Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)

1990-05-08 / 28. szám

1990. május 8. NÉPÚJSÁG 5 Szerényebben A „tetthely” a Baja-Szekszárd között „száguldó” autóbusz. Bátaszéken betódul vagy 15 diáklány, legalább 50 személyt sejtetve a hang alapján. Egy kivételével a kocsi hátsó részében leülnek - mint mindennap folytatódik a hahotázás és a csatakiáltás­nak beillő eszmecseréjük. Az utasok többsége, akik naponta ezen a vonalon járnak - természetesnek találják, de nem így az „alkalmi” utasok. De az utóbbiaknak van igazuk, amikor felháborodnak. Mert szép a jókedv, he­lyén való a beszélgetés, de felháborító a hahotázás, az ilyen viselkedés - főleg fiatal lá­nyoktól. Egy idős néni a szomszédjának megjegyezte: - Ha ezt hallaná az iskola igazgatója, biztos elszégyellné magát. _ kas ­Gaudeámus igitur... A Bonyhádi Öregfiúk Szövetség közgyűlése A Bonyhádi Öregfiúk Szövetség ha­gyományaihoz méltó keretek között tartja újabb közgyűlését május 19-én 10 óra 30 perces kezdettel, a bonyhádi Vörös­marty Mihály Művelődési Központ szín­háztermében. Az ünnepi műsorban kerül sor a Petőfi Sándor Gimnázium kiváló tanulóinak jutalmazására, majd ezt olyan kurió­zumszámba menő előadások követik, mint dr. Halász Béla Széchenyi-díjas orvosprofesszor, akadémikus (az iskola egykori diákja) beszámolója: „A bonyhá­di gimnáziumból indultam” - címmel, vagy a „Körösi Csorna Sándor el nem ért úticéljáról” szóló beszámoló, dr. Bárdi László belső-ázsiai útjáról. A történész kutató szintén a Petőfi gimnáziumból in­dult annak idején. A mai diákok műsorral kedveskednek e napon elődeiknek.- szs ­Akik megfordították a napot Az éjszaka csillagai Mottó: Sokan közülünk akkor kezdenek el dolgozni, amikor mi a nagy többség nyugovóra térünk. Ők megfordították a napot, mert munkájuk, hivatásuk ezt kívánja tőlük. A megfordított élet egészségüket és családi életüket is nagy próba elé állítja. Csillagok ők, az éjszaka csillagai. Sosem hullanak le csak néha nagyon-nagyon elfáradnak. Közlekedés (I.) A szekszárdi új Volán-pályaudvaron, így este 10 körül nem sok mozgás van. A buszvezetők várakozóhelyiségében az utolsó járatok vezetői sakkcsatában oldják fel az egész napi feszültséget, felkészülve a hazafelé vezető útra. Az autóbusz-pályaudvar kívülről nézve nem túlzottan nyerte el a nagykö­zönség tetszését. Gondoltuk talán nem is ez a fontos, hisz, ha várni kell, azt so­hasem teszi szívesen az ember, fontos, hogy az itt dolgozóknak, talán embe­ribb körülményeket biztosított, jobb fel­tételeket munkájuk elvégzéséhez. Az éjszakai csapat, akik magukat na­gyon találóan nevezték el Holdfény együttesnek, eloszlatják ezt az illúziót. A pihenő és étkezőhelyiségükben védő­italként felszerelt nagy teljesítményű szódaszifon két éve vár csodára, vagy talán arra, hogy megszereljék. A tervezők által megálmodott számi­tógépes irányítótoronyba akár a mada­rak is beköltözhetnének, mert rossz el­helyezése miatt - beláthatatlanok innen az érkező és induló autóbuszok - mint „irányítótorony” nem működtethető. A tetőt nem csatornázták, az utas, ha eső­ben száll fel kénytelen ázni, mert a beál- lósávok fölött nincs tetőbeépités. A lét­szám- és a pénzhiány miatt az autó- buszvezetők kalauzok is egyben, ami azt jelenti, hogy megállásnál a néhány perc pihenőt jegyeladással, számolás­sal töltik. A Holdfény együttes tagjai, sorolva a hiányosságokat, kicsit lemondóan, ki­csit beletörődve hozzáteszik; nem ér­demes ezekért szólni, egyrészt, mert úgysem változik semmi, másrészt, mert itt már mindenki olyan régóta dolgozik, hogy akármilyen körülmények között is itt maradna. A Volán egy nagy család, aki ide egyszer bekerül, az magáénak érzi a vállalatot - mondják.- Nagyon vicces társaság ám a sofő­röké - mondja Karászi István -, tudja, ha egy hétig szabadságon vagyunk, már hiányzunk egymásnak, az ugratá­sok, a viccelődések... Régen még job­ban, de még ma is nagyobb az össze­tartás, mint más munkahelyeken. Élményeikből kérdezgetem őket, hogy ne csak a gondok, bajok legyenek beszélgetésünk főszereplői. Jobbnál jobb sztorik röpködnek a levegőben - legtöbbjük persze amolyan igazi paj­zán soförtörténet - aztán valamelyikő- jük huncutul így fejezi be: tudja az a leg­fájóbb, hogy az utasokat még csak- csak, de minket aztán senki sem bú­csúztat el az indulásnál. Pedig minden út, amire elindulunk, hátunk mögött sok-sok ember ránk bízott életével, az­zal, hogy a megjelölt útvonalon, a kitű­zött célt a lehető legpontosabban elér­jük, ugyanolyan fontos és izgalmas, mint az első utunk. Karászi István, az együttes korelnöke szedelőzködni kezd. - Fiúk, itt az idő. Odakint a peronon, mint indulásra kész paripák, gazdáikra várnak a bu­szok. Az utasok beszállnak, ilyenkor az utolsó járattal utaznak haza a délutános műszakban dolgozók, és a 19 órai szol­gálat után ezen az úton indulnak haza beszélgetőtársaim: Karászi István, aki 36 éve, Kajtár Imre, aki 29 éve, Márkus János, aki 25 éve, Kiss László, aki 22 éve, Haraszti György, aki 20 éve, Né­meth József, aki 19 éve, Juszt János, aki 15 éve, Prekó József, aki 5 éve autó- buszvezető. A peronon a csípős tavaszi szélben integetek, csak nekik, a buszsofőrök­nek, amíg kihúznak a pályaudvarról. Jó egészséget, jó utat, szerencsés ha­zaérkezést, Holdfény együttes. (Folytatjuk) SAS ERZSÉBET Filippino csodadoktorok Mindenki borzongva emlékszik vissza Vitrai Tamás műsorára, a Teleferére, ahol bemutatták a manilai csodadoktor hihe­tetlen műtétjét videofelvételről. „Csalás”, ügyes szemfényvesztés - ez volt az első természetes reakció mind a nézőkből, mind a műsor készítőiből. Most megjelent egy érdekes könyv, Ványi Béla és Szakonyi Károly műve, azonban nem kis részét dr. Egely György, a Központi Fizikai Kutatóintézet munkatársa írta, akinek kutatási területe az úgynevezett „paranormal” jelenségek. Egelyről annyit kell még tudni, hogy neki van a világ legnagyobb hiteles gömvil- lámleirás-gyüjteménye, részt vett Japán­ban a gömbvillám világkongresszuson és szerepelt a japán tv-ben is. Ványi Béla betegként utazott ki Manilá­ba, kétszer műtött agydaganatát kezelni, Szakonyi Péter pedig operatőrként kí­sérte. A könyv képei döbbenetesek! Az is kiderül belőle, hogy nem egy ilyen cso­dadoktor van, hanem több száz vagy ezer, és hogy ősi gyógymódról van szó. Az orvosok képessége eltérő, megtalál­hatók a közönséges szélhámosok, az amatőr kezdők és a mesterségüket mű­vészi fokon űzők. Van aki nem nyit sebet, csupán kézrá- tétellel gyógyít, a látványosabb megol­dás a televízióban is látott véres „műtét”. Nehéz meghúzni a határt, hogy hol kez­dődik a szemfényvesztés, a mágia, és hol végződik a valóság, de egy bizonyos: ezekről a jelenségekről nem tudomást venni valamiféle „tudományos” gőg miatt éppenséggel a legtudománytalanabb és legtudományellenesebb attitűd. A valóban profi csodadoktorok min­den jel szerint nem alkalmaznak trükköt, amit látunk az a valóság. Az orvos a kezét ráteszi a beteg testrészre, a bőr, a hús szétnyílik, a seb vérezni kezd, a kéz be­nyúl és matat az emberi testben. Ezután kihúz szövetdarabokat, daganatot, stb., esetleg a belekben élősködő bélférget, majd a seb azonnal, hegesedés nélkül záródik, mint amikor kinyitunk és behú­zunk egy cipzárt. Az orvos rövid ujjú ing­ben, a kezét meg lehet vizsgálni, sőt, a hozzátartozó maga is belenyúlhat a seb­be. Videofelvételen volt alkalmam látni a tv-műsornál sokkal hosszabb és részle­tesebb formában ilyen műtéteket. Az em­ber nem hisz a szemének. Néhány ilyen orvossal végeztek műszeres méréseket és annyit lehetett megállapítani, hogy nagyon erős mágneses és elektromágneses kisu­gárzás volt tapasztalható a kéz körül. Meg­történt, hogy a műszer el is romlott A cso­dadoktor ugyanakkor nem tud késsel, szi­kével felvágott sebet így összeforrasztani. Van olyan, aki a kezét csupán közelíti a be­teg szervhez, nem ér hozzá, de a bőr, a hús, stb. kezd magától szétnyílni. Gondoljunk arra, hogy a magyar szár­mazású Úri Geller a keze közelítésével fémet tud meghajlítani, kristályokat szét- rob&antani, és a laboratóriumi mérések nála is erős bioelektromágneses aktivi­tást mutattak. Többek közt tönkrement egy magnetométer és egy Geiger-Müller számlálóberendezés. Lehet hogy Úri Geller is kiváló csodadoktor lenne. Mik ezek a különös jelenségek? Manilai csodadoktorok, Úri Geller „csodái”, a tele­pátia, a szuggesztió, a megérzés, stb. Tudjuk, hogy éppen az Egely György által vizsgált gömbvillámok megmagya­rázhatatlanul képesek átalakítani az anyag szerkezetét. Például ha gömbvil­lám érint meg fémtárgyakat, a fém hideg állapotban olyan képlékeny lesz, mint az agyag. Hasonló jelenséget látunk Úri Gellernél, és más, ugyanilyen adottságú embereknél. Vajon a manilai csodadok­torok tudománya is ilyesfajta alapokon áll? A kezükből kiáramló bioelektromág­neses hullámok megváltoztatják az élő szövet tulajdonságait, roncsolásmente- sen elválasztják egymástól egy időre a sejteket, és azok a hatás megszűnte után ugyanúgy összezáródnak, mintha mi sem történt volna? Kérdések, amikre még nincs válasz. A könyvben Egely rá­mutat arra, hogy a manilai doktorok kéz- rátétellel rákos daganatokat tüntetnek el. Nem rögtön, hanem sok kezelés hatásá­ra a daganat bizonyos esetekben tényleg visszafejlődik. Gondolhatunk egyszerű pszichikai hatásra is, de ez most már nem is olyan biztos. Talán sokkal mé­lyebb magyarázatot kell keresnünk. Egely arra is rámutat, hogy Szentgyörgyi Albert a rák okát a rákos és az egészsé­ges sejtek közti elektromos és mágneses kapcsolat kórus megváltozásában látta. Ha ez így van, akkor a manilai doktor ke­zéből kiáramló bioelektromágneses hul­lámok, vagy talán bioáramok megváltoz­tathatják a rákos daganat sejtjeinek elektromos és mágneses tulajdonságait. Bárhogyan is legyen, egy bizonyos: a Fülöp-szigeteki orvosok léteznek, gyógy­módjuk létezik, és hatásos, tehát a jelensé­get vizsgálnunk kell. Nyilvánvaló, hogy itt sem csoda, mágia, meg hasonló állnak a dolog hátterében, hanem megadható a ra­cionális, tudományos magyarázat. Lehetséges, hogy a kézrátétellel való gyógyítás, vagy a Biblia egyes csodás je­lenségei (például Jézus gyógyító tevé­kenysége) is megmagyarázhatók. A tételes tudomány merev elutasító ma­gatartása, a tiltás, az üldözés itt nem hasz­nál, csupán árt, mert ha ez a magatartás lesz továbbra is a meghatározó, akkor ha­talmas tömegek fognak elfordulni a tudo­mánytól, lesznek potenciális áldozatai min­denféle szélhámosnak, sarlatánnak. GAZDAG LÁSZLÓ Megnyílt a balatonkiliti repülőtér A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság - az 1989-es év üzemelési kísérleteinek tapasztalatait hasznosítva megnyitotta a Sió- fok-Balatonkiliti repülőteret. Az első napon már több külföldi gép érkezett A fogadó épület tornyában kapnak helyet a repülés- irányítók, az épületben történtek az útlevélkezelés és a vámvizsgálat is. (MTI-fotó) Valószínűleg mindörökké rejtély ma­rad, hogy a szamárként ismert nagyfülű négylábú nevet miért használják pejo­ratív jelzőként az emberek. Ez a fél ló­erejű haszonállat ugyanis minden, csak nem ostoba. A képeinken szereplő egyik például semmi áron nem volt hajlandó megállni a kocsma előtt, ahová gazdája később eléggé bizonytalan léptekkel ugyan, de bejutott. A másik pedig a Kaj- dacs környéki szamártartók közt ismert fedező csődör, „aki" ebbéli tevékeny­sége mellett a földeken is hasznos segítő és majdnem olyan eredményesen dol­gozik, mint egy jó kerti traktor. O. I. Fotó: KPM. A szamárhölgyek kedvence Az antialkoholista Többlettámogatás a kritikus körzetekben Minisztertanácsi határozat szerint jelen­tős többlettámogatás használható fel - meghatározott munkahelyszám megszű­nése esetén - a kritikussá nyilvánított fog­lalkoztatási körzetekben. Ezekben a térsé­gekben igényelhető az állami végkielégí­tés, a kamatmentes áttelepülési kölcsön, a korengedményes nyugdíjazás általános­nál kedvezőbb formája. Megtérítik a munka nélkül maradókat foglalkoztató másik vál­lalatnál - bizonyos ideig - a társadalombiz­tosítási költségeket illetve a különféle vál­lalkozásokba kezdőknek 200 ezer forintos értékig műhelyt, gépet adhatnak. A Foglalkoztatási Alapból mintegy 700 millió forint különíthető el ezekre a célokra Egercsehi, Recsk, Bátonyterenye, Ózd és Pécs térségében. Ez a lehetőség 26 te­lepülésnél vehető igénybe Egercsehi és Recsk esetében, 16 településnél Bátony­terenye, 28 településnél Ózd, s 96 telepü­lésnél Pécs térségében. Az előirányzott összegek településenként: Egercsehi 70 millió, Recsk 40 millió, Bátonyterenye 310 millió, Ózd 130 millió és Pécs 140 millió forint. A helyi elosztásnál a térségek érdek­egyeztető fórumai döntenek. Az igénybe­vétel feltételei a termelés tartós szünetelte­tésének elrendelése a Recski Ércbánya Vállalatnál, Bátonyterenyénél pedig a bá­nyászati tevékenység teljes megszünte­tése. Szamárság... ?

Next

/
Thumbnails
Contents