Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-20 / 65. szám

1990. június 20. NÉPÚJSÁG 3 Tevettek Eppingenben A szülőföld tisztelete Az első alkalom volt, hogy az NDK állampolgárai szabadon, minden gond nélkül átruccanhattak az NSZK-beli Eppingenbe, s nem mondjuk a magyar tenger partján, vagyis a Balatonnál kellett találkát megbeszélniük. A Stuttgart közeli kisvárosba főleg Lipcse környékiek, stadbergiek, no és a teveliek utaztak s össze is jöttek több mint négyszá­zan, s a társaság fele keletnémet volt. A szülőföld tiszteletére rendezett találkozóra ezúttal már hatodik alka­lommal került sor, melynek rendező­je a Teveliek Szülőföldi Közössége volt. Több mint ezer kilométerre a Tolna megyei kis településtől találkát adtak egymásnak egykori szomszé­dok, ismerősök, falubeliek, messzire vetődöttek és otthonmaradottak egyaránt. Ez a kis közösség már le­tette azzal is a névjegyét, hogy kiad­ták könyv formájában Tevel története című kis kiadványt, ami újfent ékes bizonyítéka lehet érzelmeiknek. A könyvet Éppel János szerkesztette, s a volt miniszter, dr. Glatz Ferenc lek­torálta. Ápolják a régi kapcsolatokat, minden évben felújítják valamilyen formában a szülőföldhöz kapcsoló­dó érzéseiket. Hagyományt terem­tettek, s először 1983-ban rendezték meg ezt az összejövetelt, amikor az még az akkori Magyarországon va­lóban nagy dolog volt. Úttörői voltak a jó kapcsolatok ápolásának, így az sem furcsa, ha ma már szinte feszti- válszerűen rendezik meg az ilyenfaj­ta összejöveteleket. A nagy találko­zásokra kétévente kerítenek sort, s ilyenkor bizony nem ritka az Ausztrá­liából, Brazíliából vagy az NSZK leg­különbözőbb vidékeiről érkező ven­dégek sokasága. München, Stuttgart, Asshaffenburg, Dortmund és Tevel... mert érkeztek mindenünnen s emlék­be apró ajándékként és figyelmesség­ként olyan emblémás kulcstartót ka­pott minden voltteveli, melyen a nagy­község templomának képe látható. A teveliek képviselői eleget téve a meg­hívásnak, kiutaztak az NSZK-ba, s ha ezúttal nem is túl sokan jutottak el a ta­lálkozóra, azért jó hírüket igyekezett öregbíteni a velük utazó Prizma zene­kar is, akiknek műsorát a közelmúlt­ban mutatta be a pécsi televízió. Az egész napos programot ünnepi mise nyitotta meg Eppingenben, amit elő­adások, baráti találkozók, no és este nagy bál követett S ki más is húzhatta volna a talpalávalót, mint a szülőföldet, a tevelieket is képviselő Prizma együt­tes. - szabó ­A rotakapától a Babettáig Kismotorszerviz nyílt Bonyhádon Rokonság és üzlet - nem feltétlenül szinonim fogalmak, de egymást erősíthe­tik is. Ezt igazolhatja az a tény is, hogy a Navigátor Kisszövetkezet - mely többek között a Novotrade sportegyesület finan­szírozójának egyikeként ismert - ezúttal indukálója volt a bonyhádi Naviker kor­látlan felelősségű társaság megalapítá­sának. A rokon üzletet ajánlott, s a másik rokon ezt elfogadva olyan jellegű szol­gáltatást igyekszik a Völgység szívében, Bonyhádon a lakosságnak nyújtani, ami a fehér foltok közé tartozik. A Kerekes Gábor üzemmérnök által megalapított kis cég - melynek cégbíró­sági bejegyzése folyamatban van - kis­motorszervizt, javítóműhelyt és alkat­részboltot nyitott a Béke téren, kezdet­ként egy garázsban, amit később szeret­nének természetesen fejleszteni. A se­gédmotor-kerékpárok, motorkerékpá­rok és kisgépek (fűnyírók, rotációs ka­pák) javítását megkezdték, de a cég a 6- os út mellett bérel egy területet a Szek- szárd Sárköz és Vidéke Áfésztől, ahol megkezdték autóbontó tevékenységüket is, így bontott alkatrészek árusításával is foglalkoznak. Vélhetően a környék egyik gondját, mely a motorok javításából, szervizelésének hiányából fakadt, ők meg tudják oldani. Terveik között szerepel az is, ha meg tudnak egyezni az'arra hivatott céggel -, hogy garanciális javításokat is végeznek majd. A Naviker név szerint navigálni és ke­reskedni kívánnak egyszerre. Remélhe­tően a kisgépek és motorok tulajdono­sainak örömére.- szs ­l Mire számíthatnak a telefonra várakozók? Tétova telefonhelyzet Tervek és pénzek (Folytatás az 1. oldalról.) Kérdéseinkre Márkvárt Jánostól, a Pécsi Távközlési Igazgatóság Tolna Megyei Táv­közlési Üzemének vezetőjétől kaptunk választ. Működésében eddig is független volt itt a megyében a távközlés a postától, a szerve­zeti elszakadás lényegében az egymás közötti elszámolás bevezetését jelenti. Ez per­sze többletfeladatokat is ad, például a gépkocsik üzemeltetését vagy a 25 megyei te­lephely gondnoklását át kellett venni a volt Pécsi Postaigazgatóságtól. A gazdasági tisztánlátás volt az átszervezés célja, az áttekinthetetlen keresztfinanszírozások meg­szüntetése, vagyis az, hogy a távközlésre szánt hazai és külföldi pénzek valóban a tele­fonhálózat fejlesztésére fordítódjanak. A vállalat fejlesztési központjában több tíz évre szóló tervváltozat készült már, ám végleges döntés még nem született ebben az ügyben. Tolna megye vonatkozásában eleinte négy góckörzettel - Szekszárd, Paks, Dombóvár, Tamási - számoltak a terve­zők, a jelenlegi koncepció szerint viszont csak kettő lesz: Szekszárd és Paks. Amit ma még kevésbé lehet látni az az, hogy az égetően szükséges, nagy arányú fejlesztés for­rásait - százmilliárdokról van szó országos szinten - hogyan lehet előteremteni. Na­gyon nagy szükség lenne egy új távközlési törvényre, valószínű ugyanis, hogy ennek megszületése előtt nem történhet lényeges előrelépés. Azt viszont megint csak nehéz lenne megjósolni, hogy - egyéb bokros teendői mellett - mikor tűzi napirendre a parlament ezt a kérdést. Ma Tolna megyében 10 körül van a száz lakosra jutó telefonvonalak száma. A tervek szerint ezt 28-ra kell emelni az ezredfordulóig. Ezen belül 1995-96-ban lenne ugrás­szerű változás, ekkor kerülnének telepítésre az új elektronikus központok. A COCOM- lista ma már nem jelentene akadályt ezek behozatalában, csak az anyagi háttér hiány­zik egyelőre. A rövid távú fejlesztési tervekben a meglevő crossbar típusú, elektromec­hanikus központok bővítése szerepel Szekszárdon, Pakson és Dunaföldváron. Ez mindhárom városban 3-3 ezer új vonal bekapcsolását teszi majd lehetővé. Szekszár-« dón és Pakson ez végbövítés lesz - azaz a meglevő központ ezután már nem bővíthető tovább - Dunaföldváron pedig új műszaki épület készül a háromezres crossbar köz­ponthoz. A tervek szerint mindhárom bővítés - a helyi elosztóhálózatokkal együtt - a jövő év végére készül el, ezután fokozatosan elégíthetik ki az igényeket, amíg újra be nem telnek a központok. E rövid távú tervek megvalósítását is finanszírozási gondok hátráltatják, egy crossbar típusú telefonvonal létesítése ugyanis nem olcsó mulatság, 100-120 ezer forint körül mozog ma. A központok többsége jelenleg telített és tízezer fölötti - köztük ma már közületek is vannak - a várakozók száma megyei szinten, ezen belül Szekszárdon mintegy 3200 család vár telefonra. Gyakran előfordul, hogy az újonnan épült lakóépületekhez elké­szítik a hálózatot, alépítményeket, de a központ kapacitása korlátozza a rákapcsolást. Ez majd fokozatosan megtörténhet 1992-től, az új bővítések belépése után, de az is nyilvánvaló, hogy az igény ezeknél jóval nagyobb lesz. Ma is és a jövőben is az üzleti élet fellendítése érdekében előnyt élveznek a vállalkozások, közületek és természete­sen a vállalat anyagi érdekei is ezt diktálják, hiszen a lakossági belépési díj 12 ezer forint - ikerállomás esetén 8 ezer - míg a közületek 90 ezer forintot fizetnek egy tele­fonvonalért. Régi és a lakosságot érdeklő téma a nemzetközi távhívásba való bekapcsolódás le­hetősége. Márkvárt János elmondta, hogy az új bővítésekkel biztosan lehetővé válik majd a nemzetközi távhívás, de intenzíven dolgoznak azon, hogy ez már korábban megtörténhessen. Nagyjából tehát ennyit lehet ma megyénk telefonhelyzetének jelenéről és várható jövőjéről elmondani. Nagyon sok ebben a bizonytalanság, és ha elérjük a 2000-re kitű­zött célt - a 28 telefont száz lakosonként - az sem jelenti azt, hogy felzárkóztunk Euró­pához a távközlés tekintetében. De ne kergessünk illúziókat, lemaradásunk túl nagy ahhoz, hogy egy évtized alatt behozzuk. - áa ­(Folytatás az 1. oldalról.)- Ez évben már, sajnos, volt egy vízbe fulladás a dombori holtágban - mondja Horváth János alezredes. - Egy győri fiatalember fürdött a holt­ágban. Elmerült... Megjegyzem, az ital hatása növeli a bátorságot. És természetesen a kockázatot.- Milyen intézkedéseket tettek a ví­zi balesetek megakadályozására?- Összesen 176 alkalommal él­tünk helyszínbírságolással 1988- ban, ezek összege 25 400 forint volt. Tavaly 46 alkalommal, ami 6500 fo­rint összesen. Tiltott helyen fürdőző három személyt büntettünk meg ta­valy. A köztisztaság szabályai ellen vétők száma az 1988-as 120 főről 89-ben 43-ra csökkent. Orvhalászat miatt 88-ban 22,89-ben 14 személyt jelentettek föl. Egyéb vízi szabálysér­tés 88-ban 38, 89-ben 6 esetben volt. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyre többen horgásznak, halász­nak tiltott helyen, gyakran lopnak el varsákat, ürítik ki ezeket, csónaklo­pás évi két-három adódik. Sok a gondunk a Duna-szakasz mentén lévő halásztanyák, hétvégi házak el­len elkövetett betörések, betöréses lopások miatt, főleg télen. Jó lenne, ha az állampolgárok egymás tulaj­donára is vigyáznának, azt tanácsol­juk, figyeljenek az arra járó idege­nekre. Megérkezünk a paksi őrsre. Mi­előtt motorcsónakba szállnánk, Ke­mény András rendőr alhadnagy, törzsparancsnok röviden tájékoztat munkájáról. Valamit visz a víz Megtudjuk: a fürdőzőRre akkor ve­szélyes a Duna, amikor alacsonyabb a vízállás, a zátonyok, homokos par­tok szabadon vannak. Akkor, amikor 27-30 fok a hőmérséklet... Hogy aránylag sűrűn fognak ki felsőbb szakaszon vízbe fulladt holttestet... A fővárosban gyakoribb az öngyilkos­ság, de a Duna összegyűjti hozadé- kát Németország, Csehszlovákia, Ausztria folyamszakaszain is. Tavaly hét holttestet fogtak ki. Most is várha­tó, hogy felbukkanjon valahol egy, a Margit hídról a Dunába ugrott fiatal­ember holtteste. Búcsúlevelet ha­gyott, amiből kitűnik, hogy román ál­lampolgár volt... Dunai őrjárat Nyugalom a Dunán Eszébe jut az embernek Arany Já­nos Hídavatás című balladája. Meg a vízen úszó narancssárga műanyag fiaska, egyéb hulladék láttán József Attila csodálatos, történelmet höm- pölyögtető verse. Beszél a Duna, nem csak a statisztikákban. Sirályok röpködnek a víz fölött. Beülünk a Vol­vo gyártmányú motorcsónakba. Pé­ter Gyula rendőr törzszászlós, hajó­vezető háta mögül figyeljük a vizet, amit ő röntgentekintettel átlát, hiszen a meder minden titkát ismeri. A szabad fürdőhelyek helyzetéről érdeklődünk, amint elhúzunk a mo­torcsónakkal Harta mellett.- Ebben az évben május 11. és 15. között végeztük el az üzemeltető ta­nácsokkal, a Köjállal és a vízügyi igazgatósággal együtt a helyszíni bejárást. Ennek eredményeként a ta­valyi tíz helyett az idén csak 9 szabad fürdőhely fog üzemelni, a bölcskei nem, mivel az új árvízvédelmi töltés­hez nagy menyiségű kavicsot ko­tortak ki ebben a térségben, így a víz mélysége 8-10 méterrel növekedett, fürdőzésre veszélyessé vált. Hét tá­borhely van, ahol az alapfeltételek biztosítottak: Bölcske térségében, Madocsa, Paks (a zádori rév), Duna- szentbenedek, Foktő és Kalocsame- szes. Ehhez jön a két állandó kem­ping, Dunaföldvár és Dombori - hangzik a válasz. Stimmel-e a havaria? Horgásznak a parton, de mi inkább a FOKA (Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat, Budapest)' F. K. 129 számú kotrójára látoga­tunk. Természetesen ellenőrzésre. Petroczki Mihály kotrómester hozza a papírokat. Ki- lencfőnyi a személyzet az 550 lóerős gépen. Havi száz-százhúszez­ret ki kell nyomni ahhoz sóderből, hogy keres­sünk - mondják. Most épp nincs munkájuk, haza készülnek. Meg­történik a mentőfelsze­relés, horgonycsörlő, kitűző jelzés, azonosító jelzés, havarialáda el­lenőrzése. Hogy a ben­ne lévő kóc, ékek, miegymás mire hasz- , nálatos, azt minden fo­lyami hajós tudja, csak mi nem...- Halat nem fognak?- Nem szokásunk - hangzik a vá­lasz. Nagy nevetés követi. Mindenki Deák István rendőr zászlós az ügyeletes a paksi őrsön A „másik” ellenőr tudja: nagy szégyen, ha egy hajós ha­lat vesz... Úgy látszik, stimmel a havaria. Ke­mény András rendőr álhadnagyot kér­dezzük: milyen az együttműködés az országos alárendeltségű vízi rendé­szet és rendőrkapitányságok közt?- Napi kapcsolatunk van a paksi, a szekszárdi és a kalocsai rendőrkapi­tánysággal. Kiemelt munkákban, kö­zös akciókban együttműködünk két megyével, pluszaTolna Megyei Rend­őr-főkapitánysággal. Visszaérkezve az őrsre, Deák István rendőr zászlós, az ügyeletes jelenti: minden rendben. Ö Földváron lakik, onnan jár be. Megtudjuk róla, hogy be­töltötte az ötven évet amihez kollégái­val együtt mi is gratulálunk. Huszonhét évvel ezelőtt Budapesten, rendőri ke­rületben kezdte a szolgálatot, onnan kérte a vízi rendészethez magát Úgy látszik, nem kell ahhoz mélylé­lektani búvárkodást végezni, hogy rá­jöjjünk: a folyamnak mágneses vonzá­sa van. DOMOKOS ESZTER GOTTVALD KÁROLY

Next

/
Thumbnails
Contents