Tolnai Népújság, 1990. június (1. évfolyam, 49-74. szám)

1990-06-16 / 62. szám

1

1990. június 16.

TOLNATAJ - 5

Böske néni bácsikája, avagy a filmszakma császára

Egy ház előtt állok a szekszárdi Rákóczi utca elején. Bezárt spaletták mögött ma már hófehér hajú, apró termetű, gyermekarcú és -tekintetű idős hölgy él, aki nemrég érkezett haza Los Angelesből: özvegy Zucker Imréné, született Zucker Erzsébet. Vele szeretnék beszélgetni a bácsikájáról, a híres Zukor Adolfról, Hollywood egyik legnagyobb filmgyárosáról, a Paramount filmeket gyártó és forgalmazó Famous Players Lasky Corporation százhárom éves korában elhunyt hajdani elnökéről, akiről az 1929- ben megjelent Zsidó lexikonban ez áll: „a legtekintélyesebb helyet foglalja el az egész nemzetközi filmvilágban, mert vállalatainak számtalan külföldi fiókja és Amerikában mintegy 500 színháza van.” De hiába csengetek, majd kopogok a szomszédok tanácsára az ablakon. Már- már lemondok a találkozás lehetőségéről, amikor nyílik a kapu, és kilép Zucker néni.

Kicsit gyanakodva nézeget, amikor bemutatkozom. Nem invitál be, csak a ház előtt ülünk le a padra. Ott is maradunk három órán át. Nem könnyű szóra bírni. A Rákóczi utcán nagy a forgalom. A zajban néha alig hallom kislányos hangját. Egyszer csak kijelenti: nem akarja, hogy irjak róla. Mikor végleg lemondok a riportról, búcsúzáskor megígéri, hogy bejön a szerkesztőségbe, elhozza a fényképeket is.- Miért akarja magnóra venni, amit mondok? Ne tegye. Most meg miért akarja lejegyezni? Én újságcikkeket, fényképeket hoztam magának. Olvassa el, nézze meg őket. Rólam ne írjon, én nem vagyok fontos. Csak a bácsi az.

Olvasom: Zukor Adolf 1873-ban született Ricsén, Zemplén megyében. Apja falusi szatócs volt. Mátészalkán végezte el a négy polgárit, azután Abaújszántóra ment tanulónak Blau Hermann vegyes- t kereskedésébe. Tizenhat éves korában kivándorolt Amerikába.- Zukor Adolf hogyan a bácsikája önnek?- Nagyapám testvérének volt a fia. Kobrán árván maradtak, a testvérek közül

kettőt nagyapám nevelt, a többit a kassai főrabbi, aki szintén rokon volt a felesége

I l'uramonn

~ 1

Ilye»

k«U* kútbee. oeeyitmi Miattiak kitép*, nehét

áhjo* , tton* mMleliflM'

barmi ne éne! euláll érti frinégU.

KtpaMk ft tftortrjá, <**«»» ttáouM U- Ml*w«il életé

a etigtégnel. i&bgb a perzirtá Un- rál Pedig akkor it v-iUoie kv ki.rr.btH. «min kärülvlie. mini raic4Wi™ hátér:!.. Brriabk kä- na» keriU lom». Mreeyi Mn»* ril Ml Utértrt' < • K-eregyéjtuilo Kelteti tűméit egy atteiimyitak, aki egált itnoiíeritoye.. karmieeir! kátattóe »14* a gyen Utániamra <- Ml « legei.tegohb géiMg ét trerrtrl olgo» ‘..,'okOn élmény. »ekem « jetfell Zykur I elit a tártáéi /ériének é rühmet!. AM! cuebilolor élelme* irton

miéi latiét g»iM> tikerét.

//•AIgwittdbue itAfam Zukor Adott Ba !Mtr atttaeyt keeeylrM ma, fal ét akkor Ultimé, ami! muH pa at eleli* leleté»*. Bt még mimiig kárka»*ms*ihe» tirxMok. A Púm maItetes jüt kiléten*, ka art mm

inauet élni.** nageoUl legal,)!* két dóm. hogy litte ertéd-éét annyit •WT. rtoori f* ette. telel-,*»n tél-, odlo* neki. omreeyit S tilt a Kehiéin latié autóé*. éiáMUMH. 'lényekért ér intnáey tntuáfnráoio hogy im. teli etltoí. ai-ó iondcto kftebtrért. fait adott neki n k-UtnrhU bétáit«

I.

Zukor Adolf a húszas években

révén, ő fogadta örökbe az egyik fiút, így lett Adolf bácsi testvéréből dr. Liebermann Artúr. Ö volt a legidősebb. A Ricsén nevelkedő másik fiút Simonnak hívták, a tizenkilences megszállás idején kiment az utcára, elfogták és elvitték a románok, nyoma veszett. Növésre Adolf bácsi volt közöttük a legkisebb.- Böske néni is Ricsén született?- Igen, 1913-ban. Ott találkoztam a kétévenként hazalátogató bácsival. Ö megvett Ricsén egy házat, és minden második évben pár napra hazajött a kíséretével. Akkor már nagy ember volt, az összes lapok előre bejelentették az érkezését.- Milyen lapok?- Például a Színházi Élet, vagy az Esti Kurír... Újságírók, színészek, színikritikusok jöttek találkozni vele, egész búcsújárás volt olyankor nálunk, nagyon sok vendég érkezett, a rokonoknál is mindenütt esküvői ebédeket kellett főzni.

Adolf bácsinak, miután kivándorolt, sok küszködés után sikerült szerény állást kapnia egy chicagói szódagyárban. A világkiállítás évében nyitott szücsmű- helyt Chicagóban, majd feleségül vette az erdőbényei születésű Kaufmann Lot- tit. Lotti néni nagyon szép volt, de akkor még bizonyára nem gondolta, hogy később Hollywoodban a világ legszebb nőivel kell majd rivalizálnia, ha meg akarja őrizni férjét. A folyamat, melynek végén Zukor Adolfból a filmvilág atyja lett világ- viszonylatban, 1904-ben kezdődött: ekkor alapította meg első moziját. Hat évvel később már filmvállalkozó, 35 000 dollárral vág neki az Erzsébet angol királynő című filmnek Sarah Bernharddal a főszerepben. Az isteni Sarah, aki nemcsak a világ egyik legnagyobb színésznője volt, de könyvet Irt, festett, szobrokat készített és turnéi során bejárta a világot, a vásznon is hatalmas sikert aratott. És ez a bácsi számára nemcsak erkölcsi, anyagi sikert is jelentett. Ezután egy másik film főszerepére James K. Hackettet szerződtette, az akkori Amerika legnépszerűbb színészét. Zukor Adolf 1920-ban már a Paramount filmvállalat elnöke volt.

így hát a karrier ismeretében térhetünk vissza Ricsére.- A ricsei hengermalom a nagyapámé volt - meséli Zucker Imréné. Egyik öccse és az édesapám dolgozott benne. Olyankor, amikor Adolf bácsi hazalátogatott, igyekezett hasznára lenni szülőfalujának. Például restauráltatta a reformátustemp- lomot, református iskolát építtetett, egy artézi kúttal ajándékozta meg Ricsét, hogy mindenki juthasson jó minőségű ivóvízhez. Ezenkívül segített a bajba jutottakon, a gondokkal küszködőkön. Apám levelezett a bácsival, ő írta meg a kérvényeket, majd összegyűjtve felküld- ték Pestre, ahonnan Lotti néni rokona, dr. Weiss Béla juttatta azokat tovább. Egyébként dr. Weiss Béla a bácsi nevében hozományt és különkelengyét adott a rokon lányoknak. De, mivel volt, aki előbb átvette, majd, mikor igazán férjhez- ment, ismét jelentkezett a hozományért, ez után az eset után csak a házassági bizonylatra adta ki a lányok jussát.

A bácsi Amerikában is bőkezűen támogatott minden filantropikus mozgalmat. Olvasom a régi Színházi Életben Incze Sándor Pohárköszöntőjében (Hollywood és Zukor Adolf 25 éves jubileumára írta), hogy Hollywood megalapítója, a filmszakma császára pályája csúA karosszékben a százéves Zukor Adolf, mögötte fia, kétoldalt a Zucker-házaspár

Szekszárdról

Régi ricsei levelezőlap. Bal felső kép: Zukor Adolf szülőháza. Jobbra fent: a valamikori Zukor Adolf tér. Jobbra lent: a hengermalom. Középen: az artézi kút - Zukor

Adolf adománya

csán is megmaradt „egyszerű, kedves, mosolygó, jóságos, mindenkivel törődő és mindenkiért valamit tenni akaró embernek”, aki huszonöt év házasság után is naponta kétszer hívta fel telefonon a feleségét, ezenkívül mindennap hosszú levélben számolt be neki hollywoodi életéről.- Tessék mesélni az első és az utolsó találkozásról.- Abban az évben is volt otthon, amikor születtem, két évvel később, 1915-ben is, de persze ezekre az időkre nem emlékszem. Sárospataki diák voltam, amikor egyik alkalommal készülődtünk a látogatásra. A húgomat jelölte ki a tanító a református iskolában, hogy köszöntse. Emlékszem, engem küldtek el egy csodás csokorért a Windischgraetz herceg virágkertészetébe. Másik alkalommal a bácsi Pestről hozott magával mozigépészeket, és a családjáról, a lánya születésnapjáról készült felvételeket mutatta be. Minden rokon családról csináltatott filmfelvételt, és elvitte ezeket magával. Emlékszem jól a filmre, amit a lánya esküvőjéről készítettek. Az esküvőt New Yorkban tartották, a Hudson folyónál. Rengetegen voltak; két mókás jelenetet sohasem fogok elfelejteni. Az ifjú pár előbb csónakázott, de nem evezőlapáttal, hanem két igazi söprűvel eveztek, majd fonott babakocsiba ültették őket, amit két kecske húzott...- Böske néni mikor találkozott utoljára a bácsival?- Amikor a századik születésnapját ünnepelte. Akkor férjemmel és Zsuzsi lányommal együtt meglátogattuk. Tolókocsiban ült, nagy örömmel fogadott bennünket, összecsókolóztunk. Magát az ünnepséget a televízióban néztük, több mint száz dollár volt a belépő a meghívottaknak, a bevételt a mozgássérült gyerekek javára fordították. A bácsit az akkor hetvenöt éves Alfred Hitchcock köszöntötte, az Angliából származó ismert hollywoodi filmrendező, aki hálás tanítványként megcsókolta a filmvilág száz esztendős, tolókocsiban ülő atyjának a kezét. Majd átadta neki a mikrofont. A legnagyobb színészek, világhírességek voltak jelen, a torta hatemeletes volt... Ott voltunk a temetésén is 1976-ban.- Hogyan halt meg Zukor Adolf?- Még százhárom éves korában is a néger házvezetőnő tolta át mindennap a klubjába löncsölni. Ezen a napon is így történt. Hazatérve Adolf bácsi lepihent. És többé nem ébredt fel. A temetés egy reformtemplomban tartott szertartással kezdődött. Olyan zsidó pap temette, aki a pápához szokott járni. A koporsóra az amerikai lobogót terítették, és piros és fehér szegfűvel, a hozzá tartozó zölddel vették körül, ezzel idézve a távoli szülőföld nemzeti színeit. „Bár mindig magyarít

BH

Zukor Adolfné Kaufmann Lotti

nak vallotta magát, mi Amerika egyik építőjének tekintjük” - hangzott el a temetésén. Hollywoodban a kínai színház előtt ott a kéz- és lábnyoma, az előcsarnokban az életnagyságú szobra.- Milyen ember volt?

Özvegy Zucker Imréné született Zucker Erzsébet tűnődve néz rám. Névrokont választott férjül, mint mondta, azért, mert ez köztiszteletben álló név volt Magyarországon...- Hogy milyen ember volt? Aranyos. Olyan, aki tisztelte a többi embert. Ha a testvérei közt valami vita támadt, mindig annak az oldalára állt, aki a jó ügyet képviselte, és azt mondta neki: rengeteg igazságod van.

Böske néni gyakorta látogat Zsuzsa lányához Los Angelesbe, aki tartja a rokoni kapcsolatot a bácsi gyermekeivel. Lánya a földgömb másik oldalán: férje és István fia, a szegedi rabbi helyrehozhatatlanul magára hagyták: a temetőben nyugszanak.

Böske néni a régi szekszárdi lakásban már csak az emlékeivel él. Azt mondja: nehezen jár, fáradt.

Túl sokat sétált gyalog. Megjárta a Berlin közelében lévő ravensbrücki koncentrációs tábort, ahol 93 ezer nőt gyilkoltak le.

S bár, ahogyan A Hét Tükre című független, pártonkívüli izraeli magyar nyelvű hetilap 1989. szeptember 14-i számában Vadász Ferenc írta: „Nincs nyomuk az egykori ricsei zsidóknak a falu temetőjében sem, ma már csak földbesüppedt, megfeketedett, olvashatatlan feliratú sírkövek láthatók ott”, Böske néni évente többször megfordul Ricsén.

Felkeresi a szülőföldön az ősök elsüllyedt temetőjét.

DOMOKOS ESZTER

Merre tart a falusi turizmus?

Világgá kell kiáltani, hogy elkészült a magyar falusi turizmus országos nyilvános katalógusa! Megtalálható... Hol? Erre még nincs határozott felelet és tulajdonképpen ez szülte a címben feltett kérdést: merre tart a falusi turizmus?

A most megjelent katalógus nem első lépése a Magyar Falusi Vendégfogadók (Falusi Turizmus) Szövetségének. Amit a szövetségről tudni illik, az röviden ösz- szefoglalható. Egy éve, 1989. június 9-én civil, állampolgári kezdeményezésre alakult meg a szövetség, ami később bejegyzett jogi személy lett. Jogelődjének tekinti az 1930-as években működött Országos Magyar Vendégforgalmi Szövetséget, amelynek tevékenysége annak idején, európai mércével mérve is jelentős volt. A mai szövetség célja, a magyar falusi turizmus újrahonositása!

Ne térjünk ki arra, hogy az elmúlt fél évszázados kiesés e téren milyen hátrányt teremtett! Keressünk választ egy év tapasztalatainak leszűrésével, hogy most merre tart e „mozgalom”. Az első lépése az volt a Falusi Turizmus Szövetségnek, hogy az Országgyűlés és a kormányzat elé tárta a „Kezdeményezés a falusi turizmus feltételeinek kialakítására” című javaslatát, amit nemzetközi konferencia eredményei alapján készített.

Sajnos a visszhang elmaradása idézett megtorpanást! Hol van már a tavalyi hó?... és hol az a kormány, aki olvasta, elfogadta „hogy a falusi-tanyai turizmus 10 ágyig, 300 000 forint bruttó bevételig élvezzen adómentességet”? Hol van ma az a kormány - új arcokkal, tervekkel, hitekkel -, melynek tagjai a turizmus már említett újrahonosítását megkezdenék? Tény: fontosabb dolguk is lehet. Nem ismétlem, csak hangsúlyozom: a falusi turizmus céljai között látni kell - kellene!- a munkahelyteremtés lehetőségét is! Egy család eltarthatná önmagát. Nem milliomossá fejlődve ugyan, de aki vállalatától megválni kényszerül, megnyugodhatna, ha falun élve megkapná azt a támogatást, amit például a szomszédos Ausztria régóta megad polgárainak. (Négy ágyig 5000 schilling - ágyanként- és ezt 5 évenként igényelheti mint visz- sza nem térítendő támogatást). JóJlehet kedvezményt jelent a már említett adó- mentesség, de ha bárki alaposan végiggondolja milyen, mennyi munkával éri el a 300000 forint bruttó bevételt, akkor már nem is kell örülni a „magyaros kedvezménynek”.

Természetesen örvendező lélekkel adom tovább minden őszinte érdeklődőnek, hogy forgassa a falusi turizmus katalógusát. De azt se hallgathatom el, hogy június közepét írunk, tehát kicsit korán jelent meg a jövő esztendő turistaszezonjához. Azért fogalmaztam így, hogy ne kelljen azt írnom, hogy az idén elkésett. Nem kapható még sehol ez a kilencnyel- vű beköszöntővel megjelent tájékoztató. Rengeteg információt tartalmaz, amiben az egyén megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet, ha falun, tanyán akar üdülni. A színes fotókkal illusztrált katalógus mellé egy árjegyzék is tartozik, feltüntetve, hogy az 1990-es időszakra vonatkozik minden ami benne foglaltatik. Kár, hogy júniusban kapták kézhez a sajtó munkatársai, mert mire a „piac" másik oldalára, a vásárlóhoz, a falusi hangulatban pihenni, kikapcsolódni vágyó emberhez eljut, már félő, hogy augusztust írunk, mikor a gyermekes családok szünideje lejárt!

Akkor viszont feleslegesnek tűnik az a sok-sok munka, ami egy katalógus elkészítésével jár... hiszen a benne adott árak jövőre változhatnak!

A turizmus éve 1990. A szövetség megtiszteltetésnek tartja, hogy megrendezheti az európai falusi turizmus konferenciát, amely illeszkedik Nyugat-Eu- rópában a falusi turizmus fejlesztéséért ez évben kibontakozott kampányhoz. Legyen ez a válasz e jegyzet címére! Arra tart tehát a falusi turizmus, ahol kampányt jelent mindaz, ami a fejlesztéséért megindult, csak ne feledjük, rajtunk is múlik, hogy milyen vargabetűkkel jut célba a turizmus ügye - nálunk. A kitérőket alapos átgondolás mellett kerülni lehet! Ezt elvárja az Európa Tanács és a Közös Piac több tisztségviselője, aki a Magyar- országon rendezendő konferenciát támogatja.

DECSI KISS JÁNOS