Tolnai Népújság, 1990. május (1. évfolyam, 24-48. szám)
1990-05-25 / 43. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. május 25. Új katonai doktrínára van szükség (Folytatás az 1. oldalról.) Eszerint az ország végső célja a nemzeti szuverenitás megteremtése; azaz a szövetségi rendszerből való kilépés. A kormánykoalíció azonban tudja, hogy ezt a döntő fontosságú lépést nem lehet elhamarkodottan, egyoldalúan megtenni. Kizárólag tárgyalásos alapon, az érdekelt felek közös megegyezésével lehet a kiválás feltételeit megteremteni. Az előző kormány, illetve honvédségi vezetés által megkezdett haderőreformot összhangba kell hozni a nemzetközi változásokkal. Mindez azt kívánja tőlünk, hogy a magyar kormányzat új biztonság- politikai koncepciót dolgozzon ki. Ennek alkalmazkodnia kell a változó Európához és a változó magyar viszonyokhoz. Ki kell alakítani az új magyar katonai doktrínát is, amelynek kizárólag az ország védelmére kell koncentrálódnia. Fel kell adni a Magyar Honvédség támadó jellegét és el kell oldani a Varsói Szerződéshez kötött szálakat - jelentette ki Für Lajos. Tovább kell folytatni a hadsereg átszervezését, és területi elhelyezkedésének átalakítását. Amint a gazdasági források lehetővé teszik, szükség lesz a védelemhez szükséges korszerű felszerelések beszerzésére is. Für Lajos hangsúlyozottan szólt arról, hogy a hivatásos állomány erkölcsi és anyagi megbecsülését növelni kell, vissza kell adni a katonaság társadalmi presztízsét. Mint mondta: ahol mindennapi kenyérgondok vannak, nehezen várható el a magas erkölcsi és szakmai színvonal, a nemzethez való szoros kötődés. A miniszter végezetül arról szólt, hogy a legfontosabb feladat a hadsereg nemzeti szellemének megteremtése. Minden erővel és minden eszközzel biztosítani kell, hogy ez a hadsereg valóban a magyar nemzet hadserege legyen. Hosszú évek régi beidegződéseit kell most átalakítani. Nem könnyű feladata marxista, internacionalista, a Szovjetunió iránti hűséget sulykoló ideológiából kizárólag a nemzethez való tartozás gondolkodására és érzelmi hullámhosszára átállni. Für Lajos pontosságot, tisztességet és hűséget kért a katonáktól. Lőrincz Kálmán altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka biztosította az új minisztert arról, hogy a katonák a jövőben is becsületesen szolgálnak majd. Utasította a jelen lévő parancsnokokat, hogy e hónap végéig állománygyűléseken ismertessék a tárca vezetőjének koncepcióját a Magyar Honvédség jövőjéről. ' • * '-&■'- ''■v^éÜBBBíBBBBBBBMBBM^BB (Folytatás az 1. oldalról.) miniszterelnök szólt arról is, hogy a közigazgatási államtitkárokat a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően a miniszterek előterjesztése alapján, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Azt megelőzően az illetékes parlamenti bizottságok meghallgatják az államtitkárjelölteket. Várhatóan a jövő hét közepéig az alapvető fontosságú minisztériumok élén álló miniszterek mellett ők is elfoglalják helyüket. Végül - utalva a kormányalakító plenáris ülésen történtekre - köszönetét mondott Vörös Vincének, és a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának, akik átadták Nagy Ferenc volt miniszterelnök portréját, amelyet - véleménye szerint - az Országházban kell megőrizni. Hangsúlyozta: Nagy Ferenc elismerésével eleget tettek annak a történelmi jogfolytonosság-keresésnek, amellyel az egykori és demokratikusnak megindult, majd derékba tört magyar parlamentarizmusnak tartoznak. Utalt arra, hogy Nagy Ferenc nehéz helyzetben vállalkozott a kormányzásra a háború után, s rendkívül pozitív szerepet töltött be az emigrációban. A politikus a nyugati kormányok bizalmát élvezve számos olyan külpolitikai akciónak volt részese - a hidegháború időszakában, majd az azt követő időben -, amire a magyar politikai élet büszke lehet. Az első napirend megtárgyalása előtt Áder János (Fidesz) kért szót, hangsúlyozva, hogy mondandója általában kötődik az ülések tárgyalási rendjéhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a házszabály vonatkozó paragrafusai szerint a javaslatokat, önálló indítványokat legkésőbb az ülés kezdetéig kell a képviselőkhöz eljuttatni; sürgősségi tárgyalást fontos államérdekből lehet kérni, s a javaslatot következő ülésnap napirendjére kell tűzni. Hozzátette: a jelenlegi módszer - amely szerint az ülések és a bizottsági tárgyalások miatt elrendelt szünetek váltogatják egymást - csjjpán a gyors munkavégzés látszatát kelti, azonban a legkevésbé hatékony. A képviselőknek nincs módjuk arra, hogy megfelelően előkészített, áttanulmányozott anyagot vitassanak meg, s így a parlament tagjai maguk gerjesztenek olyan jogszabályi inflációt, amely ellen éppen az Országgyűlésnek kellene fellépnie. Szűrös Mátyás jogosnak ítélte a felvetést, s indítványozta, hogy az ügyrendi bizottság alakítsa ki álláspontját a kérdésben. Ezt követően az Országgyűlés rátért az első napirendi pont megvitatására. Ügyrendi javaslatokkal tarkítva zajlott a tanácsok megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ahogyan korábban a tervezetet beterjesztő önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság ülésén, a plenáris tanácskozáson is főként azt vitatták: meghatározott naptári naphoz kössék-e a tanácstestületek mandátumának lejártát, avagy rugalmasabban, de mégis konkrét eseményhez - a helyi önkormányzatok alakuló üléséhez - viszonyítva jelöljék ki a határidőt. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselői - a bizottsági előterjesztést támogatva - amellett érveltek, hogy a tanácsok mandátumát szeptember 23-ig hosszabbítsák meg, hiszen igy megszüntethető az egyre inkább eluralkodó bizonytalanság, továbbá a meghatározott időpont fogódzót ad a testületeknek a helyhatósági választásokra való felkészüléshez, s az ideiglenes köztársasági elnök már akár erre a napra kitűzheti, illetve az ettől számított három hónapon belül köteles kitűzni a helyhatósági választásokat. Az MDF-képviselők egynémelyike csupán amiatt aggályoskodott, hogy megfelelően biztosítható-e a majdani ön- kormányzatok leendő vagyonának a védelme, illetve, hogy a végrehajtó bizottságok tevékenységének kötelezően nyilvánossá tétele elegendő kontrollt jelent-e az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalható visszaélések, a tanácsi vagyonherdáló akciók megfékezésére. (A tanácsok mandátumának lejárta után ugyanis a jogszabályok értelmében a végrehajtó bizottságok tovább működnek az önkormányzatok megalakulásáig.) Elsősorban a Fidesz-frakció több tagja - de ehhez a véleményhez csatlakozott az MSZP egyik képviselője is - amellett érvelt, hogy a vb-k működését törvényes ellenőrzés alá kell helyezni, s ezt szolgálná, ha kiegészítő-módosító javaslatuknak megfelelően a törvény már úgy szólna, hogy a tanácstestületek mandátumuk lejárta után is, ügyvivőként működnének az önkormányzatok hivatalba lépéséig. Más véleményekben megfogalmazódott: bár mindenkinek érdeke, hogy a helyhatósági választásokat még az idén és minél előbb megtartsák, lehetséges az is, hogy a naptári naphoz kötött időpont nem lesz tartható, mert ehhez szükség van például az önkormányzatokról, az önkormányzati vagyonról, a helyhatósági választások rendjéről és a közszolgálatról szóló törvények megalkotása. (A vita kezdetén Horváth Balázs belügyminiszter arról tájékoztatta a plénumot, hogy az önkormányzati és a helyhatósági választási törvény tervezetét még csütörtökön reggel megküldte az érintett minisztériumoknak, és még a jövő hét közepén megkapja a parlament illetékes bizottsága is.) A vitában olyan sokan jelentkeztek szólásra, hogy az elnöklő Szűrös Mátyás javaslatára a plénum 3 percben korlátozta a felszólalások idejét. Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője határozottan ellenezte, hogy az Országgyűlés hozzászokjon az ilyen jellegű korlátozásokhoz. Úgy ítélte meg, hogy ez a későbbiekben a parlamenti demokráciával ellentétes gyakorlathoz vezethet, hiszen lesz olyan törvényjavaslat - például éppen az ön- kormányzatokról vagy a költségvetésről -, amelynek megtárgyalása heteket vesz majd igénybe. Ezt a véleményét még akkor is fenntartotta, ha elismerte, hogy az olyan, az említettekhez képest jóval kisebb jelentőségű törvényjavaslatoknál, mint a tanácsi mandátumok meghosz- szabbítása, esetleg indokolt e korlátozás. Az SZDSZ parlamenti csoportja csaknem másfél órás vita után viszont már jóval szigorúbb korlátozásra kérte az ülés elnökét. Nevezetesen arra, hogy rekesz- sze be az általános vitát, mert jó ideje már nincs is vita. Ennek a kérésnek az elnök - a plénum jóváhagyásával - eleget is tett. Következett a jóval rövidebb részletes vita, amelyben a már korábban elhangzott érvek ismétlődtek. Végül az Országgyűlés - elvetve a Fidesz kiegészítő indítványát, amelyet Szá- jer József nyújtott be -, a bizottság beterjesztette javaslatot emelte törvényerőre. Ennek elfogadásához egyébként - az alkotmány értelmében - kétharmados többségre volt szükség. Délután a képviselői kérdések és az arra adott válaszok után Kulin Ferenc (MDF) olvasta fel a kulturális bizottság nyilatkozatát, amely szerint a bizottság a hozzá beérkezett észrevételek alapján felhívja a Magyar Televízió műsorszerkesztőségének a figyelmét, hogy az Országgyűlés eseményeinek hű közvetítésére nagyobb gondot fontson. A bizottság véleménye szerint a demokrtikusan, szabadon választott Országgyűlés kormányának bemutatkozása, eskütétele, a miniszterelnök beszéde az egész nemzetet érintő, sorsfordító esemény volt. Ezt a különleges jelentőségű, túlzás nélkül történelminek nevezhető, emelkedett pillanatot egy nemzetközi kupamérkőzés közvetítése miatt megszakítani, háttérbe tolni, feldarabolni súlyos vétség volt, amely nem szolgálta azokat a nemzeti célodét, amelyekért a magyar társadalom a Magyar Televíziót fenntartja. Kulin Ferenc hozzátette: a nyilatkozattal a bizottságnak nem minden tagja értett egyet. A műsorszerkesztés szabadságának védelmében, a bizottsági kompetencia-túllépés miatt a nyilatkozatot nem írta alá, s egyben tiltakozását fejezte ki Bretter Zoltán (SZDSZ), Rajk László (SZDSZ),_ Hága Antónia (SZDSZ) és Molnár Péter (Fidesz). Bretter Zoltán mindehhez annyit fűzött hozzá: tiltakozásuk egyetlen oka, hogy a bizottság ezzel a nyilatkozatával olyan súllyal nehezedik rá a televízióra, ami megengedhetetlen. Ők azzal nem értettek egyet, hogy ezt a véleményüket bizottsági állásfoglalásban fogalmazzák meg, mert azzal a bizottság szerintük túllépte hatáskörét. Ezzel a képviselők a csütörtöki munkanapjuk napirendjének végére értek. Szabad György elnök bejelentése szerint az ülés jövő hét szerdán folytatódik. Az Országgyűlés következő ülését május 31-én, csütörtökön tartja, amikor is várhatóan megkezdik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat, valamint a hazánkban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalását. (MTI) A tudós politikus „Nem volt ez hirtelen váltás” (Folytatás az 1. oldalról.) A bikali evangélikus templom előtt találkoztunk Andrásfalvy Bertalan néprajztudóssal, miniszterrel, aki vendégként vett részt egy kórustalálkozón.- Önt a néprajz elkötelezett híveként ismertük, tudósként, aki éppen nézetei miatt nem volt eddig reflektorfényben. Bizonyára számvetést végzett, mielőtt az aktív politizálást választotta.- Valóban nem volt könnyű a döntés éppen most, amikor Pécsett is lehetőség nyílott néprajzi tanszék szervezésére.- Ez így elmarad?- Remélem, hogy megvalósul, de nem tudom még, hogy ki pótol majd. Nem akarok elszakadni sem az oktatástól, sem a néprajztól, sem Pécstől. Már csak azért sem, mert választott képviselő vagyok, s a választópolgárokkal szemben beszámolási kötelezettségem van.- Évekig, bár pécsi volt, ha lehet így fogalmazni, a fővárosba kényszerült, hiszen helyben nem volt katedra az ön számára.- Nefn voltam olyan nagyon harcos kiállású ember, legalábbis nyilvánosan nem, de sohasem hagytam kétséget senki előtt afelől, hogy hol állok. S ez meghatározta az utamat. Nem estem kísértésbe, hogy a korábbi hatalomhoz csatlakozzam, inkább a szűkebb szakmám berkeiben képviseltem bizonyos értékeket. Ezáltal természetesen szembekerültem olyanokkal, akik másként képzelték, akár szakmán belül is a dolgokat. Vagyis az ember mindig, minden megnyilatkozásában képvisel valamit, s valami ellen lép fel. Ilyen értelemben nem volt hirtelen váltás a politikusság. Hiszen a társadalomtudományokban is - bár a tudományt objektivnek hirdetik - mindig benne van az embernek a véleménye, s ezt nem is rejtheti véka alá.- Ön, és sokan még, csak hátrányokat szenvedtek emiatt...- Voltak nézeteltéréseim, melyek miatt nem mindig azt az állást kaptam meg, amelyre pályáztam. Én Győrffy Istvánt vallottam mesteremnek, a Bibó István emlékkötetbe írtam... Ezek rossz pontok voltak.- Mi lehet a kultúra szűk anyagi feltételek közé szabott jövője?- A kultúrának a helyi kisközösségekben kell megtalálnia a maga természetes életterét. Rossz szóval: az amatőr együttesekben, öntevékeny csoportokban, iskolaszékekben, énekkarokban. Most is egy ilyen összejövetelen találkozunk, s én ezt tartom a legfontosabbnak, az önszerveződést - hogy falura is merjünk társadalmat építeni. A kultúra kérdése mindig társadalmi kérdés, társadalomépítési kérdés. S nemcsak a hivatalos közoktatásban, hanem az iskolán kívüli nevelésben is.- Hinnünk lehet abban, hogy a kultúra, a közoktatás fejlődésének ezentúl csak gazdasági korlátái lesznek? Hogy a ma még türelmetlen, a diákokat fegyelmezetten csupán oktató pedagógusok is új szellemű humánus nevelésre térnek át?- Nem hiszem, hogy ilyen egyszerű. A pénzhiány persze akadálya a fejlesztéseknek, az iskolaépítéseknek. A kultúra legnagyobb akadálya az emberekben van, a magatartásban. Nagy szerepe van annak, hogy a gyermek milyen iskolában tanulja meg becsülni a szépet, a jót - nemcsak az ismeretekkel, hanem a gyakorlattal. S az a gyermek aki sikerélménnyel, érzelmei megélésével tanul, táncol, énekel, játszik, annak lesz érzékenysége felnőttkorában is a kultúra, a szépség, az értékek iránt. Hiszem azt, hogy a szabadság mintegy varázsvessző fog hatni a gúzsba kötött pedagógustársadalomban. Csefkó Judit Díjazott gyermekrajzok Bohóc a falon Csütörtök délután nyílt meg a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ márvány- termében a Tolna megyei gyermekrajzpá- lyázat és a hozzá kapcsolódó egyéni rajzpályázat legjobb beérkezett pályamunkáiból rendezett kiállítás. Szatmári Juhos László szobrászművész megnyitóbeszédében az alkotókhoz, a gyerekekhez szólt, s csak emelte az ünnepség varázsát a szekszárdi 4. Számú Általános Iskola gyermekkórusának fellépése Kürtös Anikó vezetésével. Hiszen nem egyszerű tárlatmegnyitóról volt itt szó, hanem a pályázat díjainak átadására is most került sor. A megyei gyermekrajzpályázat résztvevői között tizenegy első és tizenkilenc második díjat osztottak szét, az egyéni rajzpályázat számos nyertese közül huszonegyen táborozás formájában kapják meg jutalmukat. A kiállítás műfaji szenzációját a szedresi textilfestő szakkör munkái jelentik. Kutasi Kármen hatodik osztályos és Kocsis Krisztina ötödik osztályos tanulók elmondták, hogy a batik-képek fáradságos munkával készültek, egy ilyen textilkép több alkalommal igényli az alkotók foglalkozását, mintegy tízórányi munka fekszik bennük. A szakkör vezetője, Kutasi Pálné joggal lehet büszke a gyerekekre. Ilyen textilképen ábrázolták a szedresi gyerekek élményeiket, életük eseményeit: azt, hogy kistestvére született egyiküknek, vagy azt, amit a cirkuszban láttak, de képzeletük szüleményei is megelevenedtek a vásznon, éppúgy, akár a zsiroskréta, az ak- varell, a ceruza vagy a toll nyomán a többieké a papíron. Varázslatos világ szemlélői lehetnek mindazok, akik megtekintik a június 17-ig nyitva tartó gyermekrajzkiállitást. d.s. - kpm Anyaság - Farkasfalvi Csilla VI. osztályos tanuló batik-képe Gyermekek és gyermekrajzok
