Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-20 / 65. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. június 20. Köztársasági elnök népszavazással? Parlamenti képviselőink válasza: nem! (Folytatás az 1. oldalról.) bek mellett azért sem lenne szerencsés, mert veszélyeztethetné a helyhatósági választásokat. Barcza Imre (SZDSZ):- A közvetlen választás csak feleslegesen felkavarná az embereket, nem is beszélve arról, hogy meglehetősen sokba kerülne. A parlament legitim, miért ne lenne képes az Országgyűlés helyesen dönteni? Az MSZP részéről az akciót inszinuációnak tartom, Király Zoltán pedig sértett ember. A régi parlamentben még a félszemű is király volt, de a mostani Országgyűlésben már nincsenek vakok! Kapitány Ferenc (FKgP): - A jelenlegi körülmények között nem látom indokoltnak és célravezető útnak a népszavazást. Ez a megoldás nemcsak a magas költségek miatt jelentene problémát, hanem elodáza olyan feladatokat is, "amelyek mindennél fontosabbak. Nyerges Tibor (MDF): - A parlamenti demokrácia szerint a népszavazás útján történő elnökválasztás értelmetlen, mert semmit sem befolyásolna, illetve valamit azért mégis: elterelné a figyelmet a hely- hatósági választásokról, és a kiadások mellett újabb terheket róna az amúgy is túlterhelt államapparátusra. A kérdés szerintem az, hogy kinek az érdeke a kierőszakolt választás, kinek használ ez? Ez az utolsó nekirugaszkodása bizonyos köröknek, amely törekvés megvalósulása bizonyára nem használna az országnak. Pólyák Sándor (SZDSZ): - Nem értek egyet a népszavazással, mert mi parlamenti, és nem elnöki demokráciát akarunk. A kormány szerepe egészen más egy prezidenciális, tehát elnöki demokráciában, mint ami Európában kialakult. Az elnök személyének összefogónak és nem megosztónak kell lenni. Dr. Ternák Gábor (MDF): - Úgy vélem, hogy a népszavazás most nem aktuális kérdés. A legsürgősebb teendő a rendszerváltás „aprómunkája”. Bármilyen ügyből ma népszavazást kezdeményezni Magyarországon együtt jár az érzelmek felkorbácsolásával, bizonyos feltűnés keltésével. S ez nem véletlen. Bármire lehet százezer aláírást gyűjteni, még a királyság visszaállítására is, de hangsúlyozom: jelenleg a régi rendszer hajszálgyökereinek az elmetszése az elsődleges tennivalónk, s nem a népszavazás.- szeri Az Országgyűlés ismét módosította az alkotmányt Az alkotmánymódosításról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés. Napirend előtt kért szót Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője, s bejelentette: a szabaddemokraták törvényesnek ismerik el a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Király Zoltán képviselő, valamint a Demisz által kezdeményezett népszavazást a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Tolmácsolta pártjának azt a véleményét, hogy tekintettel a helyhatósági választások október 14-ére kitűzött időpontjára, szükséges lenne a népszavazást a lehető legkorábbi időpontban megtartani. A kedd délutánig tartó részletes vitában fel-felbukkant ugyan az alkotmány- módosítás néhány fontos eleme - címer- kérdés, nemzetiségek parlamenti képviselete, konstruktív bizalmatlansági indítvány -, a felszólalók többsége azonban inkább az elnökválasztással és a népszavazással összefüggésben fejtette ki véleményét. A népszavazás témáját érintve a képviselők gyakran éltek a válasz- és a vi- szontválasz-adás jogával. Ezt a folyamatot tulajdonképpen Király Zoltán felszólalása indította el. A független képviselő felszólalása elején vitába szállt azokkal a nézetekkel, amelyek szerint az alkotmány jelenlegi módosítása egy sztálinista alaptörvény maradványainak kiiktatására irányul. Utána azonban már a népszavazással kapcsolatos kérdésekre koncentrált. Nagy felbolydulást váltott ki az ülésteremben az, hogy a képviselő kijelentette: értesülései szerint a parlamentben „puccsot” készítettek elő a referendum megelőzésére. Egy informátorra hivatkozva, akit Király Zoltán nem kívánt megnevezni, azt állította, hogy a parlament megpróbált felkészülni az alkotmánymódosítás vitájának hétfői lezárására. Szerinte ezt szolgálta, hogy hétfőre berendelték a Flázba a Magyar Közlöny szerkesztőit, s így a módosított alaptörvény, amely egyebek közt tartalmazza a köztársasági elnök megválasztásának módját, akár kedd reggelre hatályossá vált volna. Ezt a „puccskísérletet” hiúsították meg a hétfői plenáris üléssel egyidejűleg benyújtott népszavazási ívek - szögezte le Király Zoltán. Szabad György megbízott házelnök soron kívül szót kérve képviselői minőségében válaszolt Király Zoltán állítására. Visszautasította a szegedi képviselő „puccskísérletet” feltételező gyanakvását. Véleménye szerint, ha ilyen próbálkozásról lett volna szó, akkor arról bizonyára tudna az Országgyűlés megbízott elnöke, illetve a két alelnök. Szerinte talán egy technikai felkészülés lehetséges mozzanatát minősítette képviselőtársa „puccskísérletnek”. Kifejtette: amennyiben az alkotmánymódosítás vitájának lezárására törekedtek volna, valószínűleg másként alakul a koreográfia. Például úgy, hogy egy felpattanó képviselő kéri a vita berekesztését, avagy a levezető elnökök gyorsítják a vita menetét. Ilyen azonban nem történt. Soron kívül kért szót Antall József is. A miniszterelnök síkraszállt amellett, hogy mielőtt tartsák meg a helyhatósági választásokat. Emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes köztársasági elnök október 14-ére tűzte ki a választások első fordulójának időpontját. Antall József hangsúlyozta: a döntést tiszteletben tartva kéri a választások előrehozatalát szeptember 23-ra. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember 23-ig hosszabbították meg a tanácsok megbízatását, s ezért lenne jó erre a napra kitűzni a hely- hatósági választásokat. Ennél is fontosabb érv - hangsúlyozta hogy az egész ország alapvető érdeke a rendszerváltozás lezárása. Nevezetesen, hogy ez a legkisebb faluban is bekövetkezzék, s a szükséges személycserék végbemenjenek. Nem lehet úgy kormányozni, hogy a kormányzattól eltérő módon megválasztott helyhatóságok létezzenek - fűzte hozzá. Antall József kijelentette: bármilyen rossznak tartja is a nép- szavazási törvényt, tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népszavazást szorgalmazó több mint 100 ezer aláírást. Ugyanakkor nem lenne célszerű, sőt egyenesen zavart okozna, ha a referendumra a helyhatósági választások előtt kerülne sor. Épp ezért javasolta, hogy a népszavazást decemberben tartsák meg, s addig az ideiglenes köztársasági elnököt ruházzák fel a teljes elnöki jogkörrel. Az alkotmánymódosítás feletti részletes vita kora délután fejeződött be. Az Ország- gyűlés határozatban nyilvánította ki, hogy a másfél napos vitában elhangzott javaslatokkal kapcsolatban nem kiván újabb bizottságitárgyalást, így a napirend előadója, Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) válaszolt az elhangzottakra. Hangsúlyozta: az alkotmány módosításának körét igyekeztek a legszűkebben, úgy megvonni, hogy a módosítások más törvényt ne érintsenek. Részletesebben szólt a bizalmatlansági indítvány konstrukciójáról. Ennek - mint mondta - három fontos eleme van: elfogadása egyszerű többség helyett abszolút többséghez van kötve; benyújtása esetén meg kell nevezni az új miniszterelnököt; a miniszterekkel szemben nem lehet bizalmatlansági indítványt benyújtani. Az első elem biztosítja a miniszterelnök szilárdságát, nem pedig a konstruktivitás - hangoztatta a képviselőnő. Kónyáné Kutrucz Katalin a többi közt kifejtette: a bizalmatlansági indítvány konstrukciója növeli a parlament jogait és felelősségét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy egész kormányt csak a szocialista országokban választottak, ahol az egypárti döntés érvényesült. Ezzel szemben azokban a demokráciákban, ahol a parlamentnek joga van megválasztani a miniszterelnököt, konstruktív a bizalmatlansági indítvány. Természetesen más a megoldás, amennyiben a parlament nem választhat kormányfőt, de a magyar parlamentáris rendszer nem ezt a gyakorlatot fogadta el. A megszavazott módosításokkal együtt 6 óra után néhány perccel 280 igen, 34 nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a rendkívüli ülés első két munkanapja ezzel a hosszadalmas szavazási procedúrával befejeződött. A parlament hétfőn folytatja munkáját: a képviselők további, már előterjesztett törvényjavaslatokat tárgyalnak meg. Várhatóan sor kerül a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek a megválasztására is. Mire jó a színképelemzés? A színképelemzés lényegének száraz szakmai meghatározása első hallásra nem gyújtja fel a laikus ember képzeletét, hiszen a kémiának arról az ágáról van szó, amely az anyagok minőségének és mennyiségének a meghatározásával foglalkozik. Még pontosabban a vizsgálat tárgya az, hogy az egyes anyagokban milyen elemek mekkora koncentrációban fordulnak elő. Ebből következően gyakorlatilag nincs olyan természettudományi terület, olyan iparág, amely ne alkalmazná a színképelemzést, legyen az bányászat, kohászat, geológia vagy csillagászat. Mindezt dr. Zimmer Károly professzortól, nyugalmazott egyetemi tanártól tudtuk meg, aki a megyeszékhely Babits Mihály művelődési központjában tegnap a XXXIII. magyar színképelemző vándorgyűlés és a VI. magyar molekulaspektroszkópiai konferencia alkalmából mint szekcióelnök nyitotta meg a péntekig tartó rendezvényt. S még egy fogalom, amely magyarázatra szorul: a molekulaspektroszkópia a különböző biológiai mintákban, a festékekben, gyógyszerekben fellelhető molekulák meghatározására szolgál. A tudományos egyesületek színképelemző szak- bizottsága, az MTA Spektrokémiai Munkabizottsága és a MTESZ Tolna Megyei Szervezetének közreműködésével szervezett találkozó alapvető célja a korábbiakhoz hasonló: megismertetni az ipar, mezőgazdaság, egyetemek, tudományos kutatóintézetek szakmai dolgozóit azon legújabb hazai eredményekkel, módszerekkel, berendezésekkel, amelyeket hasznosítani lehet a mindennapi gyakorlatban.- szá - kpm Dr. Zimmer Károly szekcióelnök nyitotta meg a vándorgyűlést A rendezvény résztvevői: egyetemi tanárok, tudományos kutatók, műszaki szakemberek Csúszós csúszdaügy Vb-ü/és Dombóváron Ülést tartott tegnap délután a városi tanács végrehajtó bizottsága Dombóváron, amelyen - most először - a pártok képviselői is részt vehettek. A hosszúra nyúlt ülésen sok fontos témát tárgyalt a testület, mind például a gunarasi élelmiszer-alapellátás biztosítása, a Dombó Pál Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet tevékenysége, vagy a valamikor pártszékház építése céljából kisajátított ingatlan hasznosításának problémája. A megvitatott kérdések közül kiemelkedik érdekességével az 1986-ban létesített gunarasi óriáscsúszda ügye. Vidóczy László volt tanácselnök - április óta nyugdíjas - annak idején a tanács szempontjából felettébb előnytelen szerződést kötött a kivitelezés és üzemeltetés vonatkozásában a szekszárdi székhelyű, de Komlón bejegyzett Termo Gmk-val. A szerződés szerint ugyanis a 7,8 millió forint bekerülési költségből 6,6 milliót állt a tanács és ezenkívül kötelezettséget vállalt a gmk részére további 3 millió forint kifizetésére fejlesztés címen, amelynek felét 1988- ban már átutalták, a másik fele pedig idén szeptemberben lenne esedékes. „Cserébe” öt évig a gmk üzemeltette a csúszdát, azaz kasszírozta az évi 5-600 ezer forint bevételt, míg a tanácsot terhelte az évi 230 ezer forintos víz- és áramdíj. Ráadásul közben a berendezés kezelői joga átkerült - állítólag felsőbb utasításra - a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz, mivel az ő területén létesült a csúszda. Minderről sem a tanácstestület, sem a vb nem tudott, hanem egy megyei tanácsi viszgálat során derült fény az esetre. A téma előadója, Zsinkó Lajos, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőhelyettese még számtalan szabálytalanságot sorolt fel az üggyel kapcsolatban, amelynek vizsgálata - a Baranya Megyei APEH bevonásával - folyik. Dr. Monostori Mariann, az MDF képviseletében nyilvánított véleményt, amely szerint e szerződéseket jogi úton meg kell támadni és hatálytalanítani. Végül a vb határozatban elhatárolta magát az esettől, valamint állást foglalt amellett, hogy a vizsgálat lefolytatása és a tanács számára előnyös szerződésmódosítás ügyében mielőbb lépni kell.- áa Antall József az NSZK-ban Kedd délután hivatalos NSZK-beli látogatásának első állomáshelyére, Münchenbe érkezett Antall József miniszter- elnök és kísérete. A bajor szabadállam fővárosának repülőterén Max Streibl bajorországi miniszterelnök üdvözölte. A nemzeti himnuszok elhangzása után Antall József és Max Streibl ellépett a készenléti rendőrség diszszázada előtt. A magyar vendég ezután a Károly herceg palotában felkereste a bajor miniszterelnököt és beírta nevét az állami kormány vendégkönyvébe. Ezután a két kormányfő megbeszélést tartott. Később Antall József találkozott a bajor bankok és gazdasági élet vezető képviselőivel. Pártok hírei MSZMP Grósz Károly Tamásiban Az MSZMP tamási szervezete meghívására csütörtökön fél négykor Grósz Károly a párt központi bizottságának tagja Tamásiban pártaktíván vesz részt. A konzultációs jellegű rendezvényen néhány más pártalapszervezet is képviselteti magát. • \ Udvarhelyi László Szekszárdon Június 25-én délután 3 órakor az MSZMP szekszárdi szervezetei összevont taggyűlést tartanak, amelyen Udvarhelyi László KB-titkár tart tájékoztatót az MSZMP központi bizottsága május 26-i üléséről, az ott kidolgozott politikai irányelvekről. (Az MSZMP tézisei a Szabadság című lap legutóbbi számában jelentek meg.) Vita az agrárkérdésről Bonyhádon Az MSZMP bonyhádi szervezete vitát rendez a földtörvényről, az agrárkérdés időszerű kérdéseiről 1990. június 22-én 14 órakor a művelődési házban. A rendezvényre minden érdeklődőt tisztelettel vár a pártszervezet vezetősége. Előadó Kiss Artúr az MSZMP Tanácsi Testületének tagja, a Budapest Közgazdaságtudományi Egyetem filozófiaprofesszora, aki a közelmúltban Szekszárdon tartott élénk érdeklődést kiváltó előadást. MDF MDF-juniális Az MDF megyei szervezetei 24-én, vasárnap juniálisra hívnak mindenkit a györkönyi pincefaluba. Az egész napos program résztvevői: a tamási fúvós- zenekar, a györkönyi egyházi kórus, a nagymányoki német nemzetiségi együttes, a Szélkerék zenekar, az izményi és váraljai táncosok, Ursu Gábor gitárművész és az Ex együttes. Oda várják Kulin Ferencet, Csurka Istvánt, Csengey Dénest, valamint megyénk országgyűlési képviselőit, akiknek kérdéseket lehet feltenni. A rendezvényen a CDU is képviselteti magát. FKGP , Kisgazdaprog ram Csütörtökön (21-én) 19 órától a Szekszárd, Hunyadi út 5. sz. alatti székházban: dr. Balogh Ádám főorvos diaképes útibeszámolója finnországi tanul- mányútjáról, Kapitány Ferenc képviselő parlamenti beszámolója aktuális kérdésekről. A párt tagjait és minden érdeklődőt vár a Független Kisgazdapárt szekszárdi Hunyadi szervezete.