Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-20 / 65. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. június 20. Köztársasági elnök népszavazással? Parlamenti képviselőink válasza: nem! (Folytatás az 1. oldalról.) bek mellett azért sem lenne szerencsés, mert veszélyeztethetné a helyhatósági választásokat. Barcza Imre (SZDSZ):- A közvetlen választás csak feleslegesen felkavarná az embereket, nem is beszélve arról, hogy meglehetősen sokba kerülne. A parlament legitim, miért ne lenne képes az Országgyűlés helyesen dönteni? Az MSZP részéről az akciót inszinuációnak tartom, Király Zoltán pedig sértett ember. A régi parlamentben még a félszemű is király volt, de a mostani Országgyűlés­ben már nincsenek vakok! Kapitány Ferenc (FKgP): - A jelenlegi körülmények között nem látom indokolt­nak és célravezető útnak a népszava­zást. Ez a megoldás nemcsak a magas költségek miatt jelentene problémát, ha­nem elodáza olyan feladatokat is, "ame­lyek mindennél fontosabbak. Nyerges Tibor (MDF): - A parlamenti demokrácia szerint a népszavazás útján történő elnökválasztás értelmetlen, mert semmit sem befolyásolna, illetve valamit azért mégis: elterelné a figyelmet a hely- hatósági választásokról, és a kiadások mellett újabb terheket róna az amúgy is túlterhelt államapparátusra. A kérdés szerintem az, hogy kinek az érdeke a ki­erőszakolt választás, kinek használ ez? Ez az utolsó nekirugaszkodása bizonyos köröknek, amely törekvés megvalósulá­sa bizonyára nem használna az ország­nak. Pólyák Sándor (SZDSZ): - Nem értek egyet a népszavazással, mert mi parla­menti, és nem elnöki demokráciát aka­runk. A kormány szerepe egészen más egy prezidenciális, tehát elnöki demok­ráciában, mint ami Európában kialakult. Az elnök személyének összefogónak és nem megosztónak kell lenni. Dr. Ternák Gábor (MDF): - Úgy vélem, hogy a népszavazás most nem aktuális kérdés. A legsürgősebb teendő a rend­szerváltás „aprómunkája”. Bármilyen ügyből ma népszavazást kezdeményezni Magyarországon együtt jár az érzelmek felkorbácsolásával, bizonyos feltűnés keltésével. S ez nem véletlen. Bármire le­het százezer aláírást gyűjteni, még a ki­rályság visszaállítására is, de hangsúlyo­zom: jelenleg a régi rendszer hajszálgyö­kereinek az elmetszése az elsődleges tennivalónk, s nem a népszavazás.- szeri ­Az Országgyűlés ismét módosította az alkotmányt Az alkotmánymódosításról szóló tör­vényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés. Napirend előtt kért szót Tölgyessy Pé­ter, az SZDSZ frakcióvezetője, s bejelen­tette: a szabaddemokraták törvényesnek ismerik el a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, Király Zoltán képviselő, valamint a Demisz által kezdeményezett népszavazást a köztár­sasági elnök megválasztásának módjá­ról. Tolmácsolta pártjának azt a vélemé­nyét, hogy tekintettel a helyhatósági vá­lasztások október 14-ére kitűzött idő­pontjára, szükséges lenne a népszava­zást a lehető legkorábbi időpontban megtartani. A kedd délutánig tartó részletes vitá­ban fel-felbukkant ugyan az alkotmány- módosítás néhány fontos eleme - címer- kérdés, nemzetiségek parlamenti képvi­selete, konstruktív bizalmatlansági indít­vány -, a felszólalók többsége azonban inkább az elnökválasztással és a nép­szavazással összefüggésben fejtette ki véleményét. A népszavazás témáját érintve a képvi­selők gyakran éltek a válasz- és a vi- szontválasz-adás jogával. Ezt a folyamatot tulajdonképpen Király Zoltán felszólalása indította el. A függet­len képviselő felszólalása elején vitába szállt azokkal a nézetekkel, amelyek sze­rint az alkotmány jelenlegi módosítása egy sztálinista alaptörvény maradványai­nak kiiktatására irányul. Utána azonban már a népszavazással kapcsolatos kér­désekre koncentrált. Nagy felbolydulást váltott ki az ülésteremben az, hogy a kép­viselő kijelentette: értesülései szerint a parlamentben „puccsot” készítettek elő a referendum megelőzésére. Egy infor­mátorra hivatkozva, akit Király Zoltán nem kívánt megnevezni, azt állította, hogy a parlament megpróbált felkészülni az al­kotmánymódosítás vitájának hétfői lezá­rására. Szerinte ezt szolgálta, hogy hét­főre berendelték a Flázba a Magyar Köz­löny szerkesztőit, s így a módosított alap­törvény, amely egyebek közt tartalmazza a köztársasági elnök megválasztásának módját, akár kedd reggelre hatályossá vált volna. Ezt a „puccskísérletet” hiúsí­tották meg a hétfői plenáris üléssel egy­idejűleg benyújtott népszavazási ívek - szögezte le Király Zoltán. Szabad György megbízott házelnök soron kívül szót kérve képviselői minősé­gében válaszolt Király Zoltán állítására. Visszautasította a szegedi képviselő „puccskísérletet” feltételező gyanakvá­sát. Véleménye szerint, ha ilyen próbál­kozásról lett volna szó, akkor arról bizo­nyára tudna az Országgyűlés megbízott elnöke, illetve a két alelnök. Szerinte ta­lán egy technikai felkészülés lehetséges mozzanatát minősítette képviselőtársa „puccskísérletnek”. Kifejtette: amennyi­ben az alkotmánymódosítás vitájának le­zárására törekedtek volna, valószínűleg másként alakul a koreográfia. Például úgy, hogy egy felpattanó képviselő kéri a vita berekesztését, avagy a levezető el­nökök gyorsítják a vita menetét. Ilyen azonban nem történt. Soron kívül kért szót Antall József is. A miniszterelnök síkraszállt amellett, hogy mielőtt tartsák meg a helyhatósági vá­lasztásokat. Emlékeztetett arra, hogy az ideiglenes köztársasági elnök október 14-ére tűzte ki a választások első fordu­lójának időpontját. Antall József hangsú­lyozta: a döntést tiszteletben tartva kéri a választások előrehozatalát szeptember 23-ra. A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember 23-ig hosszabbí­tották meg a tanácsok megbízatását, s ezért lenne jó erre a napra kitűzni a hely- hatósági választásokat. Ennél is fonto­sabb érv - hangsúlyozta hogy az egész ország alapvető érdeke a rend­szerváltozás lezárása. Nevezetesen, hogy ez a legkisebb faluban is bekövet­kezzék, s a szükséges személycserék végbemenjenek. Nem lehet úgy kormá­nyozni, hogy a kormányzattól eltérő mó­don megválasztott helyhatóságok létez­zenek - fűzte hozzá. Antall József kijelen­tette: bármilyen rossznak tartja is a nép- szavazási törvényt, tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népszavazást szor­galmazó több mint 100 ezer aláírást. Ugyanakkor nem lenne célszerű, sőt egyenesen zavart okozna, ha a referen­dumra a helyhatósági választások előtt kerülne sor. Épp ezért javasolta, hogy a népszavazást decemberben tartsák meg, s addig az ideiglenes köztársasági el­nököt ruházzák fel a teljes elnöki jogkörrel. Az alkotmánymódosítás feletti részletes vita kora délután fejeződött be. Az Ország- gyűlés határozatban nyilvánította ki, hogy a másfél napos vitában elhangzott javasla­tokkal kapcsolatban nem kiván újabb bi­zottságitárgyalást, így a napirend előadója, Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) válaszolt az elhangzottakra. Hangsúlyozta: az alkot­mány módosításának körét igyekeztek a legszűkebben, úgy megvonni, hogy a mó­dosítások más törvényt ne érintsenek. Részletesebben szólt a bizalmatlansági in­dítvány konstrukciójáról. Ennek - mint mondta - három fontos eleme van: elfoga­dása egyszerű többség helyett abszolút többséghez van kötve; benyújtása esetén meg kell nevezni az új miniszterelnököt; a miniszterekkel szemben nem lehet bizal­matlansági indítványt benyújtani. Az első elem biztosítja a miniszterelnök szilárdsá­gát, nem pedig a konstruktivitás - hangoz­tatta a képviselőnő. Kónyáné Kutrucz Katalin a többi közt ki­fejtette: a bizalmatlansági indítvány konst­rukciója növeli a parlament jogait és fele­lősségét is. Felhívta a figyelmet arra, hogy egész kormányt csak a szocialista orszá­gokban választottak, ahol az egypárti dön­tés érvényesült. Ezzel szemben azokban a demokráciák­ban, ahol a parlamentnek joga van megvá­lasztani a miniszterelnököt, konstruktív a bizalmatlansági indítvány. Természetesen más a megoldás, amennyiben a parlament nem választhat kormányfőt, de a magyar parlamentáris rendszer nem ezt a gyakor­latot fogadta el. A megszavazott módosításokkal együtt 6 óra után néhány perccel 280 igen, 34 nem szavazattal és 24 tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az elnöklő Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a rendkívüli ülés első két munkanapja ezzel a hosszadalmas szavazási procedúrával be­fejeződött. A parlament hétfőn folytatja munkáját: a képviselők további, már előterjesztett tör­vényjavaslatokat tárgyalnak meg. Várha­tóan sor kerül a Legfelsőbb Bíróság elnö­kének és a legfőbb ügyésznek a megvá­lasztására is. Mire jó a színképelemzés? A színképelemzés lényegének száraz szakmai meghatározása első hallásra nem gyújtja fel a laikus ember képzeletét, hiszen a kémiának arról az ágáról van szó, amely az anyagok minőségének és mennyiségének a meghatározásával foglalkozik. Még pontosabban a vizsgálat tárgya az, hogy az egyes anyagokban milyen elemek mekkora koncentrációban for­dulnak elő. Ebből következően gyakorlatilag nincs olyan természettudományi terület, olyan iparág, amely ne alkalmazná a színkép­elemzést, legyen az bányászat, kohászat, geológia vagy csillagászat. Mindezt dr. Zimmer Károly professzortól, nyugalma­zott egyetemi tanártól tudtuk meg, aki a megyeszékhely Babits Mihály művelődé­si központjában tegnap a XXXIII. magyar színképelemző vándorgyűlés és a VI. magyar molekulaspektroszkópiai konfe­rencia alkalmából mint szekcióelnök nyi­totta meg a péntekig tartó rendezvényt. S még egy fogalom, amely magyarázatra szorul: a molekulaspektroszkópia a kü­lönböző biológiai mintákban, a festékek­ben, gyógyszerekben fellelhető moleku­lák meghatározására szolgál. A tudomá­nyos egyesületek színképelemző szak- bizottsága, az MTA Spektrokémiai Mun­kabizottsága és a MTESZ Tolna Megyei Szervezetének közreműködésével szer­vezett találkozó alapvető célja a koráb­biakhoz hasonló: megismertetni az ipar, mezőgazdaság, egyetemek, tudomá­nyos kutatóintézetek szakmai dolgozóit azon legújabb hazai eredményekkel, módszerekkel, berendezésekkel, ame­lyeket hasznosítani lehet a mindennapi gyakorlatban.- szá - kpm ­Dr. Zimmer Károly szekcióelnök nyitotta meg a vándorgyű­lést A rendezvény résztvevői: egyetemi tanárok, tudományos kuta­tók, műszaki szakemberek Csúszós csúszdaügy Vb-ü/és Dombóváron Ülést tartott tegnap délután a városi ta­nács végrehajtó bizottsága Dombóvá­ron, amelyen - most először - a pártok képviselői is részt vehettek. A hosszúra nyúlt ülésen sok fontos témát tárgyalt a testület, mind például a gunarasi élelmi­szer-alapellátás biztosítása, a Dombó Pál Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet te­vékenysége, vagy a valamikor pártszék­ház építése céljából kisajátított ingatlan hasznosításának problémája. A megvita­tott kérdések közül kiemelkedik érde­kességével az 1986-ban létesített guna­rasi óriáscsúszda ügye. Vidóczy László volt tanácselnök - április óta nyugdíjas - annak idején a tanács szempontjából fe­lettébb előnytelen szerződést kötött a ki­vitelezés és üzemeltetés vonatkozásá­ban a szekszárdi székhelyű, de Komlón bejegyzett Termo Gmk-val. A szerződés szerint ugyanis a 7,8 millió forint bekerü­lési költségből 6,6 milliót állt a tanács és ezenkívül kötelezettséget vállalt a gmk részére további 3 millió forint kifizetésére fejlesztés címen, amelynek felét 1988- ban már átutalták, a másik fele pedig idén szeptemberben lenne esedékes. „Cserébe” öt évig a gmk üzemeltette a csúszdát, azaz kasszírozta az évi 5-600 ezer forint bevételt, míg a tanácsot terhel­te az évi 230 ezer forintos víz- és áramdíj. Ráadásul közben a berendezés kezelői joga átkerült - állítólag felsőbb utasításra - a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalathoz, mivel az ő területén létesült a csúszda. Minderről sem a tanácstestület, sem a vb nem tudott, hanem egy megyei tanácsi viszgálat során derült fény az esetre. A téma előadója, Zsinkó Lajos, a megyei tanács pénzügyi osztályvezető­helyettese még számtalan szabálytalan­ságot sorolt fel az üggyel kapcsolatban, amelynek vizsgálata - a Baranya Megyei APEH bevonásával - folyik. Dr. Monostori Mariann, az MDF képviseletében nyilvá­nított véleményt, amely szerint e szerző­déseket jogi úton meg kell támadni és hatálytalanítani. Végül a vb határozatban elhatárolta magát az esettől, valamint állást foglalt amellett, hogy a vizsgálat lefolytatása és a tanács számára előnyös szerződésmó­dosítás ügyében mielőbb lépni kell.- áa ­Antall József az NSZK-ban Kedd délután hivatalos NSZK-beli lá­togatásának első állomáshelyére, Mün­chenbe érkezett Antall József miniszter- elnök és kísérete. A bajor szabadállam fővárosának repülőterén Max Streibl ba­jorországi miniszterelnök üdvözölte. A nemzeti himnuszok elhangzása után Antall József és Max Streibl ellépett a ké­szenléti rendőrség diszszázada előtt. A magyar vendég ezután a Károly herceg palotában felkereste a bajor miniszterel­nököt és beírta nevét az állami kormány vendégkönyvébe. Ezután a két kormány­fő megbeszélést tartott. Később Antall József találkozott a bajor bankok és gaz­dasági élet vezető képviselőivel. Pártok hírei MSZMP Grósz Károly Tamásiban Az MSZMP tamási szervezete meghívására csütörtökön fél négykor Grósz Károly a párt központi bizottságának tagja Tamásiban pártaktíván vesz részt. A konzultációs jellegű rendezvényen néhány más pártalapszervezet is képvi­selteti magát. • \ Udvarhelyi László Szekszárdon Június 25-én délután 3 órakor az MSZMP szekszárdi szervezetei összevont taggyűlést tartanak, amelyen Udvarhelyi László KB-titkár tart tájékoztatót az MSZMP központi bizottsága május 26-i üléséről, az ott kidolgozott politikai irányelvekről. (Az MSZMP tézisei a Szabadság című lap legutóbbi számában jelentek meg.) Vita az agrárkérdésről Bonyhádon Az MSZMP bonyhádi szervezete vitát rendez a földtörvényről, az agrárkér­dés időszerű kérdéseiről 1990. június 22-én 14 órakor a művelődési házban. A rendezvényre minden érdeklődőt tisztelettel vár a pártszervezet vezetősé­ge. Előadó Kiss Artúr az MSZMP Tanácsi Testületének tagja, a Budapest Köz­gazdaságtudományi Egyetem filozófiaprofesszora, aki a közelmúltban Szek­szárdon tartott élénk érdeklődést kiváltó előadást. MDF MDF-juniális Az MDF megyei szervezetei 24-én, vasárnap juniálisra hívnak mindenkit a györkönyi pincefaluba. Az egész napos program résztvevői: a tamási fúvós- zenekar, a györkönyi egyházi kórus, a nagymányoki német nemzetiségi együttes, a Szélkerék zenekar, az izményi és váraljai táncosok, Ursu Gábor gitárművész és az Ex együttes. Oda várják Kulin Ferencet, Csurka Istvánt, Csengey Dénest, valamint megyénk országgyűlési képviselőit, akiknek kér­déseket lehet feltenni. A rendezvényen a CDU is képviselteti magát. FKGP , Kisgazdaprog ram Csütörtökön (21-én) 19 órától a Szekszárd, Hunyadi út 5. sz. alatti székház­ban: dr. Balogh Ádám főorvos diaképes útibeszámolója finnországi tanul- mányútjáról, Kapitány Ferenc képviselő parlamenti beszámolója aktuális kér­désekről. A párt tagjait és minden érdeklődőt vár a Független Kisgazdapárt szekszárdi Hunyadi szervezete.

Next

/
Thumbnails
Contents