Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-19 / 64. szám

1990. június 19. KÉPÚJSÁG 3 Bútor lesz belőle 1862-es fűrészgép Kern István és az inasok Remek mesterek Hatvan éve asztalos- Kérem, régen másképp volt mint ma. Akkor ha egy asztalos elvállalt egy mun­kát, akkor készre csinálta. Az ajtót lefestette, bepasszította - mondja Pakson, a Könyök utcai műhelyben a 75 éves Kern István asztalosmester, aki eredetileg lakatosnak készült, de oda nem vették fel. így került a gyalupad mellé. Amikor a fiatal segéd 1931 -ben végzett, 22 asztalos volt Pakson, mégis a szak­mában maradt. Harmincnyolcban már önálló műhelye volt, segédet tartott. A há­borús konjunktúra kedvezett az iparnak, 8-10 embere is volt Kern Istvánnak, szin­te nagyiparosnak számított.- Hogy mi szép ebben a mesterségben? - kérdez vissza. - Hát minden, a fa él, abból csak szépet lehet produkálni - mondja és mutatja az általa készített ajtókat, ablakokat, műbútorokat. A megyében számtalan patika berendezése ebben az asztalosműhelyben készült, ahol most öt ipari tanuló van.- Gyengébb képességűek ma az inasok - súgja. Van összehasonlítási alapja, hiszen legalább száz gyerek szabadult már a keze alól. Szeptember elsején lesz hatvan éve, hogy Kern István előszóra gyalupad mellé * F. K. É. G. K. Gyermeksebészek továbbképzése amerikai támogatással A magyar gyermeksebészek szakmai fejlődését szolgáló, előzetes megállapo­dás született a Magyar Gyermeksebész Társaság, a Népjóléti Minisztérium, vala­mint a „Sebészi Segítség a Világ Gyer­mekeinek” (SACOW) elnevezésű ameri­kai szervezet között. Erről az együttmű­ködést előkészítő dr. Pintér András, a Pé­csi Orvostudományi Egyetem Gyer- mekklipikájának docense tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint elmondta, a prog­ram a hazai gyermeksebészek számára ad lehetőséget az Egyesült Államokban alkalmazott, fejlett sebészeti módszerek elsajátítására. A „SACOW” szervezetet tíz éve alapí­totta a New-York-i Einstein Egyetem gyermeksebész professzora, Burton Bronsther és felesége azzal a céllal, hogy elősegítsék a legfejlettebb eljárások el­terjesztését a világon. Eddig Afrikában, Ázsiában és Dél-Amerikában nyújtottak segítséget az amerikai szakemberek ta­pasztalataik és módszereik átadásával. A magyar gyermeksebészek - a fél éven belül kezdődő program keretében - hazánkba látogató neves amerikai kol­légáiktól tanulhatják majd meg a különö­sen nehezen kezelhető gyermekkori fej­lődési rendellenességek műtéti úton tör­ténő gyógyításának legújabb módsze­reit. Évente három gyermeksebészünk utazhat majd az Amerikai Egyesült Álla­mokba, hogy a helyszínen tanulmányoz­za a szakma élvonalába tartozó kollégák munkáját. A kétéves program költségeit a SA­COW és a Népjóléti Minisztérium fe­dezi, de ez az összeg kevesebb, mint amennyibe két magyar gyermek külföldi kezelése kerülne. Az idős mester Egy ajtó, ami a ház dísze Miként maradhat talpon a gazdaság? Ezer kilométer az ajándék Opellal Az NSZK-beli kisváros utcáin újra láthatták a Magyarországra ajándékozott Opel tűz­oltókocsit A magyar gazdaság jövője szempontjá­ból igen jelentős esemény volt egy szakér­tői jelentés közzététele. Ezek a szakértők ugyanis - a Híd csoportról van szó - olyan közgazdászok, akiknek álláspontja várha­tóan nem sokban tér el az Antall-kormány gazdaságpolitikájától. Annál kevésbé, mi­vel az új kormány két, gazdasági kérdések­ben illetékes minisztere, Kádár Béla és Bőd Péter Ákos maguk is részt vettek e csoport munkájában, sőt Kádár Béla volt az, aki az újságírókkal megismertette a Híd csoport által az új magyar kormány számára kidol­gozott ajánlásokat. A legfelkészültebb hazai közgazdászo­kat tömörítő szakértői csoport a magyar gazdaság jelenlegi állapotát, az első ne­gyedévet értékelve mind veszélyesebb fo­lyamatokra hívta fel a figyelmet Amit a la­kosság a legjobban érez, az az infláció. Az első évnegyedben a fogyasztói árak 25 százalékkal növettek, és mára az infláció elérte azt a veszélyes mértéket, amelynél könnyen kezelhetetlenné válhat Szinte teljesen szétzilálódtak a KGST- országokkal folytatott együttműködés ke­retei. Ebben a térségben az import 6-8, az export 15-20 százalékos visszaesésével kell számolni az idén. Tovább csökken a hazai ipari termelés és ráadásul a vissza­esés üteme fokozódik. A gondokat súlyosbítja, hogy a vállalatok a romló értékesítési körülményeket nem­igen akarják tudomásul venni, és nagy mennyiségben megrendelés nélkül, rak­tárra termelnek. A Hid csoport szerint ebben a rendkívül veszélyes gazdasági szituációban csak nagyon megfontolt ugyanakkor igen hatá­rozott és következetes lépésekkel lehet a siker reményében kormányozni. A szakértők szerint ma a gazdaságban több olyan kiforratlan elképzelés van, ame­lyeket a kormánynak nem célszerű a prog­ramjába felvennie. Például mezőgazdasági földtulajdon újrarendezésének azt a formá­ját amelyik helyi földosztó bizottságok ke­zébe olyan jogosítványokat adna, amely végeredményben az egész agrárszférát ki­vonná a gazdaság liberalizálásából. A szakértők szerint a birtokviszonyok rende­zése állampapírok kibocsátásával képzel­hető el, azaz nem lehet az agrárszférát a jö­vőben méltányosság alapján fejleszteni, miközben a gazdaság egészét a legszigo­rúbb piaci hatásoknak teszik ki. Ezzel ösz- szefüggésben a Híd csoport szerint már rö­vid távon sem tartható fenn az agrárágazat hagyományos exportszerepe, mindenek­előtt a világpiac gyökeres átalakulása miatt. A privatizációt a kormány egyik legfonto­sabb középtávú feladatának tartják. Ugyanakkor azt javasolják, hogy az idén még csak az ellen a 40, krónikusan fizetés- képtelen vállalat ellen célszerű állami kez­deményezéssel fellépni, amelyeknél meg­oldás már nem jöhet szóba. A privatizációs kormányprogramnak azonban egyes ága­zatokban; a bel- és külkereskedelemben, az idegenforgalomban és a szolgáltatás­ban a lehető leggyorsabbnak kell lenni, s már az idén jelentős számban magánkéz­be kell adni ezeket a vállalatokat. Várhatóan egy-két éven belül mintegy 40 ezer üzlet kerül ily módon magántulaj­donba. A vállalatok és a Gazdasági Kamara tilta­kozása ellenére sem javasolja a Híd cso­port a csődtörvény májustól életbe lépett szigorított változatának, az öncsőd kötele­zettségének felfüggesztését. Ennek az a magyarázata, hogy a szakértők szerint a vállalati sorban állás, amely már hétszáz vállalatot érint igen súlyosan, önmagában is a magyar gazdaság összeomlásához ve­zethet. Az öncsőd kötelezettsége viszont hozzásegíthet ahhoz, hogy a leggyengébb vállalatok automatikusan „kihulljanak” és ne rántsanak magukkal másokat is. A Híd csoport szerint a kormány nem számíthat arra, hogy az eddiginél határozottabb fellé­péssel a korábbinál jobb gazdasági feltéte­leket tud kialkudni a Szovjetunióval. Ezért a jövőben tartózkodni kell a számunkra egyelőre nem nélkülözhető partner „inger­lésétől”, konkrétan a gyorsabb csapatkivo­nások, a KGST-ből való kilépés, a korábbi kormányszerződés felülvizsgálatának szorgalmazásától. A javaslatok között szerepel az a sokakat joggal megdöbbentő, másokat viszont elé­gedettséggel eltöltő pont is, miszerint az új kormány a nemzetközi fizetőképesség és az államháztartás egyensúlyának megőr­zése érdekében tartózkodjon minden nagyszabású gazdasági vállalkozástól. A bonyhádi önkéntes tűzoltók egyesülete az NSZK-ban járt. A hír talán ennyi lehetne, de ami mögötte van, ennél sokkal lényegesebb, hi­szen a Hübner András vezette ön­kéntesek csapata ezúttal egy aján­dékba kapott Opel kocsival utazott Mundelsheimbe. No nem személy- kocsiról van szó, hanem egy komp­lett tűzoltójárműről, melyet teljes egészében felszerelve kaptak a bonyhádiak már több mint két éve az NSZK-beli ismerőseiktől. A kapcso­lat végül is a szerencse szülötteként kopogott be a Völgység fővárosának önkénteseihez, hiszen hazánkban járt Baden-Würtemberg tartomány egyik vezetője, aki kapcsolatokat ke­resett a „kinti” tűzoltóknak, a megyei tanács pedig a bonyhádiakat aján­lotta. Ebből lassan-lassan barátság lett. A két csapat már többször is ta­lálkozott egymással, s ezúttal a Stutt­gart melletti kisvárosba utazók az Opelba ülhettek. Újra végigjárhatta az ajándékba kapott kocsi azokat a helyeket, ahonnan Magyarországra került, s a négynapos program során szakmára és barátkozásra egyaránt tudtak időt szakítani meghívók és meghívottak. A bonyhádiak helyi egyesületeket látogattak meg, de jutott idejük az igen nagy élményt nyújtó stuttgarti Deimler-Benz (Mercedes) múzeum megtekintésére is. Az önkéntes tűz­oltók látogatást tettek egyébként Bonyhád testvérvárosában is, Wer- nauban. A helyi napilap beszámolt a bony­hádiak látogatásáról 1060 kilométer az ajándékba kapott Opellel címmel, s fogadta a gárdát Mundelsheim pol­gármestere is.- szabó ­Amikor a bonyhádiak az Opelt ajándékba kapták...

Next

/
Thumbnails
Contents