékszabályok szerint természetesen az aranycsapattag­ja volt Ez a nemzedék az a nemzedék, amely most vált Nevet is. A Dugovits Titu­szok csapatává lesznek. Úgy bontanak, hogy ők is a romok alá csúsznak, úgy vélik meg a - remélhetőleg most már nem fellegvárat hogy magukkal rántják a törököt Érdemeik elismerése mellett lepontozzák őket ELTÉVEDT AZ ÉGEN A CSILLAGOM. * Te is arra gondolsz, amire én, hogyha lepottyan a cseresznye, az magában hordozza egy új fa lehetőségét is? ÉN IS HISZEK EGY-KÉT SZÉP DOLOGBAN. * Időnként félre kell állni. Azért, hogy - magasztosan szólva a történelem viha­ra, kertelés nélkül kimondva a tolakvó-törekvő népség siserahada - elzúghas­son mellettünk. Szerencsés esetben az áramlat nem ragad magával, csak elő- és utószele ér. Szerencsés esetben - legalább burkunkon belül - megőrizhetjük magunkat magunknak, s az eseményeket átértékelő utókornak. Szerencsés esetben 'ott szorgoskodhatunk a vidám téglaadogatók között, kik új hazát építenek a ro­mokon. Nemcsak az a kérdés, kikkel, azt is számításba kell venni, kik nélkül. Az áldo­zatok, ha életben maradtak is, kísértenek. Nem lehetett volna kissé kíméleteseb­ben vagdalkozni? MERT AZ A FÉRFI, AKI NEM DŐL KI. • * Gyönyörű képességünk a rend. A mi rendünk. Hogy másokkal is betartas­suk, háborúzni is készek vagyunk. Honfitársainkat megpatkolni, szájkosárral, nyakörvvel ellátni még inkább. Tíz-, húsz-, ötvenmillió halott^ Nagy Ügyért. Mit nekünk?! Kedves XX. század! Akkor most mártalán ennyi elég is volt. Van szerencsém. Hogy nem korábban születtem. Beléd. VÉRES KARDOT HOZTAM (és-be is szappanoztam). * A jótékony álom sok mindent meggyógyít bennünk. Helyre teszi testi-lelki fi­camainkat megsimogat elringat De ne akarjunk mindent egyszerre. Nézzünk szembe a realitásokkal. Csak annyit várjunk a holnaptól, amennyit emberi számítás szerint itt, most ébren meg is adhat Annyit hogy lelkiismeret-furdalás nélkül kiszállhassunka buliból, ha elfáradtunk, s aztán tempóvesztés nélkül, kötelezettségek nélkül, saját álar­cunkban térhessünk vissza, UGYE LESZ MAJD'FÜST AMI BETAKAR, UGYE NEM JÁTSZIK AKI NEM AKÁR. WESSELY GABOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents