Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-26 / 44. szám
4 - TOLNATÁJ 1990. május 26. vas. Ebéd előtt közös ima, délután háromig szieszta. Nyári délutánonként az önként jelentkezők almát, diót tisztítanak, segítenek előkészíteni a másnapi ebédet, máskor az arborétumban kertészkednek. Fél hatkor ismét szentmise vagy zsolozsma a templomban, hat órakor vacsora. Akit a saját lelki békéjén túl érdekelnek a világ eseményei, az nézheti a tévét kilencig, utána villanyoltás.- Kellett a napirend - mondja Mária Aquinata, polgári néven Wagenb- latt, majd Váradi Margit, hiszen tízféle rendből érkeztek ide a kedvesnővérek azóta, hogy 1954-ben Virágh Ferenc pécsi püspök átadta az egykori nyaralókastélyt szociális otthoni Hűvös lehelletű, vastag falú, régmúltat idéző kúria. Az árkádok alatti boltíves bejárati ajtó zárva. Mögötte sápadt női arc. Nehezen nyílik a zár.- Aquinata nővér? - szólok neki. - A könnyű léptek lassan távolodnak. Múlnak a néma percek, a délutáni sziesztát szakítottuk meg. A csendet csak a kert mélyéről behallatszó rigófütty töri meg. A száj néma, a szem kalandozik. A falon Kossuth-címeres tányér, rajta háziáldás. A sarokban szekrény, rekeszeiben tányérok, bögrék, evőeszközök. A hosszú kollégiumi ebédlőre emlékeztető asztalon csengő, ezzel hívják asztalhoz a nővéreket * Az 1797-ben Eszterházy Pál László pécsi megyés püspök által építtetett nyaralókastély Püspökszentlász- lón ma idős apácák szeretetotthona. A kastély mellett álló késő barokk stílusú római katolikus templom az akkor még lakott falu lakói számára plébániatemplomnak épült, tornya fából van, tetejét is fazsindely fedi. Naponta többször miséznek benne, szigorú a napirend. Ébresztés fél hatkor, szentmise háromnegyed hétkor, utána zsolosma, majd reggeli. Nyolc óra után a nővérek felmennek és rendet raknak a szobájukban, majd ki-ki képességei szerint hasznosítja magát. Van aki egyházi ruhákat varr, más kötöget, hímez vagy olKedvelt kirándulóhely a kastély és környéke Mindszenty bíborost is itt őrizték Májusi litániára hív a fatornyos templom harangja ják a különös, soha nem felejthető balzsamos illatot A hatalmas, 35-40 méter magas fenyők azért ilyen szépek, mert a kastéllyal szemközt van a Mecsek legmagasabb csúcsa, így míg a déli oldalon mandulafa virágzik és beérik a füge, itt, a párás, hűvös északi oldalon átlag tíz fokkal alacsonyabb az évi hőmérséklet ezen a klímán a szelídgesztenyék sosem érlelik meg termésüket A harmincféle fenyő mellett van ginkgo is, a páfrányfenyő, a növényvilág egyik csodája, melynek példányai akár ezer évig is elélnek, és amely őszszel az első fagy beköszöntével egy éjszaka ledobja összes sáfrányszínű levelét. Japánbirs, tűztövis, vérborbolya, rózsalánc, hóbogyó pompázik, nefelejcsből kék szőnyeg, sárga csík benne a kankalin.- Ezeket legalább megismerik, a múltkor egy-két ritka növényt lekaszáltak, hiába a jóindulat, ha nem értenek hozzá, - sóhajt Aquinata nővér, majd elmeséli, hogy alig kapták meg a kedvesnővérek az egykori püspöki nyaralót rá egy évre már ki is kellett költözniük Verőcemarosra. Püspök- szentlászló 1955-ben illusztris „vendéget” fogadott; Mindszenty József hercegrimást és Grősz József kalocsai érseket tartották itt házi őrizetben. Bár mindkét fogoly szobája az első emeleti szalonba nyílott, mégsem tudtak egymásról egészen addig, amíg az egyik meg nem hallotta a másikat köhögni, amiről aztán felismerte, - meséli élő lexikonként a kedvesnővér. A két fogoly kijátszva az őket őrzők éberségét, a küszöb alatti résen levelet csempészett egymásnak, így tudták meg, mi történt a másikkal. A bíborost és az érseket egészen a tél beálltáig őrizték hermetikusan elzárva a külvilágtól, a szögesdróttal körbe kerített kastélyban bedeszkázott ablakok mögött A foglyokat az első hó beköszöntével szállították el, mivel a hosszúhetényi bekötőút télvíz idején járhatatlan. A kedvesnővérek aztán jöhettek visz- sza és mindmáig itt élnek a nagyvilágtól távoli tündérkertben, melynek édes-balzsamos levegője nemcsak a tüdőt hanem a lelket is meggyógyítja. F. KOVÁTS ÉVA Fotó: RITZEL ZOLTÁN Az arborétum utolsó szakavatott gondozójának emléktáblája Tündérkert idős tündérekkel célokra. Ma huszonhét gondozott pergeti itt napjait A kastély a Zengő északi oldalán fekvő hatholdas arborétum közepén van. A botanikus kertet Hettyey Sámuel püspök atya telepítette 1898- ban. A különleges alpesi klíma ellenére nem maradtak volna meg a fenyőfák, ha mind a hat holdat alá nem csövezik és rendszeresen nem öntözik a hegyoldalba telepített 1600 hektoliteres ciszternából. A víztározó táplálta régen a díszkút 15-20 méter magasra szökő vízét is. A márványmedencében ma száraz falevelek. Az egykor kristálytiszta, pisztrángokkal teli tó eliszaposodott, a vízmosáson átvezető híd korhad. Az Országos Természetvédelmi Bizottságnak kevés a pénze, a kertet társadalmi munkában próbálják a kedvesnővérek rendben tartani, ami egyre inkább nehezükre esik, hiszerj az otthon lakóinak átlagéletkora 78 év. Még szerencse, hogy itt van a rokkant- nyugdíjas bányász, Lajos bácsi, az otthon jezsuita lelkésze, és a két „lelki töl- ' tekezésre” érkezett pesti fiatal. Aztán nyáron, a vakációban jönnek fiatalok Bajáról, a kertészeti technikumból, meg az ország különböző részeiről. Az ő segítségük nélkül teljesen elvadulna az egykori tündérkert, a gaz megfojtaná a növényritkaságokat, a kétszázéves tiszafát, az illatos fűszeresedét, melynek nemcsak vörös virágai feltűnőek, elszáradt ágai is évekig árasztSzeretetotthon a volt püspöki nyaralóban Volt, aki sírva könyörgött Kézzel-lábbal az NSZK-ba... Öles betűkkel szedett pályázati felhívás jelent meg május 11-én az ország szinte minden napilapjában. Az Országos Munkaerőpiaci Központ tette közzé, NSZK-beli munkavállalásra toborozva'' mindazokat a 18-40 év közötti magyar állampolgárokat, akik munkanélküli segélyben részesültek, munkáltatójuk az illetékes munkaerőközvetltő szervnek jelentős létszámleépítést jelentett be, vagy akik kritikusnak minősített foglalkozási körzetben megjelölt munkáltatónál dolgoztak. A hirdetés tartalmazta azt is, hogy a szálloda- és vendéglátóiparban, építő-, gépgyártó-, illetve villamosiparban eltöltött legalább kétéves szakmai gyakorlattal, valamint német nyelvismerettel kell rendelkezniük a jelentkezőknek, ha szeretnének bekerülni abba az ötszáz fős keretbe, amely az államközi szerződés alapján kimehet a Német Szövetségi Köztársaságba. A felhívás szerint a „kiválasztottak” 12, maximum 18 hónapot dolgozhatnak az NSZK-ban, bérezésük és munkafeltételeik a fogadó ország állampolgáraira vonatkozó előírásokban foglaltakkal lesz azonos. A jelentkezési határidő május 20-án lejárt. Továbbképzés- Tolnából hányán akarnak külföldön szerencsét próbálni? - érdeklődtünk dr. Szabó Zsoltnétól, a megyei tanács munkaügyi főelőadójától, a jelentkezési procedúra itteni felelősétől.- Eddig kb. negyvenen jártak nálunk, főleg munkanélküliek. Tájékoztatjuk őket a feltételekről, adunk nekik egy ismertetőt, ami az NSZK-beli devizarendelkezésektől az ottani orvosi honoráriumig számos tudnivalót tartalmaz, elmondjuk nekik, milyen okmányokat kell benyújtaniuk. Mivel azonban a bizonyítványok fordíttatása, a fővárosba utazgatás mindmind pénzbe kerül, először a német nyelvi tesztelésre küldjük el őket hiszen aki ott alkalmatlannak bizonyul, az ne költsön feleslegesen. Ami a jelentkezők ösz- szetételét illeti, főleg férfiak jöttek, nő mindössze négy volt.- A kiírás szerint előnyt élveznek a munkanélküliek. Voltak, akik a cél érdekében kiléptek a munkahelyükről?- Nemigen. Hiszen a pályázat kimenetele bizonytalan, nem garantált, hogy akit mi javasolunk, azt a német partner is ki fogja választani.- Most, hogy a keletnémetek elárasztották az NSZK-t, nem valószínű, hogy hiány lenne ott dolgos kezekből. Akkor miért hívnak tőlünk vendégmunkásokat?- A két kormány között 1989. december 18-án megkötött megállapodás leszögezi, hogy nem a német és a magyar munkaerőpiac hiányát akarják pótolni. A cél kifejezetten a nyelvi és szakmai továbbképzés. A téglával ugyan nem kell beszélgetni... A jelöltek német nyelvtudásának felmérésére Kovács Ferenc német szakos középiskolai tanárt kérte fel a munkaügyi osztály.- Mik a tapasztalatai, milyen szinten bírják a nyelvet a jelentkezők?- A negyven pályázó egyharmadát el kellett küldenem, de a többiek tudása sem igazán meggyőző. Szerintem talán öten, ha valójában alkalmasak. Van ugyan, aki középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, kitünően értette minden kérdésemet, apróbb nyelvtani hibákkal válaszolni is mindenre tudott, de, sajnos, ilyen a kevesebb. Olyan pályázó is akadt, aki már a bemutatkozással bajban volt. Jött ács, aki nem tudta, mi a fa német megfelelője. Ez az ő szakmájában a legfontosabb alapanyag, hogyan fogja kérni, kérdeztem tőle. Hát majd rámutatok, felelte. Na jó, a kőművesnek sem kell ugyan a téglával beszélgetnie, de hogy boldogul például egy pincér, akinek teszem azt ajánlania kell valamit az étlapról? Elmondom a legkirívóbb esetet: kérdezgettem az egyik férfit, semmit nem értett. Nagyon kezdő vagyok, mentegetőzött. Mégis mióta tanulja a nyelvet, érdeklődtem. Mióta olvastam a hirdetést, válaszolta. Két nappal előtte jelent meg a felhívás az újságban... Biztosan nem kedveltek meg a vizsgázók, de mivel magam is dolgoztam kint öt évig, számos szakmai kifejezést tudok, ezeket is kérdeztem. Az esztergályosok például csodálkoztak, amikor arra voltam kíváncsi, mit jelent németül az előtolás. Legtöbb jelentkező úgy ült itt, mint aki doktorál, ugyanakkor alig konyitott a nyelvhez. Volt aki sírva könyörgött, mégsem javasolhattam. Hiszen engem s bennünket magyarokat is minősítenek majd odakint. A helyzet tehát - ha röviden akarom összegezni - kétségbeejtő. Az emberek többsége alig rendelkezik önkontrollal. S ha a nyelvtudását illetően nem, akkor fennáll a veszély, hogy a szakmájában sem. Itthon gürcölni kell Izsákovics József épp „túlesett” a be- szl Igetssen. A 35 aá ember nyelvtudása Kovács Ferenc szerint nagyon jó. A „felvételire” felesége, kislánya is elkísérte. Otthon még egy fiuk van. Miért készül külföldre, akár átmenetileg is itthagyva a családját?- Jártam már kint, láttam, hogy magasabb szinten élnek ott az emberek. Amennyit ott egy munkás egy óra alatt megkeres, azért itthon egy napig gürcölni kell. Géplakatos a szakmám, egy pécsi kisszövetkezetnél dolgozom. Most például Szigetvárra kell kijárnom, mindezt havi tizenkétezerért. A nyelvet a szüleimtől tanultam, egyéni munkavállalóként már készültem Németországba, itt vannak a papírjaim - mutat egy vaskos dosz- sziét - de a konzulátus elutasította. Azzal az indokkal, hogy ebben a szakmában ’84 óta nem kívánnak vendégmunkásokat alkalmazni. Most megpróbálom így. A feleségem is egyetért, tulajdonképpen ő intézi. * Az országból összesen kiközvetíthető 500 magyar közül mintegy 150 vendéglátós már az idei nyári szezonban az NSZK éttermeiben dolgozhat. A villany- szerelők, hegesztők, mázolók, s a többi szakember 4-6 hónapos átfutási idő után érkezhet az „ígéret földjére”. Tolnából 23 személyt javasolnak. Néhányuk - talán mindannyian - szintén kijutnak majd. A többi már rajtuk múlik... CSER ILDIKÓ
