Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-26 / 44. szám
2 KÉPÚJSÁG 1990. május 26. Nemzetiségi iskolatalálkozó Péntek délután nyolc általános iskola tanulói gyűltek össze német nemzetiségi találkozóra Szekszár- don, a 4. Számú Általános Iskola meghívására. Az iskola udvara gyorsan benépesült a megye területén német nemzetiségi oktatást nyújtó tanintézetek tanulóival, pedagógusokkal, szülőkkel. A gazdag műsort kürtszó nyitotta, ezt követte a résztvevő csoportok felvonulása a színpadra, majd Vitéz Zsolt iskolaigazgaVitéz Zsolt igazgató üdvözli a résztvevőket Gyönyörű viselet, félő, hogy megázik tó megnyitóbeszéde. A szekszárdi 2. és 4. Számú Általános Iskola, a nagymányoki, bonyhádi, györkönyi, gyönki, tolnai és bátaszéki gyerekek csoportjai népviseletben, gyermekdalokból, táncokból, játékokból, szavalatokból, népdalokból összeállított műsorral léptek színpadra - ki-ki azt hozta, ami annak a körzetnek a hagyományaira a legjellemzőbb, ahol él. A csaknem huszonöt éves szekszárdi iskola meghívására érkezett vendégek ünnepi hangulatát még a futó zápor sem tudta megzavarni, hiszen rövidesen kisütött a nap, és a gyerekek ismét színpadra léphettek. d.e. - ór Elnöki látogatás a BNV-n Évtizedek óta nem járt a BNV-n az ország elnöke, igy pénteken a vásári események csúcspontjának számított Göncz Árpád látogatása. Az ideiglenes köztársasági elnök jó néhány magyar és külföldi kiállítást megtekintett. Körsétája után elmondta, hogy hosszan időzött a vállalkozók bemutatóinál, ahol megjegyezte: ötletek nélkül nincs vállalkozás, vállalkozások nélkül nincs ország. Persze mindehhez sok pénzre van szükség. A vásáron igazán sok vállalkozói ötlet és kezdeményezés érzékelhető, különösen a telefónia területén. Örvendetesnek tartotta, hogy az elektronika mindenhol tért hódít, s most már nemcsak import eredetű összeszerelt termékekkel jelentkeztek a hazai kiállítók, hanem azok jó részét magyar alapanyagból készítették. Látogatása során Göncz Árpád korszerű hegesztőpisztolyt is kipróbált - emlékezvén börtönévei után tanult szakmájára. A lengyel kiállításon pedig a vitorlázórepülő- gép-modellekkel ismerkedett. A Ceausescu- kapcsolat A bécsi Schwarzenberg kávéház egyik sarokasztalánál 1973 óta minden reggel megjelent egy úr, és fogadta ügyfeleit. A névjegykártya szerint a román külkereskedelmi képviselet vezetője volt, Marin Ceausescu. Azaz a bukaresti diktátor testvére. A Washington Post szerint a CIA keleteurópai kapcsolata. Akinek tíz éven keresztül fizette szolgálatait az amerikai titkosszolgálat. A kapcsolat a nyolcvanas évek elején alakult ki. Akkor, amikor Reagan elnök meghirdette a fegyverkezési programját, benne olyan eszközök kifejlesztésével, amelyeknek hatékonyságát a szovjet fegyverekkel való összevetés minősítette. De hogyan ismerjék meg ezeket a féltve őrzött titkokat? És ekkor, a CIA központjába megérkezett a hír, hogy Marin Ceausescu kész az együttműködésre, és ehhez maga mögött tudja a diktátort is. Mindössze két feltétele volt. Az első: minden ügylet értékének 20 százalékát fizessék be a Ceausescu-klán svájci bankszámlájára. A második: abban az esetben, ha valami nem várt történne, ő és testvérei Washington vendégszeretetét élvezhessék. A CIA válasza: oké. A bécsi kapcsolat tehát a Schwarzenberg kávéházban felvette a rendeléseket puskákra, ágyúkra, radarberendezésekre, lézer- és kémiai fegyverekre. A kívánt árut panamai hajókon szállították valamely közel-keleti baráti országba - ahová természetesen sohasem érkezett meg, mert a cél az Egyesült Államok volt. „Gyakran előfordult, hogy egy teljes védelmi berendezést nem tudtak a sajátjukból átadni, ilyenkor a románok darabon- kint vásárolták meg Csehszlovákiában és Magyarországon, majd összerakták és eladták” - irta a Washington Post. Most, hogy a Ceausescu-kapcsolatra fény derült, ennek a kiterjedt hálózatnak az ismeretében megkérdőjelezi a lap, hogy csakugyan öngyilkos lett a bécsi rezidens december 28-án, vagy egyszerűen eltették láb alól, mert sokat tudott. Közéleti hírek Nyerges Tibor és dr. Térnék Gábor országgyűlési képviselők 1990. május 28-án 19 órakor beszámolót tartanak Tolnán a városi tanács nagytermében. A beszámolót követően válaszolnak a feltett kérdésekre. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Magyar Demokrata Fórum Tolnai Szervezete A Központi Munkástanács május 26-án tartja az országos munkástanácskozást, melyre meghivja a munkástanács-küldötteket és a munkahelyek küldötteit Tanácskozás helye: Budapest Vili. Baross u. 61. Ideje: 1990. május 26.10 óra. * A Magyar Demokrata Fórum Alsónánai szervezete 1990. május 27-én délelőtt 9.30 órakor gyermeknapi majálist tart az alsónánai sportpályán. Programok: Német nemzetiségi gyermek táncegyüttes fellépése, lovaglás pónilovon, játékos vetélkedők. Minden résztvevőt megjutalmaznak. Szeretettel várják a környező falvakban élőket és a helybelieket. Kisgazdák a földtörvénytervezetről Az új földtörvénytervezet megvitatása szerepelt a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Szekszárd Városi Szervezetének csütörtök esti taggyűlésén. A tervezet lényegét Neiner Istvánné ismertette a megjelentekkel, akik közül számosán jelentkeztek szólásra véleményük kifejtése végett. Már az első reagálásokban elhangzott, hogy talán korai messzémenő igényeket támasztani - hiszen a végső döntést az Ország- gyűlés mondja ki - ám abban mindenki egyetértett: a múltban elszenvedett sérelmeket orvosolni kell. Egy felszólaló vitatta a Szabad Demokraták Szövetségének álláspontját, mely szerint a ’47-es állapotok visszaállításával egy régi igazságtalanságot egy újjal tetéznének a kisgazdák. „Ez nem igy van, hiszen a mezőgazdaságban megvannak a tulajdonosok, s megvan a földterület is" - hangzott az ellenérv, s ezért az államnak „egy fillérjébe sem kerülne” a kedvező megoldás alkalmazása. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a nagyüzemekben alkalmazott jó módszerek és eredmények a kisüzemekben is elterjedjenek. Ami pedig a termelőszövetkezeteket illeti, többen is kifejtették, hogy a kisgazdák nem téeszellenesek, de a valódi érdekeltség és az önkéntes társulások hívei. Belépő Marx Károlyhoz A londoni Highgate temető gondnoksága úgy döntött, hogy ezután csak belépővel lehet felkeresni Marx Károly sírját Aki látni óhajtja a kapitalizmus bukását jövendölő próféta nyughelyét az fizessen 1 fontot A tőkefelhalmozás felől közelítve e szándék érvényesítéséhez, elegendő arra utalni, hogy vasárnaponként átlagosan 500 ember tolong a síremlék körül. Túristaidényben azonban jóval magasabb a nézőszám. A temető- gondnokság ugyanakkor sajnálkozással állapította meg, hogy amióta a keleteurópai rendszerváltás elindult egyre kevesebb hivatalosan is Londonban tartózkodó küldöttség érez indíttatást arra, hogy lerója kegyeletét. Gorbacsov legutóbbi látogatása kifejezetten csalódást okozott: „már a szovjet vezető sem vette fel programjába a szent helyre való zarándoklatot”. Ugyanakkor az 1 fontos belépő elriasztó hatásával is számolnak. Az utóbbi időben ugyanis megsokasodott azoknak a száma, akik a profanizálás szándékával keresik fel Marx nyughelyét Nemrég például egy csupán ékszerekbe öltöztetett fotómodell hátteréül választották a helyszínt a kapitalizmus sajátosan értelmezett kontrasztját érzékeltetve. A belépődíj ellen tiltakozók egyébként szintén a kapitalizmust vádolták e merkantilista szellemű terv miatt; szerintük arról van szó, hogy a konzervatívok privatizálási éhsége most már a temetőt is elérte. Letartóztatásihullám Vietnamban Mintegy hatezer másként gondolkodót vettek őrizetbe ebben a hónapban Vietnamban - állította pénteken egy vietnami emberi jogi csoport párizsi közleménye. Az Emberi Jogok Vietnami Bizottsága nevű szervezet szerint országos méretű „tisztogatást” végeztek és ebben a razziában tartóztatták le az említetteket, köztük egyházi személyeket és szakszervezeti vezetőket. A bizottság közölte, hogy a vietnami hatóságok betiltottak tizennégy sajtókiadványt. Börtönsztájk Balassagyarmaton Rendkívüli esemény hozta lázba pénteken a balassagyarmati fegyház és börtön „lakóit”. Délután 14 órakor az elítéltek foglalkoztatására hivatott cipőüzem előtti udvaron nyolc elitéit egymás kezét fogva, élő láncot alkotva ülősztrájkba fogott. Sem az őrséggel, sem a börtönparancsnokkal nem voltak hajlandók szóba állni, mindössze ennyit közöltek: „amnesztiaügyben demonstrálunk”. A parancsnok felszólította az elítélteket, hogy fejezzék be az ülősztrájkot, szavai azonban hatástalanok maradtak. A börtönőrökből hamarjában létrehozott akciócsoport tagjait sem érdemesítették figyelemre az elítéltek, ezért valamennyit megbilincselve vezették a magánzárkákba. Miután ez az intézkedés a többi fogvatartott körében tiltakozást váltott ki, a büntetésvégrehajtási intézet valamennyi elítéltjét zárkájába csukták. Az eset körülményeit vizsgálják. Viszonylag ritkán kell állampártot bontani Hogyan kerülhettek ki dokumentumok a pártirattárból? Grósz Károly vihetett el iratokat - Az égetésnek gyanúja sem merült fel (Folytatás az 1. oldalról.) Volt ezen kívül még egy úgynevezett szigorúan bizalmas irattár is, aminek a helye sem volt a titkárságon. Ebbe a két páncélszekrénybe kizárólag Kádár János helyezett el anyagokat, zárt borítékban, amiket szignált. A borítékokról nyilvántartás készült, de még az őrzéssel megbízottak sem tudták, hogy mit őriznek. Bebizonyosodott, hogy a titkárság irattárát teljesen szabályosan leltározták és adták át, a kérdés ezek után az volt, hogy miként kerülhettek ki onnan anyagok. A valószínűségnél egy kicsit többet tudunk arról, hogy mi történhetett. Megállapítható, hogy Grósz Károly a titkárság már jegyzőkönyvezett anyagait 1989. augusztus és szeptember folyamán tekintette át, onnan anyagokat kikért, majd 1-2 nap elteltével azokat hiánytalanul visszaadta. A szigorúan bizalmas irattárat 1989. október másodi- kán és harmadikán tekintette át, az addig zárt borítékokat felbontva. Ezt nem az őrzéssel megbízott dolgozó jelenlétében, hanem saját közvetlen munkatársával végezte el, majd az anyagokat ömlesztve visszaadta. Arra tehát, hogy vannak-e eltüntetett dokumentumok, kizárólag Grósz Károly adhatna választ.- Nem kérdezték meg?- A válasz „is”. Ugyanis valójában nem állt szándékunkban ezt megtenni, mert mi a Szocialista Párt tagjainak magatartását, és felelősségét vizsgáltuk, de kihagyni sem lehetett ezt a megoldást. Ezért udvarias levélben megkérdeztük, hogy el akarja-e mondani a különbizottságnak a véleményét. Közvetítők útján megtudtuk, hogy nem akar semmit sem mondani. Azt tudjuk, hogy a Művelődési Minisztériumnak mutatott be anyagokat, eredetiket és másolatokat is.- Ezek szerint minden anyag megvan?- Eredetiben, vagy másolatban igen. Érdekes például, hogy az 1972-es KB- ülés teljes anyaga csak másolatban található meg. A zárt ülés témája ekkor kizárólag Kádár János lemondása volt. Megállapíthattuk, hogy a kötet szerkesztői jóhiszeműen jártak el, a megjelent anyag tudományos minősítése nem a mi feladatunk. Négy szakértőtől is kértünk véleményt, volt köztük egyetemen dolgozó, egyházi levéltáros, a Művelődési Minisztérium szakértője és a Párttörténeti Intézet munkatársa. Az ő megállapításaik - függetlenül attól, hogy élesebben fogalmaztak - nem mondtak ellent a mi laikus véleményünknek. ■ Balogh Sándor a beszélgetés során elismerte, hogy - bár szakmai felháborodása jogos volt - sajtónyilatkozataiban eltúlozta az ügyet. Tény, hogy az MSZMP betartotta az irattári törvény előírásait, e szerint tárolta s kezelte az anyagokat. Tanulságok természetesen vannak, például sürgősen szabályozni kell a Szocialista Párt irat- és ügykezelését, beleértve azt a helyzetet is, hogy a párt vezetői milyen módon kötelesek utódjuknak átadni az anyagokat.- Még szerencse, hogy viszonylag ritkán kell állampártot lebontani.- Ebben az ügyben az is bebizonyosodott, hogy pontosan szabályozni szükséges, melyek azok a normák, amelyeket be kell tartani ahhoz, hogy ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe államtitkok és személyiségi jogokat is érintő anyagok. Különbizottságunk nem tett javaslatot fe- lelősségrevonásra. IHÁROSI IBOLYA
