Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-23 / 68. szám
4 - TOLNATAJ 1990. június 23. Gazdasági alapok nélkül Mit hoznak az önkormányzatok Interjú Jákli Péterrel Minden happy A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat már elkészült, a Minisztertanács is megtárgyalta, most már bármikor a parlament elé kerülhet. Sokáig nyilván nem halasztható az országgyűlési vita ebben a kérdésben, hiszen nyakunkon a helyhatósági választások - a jelenlegi álláspont szerint október 14-re - kitűzött időpontja. Természetesen a választási kampányra is kell időt hagyni és közben itt.a nyár, a szabadságolások időszaka. Jákli Péter, Paks tanácselnöke tavaly december óta a belügyminiszter felkérésére részt vett a törvényelőkészítő folyamatban, így, ha valaki, hát ő biztosan alaposan ismeri a parlament elé kerülő törvényjavaslatot. Éppen ezért őt kerestük fel, hogy néhány, az olvasókat is érdeklő praktikus kérdésünkre választ kapjunk.- Kezdjük talán a választásokkal. Kik és milyen módon állíthatnak jelöltet, hogyan történik majd a szavazás?- A tervezet szerint a településeken a képviselőtestület lesz a legfőbb döntéshozó szerv - az eddigi tanácstestületek helyett - és e képviselőtestület tagjait választja majd a helyi lakosság. A jelöléshez legalább tíz aláírás kell, ennek alapján készül egy jelölőlista. A kétezer lakosnál kisebb településeken egy ilyen lista lesz és a lélekszámtól függően kell több-kevesebb személyre szavazni a listáról. Egy ilyen községben tehát fölkerül a szavazólapra mondjuk harminc jelölt neve és a választópolgároknak közülük kell például tizet kiválasztaniuk. A nagyobb településeket választási körzetekre osztják, ezek száma azonban jóval kisebb lesz, mint a mai tanácstagi körzeteké. Ezekben szintén listáról kell majd mindenkinek a neki tetsző neveket megjelölni. Az értékelés módszere ugyanaz lesz, mint a parlamenti választásoknál, vagyis az első fordulóban abszolút többséget kell elérni egy-egy jelöltnek ahhoz, hogy a település képviselőtestületébe bekerüljön. Ez azt jelenti, hogy a szavazásra jogosultak legalább felének meg kell jelennie a helyhatósági választásokon és első lépésben csak azok a jelöltek kapnak mandátumot, akik az érvényes szavazatok több mint ötven százalékát kapták. Ezért - ugyanúgy, mint a parlamenti választásoknál - minden bizonnyal lesz második forduló is.- Hogyan történik a polgármester megválasztása?- Az európai gyakorlat az, hogy a már demokratikusan megválasztott képviselőtestület választ a saját soraiból polgár- mestert. A beterjesztett törvényjavaslat azonban két különböző megoldást tartalmaz - tekintettel a hazai viszonyokra -, vagyis az előbbi mellett lehetvé teszi a lakosság általi közvetlen választást. Hogy a két lehetőség közül melyik kerül majd a végleges önkormányzati törvénybe, az a parlamenti vitában fog eldőlni. Közvetlen * választás esetén a lakosság öt százalékának kell aláírásával javasolnia egy- egy személyt ahhoz, hogy az jelöltként indulhasson. Előfordulhat, hogy a parlament megengedi a pártoknak, hogy polgármesterjelöltet állítsanak aláírásgyűjtés nélkül, bár véleményem szerint a településeknek jobb lenne a pártszempontoktól mentes választás.- A törvényjavaslat szerint mi lenne a megyék szerepe a jövőben?- Három lehetséges változatot dolgozott ki a törvényelőkészítő bizottság. Ezek: az önkormányzati megye, amelyben a megyei ügyeket a települések ön- kormányzatából delegált képviselők vinnék, a társulásos megye, amely azt jelenti, hogy a települések bizonyos célok érdekében társulnának egymással a mai megyehatárok figyelmen kívül hagyásával és végül a hivatali megye, amelyben nem lenne önkormányzati testület, hanem kizárólag államigazgatási funkciókat látna el, vagyis tulajdonképpen a minisztertanács meghosszabbított karja lenne. Ezek közül szerintem igazából csak.egynek lehet létjogosultsága, az önkormányzati megyének. A megye szerepe persze így is jócskán megváltozik majd. Az önkormányzati törvény egyik lényeges alapelve, hogy mindent helyben, a településeken kell megoldani, amit csak lehet, a megyékre mindössze a megyei intézmények, feladatok ellátása, a települések közötti koordinációs tevékenység hárul. Eddig igazából a megyei tanácsok gyakorolták a hatalmi funkciókat, ez meg fog szűnni, nem lesz alá-, fölérendeltségi viszony a megye és a települések között.- Az önkormányzati megyével kapcsolatban több lényeges részletkérdés is fölmerül. Például hogyan történik a delegáltak számának meghatározása és azok kiválasztása?- Erre is többféle változatot tartalmaz a törvényjavaslat. Lehetséges, hogy a települések a lakosság számától függetlenül egy-egy embert küldhetnek a megyei testületbe, ez azonban hátrányos helyzetbe hozná a nagyvárosokat a falvakkal szemben. Azt az egy embert pedig választhatja közvetlenül a lakosság, vagy közvetetten a helyi képviselőtestület a soraiból, de a parlament dönthet úgy is, hogy a megyei önkormányzati testületekben a polgár- mesterek képviseljék településük érdekeit. A másik megoldás szerint településenként nem egy, hanem a lakosság száma szerint súlyozva több delegáltat küldenek a megyei testületbe. Ebben is a parlament dönt majd.- Milyen változásokat hoznak az ön- kormányzatok a jelenlegi tanácsi apparátusok dolgozóinak munkájában?- Minden bizonnyal jelentős változások lesznek. A vertikális szálakra már nem lesz szükség, azaz megszűnik a megyéhez küldözgetett rengeteg vaskos, időrabló jelentés. Mások lesznek a szabályok, a dolgozók szaktudásának egy részére - példáufe jelentések tartalmi és formai követelményeinek ismeretére - nem lesz szükség. Ellenben meg kell tanulni más ismereteket, illetve - ami talán sokkal lényegesebb - más szemléletet, hozzáállást. Személyi változások is nyilván lesznek, például azért, mert egyesek nem tudnak majd megfelelni az új követelményeknek, de azt hiszem elkerülhetetlen lesz az apparátuson belül bizonyos funkciók újrapályáztatása is. Mindezt majd a későbbi gyakorlat dönti el.- Végül ejtsünk szót a leendő önkormányzatok gazdasági alapjairól, tevékenységéről is. Az köztudott, hogy a mai állami tulajdonú, tanácsi kezelésű vagyon átkerül az önkormányzatok tulajdonába, amellyel aztán szabadon gazdálkodhatnak és ez bevételeik fő forrása lehet az adók mellett Mit jelent ez a gyakorlatban?- Először is azt kell tisztán látni, hogy ez az önkormányzati törvény egy kicsit légüres térben születik, számtalan tisztázatlan kérdés van ugyanis - elsősorban gazdasági vonatkozásban -, amelyeket később kidolgozandó jogszabályokkal kell mederbe terelni. A komplexitás tehát hiányzik, az idő viszont sürget. Annyi haszna mindenképpen lesz a törvénynek gazdasági szempontból, hogy eltűnik a rengeteg fék, korlát, a többi már a helyi önkormányzatok ügyességén múlik majd. Vagyis azon, hogy hol és mennyire lesz képes a megváltasztott képviselőtestületjói gazdálkodni, jövedelmező vállalkozásokba fektetni az önkormányzati vagyont. Minden településnek magának kell bizonyítania ezután az életképességét, ahol ügyesebben vállalkoznak, ott lesz - nagyobb fejlődés, gazdagodás. Persze nem lesznek azonnali változások, de hosszabb távon feltétlenül differenciálódás várható a települések között. Nagyon sok múlik tehát az ősszel megválasztandó testületek szakmai hozzáértésén, ügyességén, jóval több, mint eddig. Persze azt is látni kell, hogy az induló feltételek szinte mindenütt nagyon rosz- szak, hiányoznak a gazdasági alapok, eleinte igencsak szűk lesz az önkormányzatok mozgástere.- árki Hogy vagyok? Jól, minden happy. Nem, nincs semmi bajom. Nincs agylágyulásom, sem lázam. A bátyám volt itthon. Tizenhat év után először jött haza Amerikából. Tíz éve vártam. Minden évben azt írta, hogy majd jövőre. Az idén végre rászánta magát. Na, gondoltam, most jól kidumáljuk magunkat. Elmeséli, hogy miért maradt kint Hogyan tanult meg angolul. Miért volt már eddig öt szakmája. Miért vándorolt egyik helyről a másikra. Félt-e valamitől, hogy eddig nem jött haza. Vártam, mint Andersent a dán gyerekek. Ültünk az ünnepi asztalnál egymással szemben és néztem. Vártam, hogy meséljen. Minden happy, mondja végre bátyám. Majd a tátott szám láttán még hozzáfűzi, hogy ami volt, elmúlt, azon nem kell rágódni. A lényeg, a lelki béke, és az, hogy most minden happy. Nézzem meg, milyen sportos, izmos, egészséges. Megnéztem. Nem akartam elkeseríteni, de én inkább aszott- nak láttam. Mintha a tizenhat év alatt két számmal összement volna. Nem mondom, a mosolya, az új protézisével, amikor a happyt mondta, az szuper volt. De a többi! Jó, tudom, beteg dolog, hogy sírva vígad a magyar, meg egészségtelen A pestis, a fekete halál, amit valószínűleg oroszból magyarítottak eleink „cső- mára”, valamikor megyényi területeket néptelenitett el. Ma Magyarországon nyoma sincs és sok más járványnak se. Influenza persze korábban is volt, de senki nem tudott róla semmit, tehát Isten csapásának érezte az a család, melynek valamilyen tagját elvitte. Van viszont Köjál, azaz Közegészségügyi és Járványügyi Állomás, melynek rövidítését tulajdonképpen két „1”-lel kell írni, de így szoktuk meg, tehát maradjunk is ennél. Távol lennénk a valóságtól, ha azt állítanánk, hogy ez a legnépszerűbb intézmény hazánkban, vagy akár csak szű- kebb megyénkben is. Másodfokú hatáság, mely adott esetben intézkedni, sőt „kellemetlenkedni” szokott, tehát éppen ezért - mint a hatóságokat többnyire - általában a pokolba kívánják.- Kellemetlenkedtek már önök is? - kérdeztük dr. Horváth Jenőt, a 120 szakembert, ezen belül 12 orvost és további 5 orvos városi felügyelőt foglalkoztató intézmény igazgatóját.- Ha így akar fogalmazni - mondotta -, akkor természetesen igen. így például a mi közérdekű közbeavatkozásunknak köszönhetően nem működhetett egy ideig a szekszárdi Garay konyhája vagy zárták be a Zrínyi utcai halászcsárdát. Természetesen nem azért, mert valamilyen szeszélyes kedvünk úgy tartotta, hanem mert lehetőségeik veszélyeztették a közegészségügyet, annak majdani alakulását. Ugyanez vonatkozik a vízellátásra is. A régebbiek bizonyára emlékeznek a Sió-Bögei kutak lezáratására és a köznyelven - egyébként teljesen véletlenül - „Borbás-sárga” színűként emlegetett szekszárdi vízre, ami 1983 óta megszűnt.- Járványok nem lévén, feltehetően nem ez az egyetlen dolguk...- Csakugyan nem! 1953-ban megszűnt a régi megyei főorvosok hatósági szerepe, mely a maga idején minden tiszteletet megérdemelt. Utána jogelődünk intézet volt, majd egy 1979-es - elveiben máig érvényes, de csak részleteiben megvalósított - rendelkezés értelmében a jelenlegi formában működünk. Nekünk nem a gyógyítás a feladatunk, hanem az, hogy egyáltalán ne legyen mit gyógyítani. Tehát a megelőzés, az, hogy ne legyen járvány...- És amikor van, akkor nem hallgatnak kissé túlságosan is róla? Gondoljunk az az állandó önostorozásunk, a múlton rágódásunk. Merthogy előre kell néznünk. De azért azt elvártam volna a bátyámtól, hogy elmondja, miért nem jött haza anyánk temetésére. Hogy nem tudott, vagy nem akart. Hogy akkor mennyire volt neki happy. De nem, erről egy kukkot sem beszélt, csak a kaját szólta le. Hogy egészségtelenül táplálkozunk. Ó reggelire nyolc tojást eszik, de csak a fehérjét. A sárgáját kidobja, mert abban koleszterin van. Mikor mondtam, menjünk, gurítsunk le egy sört a sarkon, hátha attól dumálhatnékja támad, csak csóválta a fejét. Sok abban a kalória, ő csak narancslét iszik, szeszt semmit. Mit csinálhattam. Lementem nélküle, mert nekem az élet sör nélkül nem olyan happy. Persze, azért belejött a csőbe. Mentünk le a pályára, meccsre, a kocsiban volt egy-két üveg pia. Egyszer csak látom, meghúzza az egyiket. influenzajárványokra, vagy az eléggé sűrűn előforduló Salmonella-fertőzésekre. Egyáltalán: - mi a járvány?- Nagy embercsoportokat, nagy területen, egy időben sújtó fertőző betegség. A hallgatás nem elhallgatás, hanem a felesleges pánikkeltés elkerülése. Ha például valahol Salmonella-fertőzés történik, annak lokalizálása helyben lehet bármennyire feltűnő, semmi szükség arra, hogy akár a Tolnai Népújság segítségével is a megye másik sarkában hívjuk fel rá a figyelmet.- Nemzetközi összehasonlításban milyen a hazai helyzet?- Túlzás nélkül világszínvonalú - így dr. Horváth.- És a megyeszékhelyen, vagy a megyében?- A legjobbak közé tartozó. Ha nem említjük Szekszárd belvárosát melynek ólomszennyezettsége katasztrofális. Egyes egyedül a gépkocsik Jóvoltából”. Mifelénk például előírják a biztonsági övét a gépkocsi vezetője és szomszédja részére, ami kétségtelenül szolgálja őket. De nem írják elő azt a 900 forintos katalizátort, ami minden járókelőét szolgálhatná...- És az ipari üzemek?- A régi környezetszennyező, a Bőrdíszmű helyén már park van. Tévedés ne essék azonban! Mi nem a környezetvéMondom neki, nem addig van az, hagyd abba, öreg, magas lesz a kalóriaszinted. De csak vigyorog, hogy most nem Amerikában van, hanem itthon, és még kortyol egy jót Én meg csak nézem. Közben eszembe jut, hogy évekig vártam az általa ígért repülőjegyre. Egyszer még a munkahelyemet is felmondtam. Merthogy a bátyám meghívott a jueszájba, a nagy lehetőségek országába. Gondoltam, megnézem. Ottmaradok fél évig. Az elején vállalok valami svarc melót, hogy mégse egészen a bátyám nyakán éljek, aztán mielőtt hazajövök, beutazom a kontinenst. Rohadtul érdekelt, hogy mi lehet ott, ami miatt nem akar hazajönni. Még látogatóba sem. De aztán, ahogy te nem küldted a jegyet, úgy ő sem. Most aztán itt volt, vissza is ment, és dögöljek meg, ha tudom, hogy mi a fenétől olyan happy neki ott kint minden. dők leányvállalata, hanem tudományos munkával is foglalkozó intézmény vagyunk. Tehát nem a környezet védelme, hanem a felmerülő károsodások megelőzése és megállapítása a feladatunk.- Például a sugárfertőzéseké is? A Csernobilt követő, igaz, hogy nem magyar csend után ezzel kapcsolatban rémhírek keltek. Hallgattak?- Mert nem volt miről beszélni. A pécsi uránbánya, vagy a paksi atomerőmű környékén éppúgy van természetes sugárzás, mint bárhol egyebütt. Érdekes módon, se innen, se onnan, senkinek nem jutott eszébe elköltözni. Sugárvédelmi eJlenőrzési tevékenységünk, éppen Paks miatt, egyébként Fejér, Veszprém megyékre és a Bácska egy részére is kiterjed. A legkritikusabb időkben se jelentett a mi megyénk lakosaira Csernobil semmilyen veszélyt sem. Azért hallgattunk róla, mert nem volt miről beszélni!- Magánvéleményem: - de talán az adott időben a semmiről is érdemes lett volna...- Lehet igaza is...- Egy pár szó erejéig térjünk vissza még a vízre. Számomra hátborzongató, ha egyik-másik településünkre lajtos kocsiban kell szállítani az ivóvizet!- Ez érthető! De a csak csecsemőket veszélyeztető nitrátkárosítás miatt Váralja, Szakadát, Lengyel és Kisvejke említésével záródhat is a „sor”. Ami az országos arányok szerint is nagyon jó.- Ez valószínűleg széles e hazában mindenről elmondható lehetne. Befejezésül egy - az olvasókat talán untató - kérdés. Milyen a Köjál felépítése?- Van igazgatóság, mint mindenütt. Egyik helyettesem dr. Kovács Anna, aki a települések egészségügyi irányításával foglalkozik. A szakmai és technikai feltételekért a laboratóriumi osztály vezetője, dr. B. Tóth Mihály ugyancsak igazgató- helyettes, a felelős. Külön osztály foglalkozik az élelmezés-egészségüggyel, a munkaegészségüggyel, a járványüggyel, az ifjúság egészségügyével, a sugárzás egészségügyi problémáival és a toxikológiával, a képződő veszélyes hulladékok egészségügyi károsodásának vizsgálatával. Az egészséges életmódra nevelő, vagy nevelni szándékozó ‘osztályunk feladata pedig olyan szerte ágazó, hogy akár külön beszélgetést is megérdemelne... ORDAS IVÁN Fotó: KISPÁL MÁRIA Műszerek segítik a munkát F. KOVÁTS ÉVA Csorna nincs - van Köjál Az ivóvizet rendszeresen vizsgálják
