Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-22 / 67. szám
A piac nem nélkülözheti a börzét A magyar-német együttműködésről tárgyalt Bonnban Antall József El kell oszlatni a szovjet és a lengyel aggodalmakat A magyar-német kapcsolatok jövőjéről, az egységes Németország és a Magyar Köztársaság együttműködésének távlatairól tárgyalt az NSZK legfelsőbb szintű politikai vezetőivel csütörtökön Antall József. A magyar miniszterelnök NSZK-beli hivatalos látogatásának zárónapján megbeszélést folytatott Helmuth Kohl kancellárral, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel, és fogadta őt Richard von Weizsäcker szövetségi elnök. Antall József munkaprogramja reggel még Stuttgartban kezdődött. A Lothar Späth tartományi miniszterelnökkel lefolyt reggeli beszélgetés során szóba került, hogy egy Baden-Württemberg-há- zat terveznek létesíteni Budapesten, amely az érdekelt ipari, kereskedelmi vállalatok, bankok bevonásával a tartomány gazdaságát sokoldalúan képviselhetné a magyar fővárosban. Antall József erre azzal reagált, hogy magyar részről készek azonnali konkrét segítséget nyújtani a megfelelő ingatlan kiválasztásához. A Magyarországgal régóta igen szoros kontaktusokat ápoló tartomány emellett kész szakértői támogatást adni a magyar helyi közigazgatás kiépítéséhez, a rendőrség korszerű felszereléséhez, a szakemberek továbbképzéséhez. Ennek lehetséges formáiról már konkrét jegyzéket is összeállítottak. Stuttgartból helikopter fedélzetén érkezett Bonnba a magyar kormányfő és kísérete. Itt, a magyar nagykövetségen első tárgyalópartnere Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter volt. Az eszmecsere során Antall József egyértelművé tette, hogy a Varsói Szerződésből tervezett kilépésünkkel, illetve a VSZ felülvizsgálatára tett javaslatunkkal semmiképpen sem-kivánjuk veszélyeztetni sem a német egyesülés folyamatát, sem az új (Folytatás a 2. oldalon.) A Szentszék nagykövete Acerbi átadta megbízólevelét Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke csütörtökön fogadta Angelo Acerbi címzetes érseket, apostoli nunciust, a Szentszék budapesti nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Csurka István nem akart mesedélutánt Springer-vita a parlamentben Haraszti Miklós továbbra is gyanakszik (MUNKA TÁRSUNKTÓL) Hét és fél órát tanácskozott szerdán Budapesten az Ország- gyűlés által felállított különbizottság, amely a nyomtatott és elektronikus sajtó privatizációs eljárásait vizsgálja. A drámai fordulatokban néni, de a pártcsatározásokban és személyeskedésekben bővelkedő ülés este fél 11 -kor ért véget; ha nem hangzana tiszteletlenül, a vitát végigülő tudósító azt írhatná: szórakoztató produkció volt ez a javából, okos, rámenős, ravasz szereplőkkel és nem minden tanulság nélkül, már ami a mai magyar valóságot, a párt- és sajtóviszonyokat illeti. A bizottság a Magyar Nők Lapja, az Esti Hírlap, a Szabad Föld, a Magyar Nemzet és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei lap, az Új Néplap vezetőit hallgatta meg. Olvasóinkat ez utóbbi nyilván jobban érdekli Springer-lap lévén -, de nem árt pillantást vetni az előzményekre sem. Az országos lapok vezetői egybehangzóan mondották el, hogy a szerkesztőségek leromlott állapota, a hiányos műszaki felszerelés, a rossz nyomdai és terjesztési viszonyok, az újságírók alacsony fizetése voltak azok az okok, amelyek miatt különböző pénzügyi csoportokkal kezdtek tárgyalni, és más-más arányban ugyan, de a külföldi tőkét is bevonták. Néhány szerkesztőségben az újságírók is részvényesek lettek. Ezt Csurka István képviselő (MDF) nem tartotta erkölcsösnek, míg Haraszti Miklós képviselő (SZDSZ) leszögezte: a nyugati piacgazdaság liberális szokásai szerint ez így természetes. Már itt előkerült a később sokat firtatott téma: az MSZP vagyo- nelszámolási kötelezettsége. Mát hé László, a párt meghallga- (Folytatás a 2. oldalon.) Ismét van Budapesten értéktőzsde Csütörtökön délután a Budapesti Értéktőzsde alapítói gyűltek össze, hogy aláírják a magyarországi börze létrehozásáról szóló alapító okiratot. Hardy Ilona, a Budapesti Értéktőzsde ügyvezető igazgatója üdvözölte a megjelenteket, és elmondta, hogy ezernél több külföldi érdeklődő jött el erre a nevezetes eseményre, ami jelzi, milyen nagy figyelem kíséri a magyarországi politikai és gazdasági változásokat. Ezt követően Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy - sok más egyébhez hasonlóan - az elmúlt 42 évvel a tőzsdét sem lehetett végérvényesen száműzni Magyarországról. Bebizonyosodott, hogy a piacgazdaság nem nélkülözheti a börzét. A lakosság nagy része ugyan nem ismeri a tőzsdét, de várhatóan mindenki számára nyilvánvalóvá válik az elkövetkezendő években, hogy igen kedvező befektetési lehetőségeket fog nyújtani, s hozzájárul a megtakarítási hajlandóság növekedéséhez. Göncz Árpád emlékeztetett arra, hogy Magyarországon 1864-ben nyílt meg először a budapesti tőzsde. Most újjászületett ez az intézmény, ám nem előzmények nlkül. 1982-ben jelentek ugyanis meg a gazdaságban a befektetők körében a kötvények, az értékpapírok, amelyek már előkészítették a börzét. 1988 óta intenzíven dolgoznak a szakemberek a tőzsde létrehozásán, s ezt a folyamatot a politikai változások jótékonyan segítették. Minden tekintetben kedvező helyzet alakult ki, hiszen a környező országok is hasonló úton járnak, ott is a piacgazdaság kiépítésén munkálkodnak a szakemberek. A magyarországi politikai változások garanciát jelentenek a tekintetben, hogy a gazdasági változások visszafordithatatlanok, és sor kerül azok következetes végigvitelére. Hardy Ilona felolvasta a külföldön tartózkodó Antall József táviratát, amelyben köszöntötte a tőzsde ünnepélyes megnyitásán résztvevőket. A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar tőzsde létrejötte jelzi, hogy jó ütemben halad a piacgazdaság kiépítése, s elősegíti Magyarország integrálódását Európa gazdasági intézményeihez is. Végül Rabár Ferenc pénzügyminiszter kért szót, aki bejelentette, hogy a kormány hozzájárult a Budapesti Értéktőzsde létrehozásához. Ezt követően az alapítók képviselői aláírták a Budapesti Értéktőzsde alapító okiratát. •I * MONDIALE ’90 Túlórában nyert az Uruguay Még Károly király is elégedett volt Spanyolország-Belgium 2-1 (2-1). Verona, 30 000 néző. V.: Loustau (argentin). Spanyolország: Zubizarreta - Chen- do, Gorriz, Andrinua, Sanchis - Martin Vazquez, Villaroya, Roberto, Michel - Butragueno (Alkorta a 89. percben), Julio Salinas (Pardeza a 84. percben). Belgium: Preudhomme - Staelens (Van der Linden a 79. percben), Demol, Albert, de Wolf - Emmers (Plovie a 31. percben) Van der Elst, Scifo, Vervoort - Degryse, Ceulemans. Az E-csoport döntő mérkőzésén a spanyolok kezdtek jobban, de sokáig nem tudtak helyzetet kialakítani. A 7. percben Butraguenót csak az utolsó pillanatban szerelték a belga védők. A jó iramú mérkőzésen a belgák ezúttal kevésbé voltak kezdeményezők, mint legutóbb az Uruguay ellen. Butragueno a 22. percben a második lehetőségét puskázta el, három méterről fölé fejelt. A 27. percben J. Salinas húzott kapura, Preudhomme már csak szabálytalanul tudta szerelni. A tizenegyest Michel értékesítette. 1 -0. A 30. percben Vervoort távoli szabadrúgásával egyenlítettek a belgák. 1 -1. Újra a spanyolok lendültek akcióba, és a 39. percben Gorriz hat méterről a hosszú sarokba fejelt. A 60. percben egyenlítési lehetőséget hibáztak el a belgák; Staelens buktatásáért büntetőt ítéltek a javukra, amit Scifo kihagyott. Az utolsó negyedórában beválta spanyolok időhúzó taktikája. Uruguay-Koreai Köztársaság 1-0 (00). Udine, 25000 néző. V.: Lanese (olasz). Uruguay: Alvez - Gutierrez, De Léon, Dominguez, Herrera - Perdomo, Ostolaza (Aguilera a 46. percben) Fran- cescoli, Ruben Paz - Ruben Sosa (Fonseca a 62. pecben) S. Martinez. Koreai Köztársaság: Choi In Young - Park Kiung Joon, Choi Kang Hee, Yoon Deuk Yeo, Hong Miung Bo - Lee Heung Sil, Hwang Bo Kwan (Chung Hal Woi a 79. percben), Chung Jong Soo, Kim Joo Sung - Choi Soon Ho, Byun Byung Joo (Hwang Seon Hong a 43. percben). Uruguaynak égetően szüksége volt a két pontra, így végigtámadta az első félidőt, eredménytelenül. Szünet után sem változott a játék képe, a dél-amerikaiak szorongattak, de az ázsiaiak állták a sarat. A 92. percben azonban Fonseca egy beadás után hat méterről a bal sarokba fejelt. Újabb 200 millió dollár Információforrás: az újság Hitel Magyarországnak Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, a Világbank Magyarországot képviselő kormányzója június 21 - én Washingtonban a gazdasági szerkezetátalakítást elősegítő kölcsönről irt alá megállapodást a Világbankkal. A 200 millió dollár összegű hitel, amely folyó import finanszírozására szolgál, egyben a kölcsönfeltételeket is képező gazdaságpolitikai program megvalósítását segíti elő. A program kulcselemei a következők: a strukturális reformokat elősegítő mik- rogazdasági feltételek kialakítása és fenntartása, a pénzügyi fegyelem erősítése, a támogatásleépítési program folytatása, a privatizálási folyamat erősítése és egy hatékony szociális védőháló létrehozása. A kölcsön két egyenlő részletben vehető igénybe. Az első részlet lehívása a kölcsönmegállapodás hatálybalépését követően kezdődhet me, míg a második részlet 1991 első negyedévében vehető igénybe. Elmaradt a tanácsülés A meghirdetett időpontban tegnap két órakor még nem volt határozatképes Tolnán a tanácsülés. Ekkor Szilák Mihály elnök és Toronyi István vb-titkár telefonon próbálta elérni a még hiányzó tanácstagokat: elállt az eső, jöhetnek gyűlni. Ez lesz az utolsó előtti tanácsülés Tolnán. A testület ilyen rendezvényt már csak egyet tart az őszi helyhatósági választások előtt. Várunk, várakozunk. De minden próbálkozás hiába. A 40 fős csapatból mindössze 19-en jelentek meg. (Minimum 21 személy kellett volna.) Az elnök két óra 22 perckor bejelentette: a tanácsülést elnapolják.- Huszonhét éve vagyok tanácstag, de még ilyen nem fordult elő - mondta az egyik képviselő, Bajor Antal.- Mához egy hétre ugyanitt - búcsúztak az egybegyűltek. Ugyanennyien? Wy Aratni: becsület dolga A kenyerünkről van szó! Az elmúlt hét végén nyilatkozott a földművelésügyi minisztérium államtitkára, miszerint hiába fenyegetőznek az üzemek aratósztrájkkal, azzal, hogy nem adják el a búzát a gabonaforgalminak, s hogy ősszel kevesebbet vetnek, ha nem emelik a búza mázsánkénti árát 570 forintról 650 forintra. Bár már az árpa aratása megkezdődött megyénknek a homokos területein, mindenkit a búza átvételi ára foglalkoztat. A kenyérgabona felvásárlási ára - amely hatósági ár - alacsonyabb, mint a szabadáras takarmánygabonáé. A gazdaságok, amelyek a betakarítás után kapott pénzből akarták adósságaikat törleszteni, vagy éppen műtrágyát vásárolni, tehetetlenek. Az adósságok, az úgynevezett kintlévőségek szaporodnak, a legtöbb esetben az sem tud fizetni, akitől a téesz- nek pénz járna. (Folytatás a 3. oldalon.) Pál József (balról): „Aratni kell, ezt kívánja a parasztbecsület” Mai számunkban:
