Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-19 / 64. szám

2 KÉPÚJSÁG 1990. június 19. Gombagyűjtés, terrorizmus - NDK Magyar-osztrák kormányfői találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) rizmusnak, miután lagymatag hozzáállá­suk egyre inkább kölöncöt és lebukásve­szélyt jelentett a szervezet számára. Az „új élethez” persze új helyszín és új személyazonosság kellett. Ehhez nyújtott segítséget mindkettőjüknek a keletné­met állampárt, az NSZEP „kardja és paj­zsa” - az állambiztonsági szervezet. Az Albrechtét és Viettet fogadó ügynökök a kormány nevében intézkedtek újsütetű védenceik elhelyezéséről, munkahely­hez és lakáshoz juttatásáról. Segítőkész­ségüknek köszönhető, hogy az NSZK- ban gyilkosságért, emberrablásért, me­rényletekért körözött RAF-tagok békés polgárokként élhettek egy évtizeden át az NDK-ban. Mi több: amikor egy 1987- ben sugárzott keletnémet tv-adásban a bemutatott RAF-prominensek között fel­bukkant a képernyőn Susanne Albrecht fényképe, s ennek alapján több munka­társa gyanút fogott, a bejelentést tevő személyeket a megyei Stasi-parancs- nokság utasította rendre. „Önök tévedtek - felejtsék el az egészet” - hangzott az (akkor még) rettegett állambiztonsági tisztek ajánlása... Az már a gorbacsovi új szelektől meg­rettent keletnémet vezetés zavarát jelzi, hogy az újabb fölismeréstől rettegő, s vi­dékről Berlinbe költöző Susanne Alb­rechtét 1988 tavaszán éppen a Szovjet­unióba küldte - anélkül persze, hogy beavatta volna a vendéglátó ország ille­tékeseit a hölgy múltjába. Albrecht-Be- cker asszony - aki időközben férjhez ment és gyereket szült - kémiai labo­ránsként a dubnai atomfizikai kutatóköz­pontban dolgozott két éven át, kínos fol­tot ejtve a nemzetközi intézet hírnevén. Ám ez a húzás aligha meglepő. A Sta- si-összekötők ugyanis korábban azzal fogadták a RAF-tagokat Berlinben, hogy „az NDK ugyan elutasítja a szervezet módszereit, ám osztja annak antiimpe- rialista célkitűzését11. Ez volt tehát a meg- ideolcgizálása annak a skizofrén felfo­gásnak, amellyel az NSZEP és a Stasi öregurai egyrészt szavakban és nyilvá­nosan hangzatossan elítélték a nemzet­közi terrorizmust, másrészt viszont nagy­lelkűen menedéket nyújtottak Ponto bankár, Drenkmann bíró, Buback állam­ügyész, Schleyer gyáros gyilkosainak. Az NDK-ban lefogott RAF-terroristák minden bizonnyal végleg feladták társa­dalommegváltó terveiket, lemondva a brutális erőszak eszközéről, amely a het­venes években rettegésben tartotta az NSZK-t. Elévülés azonban nincsen - el­követett tetteikért felelni tartoznak, még­pedig nyugatnémet bíróság előtt. A fogas kérdés az, kiadhatja-e egyáltalán az NDK az elfogott bűnözőket az NSZK-nak? Mindannyian fölvették ugyanis a keletné­met állampolgárságot, s ez védelmet nyújt nekik bármilyen eredetű kiadatási kérelemmel szemben. Az állampolgár­ság csak akkor vonható vissza, ha a ké­relmező hamis adatokat diktál be a ható­ságoknak az eljárás során - s ebben az esetben is csak a befogadás utáni 5 éven belül. Ez a határidő régesrég lejárt, rá­adásul a Stasi mint befogadó tökélete­sen tisztában volt az áttelepülni kívánók személyazonosságával, tehát „tudatos félrevezetésről” nem lehetett szó. A német-német bűnügyi együttműkö­dés első eredményei és biztató távlatai láttán nem lehet kétséges, hogy Berlin előbb-utóbb eleget fog tenni a bonni ki­adatási kérelemnek - még akár egy tör­vénymódosítás árán is. A körözött 30 RAF-terrorista közül immár hatot sikerült lefülelni - ami azt jelenti, hogy a szöges­drót és a berlini fal leomlása nem csupán az egyszerű NDK-polgárok mozgássza­badságát növelte, hanem egyúttal meg­fosztotta eddig biztosnak hitt menedé­küktől a Vörös Hadsereg Frakció fősze­replőit. Várható, hogy a következő na­pokban újabb lebukásokról érkezik hír az NDK-ból. Mint Peter-Michael Diestel belügyminiszter fogalmazott: aki az er­dőben járva két gombára bukkan, az to­vább keres... DOROGMAN LÁSZLÓ (Berlin) Magyar-osztrák kormányfői találkozó színhelye volt hétfőn Sopron. Franz Vra­nitzky osztrák szövetségi kancellárt és Antall József miniszterelnököt a városi tanács előtti téren Gollnhofer Sándor megbízott tanácselnök fogadta. A kor­mányfők néhány percig állták a fotóri­porterek ostromát, majd együttesen lép­tek be a városi tanács épületébe. Előbb négyszemközti tárgyalásokat folytattak, majd az osztrák és a magyar delegáció plenáris ülésén Vettek részt. Még délben folytak a megbeszélések, amikor László Balázs kormányszóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit az addig elhangzottak­ról. A megbeszélések első szakaszában - mondotta - külpolitikai eszmecsere zajlott. Antall József kifejtette: kormánya szeretné, hogy hazánk mielőbb belép­hessen az Európa Tanácsba. Kérte Ausztria támogatását, hogy lehetőleg ne kelljen ezt a lépést más kelet-európai or­szág bevárásához kötni, bár e téren nem vetélkedünk Lengyelországgal és Csehszlovákiával. Köszönetét mondott Vranitzky kancellárnak, amiért Ausztria elősegítette az EFTA-val - az Európai Szabadkereskedelmi Társulással - való szerződéskötésünket. Mindkét kor­mányfő hangsúlyozta, közös cél köze­ledni az Európai Közösséghez, majd a teljes jogú tagság. Közös meggyőződé­sük, hogy ez csak 1992 után, az egysé­ges belső piac megteremtését követően lehetséges. Magyarország azt szeretné, ha teljes jogú tagságot Ausztriával egy­idejűleg, vagy röviddel utána kapnánk meg, az 1990-es évek második felében. Vranitzky ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy most nem lenne érdemes külső nyomást gyakorolni a felvétel érde­kében a Közös Piacra, mert láthatólag el vannak foglalva az egységes belső piac megteremtéséhez szükséges integrá­ciós terveikkel, elsősorban a valutaunió megteremtésének gondjaival. Javasolta, hogy a következő években fokozatosan építsük ki kapcsolataink szerves lánco­latát, amely a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködéstől több lép­csőn át a regionális együttműködésig ve­zet. Arról beszélt, hogy a jól működő osztrák-magyar kapcsolatokra fokoza­tosan építsük rá a két-háromoldalú, illet­ve az 5 országra alapozódó regionális együttműködés speciális viszonylatait. A szlovén elnök Zalában Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Hétfőn a kora délutáni órákban kétnapos látogatásra Zala megyébe érkezett Lojze Peterle, a Szlovén Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke. A szlovén államfőt Varga László Zala megye tanácselnöke, valamint Lenti város és a határközség, Rédics vezetői fogadták a határállomáson. A Lenti Városi Tanács szék­házában eszmecserét folytattak Zala megye és Szlovénia településeinek sokoldalú kapcsolatairól, azok továbbfejlesztésének lehetőségeiről, majd Zalaegerszegre, a me­gyei tanácsra vitt a vendég útja, hogy találkozzon a parlamenti pártok helyi képviselői­vel és a tanácsi vezetőkkel. (Folytatás az 1. oldalról.) Debreczeni József arra hivatkozott: a külföldi parlamenteknél általában az a szabály, hogy a különbizottságok ülései nem nyilvánosak. Azt állította, hogy a saj­tóprivatizációt vizsgáló bizottság eddigi négy ülése közül három nyilvános volt. Végezetül kifogásolta, hogy Molnár Péter indítványa ellentétes a bizottság határo­zatával, s a parlamentarizmussal. Molnár Péter válaszában visszautasította, hogy eljárása - amellyel kisebbségi álláspon­tot tárt az Országgyűlés elé - ellentétes a parlamentarizmus szellemével. Felhívta a figyelmet arra, hogy Debreczeni József állításával ellentétben a bizottság eddig két zárt ülést tartott, s csak a múlt héten volt egy nyilvános ülése. Fenntartotta ja­vaslatát, hogy az Ügyrendi Bizottság fog­laljon állást az ügyben. Ezután Szokolay Zoltán (MDF) emelt kifogást Hankó Faragó Miklósnak, az SZDSZ frakcióvezetőségi tagjának a Batthyány Lajos-Nagy Imre emlékmé­csesnél szombaton mondott beszéde egyik kitétele ellen. Nevezetesen, visszautasította a szabaddemokrata képviselő azon állítását, miszerint „az új kormánynak az amnesztiatörvényre vo­natkozó eredeti javaslata közkegyelem­ben részesítette volna a pártállam volt zsarnokait”. Az MDF képviselője elítélte a beszédet, mint olyan akciót ami hamis politikai propagandát fejt ki. Kónya Imre a Magyar Demokrata Fó­rum képviselőcsoportjának nyilatkozatát ismertette a helyhatósági választások időpontjával kapcsolatosan. Az MDF frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke október 14-re tűzte ki az önkormányzati választásokat. Az MDF képviselői nyilat­kozatukban leszögezik: vállalják az ön- kormányzatokról és a helyhatósági vá­lasztásokról szóló törvény megalkotásá­val összefüggő munka felgyorsítását. Ja­vasolják a többi parlamenti frakciónak, hogy támogassák ezt a törekvést. Az MDF frakciója szerint amennyiben a szó­ban forgó törvényalkotó munkát sikerül felgyorsítani, kérjék az ideiglenes köztár­sasági elnököt: módosítson a helyható­sági választások időpontján oly módon, hogy az első fordulóra a lehető legkoráb­bi időpontban kerüljön sor. Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti cso­portjának vezetője a napirenden kívüli felszólalásokra reagálva kifejtette: a Fi­desz - egy-két sürgős esetet kivéve - tartózkodott attól, hogy napirend előtti ügyekkel vegye el az időt a törvényhozói munkától. Ám az elmúlt fél órában történt hozzászólások pártpolitikai fórummá alakítják át az Országgyűlést, márpedig a parlament nem erre való - hangsúlyozta. Az MDF frakcióvezetője által ismertetett nyilatkozatra utalva leszögezte: egyetlen pártnak sincs joga, sőt lehetősége se szabad, hogy legyen felhívásokat intézni napirend előtt a többi párthoz és a közvé­leményhez. Kifejtette: áldatlan állapotokat fog elő­idézni, ha a parlamenten kívüli munká­ban is az a kapkodás uralkodik el, ami az Országgyűlés utóbbi tevékenységét jel­lemezte. Az ideiglenes köztársasági elnöknek joga van meghatároznia a helyhatósági választások idejét, s nem lenne szeren­csés, ha ebben a parlament befolyásol­ná. Orbán Viktor egyébként is kételyeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a szükséges törvények hiányában jelölte meg az ideiglenes köztársasági elnök a választások napját. Különösen szeren­csétlen lenne egyelőre azt szorgalmazni, hogy az időpontot hozzák előre - mondta a Fidesz frakcióvezetője, s kérte Kónya Imrétől az indítvány visszavonását. Kónya Imre válaszában azzal érvelt, hogy az ország érdekét szolgálná az ön- kormányzati választások előrehozása. Úgy vélekedett, hogy ha a Tisztelt Ház fo­kozott törvényalkotó munkával elősegí­tené a két törvény mielőbbi elfogadását, lenne értelme a javaslatnak, s az nem csorbítaná a köztársasági elnök jogkö­rét. Végezetül szót kért Torgyán József is, aki a Kisgazdapárt nevében támogatásá­ról biztosította az MDF előterjesztését. Mielőtt hozzákezdtek volna a képvise­lők az alkotmánymódosítás részletes vi­tájához, Szabad György reagált azokra a petíciókra, amelyek tiltakoznak a ma­gyarországi zsidóság kisebbséggé törté­nő nyilvánítása ellen. Emlékeztetett arra, hogy az eredeti tör­vénytervezet nem tartalmazott erre vo­natkozó kitételt, csupán módosító indít­ványban szerepelt, de időközben ezt is visszavonta a beterjesztő. Ezek után következett az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája, amelyben éppúgy szóba került a jövendő címer számos heraldikai vonatkozása, mint a politikai csatározá­sok középponti kérdésévé lett köztársa- ságielnök-választás. Ez utóbbi kérdést érintve több képvi­selő is visszautasította azt a nemegyszer hangoztatott vádat, miszerint a parlament általi elnökválasztás a nép feje felett szü­letett döntés lenne. Mint Darvas Iván (SZDSZ) rámutatott: a törvényhozás szerepe értékelődne le, ha komoly politikai döntéseket nem hozhat­nának meg a képviselők. Hozzátette: az országgyűlési képviselőket éppen azért választották, hogy a politikai döntéseket, s azok felelősségét vállalják. A köztársaságielnök-választás ügyé­ben végül is Németh Miklós független képviselő kompromisszumos javaslata látszott feloldani az ellentéteket. A volt miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy az elnökválasztás módjáról kialakult, s egyre tovább gyűrűző politikai vita azzal a veszéllyel jár, hogy meginog az embe­rek hite a többpárti parlamentben, s ezzel egyidejűleg meggyengülhet a külföld bi­zalma is. Németh Miklós éppen ezért Király Zol­tán, illetve az MSZP népszavazást szor­galmazó aláírásgyűjtési akciójával összefüggésben azt indítványozta, hogy az átmenet bizonytalanságának csök­kentése érdekében mosta parlament vá­lasszon köztársasági elnököt, de annak mandátuma C3ak két évre szóljon. Mint mondotta: a két év alatt sor kerülhetne egy véleménykérő népszavazásra, ame­lyen egyúttal az új alkotmány néhány lé­nyeges kérdéséről is állást foglalhatná­nak a választópolgárok. Mindemellett Németh Miklós világossá tette hozzászó­lásában, hogy sem Király Zoltánt, sem őt a köztársaságielnök-választással össze­függésben semmiféle személyes ambí­ció nem vezérli. A kompromisszumos javaslathoz csat­lakozott a független képviselők csoportja is, s a nevükben felszólaló Fodor István bejelentette, hogy visszavonják az alkot­mánymódosítással kapcsolatban a köz­társaságielnök-választás módját érintő módosító indítványaikat. Az elnöklő Szabad György 18 óra után néhány perccel berekesztette az Or­szággyűlés rendkívüli ülésszakának első munkanapját. Bejelentette a keddi ülésnap napi­rendjét, amely szerint a képviselők a bí­rósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról, a földtörvény mó­dosításáról, a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről, a bányászatról, az ál­lam- és közbiztonsággal foglalkozó tör­vényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják meg. A program szerint végül Szabad György, az Országgyűlés megbízott el­nöke javaslatot tesz az Alkotmánybíró­ság hat tagjának megválasztását előké­szítő jelölőbizottság megalakítására. A rendkívüli ülésszak második mun­kanapjának hatékonysága érdekében még az esti órákban több bizottság összeült. Az Austria- Lottó nyereményei A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 24. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levonása után a következők: 6 találatos szelvény egy darab, nyere­ménye 10937016 schilling, 5 plusz 1 találatos szelvény 10 darab, nyere­ményük egyenként 364 567 schil­ling, 5 találatos 329 darab, nyeremé­nyük egyenként 16621 schilling, 4 találatos szelvény 17 763 darab, nyereményük egyenként 410 schil­ling, 3 találatos szelvény 309 483 da­rab, nyereményük egyenként 29 schilling. A Jokerszámra fizetett nyeremé­nyek: A teljes Jokerszám: 4 685509 schilling. A Jokerszám egymás melletti utol­só öt számjegye 100000 schilling, négy számjegye 10000 schilling, három számjegye 1000 schilling, két számjegye 100 schilling. Valuta­(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1990. június 19-től 25-ig Pénznem vételi eladási árt. 100 egys. Ft-ban angol font 10779,49 10446,27 ausztrál dollár 4904,49 5207,87 belga frank 181,89 193,15 dán korona 983,16 1043,98 finn márka 1590,56 1688,94 francia frank 1111,18 1179,92 görög drachma a/b 38,27 40,63 holland forint 3319,74 3525,08 ír font 10022,51 10642,45 japán yen (1000) 409,56 434,90 kanadai dollár 5381,47 5714,35 kuvaiti dinár 21 559,00 22 892,54 norvég korona 973,93 1034,17 NSZK márka 3738,17 3969,39 olasz lira (1000) 50,92 54,06 osztrák schilling 531,75 564,65 portugál escudo 42,61 45,25 spanyol peseta 60,52 64,26 svájci frank 4408,22 4680,90 svéd korona 1033,84 1097,78 USA dollár 6308,16 6698,36 ECU (közös piac) 7713,58 8190,70 a) vásárolható legmagasabb bank- jegycimlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolások­nál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,41 39,49 Szenzációs ajánlat a Best Kft-től! Kiállítással egybekötött árusítási lehetőséget kínálunk kedvező feltételekkel gyártóknak, kereskedőknek, kis- és nagyvállalkozóknak, magánszemélyeknek a Balaton déli partján, 15 ezer m2-es szabadtéri kiállítási területen, július 1-től szeptember 30-ig. Részletes felvilágosítás: 10-15 óra között Telefonon: 2-514-375, 2-514-446, 2-514-363 vagy személyesen: Best Kft. Budapest XIV., Titel u. 2/b EZT NE HAGYJA KI!

Next

/
Thumbnails
Contents