Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-12 / 32. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. május 12. Ezt hozta a hét a külpolitikában Május 5., szombat - Bonnban megkezdődött az egységes Németország külpolitikai vonatkozásait megvitató 2 plusz 4 tárgyalás - Négynapos látogatásra Prágába érkezett Pérez de Cuéllar, az ENSZ főtitkára - A nicaraguai kormány megál­lapodott a kontrákkal a fegyverletételről. Május 6., vasárnap - Mexikóba utazott kilencnapos látoga­tásra II. János Pál pápa - Közel százezren emlékeztek meg a csehszlovákiai Plzenben arról, hogy a területet 45 évvel ez­előtt az amerikai hadsereg szabadította fel a német megszál­lás alól - Villámlátogatást tett Varsóban James Baker ameri­kai külügyminiszter - a kereszténydemokraták győztek az NDK-ban a helyhatósági választásokon. Május 7., hétfő - Strasbourgban megkezdődött az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszaka - A Ke­let-Európábán erősödő antiszemitizmus veszélyeire hívták fel a figyelmet a Zsidó Világkongresszus Nyugat-Berlinben tar­tott kongresszusán - Helyhatósági választásokat tartottak Olaszországban, melyen az Olasz Kommunista Párt hatszá­zaléknyi szavazatot vesztett. Május 8., kedd - Margaret Thatcher brit miniszterelnök Londonban megbeszélést folytatott Dán Quayle amerikai alelnökkel - Konrád Györgyöt választották meg a Nemzetközi PEN Club elnökének a szervezet Madeirában tartott elnöksé­gi ülésén - Nagyváradon beiktatták püspöki tisztébe Tőkés Lászlót - Az észt parlament az 1938-as alkotmány több pont­jának visszaállításával burkolt formában kinyilvánította a köz­társaság függetlenségét. Május 9., szerda - Moszkvában nagyszabású katonai dísz­szemlét tartottak a győzelem napja alkalmából - A kanadai Kananaskisban megkezdődött a NATO védelmi miniszteri ta­nácskozása - Belgrádban tárgyalt Petre Roman román mi­niszterelnök - Háromhetes nyugat-európai kőrútjának első állomására, Párizsba érkezett Frederik de Klerk dél-afrikai el­nök - Az NDK valamennyi ágazati és ipari szakszervezete ki­mondta elszakadását az országos szövetségtől, az FDGB-től. .. Május 10., csütörtök - A NATO átalakítását sürgette az Európa Tanács közgyűlésén elmondott beszédében Václav Havel csehszlovák elnök - Mongóliában a parlament elfo­gadta a többpártrendszerről szóló törvényt - Francois Mitter­rand francia államfő Párizsban fogadta Kazimiera Prunskiene litván miniszterelnököt - Megnyílt a Cannes-i filmfesztivál. Május 11., péntek - Bécsben megkezdődött a hagyomá­nyos fegyverzetek kérdéséről a VSZ-NATO-tanácskozás újabb fordulója. A hét kérdése: Milyen területi igénye van Romániának a Szovjetunióval szemben? A múlt vasárnap megnyitották a határt a Prut folyónál románia és Szovjetunió között, hogy a románok ötven év óta első Ízben ta­lálkozhassanak útlevél felmutatása nélkül a Moldáviában élő ro­konaikkal. ATASZSZ meglepően meleg hangú tudósítást adotta majd egymillió román látogatásáról, mintegy annak jeleként, hogy a balti kérdésben szinte kilátástalanul belebonyolódott szovjet vezetés egyelőre szeretné elkerülni a „függetlenségi harc” fellángolását dél-nyugati határvidékén. Nyílt titok, hogy Bukarestben - már amennyire a belső zűrzavar erre lehetőséget ad - árgus szemekkel figyelik a balti játszma kime­netelét Litvánia, Észtország és Lettország sorsának alakulása ko­moly befolyással lehet arra is, hogy megvalósul-e a régi román álom: a Romániához tartozó Nagy-Moldávia helyreállítása A régió többi részéhez hasonlóan az elmúlt majd kétszáz év vi­harai ezt a területet sem kerülték el. A cári Oroszország még 1812-ben megszállta és magához csatolta Besszarábiát. Az első világháború után a terület visszakerült Romániához, de az 1940 júniusában kötött szovjet-német megállapodás alapján a Vörös Hadsereg katonái bevonultak Besszarábiába, s a terület - Észak-Bukovinával együtt — a Szovjetunió része lett. 1941 és 1944 között helyreállították a román fennhatóságot de a háborút lezáró szerződések az 1940-es határt ismerték el véglegesnek. Bár Ceausescu országlása idején a szovjet-román viszony soha nem volt igazán felhőtlen, Moldávia kérdése hosszú időre lekerült a napirendről. A területi hovatartozás problémája először nem is Romániában vetődött fel. A gorbacsovi peresztrojka kö­vetkeztében napvilágra került nemzetiségi gondok még Ceau­sescu bukása előtt két évvel fogalmazódtak meg Moldáviában, ahol a többi szovjet tagköztársaság jó részéhez hasonlóan meg­alakult a helyi népfront sezzászlajára tűzte a nemzetiségi önren­delkezés jogának jelszavát. Moszkva meglehetősen idegesen reagált erre a fejleményre, hiszen a déli tagköztársaság lakosságának 70 százaléka, 4,2 millió ember moldáv nemzetiségű. A tavaly decemberi romániai fordulat óta pedig arra is számítania kellett, hogy a Prut folyó túlol­dalán sem tekintik többé kizárólagosan szovjet belügynek a szomszédban történő eseményeket. A forradalom utáni pártalapítási lázban azonnal létrejött a „Besszarábia” és a „Bukovina" társaság Romániában. A területi igényeket nyíltan hangoztató két társaság a politikai csatározásban Ion Ratiu, a Nemzeti Parasztpárt elnökjelölte mögött sorakozott fel, s az előrejelzések szerint e szövetségnek köszönhetően esélye lesz arra, hogy részt vegyen a hivatalos politika formálásában. A jelenlegi román vezetés, természetesen, jóval megfontoltabb és óvatosabb annál, hogy átvegye a területi követeléseket. Ro­mulus Neagu külügyminiszter-helyettes a moldáviai kérdést fir­tató újságíróknak határozottan leszögezte: Romániának nincse­nek területi követelései, de „síkraszáll a nemzetek önrendelkezé­si jogáért”. Ion Ungureanu kulturális miniszter - aki a vasárnapi szabad határ rendezvény díszvendége volt - szintén nem tartja időszerűnek a ppolitikai szövetséget. Mint mondta, most a mol- dávok „kulturális konföderációját” kell megteremteni, s ennekér- dekében román részről már meg is tették az első lépéseket. Románia második legnagyobb városában, a szovjet határ köz­vetlen közelében fekvő lasiban (Nagy-Moldávia egykori főváro­sában) ismét működni kezdett aza moldáv nyelven sugárzó helyi rádióadó, amelyet még 1985-ben Ceausescu utasítására zártak be. Moldávia egyházi képviselőinek kérésére Nicolae Stoisescu, román vallásügyi miniszter megígérte, hogy Románia vallási könyveket küld a szomszédba, s segítséget nyújt az ottani temp­lomok helyreállításához. Stoisescu egy interjúban nem is rejtette véka alá, hogy a szoros kulturális kapcsolatok kialakításában a politikai unióhoz vezető út első szakaszát látja. Moszkva ez idáig csak azzal adta jelét a határ két oldalán élő moldávok közeledése miatti elégedetlenségének, hogy határo­zottan fellépett az illegális határátlépőkkel szemben. Közölte azt is, hogy minden eszközzel megakadályozza a határvédelmi léte­sítmények önkényes lebontását. Ezért is volt meglepő aTASZSZ barátságos tudósítása, amely minden bizonnyal válasz volt Ion Iliescu két nappal korábbi nyilatkozatára. Az ideiglenes államfő a Szabad Európa rádió tudósítójának egyebek között elmondta: Moldáviában „ugyanolyan románok élnek, mint a Prut folyó má­sik oldalán, Romániában”. Az államhatárok ügye azonban „ké­nyes kérdés, amelyet a politikai érzék teljes felelősségével és az európai helyzettel kapcsolatban kell kezelni. Jelenleg nem a mi feladatunk, hogy felvessük a kérdést” - tette hozzá, utalva arra, hogy Románia jó kapcsolatokat akar nagy, keleti szomszédjával. GŐZÖN ISTVÁN Elismerés az ápolónőknek Bensőséges ünnepség zajlott pénteken délután a megyei kór­ház kultúrtermében, amelyet má­jus 12-e, a nemzetközi ápolási nap jegyében rendeztek. Dr. Er- dösi Mária megyei főorvos beve­zetője után az egészségügyi szakközépiskola diákjai adtak szép műsort a meghívott dolgo­zóknak, köztük a megye egész­ségügyét legrégebben szolgáló volt apácáknak, kórházi ápolónő­véreknek. Ezután dr. Erdősi Má­ria 13 olyan ápolónőnek adta át a megyei főorvos dicsérő okleve­lét, akik kitartó, lelkiismeretes munkájukkal, humánus, odaadó ápolással szolgálták a kórházi betegek gyógyulását. Fotó:kpm Nehéz az ápolónők munkája, jólesik az elismerés. Képünkön Steigert Ferencné veszi át a dicsérő oklevelet dr. Erdősi Máriától. Természetvédő műanyagipar ATolna megyei műszaki hetek rendezvényso­rozat keretében zajlott az a kötetlen beszélgetés pénteken, a szekszárdi MTESZ-székházban, amelyet „Műanyagok a környezetünkben” cím­mel Baltavári István, a Gemencplast Rt. ügyveze­tő igazgatója vezetett. A közvéleményben megfi­gyelhető egyfajta ellenérzés a műanyagokkal szemben, mondván, hogy természetidegen, kör­nyezetszennyező, nehezen lebomló anyagokról van szó. Éppen ezért meghökkentő az az állítás, hogy a műanyagipar a természetet védi. Márpe­dig nyugaton gyakran hallható olyan reklám: ha szereted a természetet használj műanyagot! Eb­ben - ha meggondoljuk - van igazság, hiszen a Magyarországon felhasznált műanyag falburko­ló mennyiség is több tízezer fát ment meg a kivá­gástól. Nyugodtan elmondható, hogy ma már elkép­zelhetetlen az életünk a műanyagok nélkül, gon­doljunk csak az építészetben, a ruházkodásban, a háztartásokban, az egészségügyben, a cso­magolástechnikában alkalmazott műanyag ter­mékekre. A növekvő felhasználással kapcsola­tos problémák, hulladékkezelés, -gyűjtés, -újra­feldolgozás mind megoldható, ehhez rendelke­zésre állnak a megfelelő technológiák, a baj in­kább az, hogy a társadalom nem fordít elég gon­dot ezekre. Márpedig meg kell tanulnunk harmo­nikusan együtt élni a műanyagokkal, mert a ter­mészetes anyagok egyre korlátozottabb mérték­ben és egyre drágábban állnak rendelkezésünk­re.-áa­Fotó: -kpm­Néhány minta a szekszárdi Gemencplast Rt. több mint háromszáz termékéből D VT- egy néző véleménye Nem ritka a száraz tél, az aszályos tavasz Piaci árak Bosnyák tér Nagybani piac Tolbuchin krt. Szekszárd korai burgonya 30-40 40-48 50 burgonya 9-10 14-20 12-16 korai sárgarépa 3-25/cs. 16-28/cs. 20/cs. sárgarépa 45-50­50-60/kg fehérrépa 100-120 80-140 90-150 zöldhagyma 7-9/cs. 8-12/cs. 6-8/cs vöröshagyma 12-15 20-36 20-25 kelkáposzta 35-40 30-44 40-45 saláta 8-12 10-18 8-10 paraj 20-29 20-36 25-30 sóska 15-20 25-36 25 karaláb 8-10­14-16 karfiol 60-65 40-48 80 paradicsom 130-140 138-220 160-180 paprika 4-16/db he 4-16 8-14/db tv 8-26 uborka 40-45 40-58 60 zöldborsó 60-70 40-80 80 alma 20-30 30-78 40-60 tojás 2,80-3,10 2,90-3,20 2,80-3 Közéleti hírek Nincs ok feltételezni azt, hogy az időjárás hosszabb távon kedvezőt­lenre fordul, mint azt sokan vélik a vi­szonylag száraz, csapadékszegény tél, illetve aszályos jellegű tavasz lát­tán - mondotta Dunay Sándor, az Országos Meteorológiai Szolgálat osztályvezetője. A tapasztalatok, kü­lönösen pedig a csaknem egy év­százados adatok bizonyítják, hogy az időjárás a csapadék„ellátásban” is mindig kiegyenlíti „tartozásait”. Szélsőségei ugyan kellemetlenek, gyakran a gazdálkodást hátráltatják, nemegyszer kárt okoznak, ám még a sokat emlegetett hét szűk - hét bő esztendő sem ismétlődik rendsze­resen. A legutóbbi és az azt megelőző, vi­szonylag kevés csapadékot hozó tél sem ritkaság. Jó példa erre, hogy csupán ebben az évszázadban - amióta megbízható adatai vannak a meteorológiai intézetnek - már volt több, hasonlóan száraz tél. A szá­zadforduló óta a csapadékban leg­szegényebb tél az 1924-25-ös volt, amikor október 1 -jétől március 31 -ig mindössze 126 milliméter csapadé­kot mértek, 1948-49 telén pedig 129 millimétert. 1988-89 telén 152 milli­métert, a most mögöttünk maradt té­len pedig 130 millimétert regiszt­ráltak. Az időjárás alakulásának kiszámít­hatatlanságát jelzi, hogy míg 1948-49 telének végén az ország északkeleti megyéi voltak a legszá­razabbak, addig idén a délnyugati országrész (Zala és Somogy megye) talajai kapták a legkevesebb téli csa­padékot. Az időjárás kiegyenlítő jel­legét mutatja, hogy a meglehetősen száraz kora tavaszi időszakot köve­tően tavaly és idén is megérkeztek a kiadós esők. Pedig a gazdák, a kert­művelők és az ivóvízhiánytól félők már majdnem pánikba estek. A meteorológus szakember azt is elmondotta, hogy jelenleg a talaj fel­ső fél méterében megfelelő a vízellá­tás, a kedvező telítettségi állapothoz képest mindössze 25-30 milliméter csapadék hiányzik, ez pedig egyál­talán nem számottevő. A víz, mint egyik fontos feltétel, adott a szárba szökkent, kalászt növesztett búza fejlődéséhez, valamint a szépen so­roló kukorica és más tavaszi vetésű növények megerősödéséhez. Az SZDSZ Bonyhád Városi Szervezete megválasztotta ügyvivőit. A pártot képvi­selni, nyilatkozni Csábrák János elnök, Antal Boldizsár, Csoboth József, Szeker- cés Szilárd, Szentem Imre ügyvivők jogo­sultak. Minden más személynek a meg­nyilatkozása csak magánvéleménynek tekinthető. SZDSZ Bonyhádi Szervezete * Az SZDSZ Bonyhádi Szervezete öröm­mel vette tudomásul az új Nemzetgyűlés megalakulását. Külön öröm számunkra, hogy az új, demokratikus Magyarország Parlamentjében helyi szervezetünk egyik tagja is részese lehet ezeknek a történel­mi időknek. Ehhez a felelősségteljes munkához képviselőnknek - Barcza Imrének - jó egészséget és vele együttműködni kész partnereket kívánunk. Szervezetünk ehhez a tevékenységé­hez lehetőségeihez képest minden segít­séget megad. SZDSZ Bonyhádi Szervezete nevében Csábrák János, elnök Mint a Dombóvári Városi Televízió adá­sainak rendszeres nézője, már több eset­ben „szenvedő alanya” voltam magam is a Dombóvári Lakásépitö és Fenntartó Szö­vetkezet „dombóvári módú” hitelrontásá­nak. ­A fenti szövetkezet tulajdonában lévő kábelrendszert - a lakossági elvárásoknak eleget téve - 1981 -ben kezdték meg kiépí­teni, s egy évvel később már mintegy 800 lakásban üzemelt a központi antenna. Majd 1985-ben a városi tanács kérésére és tá­mogatásával kiépítették azt a kábelsza­kaszt amely alkalmassá vált a helyi adások közvetítésére. Az eltelt évek alatt azonban a kábelrend­szer nem üzemelt kifogástalanul, mert a szövetkezet nem volt képes megszervezni a rendszeres karbantartást s így még a mai napig sem tökéletes a vétel. A közelmúlt egyik tv-adásában a szövet­kezet vezetői úgy nyilatkoztak, hogy most már a hosszú idő óta húzódó kérdést rövi­desen rendezni fogják, amit azonban mi, la­kástulajdonos nézők nem tapasztalhatunk. Így fordulhatott elő már két esetben is, hogy a közvetítőkábel meghibásodása miatt nem láthattuk a DVT adását - s így a tv lel­kes tagjainak áldozatos társadalmi munká­ja veszett el. De sok bosszúságot okoz ne­künk az is, amikor az országos illetve a mű- holdas adásokat antennahiba miatt nem nézhetjük, az igen silány technikai állapot miatt. Vajon a szövetkezet vezetősége milyen alapon tervezi azt, hogy a becsapott néző­ket július elsejétől, még magasabb anten­nahasználati díjjal terhelni? MAGYARSZÉKI ENDRE dombóvári lakos

Next

/
Thumbnails
Contents