Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)
1990-06-19 / 64. szám
2 KÉPÚJSÁG 1990. június 19. Gombagyűjtés, terrorizmus - NDK Magyar-osztrák kormányfői találkozó (Folytatás az 1. oldalról.) rizmusnak, miután lagymatag hozzáállásuk egyre inkább kölöncöt és lebukásveszélyt jelentett a szervezet számára. Az „új élethez” persze új helyszín és új személyazonosság kellett. Ehhez nyújtott segítséget mindkettőjüknek a keletnémet állampárt, az NSZEP „kardja és pajzsa” - az állambiztonsági szervezet. Az Albrechtét és Viettet fogadó ügynökök a kormány nevében intézkedtek újsütetű védenceik elhelyezéséről, munkahelyhez és lakáshoz juttatásáról. Segítőkészségüknek köszönhető, hogy az NSZK- ban gyilkosságért, emberrablásért, merényletekért körözött RAF-tagok békés polgárokként élhettek egy évtizeden át az NDK-ban. Mi több: amikor egy 1987- ben sugárzott keletnémet tv-adásban a bemutatott RAF-prominensek között felbukkant a képernyőn Susanne Albrecht fényképe, s ennek alapján több munkatársa gyanút fogott, a bejelentést tevő személyeket a megyei Stasi-parancs- nokság utasította rendre. „Önök tévedtek - felejtsék el az egészet” - hangzott az (akkor még) rettegett állambiztonsági tisztek ajánlása... Az már a gorbacsovi új szelektől megrettent keletnémet vezetés zavarát jelzi, hogy az újabb fölismeréstől rettegő, s vidékről Berlinbe költöző Susanne Albrechtét 1988 tavaszán éppen a Szovjetunióba küldte - anélkül persze, hogy beavatta volna a vendéglátó ország illetékeseit a hölgy múltjába. Albrecht-Be- cker asszony - aki időközben férjhez ment és gyereket szült - kémiai laboránsként a dubnai atomfizikai kutatóközpontban dolgozott két éven át, kínos foltot ejtve a nemzetközi intézet hírnevén. Ám ez a húzás aligha meglepő. A Sta- si-összekötők ugyanis korábban azzal fogadták a RAF-tagokat Berlinben, hogy „az NDK ugyan elutasítja a szervezet módszereit, ám osztja annak antiimpe- rialista célkitűzését11. Ez volt tehát a meg- ideolcgizálása annak a skizofrén felfogásnak, amellyel az NSZEP és a Stasi öregurai egyrészt szavakban és nyilvánosan hangzatossan elítélték a nemzetközi terrorizmust, másrészt viszont nagylelkűen menedéket nyújtottak Ponto bankár, Drenkmann bíró, Buback államügyész, Schleyer gyáros gyilkosainak. Az NDK-ban lefogott RAF-terroristák minden bizonnyal végleg feladták társadalommegváltó terveiket, lemondva a brutális erőszak eszközéről, amely a hetvenes években rettegésben tartotta az NSZK-t. Elévülés azonban nincsen - elkövetett tetteikért felelni tartoznak, mégpedig nyugatnémet bíróság előtt. A fogas kérdés az, kiadhatja-e egyáltalán az NDK az elfogott bűnözőket az NSZK-nak? Mindannyian fölvették ugyanis a keletnémet állampolgárságot, s ez védelmet nyújt nekik bármilyen eredetű kiadatási kérelemmel szemben. Az állampolgárság csak akkor vonható vissza, ha a kérelmező hamis adatokat diktál be a hatóságoknak az eljárás során - s ebben az esetben is csak a befogadás utáni 5 éven belül. Ez a határidő régesrég lejárt, ráadásul a Stasi mint befogadó tökéletesen tisztában volt az áttelepülni kívánók személyazonosságával, tehát „tudatos félrevezetésről” nem lehetett szó. A német-német bűnügyi együttműködés első eredményei és biztató távlatai láttán nem lehet kétséges, hogy Berlin előbb-utóbb eleget fog tenni a bonni kiadatási kérelemnek - még akár egy törvénymódosítás árán is. A körözött 30 RAF-terrorista közül immár hatot sikerült lefülelni - ami azt jelenti, hogy a szögesdrót és a berlini fal leomlása nem csupán az egyszerű NDK-polgárok mozgásszabadságát növelte, hanem egyúttal megfosztotta eddig biztosnak hitt menedéküktől a Vörös Hadsereg Frakció főszereplőit. Várható, hogy a következő napokban újabb lebukásokról érkezik hír az NDK-ból. Mint Peter-Michael Diestel belügyminiszter fogalmazott: aki az erdőben járva két gombára bukkan, az tovább keres... DOROGMAN LÁSZLÓ (Berlin) Magyar-osztrák kormányfői találkozó színhelye volt hétfőn Sopron. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellárt és Antall József miniszterelnököt a városi tanács előtti téren Gollnhofer Sándor megbízott tanácselnök fogadta. A kormányfők néhány percig állták a fotóriporterek ostromát, majd együttesen léptek be a városi tanács épületébe. Előbb négyszemközti tárgyalásokat folytattak, majd az osztrák és a magyar delegáció plenáris ülésén Vettek részt. Még délben folytak a megbeszélések, amikor László Balázs kormányszóvivő tájékoztatta a sajtó képviselőit az addig elhangzottakról. A megbeszélések első szakaszában - mondotta - külpolitikai eszmecsere zajlott. Antall József kifejtette: kormánya szeretné, hogy hazánk mielőbb beléphessen az Európa Tanácsba. Kérte Ausztria támogatását, hogy lehetőleg ne kelljen ezt a lépést más kelet-európai ország bevárásához kötni, bár e téren nem vetélkedünk Lengyelországgal és Csehszlovákiával. Köszönetét mondott Vranitzky kancellárnak, amiért Ausztria elősegítette az EFTA-val - az Európai Szabadkereskedelmi Társulással - való szerződéskötésünket. Mindkét kormányfő hangsúlyozta, közös cél közeledni az Európai Közösséghez, majd a teljes jogú tagság. Közös meggyőződésük, hogy ez csak 1992 után, az egységes belső piac megteremtését követően lehetséges. Magyarország azt szeretné, ha teljes jogú tagságot Ausztriával egyidejűleg, vagy röviddel utána kapnánk meg, az 1990-es évek második felében. Vranitzky ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy most nem lenne érdemes külső nyomást gyakorolni a felvétel érdekében a Közös Piacra, mert láthatólag el vannak foglalva az egységes belső piac megteremtéséhez szükséges integrációs terveikkel, elsősorban a valutaunió megteremtésének gondjaival. Javasolta, hogy a következő években fokozatosan építsük ki kapcsolataink szerves láncolatát, amely a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködéstől több lépcsőn át a regionális együttműködésig vezet. Arról beszélt, hogy a jól működő osztrák-magyar kapcsolatokra fokozatosan építsük rá a két-háromoldalú, illetve az 5 országra alapozódó regionális együttműködés speciális viszonylatait. A szlovén elnök Zalában Az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka Hétfőn a kora délutáni órákban kétnapos látogatásra Zala megyébe érkezett Lojze Peterle, a Szlovén Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke. A szlovén államfőt Varga László Zala megye tanácselnöke, valamint Lenti város és a határközség, Rédics vezetői fogadták a határállomáson. A Lenti Városi Tanács székházában eszmecserét folytattak Zala megye és Szlovénia településeinek sokoldalú kapcsolatairól, azok továbbfejlesztésének lehetőségeiről, majd Zalaegerszegre, a megyei tanácsra vitt a vendég útja, hogy találkozzon a parlamenti pártok helyi képviselőivel és a tanácsi vezetőkkel. (Folytatás az 1. oldalról.) Debreczeni József arra hivatkozott: a külföldi parlamenteknél általában az a szabály, hogy a különbizottságok ülései nem nyilvánosak. Azt állította, hogy a sajtóprivatizációt vizsgáló bizottság eddigi négy ülése közül három nyilvános volt. Végezetül kifogásolta, hogy Molnár Péter indítványa ellentétes a bizottság határozatával, s a parlamentarizmussal. Molnár Péter válaszában visszautasította, hogy eljárása - amellyel kisebbségi álláspontot tárt az Országgyűlés elé - ellentétes a parlamentarizmus szellemével. Felhívta a figyelmet arra, hogy Debreczeni József állításával ellentétben a bizottság eddig két zárt ülést tartott, s csak a múlt héten volt egy nyilvános ülése. Fenntartotta javaslatát, hogy az Ügyrendi Bizottság foglaljon állást az ügyben. Ezután Szokolay Zoltán (MDF) emelt kifogást Hankó Faragó Miklósnak, az SZDSZ frakcióvezetőségi tagjának a Batthyány Lajos-Nagy Imre emlékmécsesnél szombaton mondott beszéde egyik kitétele ellen. Nevezetesen, visszautasította a szabaddemokrata képviselő azon állítását, miszerint „az új kormánynak az amnesztiatörvényre vonatkozó eredeti javaslata közkegyelemben részesítette volna a pártállam volt zsarnokait”. Az MDF képviselője elítélte a beszédet, mint olyan akciót ami hamis politikai propagandát fejt ki. Kónya Imre a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának nyilatkozatát ismertette a helyhatósági választások időpontjával kapcsolatosan. Az MDF frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke október 14-re tűzte ki az önkormányzati választásokat. Az MDF képviselői nyilatkozatukban leszögezik: vállalják az ön- kormányzatokról és a helyhatósági választásokról szóló törvény megalkotásával összefüggő munka felgyorsítását. Javasolják a többi parlamenti frakciónak, hogy támogassák ezt a törekvést. Az MDF frakciója szerint amennyiben a szóban forgó törvényalkotó munkát sikerül felgyorsítani, kérjék az ideiglenes köztársasági elnököt: módosítson a helyhatósági választások időpontján oly módon, hogy az első fordulóra a lehető legkorábbi időpontban kerüljön sor. Orbán Viktor, a Fidesz parlamenti csoportjának vezetője a napirenden kívüli felszólalásokra reagálva kifejtette: a Fidesz - egy-két sürgős esetet kivéve - tartózkodott attól, hogy napirend előtti ügyekkel vegye el az időt a törvényhozói munkától. Ám az elmúlt fél órában történt hozzászólások pártpolitikai fórummá alakítják át az Országgyűlést, márpedig a parlament nem erre való - hangsúlyozta. Az MDF frakcióvezetője által ismertetett nyilatkozatra utalva leszögezte: egyetlen pártnak sincs joga, sőt lehetősége se szabad, hogy legyen felhívásokat intézni napirend előtt a többi párthoz és a közvéleményhez. Kifejtette: áldatlan állapotokat fog előidézni, ha a parlamenten kívüli munkában is az a kapkodás uralkodik el, ami az Országgyűlés utóbbi tevékenységét jellemezte. Az ideiglenes köztársasági elnöknek joga van meghatároznia a helyhatósági választások idejét, s nem lenne szerencsés, ha ebben a parlament befolyásolná. Orbán Viktor egyébként is kételyeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a szükséges törvények hiányában jelölte meg az ideiglenes köztársasági elnök a választások napját. Különösen szerencsétlen lenne egyelőre azt szorgalmazni, hogy az időpontot hozzák előre - mondta a Fidesz frakcióvezetője, s kérte Kónya Imrétől az indítvány visszavonását. Kónya Imre válaszában azzal érvelt, hogy az ország érdekét szolgálná az ön- kormányzati választások előrehozása. Úgy vélekedett, hogy ha a Tisztelt Ház fokozott törvényalkotó munkával elősegítené a két törvény mielőbbi elfogadását, lenne értelme a javaslatnak, s az nem csorbítaná a köztársasági elnök jogkörét. Végezetül szót kért Torgyán József is, aki a Kisgazdapárt nevében támogatásáról biztosította az MDF előterjesztését. Mielőtt hozzákezdtek volna a képviselők az alkotmánymódosítás részletes vitájához, Szabad György reagált azokra a petíciókra, amelyek tiltakoznak a magyarországi zsidóság kisebbséggé történő nyilvánítása ellen. Emlékeztetett arra, hogy az eredeti törvénytervezet nem tartalmazott erre vonatkozó kitételt, csupán módosító indítványban szerepelt, de időközben ezt is visszavonta a beterjesztő. Ezek után következett az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája, amelyben éppúgy szóba került a jövendő címer számos heraldikai vonatkozása, mint a politikai csatározások középponti kérdésévé lett köztársa- ságielnök-választás. Ez utóbbi kérdést érintve több képviselő is visszautasította azt a nemegyszer hangoztatott vádat, miszerint a parlament általi elnökválasztás a nép feje felett született döntés lenne. Mint Darvas Iván (SZDSZ) rámutatott: a törvényhozás szerepe értékelődne le, ha komoly politikai döntéseket nem hozhatnának meg a képviselők. Hozzátette: az országgyűlési képviselőket éppen azért választották, hogy a politikai döntéseket, s azok felelősségét vállalják. A köztársaságielnök-választás ügyében végül is Németh Miklós független képviselő kompromisszumos javaslata látszott feloldani az ellentéteket. A volt miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy az elnökválasztás módjáról kialakult, s egyre tovább gyűrűző politikai vita azzal a veszéllyel jár, hogy meginog az emberek hite a többpárti parlamentben, s ezzel egyidejűleg meggyengülhet a külföld bizalma is. Németh Miklós éppen ezért Király Zoltán, illetve az MSZP népszavazást szorgalmazó aláírásgyűjtési akciójával összefüggésben azt indítványozta, hogy az átmenet bizonytalanságának csökkentése érdekében mosta parlament válasszon köztársasági elnököt, de annak mandátuma C3ak két évre szóljon. Mint mondotta: a két év alatt sor kerülhetne egy véleménykérő népszavazásra, amelyen egyúttal az új alkotmány néhány lényeges kérdéséről is állást foglalhatnának a választópolgárok. Mindemellett Németh Miklós világossá tette hozzászólásában, hogy sem Király Zoltánt, sem őt a köztársaságielnök-választással összefüggésben semmiféle személyes ambíció nem vezérli. A kompromisszumos javaslathoz csatlakozott a független képviselők csoportja is, s a nevükben felszólaló Fodor István bejelentette, hogy visszavonják az alkotmánymódosítással kapcsolatban a köztársaságielnök-választás módját érintő módosító indítványaikat. Az elnöklő Szabad György 18 óra után néhány perccel berekesztette az Országgyűlés rendkívüli ülésszakának első munkanapját. Bejelentette a keddi ülésnap napirendjét, amely szerint a képviselők a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról, a földtörvény módosításáról, a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetésről, a bányászatról, az állam- és közbiztonsággal foglalkozó törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják meg. A program szerint végül Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke javaslatot tesz az Alkotmánybíróság hat tagjának megválasztását előkészítő jelölőbizottság megalakítására. A rendkívüli ülésszak második munkanapjának hatékonysága érdekében még az esti órákban több bizottság összeült. Az Austria- Lottó nyereményei A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 24. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levonása után a következők: 6 találatos szelvény egy darab, nyereménye 10937016 schilling, 5 plusz 1 találatos szelvény 10 darab, nyereményük egyenként 364 567 schilling, 5 találatos 329 darab, nyereményük egyenként 16621 schilling, 4 találatos szelvény 17 763 darab, nyereményük egyenként 410 schilling, 3 találatos szelvény 309 483 darab, nyereményük egyenként 29 schilling. A Jokerszámra fizetett nyeremények: A teljes Jokerszám: 4 685509 schilling. A Jokerszám egymás melletti utolsó öt számjegye 100000 schilling, négy számjegye 10000 schilling, három számjegye 1000 schilling, két számjegye 100 schilling. Valuta(bankjegy és csekk) árfolyamok Érvényben: 1990. június 19-től 25-ig Pénznem vételi eladási árt. 100 egys. Ft-ban angol font 10779,49 10446,27 ausztrál dollár 4904,49 5207,87 belga frank 181,89 193,15 dán korona 983,16 1043,98 finn márka 1590,56 1688,94 francia frank 1111,18 1179,92 görög drachma a/b 38,27 40,63 holland forint 3319,74 3525,08 ír font 10022,51 10642,45 japán yen (1000) 409,56 434,90 kanadai dollár 5381,47 5714,35 kuvaiti dinár 21 559,00 22 892,54 norvég korona 973,93 1034,17 NSZK márka 3738,17 3969,39 olasz lira (1000) 50,92 54,06 osztrák schilling 531,75 564,65 portugál escudo 42,61 45,25 spanyol peseta 60,52 64,26 svájci frank 4408,22 4680,90 svéd korona 1033,84 1097,78 USA dollár 6308,16 6698,36 ECU (közös piac) 7713,58 8190,70 a) vásárolható legmagasabb bank- jegycimlet: 1000-es b) bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 39,41 39,49 Szenzációs ajánlat a Best Kft-től! Kiállítással egybekötött árusítási lehetőséget kínálunk kedvező feltételekkel gyártóknak, kereskedőknek, kis- és nagyvállalkozóknak, magánszemélyeknek a Balaton déli partján, 15 ezer m2-es szabadtéri kiállítási területen, július 1-től szeptember 30-ig. Részletes felvilágosítás: 10-15 óra között Telefonon: 2-514-375, 2-514-446, 2-514-363 vagy személyesen: Best Kft. Budapest XIV., Titel u. 2/b EZT NE HAGYJA KI!
