Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-29 / 46. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. május 29. Véget ért a lengyel Lehet, hogy másfél millió embernek visszamenőleg be kell fizetnie kéthavi kamatadót? Összesen mintegy 50 millió forintot fizettek be a lakáskölcsönök adójaként az ügyfelek az OTP-nek április 9-ig, vagyis addig a napig, amikor életbe lépett az Alkotmánybíróság döntése, amellyel a kamatadót - a pénzügyi szakemberek szerint helyesebben hiteladót - megszüntette. Mindazok, akik befizették a rájuk kirótt adót, azóta is visszavárják pénzüket. Mikor juthatnak hozzá - s hozzájuthatnak-e egyáltalán - ehhez a pénzhez, s netán kamatra is jogosultak lesznek-e - erről érdeklődött az illetékeseknél az MTI munkatársa. Cseh Pál, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője elmondta: sok félreértésre ad okot, hogy az Alkotmánybíróság nem visszamenőleges hatállyal törölte el a hiteladót. S mivel az Országgyűlés a törvényt azóta sem módosította, az április 9-ig befizetett összegek egyelőre nem járnak vissza. Van azonban a dolognak egy sokkal súlyosabb oldala, éspedig az, hogy körülbelül másfél millióan nem fizették be a február, március havi esedékes hiteladót, s amennyiben június 30-ig nem születik meg a törvény módosítása, a még életben lévő jogszabály értelmében letilthatják, bírósági úton behajthatják az elmaradt 2 havi befizetéseket. A lakosság szemében nyilvánvalóan ellentmondanak egymásnak a különböző rendelkezések, s a pénzügyi szakemberek is úgy vélik, hogy súlyos következményei lehetnek annak, ha június 30-ig az Országgyűlés nem tűzi napirendjére, s nem fogadja el a már beterjesztett törvénymódosítást. Az OTP-nél egyébként elmondták: a pénzintézet készen áll arra, hogy amennyiben megszületik a törvény, amely visszamenőleges hatállyal eltörli a kamatadó intézményét, az eddigi befizetéseket néhány héten belül visszautalják az ügyfeleknek. Azoknak, akiknek nincs átutalási betétszámlájuk, a kamatadó visszafizetésekor az OTP külön számlát nyitott. E számlák egyenlegét havonta megküldik az ügyfeleknek, akik időnként értetlenkedve fogadják a néhány tíz vagy száz forintos összegeket. Mint az OTP szakemberei elmondták: a megállapított kamatadót egyesek némileg túlfizették, s az egyenlegen egyelőre csak ez a többletösszeg szerepel. Ha sor kerül a befizetett adók visszatérítésére - esetleg emelt összeggel, amiről már több ízben szó esett - ez az egyenlegen is megjelenik. vasutassztrájk Hétfőre virradóra Lech Walesának mégis sikerült a munka felvételére bírnia a sztrájkoló lengyel vasutasokat. A sztrájk teljesen megbénította az ország északnyugati partvidékének, számos baltikumi kikötőnek az életét. Szombaton éjszaka Walesa első békítő kísérlete a kormány és a sztrájkolók között nem hozott eredményt. Vasárnap éjfél körül azonban a Szolidaritás vezetője váratlanul gdanski otthonából ismét Slupskba, a sztrájk központjába utazott. A sztrájkolók az előző éjszakai sikertelen kísérletre hivatkozva először nem akartak tárgyalni vele, de végül is megállapodás született: a vasutasok hétfőtől felveszik a munkát, a kormány pedig „megvizsgálja" a sztrájkolók követeléseit. Szovjet csapatkivonásról Az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport kivonása során az elmúlt héten 13 csapat és 6 anyagszállltó vonat, valamint négy személy- és négy konténervonat hagyta el Magyarország területét - tájékoztatta a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztálya hétfőn az MTI-t. A kivonás kezdete óta hétfő reggelig összesen 167 szállitóvonat lépte át a magyar-szovjet határt. Az ütemterv szerint május 31 -ig 196 szerelvénynek kell elhagynia az országot. Kínában a katonákat tilos verni vagy megalázni... A népi demokratikus diktatúra letéteményesének, időnként a sajátosan kínai szocialista rendszer nagy falának nevezett kínai hadseregben valami nincs rendben. Megfigyelők ezt a következtetést vonják le azokból a magatartási szabályokból, amelyek újabban vannak érvényben a kínai hadseregben, s amelyeket a Központi Katonai Bizottság külön utasítására a minap nyilvánosságra hoztak a hadsereg lapjában. A szabályok egyebek között előírják a tisztek számára, hogy szeressék és tiszteljék a katonákat, gyakran beszélgessenek el velük, és igyekezzenek szívbeli barátokként közeledni hozzájuk. De ami ennél is lényegesebb, a tisztek ne nyomják el a katonák demokratikus jogait, ne alázzák meg őket, ne álljanak rajtuk bosz- szút, és ne alkalmazzanak velük szemben fizikai erőszakot, azaz ne verjék a katonákat. Ha a tisztek tartják magukat ezekhez a szabályokhoz, akkor biztosítani lehet, hogy a tisztek és a katonák viszonyát a kölcsönös tisztelet, sőt a szeretet jellemezze. A magatartási szabályok ugyanakkor arra intik a közkatonákat, hogy fenntartás nélkül vessék alá magukat a tisztek parancsainak, és sérelmeiket ne társaik előtt, s főleg ne a tisztek háta mögött teregessék ki, hanem az arra megfelelő katonai fórumokon. A katonáknak tartózkodniok kell a túlzásba vitt demokratizmus követelésétől és nem szabad az abszolút egyenlőség igényével fellépni a tisztekkel szemben. Mindig körültekintőnek és udvariasnak kell lenni a tisztekkel szemben, és ily módon kell megkönnyíteni számukra feladataik maradéktalan végrehajtását.. Meg kell fogadni a bírálatot, és szerénységet, önmegtartóztatást tanúsítva kell törekedni az esetleges konfliktusok rendezésére, a hibák kijavítására. A legfigyelemreméltóbb szabályok azonban azok, amelyek a „nyolc tilos" címszó alatt szerepelnek. Ezek szerint kifejezetten tilos a tisztek számára a katonák verése és megalázása, ajándékok •elfogadása a katonáktól, a katonák személyes érdekeinek megsértése, a katonák pénzbüntetéssel való sújtása, az iszákosság, a szerencsejáték, pornó filmek megtekintése, és tisztességtelen, csaló módszerek alkalmazása. A Központi Katonai Bizottság indokolása rámutat: az idézett magatartási szabályok újbóli közzétételére azért van szükség, mert a kínai hadseregre különleges kötelezettségek és feladatok hárulnak a jelenlegi helyzetben, amelyre az jellemző, hogy a Kínán belüli ellenséges erők és a nemzetközi imperializmus ügynökei mindent elkövetnek azért, hogy megtorpedózzák a kínai hadsereg egységét és összeforrottságát, és ily módon súlyos csapást mérjenek Kínában a politikai és társadalmi stabilitásra. Ezekkel az ellenforradalmi kísérletekkel szemben fokozott éberségre, s ami nagyon lényeges, a hadseregen belül konfliktusoktól mentes egységre és összhangra van szükség. ÉLIÁS BÉLA (Peking) Skandinávia-Baltikum Rokonság az ésszerűség határain belül A példakép Lipcse, innen az elnevezés is: hétfői tüntetés. A színhely Stockholm belvárosa: itt gyülekeznek mostanában a hét első napjának kora estjén mindazok, akik szeretnék rokonszenvüket nyilvánítani a balti köztársaságok függetlenségi törekvései iránt. Az összejövetelekre, amelyeket egy svéd konzervatív képviselő indított el, nem csupán az itt élő litvánok, vagy a náluk nagyobb kolóniát alkotó lettek és észtek képviselői érkeznek, hanem sok olyan svéd, akik a balti népek ügyét a sajátjuknak is tekintik. Ez a rokoni érzület a Baltikumban élők iránt kényessé teszi minden skandináv ország vezetése számára a lett, litván és észt elszakadási törekvések kezelését. Igaz, a nyugati demokráciák vezetőit általában mérsékletre inti, hogy bár elvben éltetik minden nép és nemzet függetlenségét, no de most és itt konkrétan Mihail Gorbacsov politikai túlélése foroghat kockán. Megfontolandó, mi nyom többet a latban, a három kis ország elszakadása, avagy az egész hatalmas birodalomban a biztató (legalábbis nyugatról biztatónak látszó) politikai folyamatok visszájára fordulása. És mégis: hova fordulhatna elsőrendűen a három balti köztársaság erkölcsi támogatásért, és anyagi segítségért, ha nem a földrajzilag konkrétan, érzelmileg elvontan közeli skandináv országokhoz. Jöjjön is meg ne is - sóhajtják az érintett kormányok, s megkísérlik megvalósítani a majdnem lehetetlent: úgy támogatni, hogy mégse. Amikor Prunskiene asszony Stockholmban járt, tüntetők tömegei éreztették vele az erkölcsi támogatást. Svédország mostjóváteszi 1940-ben elkövetett hibáját, amikor a hitleri Németország után elsőként ismerte el a balti államok szovjet bekebelezését - nyugtázta a Vilniusból érkezett vendég. Szép gesztus. De amikor arról esik szó, hogy bármelyik skandináv ország hivatalosan, a nemzetközi diplomáciában szokásos módon ismerje el az új független Litvániát, ez már nem olyan egyszerű. Dánia és Norvégia arra hivatkozott, hogy ezt egyszer már, 72 évvel ezelőtt megtették, és ez még ma is érvényes (ők soha nem fogadták el a szovjet bekebelezést). A svédek szerint viszont a független államiság nemzetközi jogi feltétele, hogy az illető kormány ellenőrzése alatt tartsa az országot -se feltétel itt nem érvényesül. A dán protokollosok nem voltak köny- nyü helyzetben a litván miniszterelnök asszony látogatásakor. A tárgyalások színhelyéül szolgáló koppenhágai épületen ott lengett a sárga-zöld-piros litván lobogó; de a külügyminisztérium épületére nem tűzték ki, jelezve, hogy Prunskiene asszony nem a kormány hivatalos vendége. Még szomorúbb a helyzet, ha gazdasági támogatásról - pénzről - van szó. Norvégiában semmi akadályát nem látnák, hogy Litvánia is vásároljon olajat - ugyanolyan dolláráron, mint a többi vevő. Dániában azzal kellett Prunskiene asz- szonynak szembesülnie, hogy a vásárlásokhoz aligha számíthat skandináv hitelekre. S a háttérben, persze mindenütt a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági érdek, kereskedelem, vagy éppen közös olajkitermelési vállalkozások állnak. De vajon ki kockáztatná meg ezeket az üzleteket a kétes kimenetelű politikai kalandok kedvéért. így azután az se csoda, hogy a norvég sajtó, amely korábban elkötelezett szószólója volt a litván függetlenségi törekvéseknek, amint gazdasági áldozatokról kezdett szó esni, úgy vélekedett: Osló már azzal is megtette a magáét, hogy meghívta Prunskiene asszonyt, rokonszenvének kifejezéseként... A közvetlen szomszéd Finnország is formálja a véleményét, s mi tagadás, nem a Baltikum javára. Lassan-lassan az derül ki, hogy ha a finn politikusok helytelenítik Moszkva makacs ellenállását a balti népek független törekvéseivel szemben, az nemigen használ a segítségre szorulóknak, annál többet árt viszont Helsinki és Moszkva kapcsolatainak... S testvéri érzület ide, függetlenségi szellem oda, sem a skandináv országok, sem Finnország nem ellenségei önmaguknak. A megújult KDNP már az önkormányzati választásokra készül (Folytatás az 1. oldalról.) személycserék révén elsősorban tehetséges, a kampány során rátermettségüket bizonyított embereket kívánnak bevonni a vezetésbe. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a tagság részéről is felvetődött az igény: ne hierarchikus felépítés, hanem egyfajta mellérendelt viszony érvényesüljön a vezetésben. Hasznos Miklós a továbbiakban kifejtette: a KDNP intenzív pártépítési tevékenységbe kezd, s szeretnék, ha az ön- kormányzati választások idejére taglétszámuk elérné a 10 ezret. Mint mondotta: a párt nagyon fontosnak tartja a helyhatósági választásokon való eredményes szereplést. Úgy vélik, hogy politikai befolyásuk növekedésével - az országgyűlési választásokon szerzett 6,46 százalékos szavazati arányt jóval meghaladva - akár 10 százalék feletti eredményt is elérhetnek az ön- kormányzati választásokon. Mindehhez elsősorban azokban a megyékben - Békés, Szolnok, Fejér - szeretnék megerősíteni a KDNP-t, amelyekben a parlamenti választásokra nem tudtak listát állítani, s egyéni jelöltjük sem indult Végezetül Hasznos Miklós szólt arról is, hogy a mostani személyi és szervezeti változások nem érintik a párt politikai irányvonalát a programjában megfogalmazottakat. Hozzátette: a kormánykoalícióban való részvétel természetesen megkövetel bizonyos politikai alkalmazkodást a KDNP részéről is, ám a koalíciós partnerekkel való egyeztetés, a politikai rugalmasság nem jelenti a párt világnézeti alapelveinek feladását vagy módosítását. A 15 tagú országos elnökség tagjai: Surján László népjóléti miniszter; Pálos Miklós országgyűlési képviselő, államtitkár; Birkás János ügyvéd; Varga László ügyvéd; LukácsTamás országgyűlési képviselő (szűkebb elnökség) hasznos Miklós és Tóth Sándor országgyűlési képviselők; Füzessy Tibor, a parlamenti frakció vezetője; Dobrányi Zsuzsa, Farkas Péter, Harrach Péter, Semjén Zsolt, Marik Pál, Fazekas István, Szilágyiné Császár Terézia (ügyvivői testület). Tiszteletbeli elnök: Keresztes Sándor. A nyitás életkérdés a szocialisták számára Interjú dr. Jánosi Györggyel, az MSZP aleinökével (Folytatás az 1. oldalról.)- Nem ellentmondás az, hogy bár Jánosi György a választási kampány folyamán nem nyerte el a parlamenti mandátumot, most mégis alelnök lett a pártjában? Nem így akarták esetleg kárpótolni?- Nem hiszem, hogy erről van szó. Az biztos, hogy a küldöttek azok köréből kívántak alelnököt választani, akik a választási kampány idején felmutattak valamilyen eredményt. Jómagam, bármenynyire is vereséget szenvedtem a körzetemben, azért a kapott szavazatarány még így is meghaladta az országos átlagot. Azért sem gondolom, hogy ez valamiféle kárpótlás, mert két alapvetően eltérő műfajról van szó. Az egyik egy általános társadalmi elfogadottsággal hozható összefüggésbe, s az eredmények - vagy eredménytelenségek - azt igazolták, hogy ezt a pártot még nem igazán fogadja el a társadalom. Az alelnöki tisztség viszont a párton belüli elfogadottságra utal. A két ügy annyiban függ össze egymással, hogy valóban olyan vezetők kellenek a párt élére, akik garantálják az elkövetkező választásokon a most elkövetett hibák elkerülését.-Valószínűleg sok elfoglaltságot jelent a jövőben ez a tisztség, hiszen alelnök társa, Pozsgay Imre országgyűlési képviselő is egyúttal. Ennek ismeretében miként fogalmazná meg programját?- Véleményem szerint ez a kongresz- szus a nyitás politikáját alapozta meg. Ha ezt a nyitást nem képes véghezvinni ez a párt, akkor önmaga halálos Ítéletét írta alá. Elég volta belső ellenségkeresésből, az állampárti reflexekből, az állandó konfliktusokból. Ez a kongresszus megszüntette azt a kompromisszumos vezetést, ami annak idején létrejött, s amire sok vonatkozásban ráment a párt hitele. A nyitást értem egyébként a párttagság irányába, mely tagságot eddig meglehetősen magára hagyott a vezetés. Ugyanakkor nyitni kell a baloldal felé. Jelenleg a baloldal nagyon feldarabolt Magyarországon, mindamellett sok a rokon gondolat ezen áramlaton belül. Mozgalmi jelA Szocialista Párt új alelnöke, dr. Jánosi György leggel kell közelíteni a dolgokhoz, a tisztán szociáldemokrata értékek elfogadásával ez magától értetődik. S ha ezek az elgondolások megvalósulnak, az egyenértékű lesz a társadalom felé történő nyitással is.- Megtartja ezek után is polgári foglalkozását; vagy végleg a politikai pályafutás mellett kötelezi el magát?- Arra ez a párt is rájött, hogy jóindulatú, hobbiból politizáló amatőrökkel nem fogja sokra vinni, tehát szüksége van profi, de legalábbis félprofi politikusokra. Ez azt is jelenti, hogy nyilvánvalóan nem ingyen, pénz nélkül kell alelnökösköd- nöm. Az oktatói helyzetemet, létemet nem kívánom feladni, de azt valószínűnek tartom, hogy az igazgatóhelyettesi tisztségtől meg fogok válni. Azt kell most végiggondolnom, hogy a tanszékvezetői funkciómmal mennyire egyeztethető össsze az alelnökségből adódó munka.- szeri - Fotó: Gottvald Károly Közéleti hírek Május 26-án megtartotta első tanácskozását az SZDSZ megyei egyeztető bizottsága. A tanácskozáson meghatároztuk a bizottság feladatait és megválasztottuk a következő megyei küldöttgyűlésig terjedő időszakra a bizottság ügyvezető elnökének Marián Bélát. SZDSZ megyei egyeztető bizottság * Pálfán megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége helyi szervezete. Várják a liberális eszmékkel rokonszenvező, a községért tenni akaró érdeklődők jelentkezését a következő címen: Barkóczi Lajos megbízott ügyvivő Pálfa, Petőfi u. 7. SZDSZ
