Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-22 / 67. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. június 22. Egyéves sorkatonai szolgálatot javasol a kormány Döntöttek a „Fehér Háziról A kormány csütörtöki ülését Antall József miniszterelnök távollétében Horváth Balázs belügyminiszter vezette. A Minisztertanács tizenkét napirendi pontot tárgyalt meg. A kormány úgy határozott, hogy az Országgyűlés elé terjeszti a honvédelmi törvényt módosító javaslatát. A javaslat szerint a jövőben rövidebb lesz a katonai szolgálat: a 22 hónapból 12 hónap a sorkatonai és 10 a tartalékos szolgálat. Az alternatív - fegyver nélküli és polgári - katonai szolgálat összidőtartama ugyancsak 22 hónap lesz. A törvényjavaslat rendelkezései - elfogadás esetén - elsőként a katonai szolgálatukat 1990. augusztus hónapban megkezdő hadkötelesekre terjednek ki. A Minisztertanács döntést hozott arról, hogy meg kell vizsgálni az újrakezdők, pályakezdők vállalkozási kölcsönének egy általános vállalkozásélénkítő kölcsönné történő átalakítása lehetőségeit. A Minisztertanács döntött a Hungaroring további hasznosításáról is. Tekintettel arra, hogy az Autókonstruktőrök Nemzetközi Szövetségével (FOCA) kötött szerződésünk 1990-ben lejár és a pálya fenntartása veszteséges, a versenyek megrendezése viszont számos más - legfőképpen idegenforgalmi - haszonnal jár, szükség van az autópályát hasznosító szervezet átalakítására. Végül a kormány határozatot hozott a Magyar Szocialista Párt volt központi székházának hasznosításáról. A határozat szerint a Minisztertanács egyetért azzal, hogy a Magyar Szocialista Párt volt központi székháza 1990. július 1-jétől az Országgyűlés Hivatalának kezelésébe kerüljön. Nagyerejű földrengés Iránban A teheráni rádió jelentése szerint mintegy kétezren vesztették életüket, ötezren pedig megsebesültek annak a földrengésnek a következtében, amely Irán Kaszpi-tengeri partvidékét sújtotta csütörtökre virradóra. Egy amerikai földrengésjelző szolgálat és az ÍRNA iráni hírügynökség által közölt adatok szerint a 15 másodpercig tartó földmozgás a Richter-skálán 7,3-7,7, fokozatot ért el, s epicentruma a Kaszpi-tenger iráni partjaihoz esett közel. Az áldozatok száma különösen magas Gilan és Zandzsan tartományokban. A földcsuszamlások több autóutat eltorlaszoltak. Teheránból nem érkezett jelentés súlyos károkról: ablakok törtek be és az épületek megremegtek. A késői órán a labdarúgó-világbajnokságot néző lakosok tömegesen tódultak az utcára. A magyar-német együttműködésről tárgyalt Bonnban Antall József El kell oszlatni a szovjet és a lengyel aggodalmakat (Folytatás az 1. oldalról.) európai biztonsági rendszer megteremtését, sem pedig a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások kilátásait. - Sőt, még Mihail Gorbacsov szovjet elnök helyzetét is figyelembe vesszük, nem kívánjuk azt nehezíteni - tette hozzá. Jelezte: - A szovjet vezető ezt az álláspontunkat a kétoldalú moszkvai tárgyaláson megértette, tudomásul vette. Kilépési szándékunk a VSZ-ből tehát szilárd, de megvalósítására igen körültekintően, fokozatosan kerül sor. Ez alkalommal is fenntartás nélkül támogatta a német egységet. Ugyanakkor emlékeztetett a Magyarországra nézve esetleg kedvezőtlen hatásokra is, például arra, hogy veszélybe kerül az NDK-val kiépített évi kétmilliárddolláros, Magyarország számára fontos kereskedelmi forgalom. Ennek visszaesése súlyosan érintené a magyar gazdaságot. - Ezért ennek a gondnak az elhárításához az NSZK-tól ötleteket, segítséget kérünk - mondta. Antall József beszámolt a Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnökkel nemrégiben folytatott tárgyalásairól is, főként a német egység kérdésére vonatkozóan. Reményét fejezte ki, hogy ha a Német Szövetségi Gyűlés és a keletnémet Népi Kamara egyidejűleg megszavazza a lengyel határok elismerését tartalmazó nyilatkozatot, akkor ez lényegesen megkönnyíti a lengyelek lélektani helyzetét, eloszlatja aggodalmaik jó részét. A nyugatnémet külügyminiszter meggyőződése szerint az egységet mielőbb meg kell valósítani - lehetőség szerint még ez év végéig -, mert ez minden érintett fél érdeke: gazdasági, politikai és sok más szempontból is fontos. A magyar kormányfő és a nyugatnémet külügyminiszter egyetértett abban, hogy az új európai rendszer kialakításakor a Szovjetuniót ne rekesszék ki Európából, és a szovjeteknek ne is támadhasson ilyen érzésük. Hans-Dietrich Genscher a romániai helyzetről is véleményt kért Antall Józseftől, aki a fejleményeket válságosnak, és azok irányát különösen aggasztónak mondotta. Azonos volt a véleményük abban is, hogy a Nyugatnak nem szabad teljesen elszigetelnie Romániát az európai fejlődéstől. A bonni magyar nagykövetségen Horváth István, immár Berlinbe is akkreditált nagykövet fogadást adott Antall József tiszteletére. A fogadáson a nyugatnémet politikai gazdasági és kulturális élet számos vezető képviselője volt jelen. Innen a Hammerschmidt-villába, az elnöki rezidenciára vezetett a magyar kormányfő útja: Richard von Wéizsácker szövetségi elnökkel folytatott szívélyes megbeszélést. Ezután került sor a szövetségi kancellári hivatalban Antall József és Helmut Kohl találkozójára. A magyar miniszterelnököt katonai tiszteletadással üdvözölték. A két kormányfő együtt hallgatta meg a magyar és az NSZK-himnuszt, fogadta a díszegység köszöntését. Makasov kontra Izvesztyija Makasov tábornoknak, a Volga men- ti-urali katonai körzet parancsnokának haladéktalanul kérnie kellene felmentését, s ha ezt nem teszi meg, akkor az elnöknek - alkotmányos kötelességeként - kezdeményeznie kellene a tábornok azonnali menesztését. E szavakkal kommentálta szerda esti számában az Izvesztyija a katonai vezető felszólalását, amely az oroszországi pártértekezlet nyitónapján hangzott el. Mint az Izvesztyija megállapítja, Makasov egészében tagadja a kormány kül-és belpolitikáját, gyengeelméjűeknek valónak minősíti a kormány koncepcióját. Azon kesereg, hogy „harc nélkül űznek ki bennünket azon országokból, amelyeket apáink szabadítottak föl”. Makasov szerint a hadsereg pártszervezetei „nem készülnek arra, hogy ideológiailag megadják magukat”. A tábornok elképzelései szerint mindenütt meg kellene nyitni a hadsereg agitációs irodáit, létre kellene hozni egy összoroszor- szági katonai televíziós programot, katonai repülőgépekről kellene röplapokat szórni. Élénk idegenforgalom Többen jöttek mint tavaly Továbbra is élénk a külföldi turisták érdeklődése Magyarország iránt. Május végéig 10,9 millió külföldi látogatott Magyarországra, 83 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A rubelelszámolású országokból 5,3 millión érkeztek, ami több mint kétszerese az elmúlt évinek. A nem rubel elszámolású országokból 5,6 millió külföldi érkezett, 59 százalékkal több, mint tavaly az első öt hónapban. A jelentős növekedést minden bizonynyal a jugoszláv bevásárlóturizmus és a romániai utazási könnyítések okozzák. Ebből a két országból ugyanis mintegy 5 millióan látogattak hazánkba. Jugoszláviából 2,86 millión érkeztek, másfélszer annyian, mint 1989 hasonló időszakában, míg Romániából 2,2 millióan jöttek, harmincszor többen, mint az elmúlt év májusának végéig. Mint az várható volt, mintegy 50 százalékkal csökkent az NDK-ból érkezők száma, eddig összesen 64 ezren látogattak Magyarországra. Az NSZK-ból ugyanakkor 438 ezren jöttek hazánkba, ami 16,5 százalékos növekedést jelent. Az idén öt hónap alatt 4,6 millió magyar utazott külföldre, 16 százalékkal kevesebb mint tavaly május végéig. A csökkenés valószínű oka, hogy tavaly április elején, a vámszigorító intézkedések bevezetése előtt sokszorosára növekedett a kiutazók száma. Kevdezően alakulnak az idegenforgalmi bevételek is. A Magyar Nemzeti Bankban az MTI érdeklődésére elmondták, hogy négy hónap alatt 50 millió dolláros aktívum keletkezett, míg tavaly április végéig 289 millió dolláros passzívum alakult ki. A rubel elszámolású forgalom 44 millió rubeles passzívumot mutat, szemben az elmúlt évi 58 milliós aktívummal. A passzívumot az NDK- márka és a csehszlovák korona spekulációs célú felvásárlása okozta. Még egyszer az amnesztiáról Lapunk tegnapi számában már röviden hírt adtunk a közkegyelem Tolna megyei vonatkozásairól. Leírtuk azt is, hogy az intézkedés nem érintette az emberölést, a csoportos rablást, a súlyos testi sértést elkövetőket. Ezzel kapcsolatban a tájékoztató, a szekszárdi Büntetésvégrehajtási Intézet parancsnoka, Kertész Sándor őrnagy úr pontosításképpen arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a megfogalmazás, így, csak Szekszárdra igaz, mert az itteni börtönből valóban nem távoztak a felsorolt bűncselekmények elkövetői. Azon egyszerű oknál fogva, mivel ilyen személyek nem töltötték itt büntetésüket. A lényeg tehát az, hogy az amnesztia ugyan kiterjed az erőszakos bűntettekre is, ám a megyeszékhelyen a Büntetésvégrehajtási Intézetet mindez nem érintette. Pártok hírei Springer-vita a parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) tásra beidézett gazdasági szakértője leszögezte, hogy ezekből nem volt haszna a pártnak, és, hogy az MSZP el fog számolni az Állami Számvevő Széknek. Kérte, hogy a bizottság felügyelje az egyes lapeladásokat. S bár Schamschula György képviselő (MDF) kijelentette, hogy a bizottság feladata a privatizáció vizsgálata és nem az MSZP elszámoltatása, a vagyon központi kérdésként később is sokszor előkerült. Haraszti Miklós pártja ugyanis abban a javaslatban, amelynek nyomán a parlament létrehozta a vizsgálóbizottságot, nem kevesebbet állított, mint ezt: „tanúk és tények bizonyítják, hogy az MSZP alkalmazottai készítették elő és bonyolították le" a hét megyei lap átállását az Axel Springer-Budapesthez. Haraszti tanúja az a három szolnoki újságíró volt, akik a régi megyei lapnál dolgoztak, egyikük nem lépett át az új céghez, ketten azonban ma az Új Néplap munkatársai. Ók hárman megkeresték országgyűlési képviselőjüket, hogy eljöhessenek a bizottság elé. Itt azt állították: szerkesztőségi vezetőik félrevezették őket, és kényszer hatá'sára léptek át az AS-B-hez. Tudni véltek a Springer és az MSZP régebbi kapcsolatairól, azonbah csak „hallomásból" tudták ezt, és a már felmondását töltő újságíró kolléga egy négyszemközti „magánbeszélgetésben" ötszázmillió forintot hallott említeni, mint amennyit az MSZP kapott a Springertől mintegy le- lépésként. Bár, tette hozzá „nem tudja pontosan idézni” az összeget. A többször, különböző formában megismételt kérdések után - mivel semmi bizonyíték sem került elő, és más tanúk nem voltak - Csurka István kijelentette: „ígyhallottam” alapon nem lehet „mesedélutánná lefokozni" a bizottság munkáját. Haraszti Miklós „elég baj ez nekünk” megjegyzéssel kénytelen volt kijelenteni: pártja dolga lesz elismerni a parlamentben, hogy nem sikerült bizonyítani az összefonódást, de hozzátette: az ö gyanúja nem oszlott el. Közben persze maga a Springer-vita négy órán át tartott - éles pengeváltások estek: napra, sőt órára pontosan kérdezte a bizottság, ki kivel és mikor tárgyalt telefonon, levélben, mikor tudhatott az MSZP a lapok megszűnéséről és az új lapok alakításáról. Haraszti Miklós azt firtatta, miért nem indított pert az MSZP a Springer ellen. Fabriczki András, az MSZP volt kincstárnoka szerint több tekintélyes jogász sem talált erre paragrafust. Az MSZP a lapok folyamatos megjelenésében és az anyagi veszteség elkerülésében volt érdekelt, a Springer pedig minden költséget vállalt, az esetleges kártérítést is. A bizottság elfogadni látszott azokat az érvekét, amelyek a megyei lapokat új tulajdonoshoz való átlépésre bírták (erről többen szóltak, így Ballai József, az Újságíró Szövetség alelnöke is): a bizonytalan jogi helyzet, a technikai elmaradottság, a tőkehiány és az a tény, hogy a vidéki lapok megszerzéséért rohamot indítottak a pártok - az újságírók nem akartak az egypárti vezetés helyett többpárti irányítást. Inkább a politikai függetlenséget ígérő üzleti vállalkozáshoz csatlakoztak. Dr. Bayer József, az AS-B ügyvezető igazgatója ismertette, milyen nyomdai és terjesztési invesztálásra kerül sor a jövőben a hét vidéki lapnál, Hajnal József szolnoki főszerkesztő pedig Csurka István kérdésére válaszolt: az AS-B nem szól bele a lap szerkesztésébe, az újságírók függetlensége nem csorbul, és a lap nem lekötelezettje egyetlen pártnak sem. Haraszti Miklós képviselő nem adta meg magát könnyen. Politikai kérdésnek tartja, hogy egyetlen cég se szerezhessen a sajtóban monopóliumot. A határok megszabása a törvény dolga lesz majd, de itt újabb vitákra lehet számítani, hiszen a monopólium fogalma mást jelent nálunk, és mást a fejlett nyugat-európai piacgazdaságokban. A privatizációs bizottság a jövő héten nyilvános ülésen fogalmazza meg jelentését, amelyet június 30-ig kell a parlament elé terjesztenie. G. T. Dr. Torgyán József Hőgyészen és Dombóváron Június 24-én (vasárnap) 11 órakor Hőgyészen, 17-kor Dombóváron kisgazdagyűlés lesz, melynek vendége dr. Torgyán József, a Kisgazdapárt pártfőügyésze, parlamenti frakcióvezetője és Kapitány Ferenc, a Kisgazdapárt Tolna megyei elnöke, országgyűlési képviselő. A dombóvári gyűlés vendége lesz még Horváth Lajos (MDF) országgyűlési képviselő. A gyűlések helyszíne a művelődési ház. Minden érdeklődőt várnak. Találkozó Bonyhádon 1990. június 23-án délelőtt 10 órától Bonyhádon a Szent István u. 4. szám alatt (volt Lenin utca) a megyében működő Fidesz-csoportok részvételével találkozót rendeznek, melyre minden Fidesz-tagot várnak. Vendég: Gyürk Dorottya, az országos választmány tagja. SZDSZ Választás és alapszabály Az SZDSZ dombóvári szervezete 1990. június 3-án taggyűlést tartott. A taggyűlés módosításokkal elfogadta a szervezet működési szabályzatát határozatot hozott az eddig ideiglenesen működő testület véglegessé választásáról, döntött az elnöki funkció bevezetéséről és az etikai bizottság felállításáról. Az alapszabály értelmében a szervezet neve: Szabad Demokraták Szövetsége Dombóvári Szervezete. Címe: 7200 Dombóvár, Pf.: 45. Irodájának címe: 7200 Dombóvár, Szabadság u. 18. sz. 12-13. szoba. Ügyeleti idő az irodában minden hétfőn és csütörtökön 17-19 óráig. A szervezetbe való belépéssel és a szervezet munkájával kapcsolatos kérdésekről minden érdeklődőt tájékoztatnak. Csurka István nem akart mesedélutánt Fidesz
